Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. július 11. Kelet-Magyarország 3 Fonalgyártás Ököritó­f mm M mm mm fulposon Már megkezdték Ököritó' fülpösön annak a fémvázas épületnek az átalakítását, amely korábban csibenevelő volt. Hamarosan odaköltözik a Szamos menti Egyetértés Termelőszövetkezet új mel­léküzeme, amely jövő év kö' zepétől százhetven embernek adhat munkát. Harminc asz szony — zömük eredetileg i növénytermesztésben dolgo­zott — Budapesten és MiS' kolcon máij tanulja a szak­mát, hiszen a tél elején az egyik részlegben megkez­dődik a termelés. Rápolt, Fül- pösdaróc, Győrtelek és Ökö- ritófülpös területéről nem­csak a téesz dolgozóiból ver­buválódik majd a fonalgyár tó üzem kollektívája, hanem szeretnék foglalkoztatni azo­kat is, akiknek eddig nem volt munkahelyük. Az új üzem — a Gyapjú­fonó- és Szövőipari Vállalat­tal együttműködve — Szov jetunióból érkező alapanya­got dolgoz fel. A termelőszö­vetkezet vezetői szerint ez a vállalkozás szerencsés esetben három-négy millió forintos nyereséget is hozhat, s végre azok is állandó munkához jutnak, akiket eddig csak idő­szakosan tudtak foglalkoztat­ni. Szeioélyi számítógég a Szatmárkertnek Naprakészebb információk­kal segíti a termelést és a ve­zetők munkáját az a SHARP PC számítógép, amelyet a kö­zelmúltban vásárolt a Szat- márkert Gyümölcstermelési és Feldolgozási Társaság. A személyi számítógép fp fél- adata a gyümölcsfeldolgozó üzembe érkező szállítmányok nyilvántartása lesz. Megemelt áruvásárlási kölcsön A pénzügyminiszter a KISZ Központi Bizottságának kez­deményezésére 1984. július 1- től a fiatal házasok és a gyer­meküket egyedül nevelő szü­lők áruvásárlási kölcsönének maximumát az eddigi 30 ezer forintról 40 ezer forintra emelte. A kölcsön egyéb fel­tételei változatlanok. A nagy cserkészi Kossuth Tsz tagjai háztájiban 42 hektáron termesztenek káposztát. A kö­zös gazdaság a növényvédelmi munkákat nagyüzemi módszerekkel végzi. Képünkön Czirják József traktoros levéltetű ellen permetezi a káposztát. (GB) Ezzel kapcsolatban bizonyá­ra bőven volt (vagy van) fel­adata a szakszervezetnek is. Az átszervezés Szabolcs-Szat- márban csaknem 3300 szak- szervezeti tagot érintett. A témáról beszélgettünk Sol- tészné Pádár Ilonával, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárá­val. Ne érezze 02 ügyfél — Igen körültekintő mun­kát végeztek az illetékes párt- és tanácsi szervek, és ebbe a munkába a szakszer­vezetet is bevonták. A szak­mai szempontok mellett egyebek közt tekintettel vol­tunk az életkorra, a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetére is. Legjobban per­sze arra vigyáztunk, hogy az átszervezést az ügyfelek, az állampolgárok ne vegyék ész­re, pontosabban, hogy nekik ez a jövőben a javukra vál­jon. Gondolom, ez a törekvé­sünk sikerült, az átszervezés utáni falugyűléseken példá­Rakodólap Ausztriába Külföldön is ismertek, keresettek a Tiszalöki Fa­ipari Vállalat termékei. Alighanem ennek köszön­hető, hogy júniusban három szakember látogatott el a vállalathoz Kárpátontúlról, Beregszászról azzal a cél­lal, hogy tanulmányozzák a TISZAFA tiszavasvári te­lepén az oktatás célját szol­gáló faipari termékek gyár­tását. Ezek készítésében a vállalat sajátos helyzetben van, hiszen innen viszik az ország egész területére a különféle vonalzókat, rajz­táblákat. Beregszászon a tiszavas- várihoz hasonló üzem in­dítását tervezik, mivel 1985-től itt gyártják majd a Kárpátalján ezeket a fa­ipari cikkeket. A tervek szerint még az idén meg­kezdődik az új üzemben a munka, amely indításakor három szakember utazik majd Beregszászra a TI- SZAFA-ból. A Skála-COOP Külkeres­kedelmi Vállalattal hosszú lejáratú szerződést írt alá a vállalat szabvány rakodó­lapok gyártására, tőkés ex­portra. Már ebben az év­ben 80 ezer darabot szállí­tanak Ausztriába a rakodó­lapokból, melyek készítését június első felében kezd­ték. A munkához — a Ská- la-COOP-pal fele-fele arányban osztozva, a költ­ségeken — mintegy 3 mil­lió forintért egy szegőgé­pet készítenek saját kivi­telezésben a tiszalökiek. A gyártáshoz szükséges alap­anyagot szabolcsi termelő- szövetkezetektől vásárol­ják. A tiszadobi tsz-nek 300 ezer, a máriapócsinak 1 mil­lió 600 ezer forintot adott a vállalat egy-egy, a fa fel­dolgozásához szükséges ke­retfűrész vásárlására. En­nek fejében például a má- riapócsiak — ahol az új fű­résszel évenként 10—12 ezer köbméter fát dolgoznak föl — esztendőnként 5 ezer köbméter alapanyagot ad­nak a vállalatnak. A Ská- la-COOP-pal kötött szerző­dés a jövő évtől lép életbe, s öt évre szól. A megállapo­dás értelmében esztendőn­ként 180 ezer rakodólapot indítanak útnak a tiszalö­kiek Ausztriába; • • ügyintézők sorsa A közigazgatás átszervezésével nemcsak SZAKMAI, EMBERI ÜGYEKET IS MEG KELLET OL­DANI. ul a lakosság nem panaszko­dott, sőt több helyen megelé­gedéssel nyilatkoztak. Hazament a falujába — Talán azért is, mert né­hány községbe jól képzett tanácsi szakembert helyeztek. — A járási hivatalokban dolgozók közül hetvennyol­cán a községi és a nagyközsé­gi tanácsokon, hét venö ten a Városi tanácsokon kapták be­osztást. Az áthelyezések,' a munkahelyváltozások nem hoztak magukkal új lakásigé­nyeket. A kisvárdai járási hi­vatal egyik csoportvezetője például egy közeli községben tanácselnök lett, vállalta a napi ingázást. Több járási hi­vatali dolgozó viszont éppen hazament a falujába. A nyír­egyházi járási hivataltól egy ügyintéző Tiszalökre, egy adminisztrátor Kemecsére ment haza, s ezzel megszűnt a napi ingázásuk. A nyírbá­tori járási hivataltól Nyírgyu- lajba ment haza egy előadó. Valamennyi áthelyezett szak­tudást, gazdag tapasztalato­kat vitt magával. A bérhely­zet is jól alakult. Megyénkben a járási hivatalok bérlapjá­ból a községek 9,5, a nagyköz­ségek 10,7 a városok pedig 4,8 százalékos bérfejlesztésben részesültek —, differenciál­tan, a szakszervezet közremű­ködésével. Partneri viszony — Valamennyi járási dol­gozó vállalta az áthelyezést? — Ez év elejétől 41 dolgozó vonult nyugdíjba, közülük 27 korkedvezménnyel. Két elő­adó saját magának oldotta meg az elhelyezkedését. Az ügyészek közül mindenki a pályán maradt. A bíróságok átszervezése jelentősebb zök­kenők -nélkül a végéhez köze­ledik. Az ügyészségek és a bí­róságok technikai dolgozó­inak egy része központi segít­séggel más területen helyez­kedett el. Lényegében nincs megoldatlan személyi ügy. — A szakszervezeti munka átszervezése, a szakszervezeti tisztségviselők helyzete is megoldott? — Ezen a téren még van­nak gondjaink. A járási szak- szervezeti bizottságok tagsága csatlakozott a városkörzetek, a nagyközségi körzetek bi­zalmi testületéihez. A partne­ri viszony, a hatáskör azon­ban még nem mindenütt tisztázott. Tehermentesítés és a túl nagy alapszerveze­tek elkerülése végett Bakta- lórántházán önálló alapszer­vezetet hoztunk létre, Nagy­halászban folyamatban van egy önálló alapszervezet lét­rehozása. Célunk a szakszer­vezeti csoportélet erősítése. Megyei bizottságunkhoz pa­nasz nem érkezett. Két-há- rom tanácsi dolgozó különle­ges kérését nem teljesítették, de nekik is több elfogadható állást kínáltak fel. Június elején a központi vezetősé­günk a Dunán inneni megyei bizottságokkal éppen Nyír­egyházán tanácskozott az átszervezések tapasztalata­iról. Év végén a mi megyei bizottságunk megvizsgálja a helyi tanácsok dolgozóinak bérhelyzetét. Egyelőre tehát folyamatosan figyelemmel kí­sérjük az átszervezés utóéle­tét. Nábrádi Lajos pincér néma áhítattal ve­szi fel a rendelést, majd siet a pult mögé. A tála­lóablakon kigurítanak egy-egy ágyútalpas üve­get, s ő szakszerű mozdu­latokkal bontogatni kez­di. Tudja, hogy mindenki őt nézi most a presszóban, ezért szinte szertartást csi­nál az üvegbontásból. Egy kora nyári légy mászik a kirakatüvegen, szárnya rezzenését is hallani. Vakációban az iskoláról BÖLCS FIGYELMEZTE­TÉS, hogy az iskoláról szünidőben semmit, vagy csak jót. Hogy mégsem le­hetséges teljes mértékben követni a bölcs tanácsot, annak az az oka, hogy bár az iskolák diákjai, nevelői megérdemelt pihenésüket töltik, az élet mégsem állt meg az iskolák háza táján. Nemrég tartották a megye- székhelyen az iskolaveze­tők, szakfelügyelők, oktatás- irányítók tanévet összegező — és az ősszel kezdődő 1984/35-ös tanévre is figye­lő — megyei tanácskozását. Az eredmények és tenni­valók számbavételéhez se­gítséget nyújtott az a mű­velődési minisztériumi vizs­gálat, amelyet a közelmúlt­ban államtitkári egyeztető tárgyaláson is megbeszéltek a minisztérium és a megye párt- és tanácsi vezetői. Nem egy futó vizsgálat ta­pasztalatait összegezhették ezúttal, hanem egy több hé­tig tartó, öt évre visszame­nőleg az oktatás-nevelés minden ágát-bogát mérleg­re tevő elemzés került te­rítékre, amelyben 195 mi­nisztériumi szakember vett részt. De a közelmúltban véleményezte az elmúlt tanév tapasztalatairól szóló megyei tanácsi jelentést a megyei pártbizottság agitá- ciós és propagandabizottsa- ga is. így, ha látszólag az isko­lák körül teljes is a csönd, egyesek számára már elkez­dődött az új tanév előkészí­tése. Sajnos, néhány száz diák számára tulajdonkép­pen be sem fejeződött az előző tanév, mert ahogy hét­köznapi szóval mondani szokták, ’ „leverték a lécet”. Pótvizsgára készülnek. De említhetjük a különböző ol-! vasó, anyanyelvi, tanyai gyermekeknek, középisko­lásoknak, szakmunkáskép­ző intézeti tanulóknak szer­vezett nyári táborokat is. NINCS SZÁNDÉKUNK­BAN a minisztériumi vizs­gálat, az elmúlt tanév, vagy az előttünk álló iskolai év legsúlyosabb megállapítá­sait, sürgető feladatait sor­ra venni. Mégsem kerülhet­jük el, hogy ne szóljunk né­hány olyan jó és kevésbé jó tendenciáról, amelyek na­gyon sok szülőt, diákot, ne­velőt érintenek. Jó volt „visszahallani”, hogy az utóbbi tíz-tizenegy év alatt a megyében 4 milliárd fo­rintot költöttek az oktatás fejlesztésére. Megépült több száz általános, középiskolai tanterem, kollégiumi hely, a megye nagyon sok közsé­gében, városában közüggyé vált az iskolahálózat fej­lesztése, társadalmi erőfor­rásokból is. Soha nem ta­pasztalt arányban növeke­dett a megye pedagógusai­nak szakképzettsége is, jó tíz évvel ezelőtt még Sza- bolcs-Szatmár megyében ta­nított a legtöbb képesítés nélküli, ma pedig az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a megye a szakképzett­ségben. De egy sor oktatási mutatóban elérte, vagy, meghaladta a megye az or­szágos átlagot Mindezekre elégedetten gondolhat mindenki, aki tett valamit a változásokért. Ám az elért eredmények igen sok belső ellentmon­dást, feszültséget is takar­nak, s a közös összegezések egyik érdeme éppen az; ezekről is nyíltan beszél­tek, nem hagyták, hogy az eredmények elfedjék a meg­oldásra váró tennivalókat. Továbbra sem kerülhe­tett le napirendről a felté­telek fokozatos javítása; egy sor településen égető gond a tanteremhiány — csak az általános iskolák­ban jó 200—240-re lenne szükség, de azonnal, a Kö­zépiskolákban 72-re és szo­rító főként a megyeszékhe­lyen a kollégiumi ellátás javítása is. Amit lehet be­terveznek a megyei tanácsi szervek, de nem futja min­denre a szűkös költségve­tésből. Nem várnak csodá­kat, de keresik az útját- módját a tantermi felzár­kózásnak olyanképpen is, hogy a járások megszűné­sével felszabaduló épületek egy részéből — nem kis költséggel — tantermeket, kollégiumi szobákat is ki­alakítanak. Enyhíteni igye­keznek — minisztériumi támogatással — a megye egyik sajátos gondján, a bentlakásos intézmények területi fejlesztésén is. KÉSZÜLNEK A ME­GYEI TERVEK a már élő demográfiai- hullám megfe­lelő iskolai fogadtatására is. Ez az évtized végén eléri a középiskolákat, ahol nem­csak több tantermet, labort, tornatermet, tanműhelyt több és jól képzett szakos tanárt kíván a nagy létszá­mú osztályok belépése, ha­nem árnyaltabb oktató-ne­velő tnünkát is, jobb to­vábbtanulási és pályáirá- nyítást. Egyszerre szükséges mi­nőségileg javítani az egye­temi, főiskolai továbbtanu­lási kedvet és felkészültsé­get és a munkába állás esélyeit. A megyében a középiskolás fiataloknak mindössze 30—32 százaléka tanul tovább felsőfokú in­tézményekben, ami lénye­gesen kevesebb az országos átlagnál. Ezen igazítani egyaránt érdeke a megyé­nek — az értelmiség után­pótlása miatt — és az egyénnek is. De nem lebe­csülendő gond a tovább nem tanulók munkába állí­tása sem. Ebben az hozna kedvező változást, ha az is­kolák és a különböző mun­kahelyek formális, eseti kapcsolatát felváltaná az egymásra érdemben figye­lő tevékenység. Az üzemek, vállalatok, intézmények ma­guk is lépéseket tennének leendő dolgozók kiválogatá­sa, képzése, alkalmazása ügyében. MINŐSÉGI — néhol mennyiségi — feladatok állnak a megye közoktatá­sa előtt a jövőben, amely nagy összehangoltságot, reá­lis valóságismeretet kíván az oktatás tervezésére hi­vatott' szervektől, szakern- emberektől. Páll Géza — Mennyi idő múlva lesz fagylalt és milyen? — szólal meg most a fér­fi,a fél üveg sör fölött. Én hallom, de a pincér nem. Viszi a talpas poharakat és konyakot önt. A szer­tartás most éri el a tető­pontját. Urfelmutatás. Va­lahol orgonák zúgnak, vil­lanyorgonák természete­sen, iszonyú hamisak, de ez akkor is urfelmutatás. De ti mit akartok itt, akik ketten isztok egy sört és befőttesüveggel jöttetek? A fagylaltgép forog. Még ugyancsak híg lehet ben­ne a massza, mert ki-ki- csap a hevenyészve rádo­bott fedő mellett. — Menjünk kedvesem — mondja a férfi és leteszi a pénzt a kiürült sörös­üveg mellé. — Keressünk valahol máshol fagylaltot, mert a gyerekek várnak. Nézem az otthagyott harminc forintot. Szépen, akkurátusán tette oda az a szemüveges, tanáros arcú férfi. Alulra a fémtizest, mert az a nagyobb, s rá négy recés szélű ötforin­tost, koncentrikusan. A pincér sokáig nem jön. Később errefelé téved. Üres üvegeket szed össze. Elmarkolja a gondosan megépített pici tornyot és belehajítja a pulton lévő dobozba. Mester Attila K etten ülnek a presz- szó asztalánál, előt­tük egy üveg sör, kettéöntve. Férfi és nő. Nem fia­talok, de nem is | öregek. Abban a korban vannak, amikor a legtöbb ember karriert csinált már és élvezi az életet. Ülnek. Előttük a borsodi világos, két pohárban. A nő pohara mellett csava­ros befőttesüveg, egy há­lószatyorban. Bizonyára fagylaltot akarnak benne hazavinni, de a pulton ott éktelenkedik egy felébe té­pett papírtálca, s rajta az írás: „Fagylalt nincs.” Mellettük Courvosier ko­nyakot rendel valaki, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom