Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
1984. július 10. Kelet-Magyarország 3 Mint Papp László — a Mechanikai Mérlegek Gyára fehérgyarmati üzeme vezetője elmondta — örvendetesen jó kapcsolat alakult ki a kubai vásárlók és a magyar eladók között. A szatmári gyárból száz- kétszáz—ötszáz kilogrammos méréshatárú, valamint 10—10 tonnás mérlegeket szállítanak, a tengerentúli szocialista országba. Jesus Qvintana a havannai szervizüzem vezetője megelégedetten szólt a fehérgyarmati tapasztalatokról. A négynapos tanulmányút során Alfredo Garrido és Rafael Santana a szigetországi mérlege- sek képviseletében, nemcsak az össze- és szétszerelés, de a javítási módozatok legújabb fogásait is megismerték. A laboratóriumi szakemberek közül Angel Armas látogatott Fehérgyarmatra. Ez évben — mondta Papp László — tizenhatmillió forint értékű termék jut el az amerikai szocialista országba. A fehérgyarmatiak munkáját minősíti, hogy a kubai piacon, szinte a világ élmezőnyével kialakult versenyben bizonyítottak. Az együttműködés a javításban, aikotrészt-utánpótlásban érezteti hatását a jövőben. A kubai szakemberek, július első napjaiban tértek vissza hazájukba. Kiesés az eső számláján Gaál Ferenc, a szálloda- és vendéglátó vállalat igazgató- helyettese. Különösen a strandon lévő egységeinknek esett vissza a forgalma. Hiába a fedett terasz, a hideg nyár nem csalogatja be a vendéget. Hiányzik a városközpont megszokott színfoltja, a tarka napernyők alatt hűsölő vendégsereg. Féllábszárig ér a víz a nyíregyházi Bessenyei téren, ha lezúdul a zápor. A csapadékvíz-elvezetés hiányosságaira már a három hete bekövetkezett felhőszakadás ráirányította a figyelmet. Bartos Tibor, a műszaki és fenntartási iroda vezetője a már folyamatban lévő csapadékcsatorna-rekonstrukciót említi. — Tűrhetetlen a megye- székhelyen a csatornák állapota: A Bessenyei téren július 4-én'például megnéztük: négy víznyelő nem nyelte a vizet. Feltehetően a gerincvezetékben romlott el valami. Július 5-én megrendeltük a SZAVICSAV-tól a javítást, két nap múlva biztosan kész lesz. A Kiskörút építésekor kezdtük a város- központ csapadékcsatornáinak felújítását, most az Üj utcán három hét múlva adunk át újabb szakaszt. A csatornák tisztítására nem kapunk embert, az új gép viszont tönkreteszi a régi csatornát. Sok helyen megrongálódott a csatorna, ami a felette levő út süllyedését, kátyúsodását vonta maga után. így egymillió forinttal drágább nekünk a nyár, ennyit költünk az aknabeszakadások javítására, és a csatornák tisztítására. Szivattyúzás a pincében A tűzoltókat gyakrabban tárcsázzák a szivattyúzáshoz. Mint Pócsi József őrnagy, tűzoltóparancsnokhelyettestől megtudtuk: a hirtelen jött záporok után a percenként 800 liter kapacitású fecskendőkkel, szivaty- tyúkkal a mélyebben fekvő területekről, pirtcékből ki tudjuk emelni a vizet. Tíz-húsz-harminc ember lézeng esetenként a Kert moziban egy-egy vetítésen. Be- recz Zoltán gondnok már reggel elbúcsúzott az esti előadástól: a hideg, csípős kora éjszakában nem szívesen mozdulnak ki a látogatók. Eddig 3 koncert és hangverseny, 4 mozielőadás maradt el és a nézők száma is alaposan visz- szaesett. A hideg nyár sokba kerül a mozinak is. Most azonban felcsillant a remény: visszatért — és talán tartósan ittmarad a nyár... Tóth Kornélia M űszakonként 1500— 1600 kilogrammnyi műanyag rafiaszálat készítenek a COVEMA- extruder gépen, a Kender-Juta és Politextil nagyhalászi zsákgyárában. Ezekből a műanyag szálakból csomagolóanyagokat és zsákokat készítenek, melynek jelentős része exportra kerül. Képünkön: Csáki Aranka felfűzi a szálakat az extruder gépre. (C, B. felvétele) Gabonapazarlók ÁPRILIS Egy szerelem naplója 23. Találkoztam egy lánynyal. Ez Ö! Egész lényemmel érzem, hogy Ö. 24. Nem, nem Ö. 25. ő ! !! Odamentem — rám mosolygott. 26. Ismét rám mosolygott. 27. Megszólítottam. Válaszolt ! 28. Virágot vittem neki. Elfogadta. Ö, micsoda boldogság ! ! MÁJUS 1. Nem láttam! 2. Nem láttam! 3. Nem láttam! Beieőrü- lök ! ! ! 4. Hurrá! Megláttam! 6. Moziba hívtam. 7. Eljött hozzám, teát ittunk. 8. Eljött hozzám, feketét ittunk. 9. Eljött hozzám, száraz fehér bort ittunk. V ____________________ 10. Eljött hozzám, száraz fehér importbort ittunk. 11. Eljött hozzám, ittunk mindenfélét. Ó, micsoda boldogság! 20. Bejelentkeztünk az anyakönyvvezetőhöz. Hónap nélkül, nap nélkül. Meny- nyei boldogság ! ! ! JÚNIUS 23. Pocsékul mosta ki az ingem. Célzást tettem rá — sírva fakadt. 26. Láttam, amint Andrej- jal beszélgetett. Figyelmeztettem: még egy eset — és befejeztük! 27. Lizával volt moziban. Figyelmeztettem: ha barátkozni fog vele — végeztünk! 28. Cukrászdában volt a barátaival. Figyelmeztettem: ha még egyszer előfordul — végeztünk! 30. Nem tud rendesen mosogatni. Figyelmeztettem — elviharzott az anyjához. JÚLIUS 1. Nem hívom fel. Nem hív fel. 2. Nem hívom fel. Nem hív fel. 3. Nem hív fel. Beleőrülök !! ! 4. Felhívott. Hurrá!. . 5. Mennyei boldogság ! ! ! AUGUSZTUS 7. Okítgatom. A válasz: nem húzta le a virsliről a bőrt. Megjegyzést tettem. 9. Okítgatom. A válasz: ebédkor az asztalról hiányzott a só és a bors. Nem hagytam szó nélkül. 12. Ellenőrzőm: ismeretlen férfihangon telefonálok haza — nem csapta le a kagylót. Figyelmeztettem. 14. Figyelmeztetett: ha el nem mosogatok. hazamegy a mamájához. 15. Nem mosogattam el. Hazament a mamájához. •N 16. Nem hívom fel. Nem hív fel. 17. Nem hívom fel. Nem hív fel. 18. Nem hív fel. Beleőrülök !! ! 19. Felhívott! Hurrá! De kérjen csak bocsánatot. 20. Bocsánatot kér. De csússzon csak térden. 21. Nem csúszik. Nem hív fel. 22. Nem hív fel. Nem csúszik. 23. Nem hív fel. Beleőrülök ! ! ! 24. Döntöttem: magam fogok csúszni. 25. Csúszok! 26. Csúszok! 27. Látom, valaki csúszik velem szembe. Ugyancsak térden. 28. Öl 29. Nem ő! 30. Ö ! ! ! 31. Egymásba ütközünk. Mennyei boldogság — végre egyenlő felekként találkoztunk. Itt a napló megszakad, mert elkezdődik a normális családi élet. T avaly nyár végén, a perzselő kánikulában, amikor a tikkadt földeket riasztóan széles repedések hálózták, jóhírű tsz szakosított sertéstelepén jártam. A lyukas önetetőkből folyt a táp, az állatok térdig gázoltak a darában. Kísérőm, a főállattenyésztő kerekded előadást tartott az újszerű sertéshibrid kitűnő takarmány- hasznosításáról. Miközben röpködtek a szakkifejezések, s az állattenyésztő arcán elégedett mosoly lerult szét, nem tehettem mást: hüledeztem. Egyszerűen íöl- foghatatlan volt számomra, hogy miként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira bízott telepen az avult technológia, a hibás berendezések okán olyan mértékű gabonapazarlás folyt, amely még a normál termésű évben, a bőséges esők idején is felháborító volna. Hát még a tavaly nyár végi kritikus helyzetben! Amikor bizton lehetett tudni, hogy jóval gyengébb termés várható az elmúlt évek átlagánál, amikor ugyanannak a tsz-nejt a földjein kóróként zörgötta termés nélküli kukoricaszár: ahol — a növénytermesztési ágazatban dolgozó elnökükkel egyetemben — már hetek óta nem tudtak elmosolyodni sem, mert érezték, hogy katasztrófa lesz. Mondtam a főállattenyésztőnek, hogy csinálhatnának valamit ezzel az elhanyagolt teleppel, de az emberem csak a vállát vonta: „Van magának fogalma arról, hogy mennyibe kerülne a telep rekonstrukciója?” Ezt kérdezte, majd , hozzátette: „Egyébként mgis- hot sem sokkal jobb a hely- '• zet, mert az ország sertés- férőhelyeinek 85—90 százaléka elavult, korszerűsítésre, felújításra vár.” A kijelentés sajnos igaz. A józan ész is azt mondatja velünk: éppen ebben a helyzetben lenne szükség nagyobb takarékosságra, sok vezetővel meg beosztottal egyaránt azt mondatja: „minek strapáljam magam ilyen körülmények között? Pénzt nem csinálhatok! Még megfontoltabb gazdálkodásra. Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb körben elharapódzó szkepszissel, amely szerencse, hogy az időjárás a segítségünkre van” ... Való igaz, hogy az idén tavasszal bőséges felhőtakaró gyülekezett az ország egén, aminek köszönhetően a lehulló eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Ám ez csak az amúgy is kitűnő növénytermesztés dolgát tehette erre az évre rendbe — remélhetően A szakosított sertéstelepek állapotán, helyzetén önmagában még nem változtat. S még kevésbé azon, hogy — láttuk, tapasztaltuk — vannak helyek, ahol hozzászoktak a gabonapazarláshoz Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat termelünk, hanem attól is, ha ésszerűen, takarékosan, fegyelmezetten használjuk fel. Az állattenyésztő telepek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cselekvés kényszerétől. Tarthatatlan, hogy a nagy ráfordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel megtermelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba menjen. Látszólag távol esik az ügytől, amit már egy másik mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztőjétől hallottam. Arra . hivatkozott ugyanis, hogy a felvásárlási árak abszolút nem ser- kentenek a'áóyán'y, zsírsze-" gény hús termelésére. Mondom, hogy ez csak látszólag esik távol; az ügytől, hiszen itt is a gabona felhasználásáról van szó. Arról, hogy a disznó ugyanannyi takarmányból növeszt magán egy kiló szalonnát, mint egy kiló húst. Ezért végig kellene gondolni talán a súlyhatárokat, a technológiát! Mert az exportban a zsír ára csak töredéke a húsnak, a magyar fogyasztó pedig — különösén iazi árém,elések Utah . epeömlést kap, amikor a kilencven forint árú sertés- lapockából tizenöt deka zsír. Ezért az árrendszernek valóban ki kell kényszerítenie a takarmány értékalkotó felhasználását. D e addig is, amíg ez megtörténik, működésbe léphet a szakmai lelkiismeret, és önkéntes alapon is megtehetők azok a lépések, amelyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb nemzeti kincsünkként megtermelt gabonából jókora mennyiségek elvesszenek. A népgazdaság érdekében és a szűkebb közösség hasznára. G. I. Drága ez a nyár. Ki bújjon a csatornába? A hideg, esős nyár, a rendkívül szokatlan időjárás — főleg az elmúlt tíz napban —, alapvetően megváltoztatta az ipari üzemek, a szolgáltatás, a kereskedelem mindennapi munkáját. Hogy szervezték és szervezik ilyenkor a hétköznapi tennivalókat a különleges helyzetben? — erre kerestük a választ. Hegesztés— fóliakuckóban — A szerkezetépítést ugyan nem befolyásolja a hideg, de az emberek hangulata, munkakedve más, mint a megszokott nyáridőben lenne — hallottuk Szanyi Bertalan termelési főmérnöktől, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál. — A tető- szigeteléssel azonban nagyon lassan haladunk, még a felső szint belső munkáit sem tudjuk a szigetelés hiánya miatt maradéktalanul elvégezni. Kisvárdán a 136 lakásnál és Örökösföldön például fóliakuckóban hegesztettek. Esőkabátot adtunk a dolgozóinknak. Többször rendeltünk el szombati műszakot, hogy csúszás nélkül átadjuk a létesítmenye'két.' Az óráról órára változó időjárás azonban még a munkák átcsoportosítását is nehezítette. Leglátványosabban a strand látogatottsága esett vissza. Támcsu Mihály fürdővezető lehangoló képet fest Sóstóról. — Keserves ez a nyár nekünk. Tavaly májusban és júniusban 90 ezren keresték fel Sóstót, 1,2 millió forint volt akkor a két hónap árbevétele. Az idén eddig 50 ezren fordultak még az uszodában, a bevételünk 630 ezer forint. Ha továbbra is ilyen esős nyarunk lesz, várhatóan 2 millió forintos árbevételkieséssel számolunk majd. Eddig 1,2 milliót vitt el a bevételből a nyárelő. Egyetlen napon könyvelhettünk el „csúcsot”, június 3-án, vasárnap 5 ezren pihentek a sóstói strandon. Nem fogyott az üdítő A kerthelyiségek nagy népszerűségének sem használ a hűvös idő. Nincs kedve betérni egy fagylaltra, egy üdítőre a vendégnek. — Sokkal kevesebb fagylalt, üdítő és sör fogyott eddig a tervezettnél — mondta
