Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

Segítség az IKR-től Befejezték az aratást ked­den a nyírtassi Dózsa Ter­melőszövetkezetben. Búzát 615 hektárról, rozsot 127 hek­tárról takarítottak be nyolc munkanap alatt. Végleges terméseredmény még nincs, de az átlag meghaladja a ta­valyit. Gyarapodó ipari szövetkezetek Választékbővítés, Nyírtass, Nagycserkesz Befejezlek az aratást Ugyancsak befejezték a ka­lászosok betakarítását — több mint 1600 hektáron — a nagycserkeszi Kossuth Ter­melőszövetkezetben. A búza 1200 hektár átlagában 5,1 tonnával fizetett, s meghalad­ta a tavaszi árpa hozama is az öt tonnát. Az aratás ti­zenöt napja alatt csak két nap tudtak magtári szárazsá- gú terményt vágni, a többi napokon, szárítani kellett a gabonát. A termelőszövetke­zet nyolc kombájnját fel­ajánlotta más szövetkezetek­nek. Az IKR szervezésében több szabolcsi taggazdaság segített korábban Hajdú-Biharban Az aratást ott befejezve most a szomszéd megyeiek segíte­nek Szabolcs-Szatmár me­gyében, vágják a kombájnok a búzát, a rozsot. Megyénkben is befejezte már az aratást jó néhány nagyüzem, több pedig a vé­génél jár, s így az IKR, va­lamint a Szabolcs és Hajdú megyei taggazdaságaik fel­ajánlják segítségüket, gépei­ket valamennyi gazdaságnak. Vagyis itt az alkalom, hogy gyorsan, időben és főként a legkisebb veszteséggel beta­karítsák a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek kalá­szosaikat. Az igényeket az IKR hajdúnánási központjába kell küldeni. energiamegtakarítás Magyarországon eddig nem alkalmazott technológia be­vezetésétől az újabb exportpiacok felkutatásán át az olajfű­tés felváltásáig terjed a skála, ami a megye ipari szövetke­zeteinek idei beruházásai alapján valósul meg. S ehhez jó támogatást ad a kölcsönös fejlesztési alap felhasználása, ami a szövetkezetek pénzéből gyűlt össze, s három-öt év alatt kell visszafizetni az így kapott összeget. A KFA-kölcsönből a KI- SZÖV révén közel harminc- millió forinttal, míg az OKISZ támogatásával 25 millió forinttal nőtt a szö­vetkezetek pénze, amihez hozzátették a saját erejüket, illetve még hiteleket vettek igénybe, s összességében százmillión felül valósítanak meg beruházásokat. A nagyobb tételek között szerepel a Nyíregyházi Bú­toripari Szövetkezetnek még a múlt évről áthúzódó beru­házása, egy tanműhely épí­tése. A gépekkel együtt 11— 12 milliós beruházás jövőre készül el. Az építkezéshez az országos szakmunkásképző alapból is kaptak 4 millió forintot. Két nagyobb beruházást is indított az Elekterfém Szö­vetkezet. A 11 milliós OKISZ-támogatással együtt valósul meg a kettős kemény krómozást bevezető fejlesz­tés. Kisebb mértékben már folyik ez a hazánkban koráb­ban nem használt forma, azonban az igények jóval na­gyobbak, s kedvező, hogy így tőkés import takarítható meg. A másik cél — amire négy­millió forintot kívánnak fel­használni — a többi ipari szövetkezetei is segíti, ugyanis a szerszámgyártás bővítésével a háttéripari te­vékenység fejlődik. „Ugrásra készen” áll a Nyíregyházi Műanyag- és Fényképészipari Szövetke­zet, amely import kiváltásá­ra egy nagy teljcsítmé-yű fröccsöntőgépet kíván be­szerezni a nyolc és fél mil­liós OKISZ-támogatással. Olyan darabok — műanyag kádak, ruhatartók — készül­nek majd ezen a csehszlo­vák gépen (amelynek érke­Munkaverseny-felajcmlások, eredmények Több termék exportra A TISZA VASVÁRI ALKA­LOIDA VEGYÉSZETI GYÄR dolgozói az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­ja tiszteletére, az első félévi eredményeket és a második félévi feladatokat ismertető termelési tanácskozásokon újabb munkaverseny-felaján- lásokat tettek. Továbbra is fontos felada­tuknak tartják a belföldi gyógyszer- és növényvédő- szer-ellátást. Megfelelő idő­ben és minőségben teljesítik az exportszállításaikat. A vállalat árbevételi tervét 10, a nem rubelelszámolású ex- lorttervet 25, az eredmény- ervet 15, míg a termelékeny­ségi tervet 10 százalékkal túl­teljesíti. Ezeknek az eredményeknek az elérését a termelés haté­konyságának növelésével, a kapacitások jobb kihasználá­sával kívánják elérni. Újabb vállalásokat tettek a szocia­lista brigádok, a kollektívák a fajlagos anyag-, energia- és munkaóra megtakarítására a korábban vállaltakon felül mintegy 6,5 millió forint ér­tékben. Az Alkaloidában két új ter­mék bevezetését tervezik. A nem termelő gazdasági egy­ségek brigádjai vállalták a gépek, berendezések zavarta­lan üzemeltetésének biztosí­tását, a belföldi és export- szállítások határidőre történő teljesítését, az új beruházá­sok üzembe helyezését és a tervezett kapacitásszintek el­érését. A gazdasági egységek, a szocialista brigádok vállalása­ikkal és azok teljesítésével sokrétűen vesznek részt a ti- szavasvári Alkaloida gazdasá­gi céljainak megvalósításában s méltóképpen készülnek az MSZMP XIII. kongresszusá­ra és hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára. A kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny-mozgalom résztvevői vállalásaik teljesí­tésével jelentősen hozzájárul­nak a gyár céljainak a meg­valósításához. A NYÍREGYHÁZI ÁFÉSZ dolgozói is újabb vállalást tettek a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny keretében. A szövetkezet kol­lektívája pluszként vállalta, hogy a lakosság színvonala­sabb áruellátásával, a hiány­cikkek körének szűkítésével javítják az igények kielégíté­sét. Az árubeszerzéseknél az olcsóbb cikkek választékának szélesítésére törekednek, a munkahelyi tartalékok feltá­rásával pedig a tervezett gazdálkodási eredményhez kívánnak hozzájárulni. Az üzletek rendjének, tisz­taságának fokozásával tovább javítják a vásárlási körülmé­nyeket. A szövetkezet anyagi támogatására, a bolti hálózat korszerűsítésére — éves szin­ten — kétmillió forint cél­részjegyet szerveznek, s emel­lett szeretnék kétszáz új tag­gal növelni a létszámot. zését várják), amire elegen­dő megrendelés van. Ugyan­csak a bő megrendelések kí­vánják meg, hogy a Kisvár- dai Vas- és Gépipari Szö­vetkezet a Szabolcs zsalu gyártását bővítse. Ehhez egy festőműhelyt építenek, a 4,2 milliós beruházáshoz kaptak a KISZÖV-től kölcsönt. Szeptemberben már egy újabb csarnokban termelhet­nek Nagyikállóban, a Kallux Cipőipari Szövetkezetnél. A 36 milliós beruházás java­részt saját erőből valósul meg. Az idén ezzel már mintegy tízmillió forint ér­tékű cipő jut többletként exportra, a teljes felfutás után 40 millióval nő az évi termelés. Az építőipari szövetkeze­tek rugalmas alkalmazkodá­sára bőven található példa. Kiemelkedik az újfehértóiak beruházása, ahol az AGRO- BER-rel közösen egy osztrák technológiát vásároltak meg a iahunadék hasznosítására. Az úgynevezett bioelem gyártási eljárással falazó­blokkok és födémpanelek ké­szülnek az első lépcsőben. A 30 millión felüli beruházást az OKISZ hat millióján túl az Építőipari Innovációs Alap 17,5 milliós hosszú lejá­ratú hitele segítette, hogy az év végére elkészüljenek. A mátészalkai építők ja­varészt gépbeszerzésre kap­tak KFA-kölcsönt, a fehér- gyarmatiak pedig a Velox- technológiát kívánják meg­honosítani. Az ibrányi szö­vetkezetben a lakatosipari tevékenységet bővítik, mivel több budapesti nagyvállalat­tal jó kooperációs lehetősége­ik vannak. Fehérgyarmaton az aszta­los- és vasipari szövetkezet az olajtüzelés helyett az egész telepet ellátó központi fűtő- berendezést helyez üzembe. A 4 milliós fejlesztést egy­milliós kölcsönnel segítették. Baktalórántházán, a Verti- kálnál pedig a tavaszi BNV-n bemutatott új termékeik gyártásának indításához kap­tak támogatást. A szolgáltatás fejlesztésé­hez a Vásárosnaményi Ve­gyesipari Szövetkezeinél és a mátészalkai Szatmár vidéki Háziipari Szövetkezetnél kap­tak kölcsönt. IDÉN 12 EZER AJTÓT KÉSZÍTENEK három méretben a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál. Képünkön: Bod­nár József és Drab Zoltán az ajtótokok pánthelyeit ala­kítják ki speciális marógéppel. (GB) A KISZ-mb ülése: Színvonalasabb ifjúsági lanka a lakóterületen A KISZ KB 1980-ban, az ifjúsági szövetség megyei bi­zottsága pedig 1982-ben tár­gyalt a KISZ lakóhelyi tevé­kenységéről, illetve fogalmaz­ta meg az elkövetkező évek feladatait. A megyei bizott­ság július 31-i, keddi ülésén ismét napirenden szerepelt a kérdés. A testület megállapította, hogy a KISZ KB és a me­gyei bizottság határozatai nem eredményeztek számot­tevő javulást a helyzetben, s ennek számos összetevője van. Befolyásolja a képet, hogy a megye lakosságának 70 százaléka él falun, ráadá­sul a 219 községből 110 társ­község, s az itt élő fiatalok helyzete sokszor mostohának mondható. Gond, hogy az aktív kere­sők negyven százaléka még ma is ingázó és ha csökkenő mértékben is, de tart az el­vándorlás a megyéből Rá­adásul termelőszövetkeze­teink nyolcvanhárom száza­léka kedvezőtlen adottságú. (Az országos átlag 37 száza­lék.) A felsorolásból is kitű­nik, hogy rendkívül nehéz a KISZ munkája is ilyen hely­zetben. r Édesipari üzem Nyírbátorban Elkészült az ÁFÉSZ édesipari üzeme Nyírbá­torban. A műszaki átadás a napokban volt, s már meg is indult a próba- üzemeltetés. Várhatóan augusztus 20-án kezdik meg a folyamatos terme­lést. A beruházás értéke 11 millió forint. (Jávor László felvétele.) Az utóbbi esztendők válto­zásai, a városi lakótelepek kialakulása újabb feladato­kat állított a KISZ elé is. Sajnos az új lakónegyedek­ben élő fiatalok nagy többsé­gét még nem sikerült bekap­csolni a lakóterületi ifjúsági mozgalmi munkába, de még a szabadidős programokba sem. A tanácsok anyagi lehe­tőségei korlátozottak, s az esetek zömében meglehetősen laza a kapcsolat a helyi ta­nácsok, a társadalmi szervek, valamint a fiatalok között. Általános tapasztalat, hogy a lakóterületi KlSZ-alapszer- vezetek jó közösségek, külö­nösen a szabadidős progra­mok szervezésében érnek el figyelemre méltó eredménye­ket. A klubok és a KISZ kapcsolata is e területén leg­szorosabb — annak ellenére, hogy a lakóterületi alapszer­vezetek anyagi feltételei lé­nyegesen rosszabbak az üze­mieknél. Az mb ülésén ja­vaslat hangzott el a lakóterü­leti és üzemi kapcsolatok erősítésére. Mindezek ismeretében dol­gozta ki a megyei bizottság a helyzet javítását segítő ja­vaslatait, melyek élén a terü­leti munkabizottságok létre­hozása áll. Szükséges, hogy a KISZ különféle szintű bizott­ságai bekapcsolódjanak a te­rületfejlesztési tervek ki­munkálásába. Cél, hogy lakóterületi ak­tívahálózatot alakítsanak ki és fontos lenne a községi, va­lamint a területükön lévő ipari és mezőgazdasági üze­mek KISZ-esei közti kapcso­lat javítása. A tervek között szerepel az is, hogy a kiste­lepülések fiataljai számára találkozót, tapasztalatcserél, többféle versenyt szervezze­nek. Az mb-ülésen ezután az Ezermester és Űttörőbolt te­rületi vezetője adott tájékoz­tatást a megyében végzett munkájukról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom