Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

1984. július 5. Kelet-Magyaromig 7 Olvasótábor cigány- gyerekeknek Gyermekszínjátszók Ököritóffllpösön Bizonyára maradandó él­ményekkel távozott az a 23 szabolcs-szatmári általános iskolás cigánygyermek, aki a napokban résztvevője lehe­tett a tiszadobi gyermekvá­rosban megrendezett tízna­pos olvasótábornak. A szer­vezők: a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei és vá­rosi művelődési központ, a tábor résztvevőit jó úttörő­munkájuk, jó tanulmányi eredményük, vagy éppen hátrányos helyzetük alapján választották ki az illetékes iskolák igazgatóinak javas­lata alapján. A kastély romantikus parkjában sátorban laktak a gyermekek. A tábor idejére rendkívül gazdag program várta őket: voltak szórakoz­tató gyermekműsorok, vers­tanulás, versfelismerés, ügyességi játékok, bábkészí­tés, táncház és saját bábelő­adás. A program részeként a cigánygyermekek találkoz­hattak Berki Antal színmű­vésszel. A megyénkben élő költők verseit a népszerű Dongó együttes ismertette meg zenés formában. A prog­ramokból nem hiányoztak az egészségnevelési és ízlésne­velés témakörével foglalkozó beszélgetések sem. E kötet­len beszélgetések során szóba került a továbbtanulás és a pályaválasztás is. Képünkön: a Dongó együttes költők ver­seit megzenésítve adta elő. (G. B.) Ajándék a tanárnőnek A kis herceg bemutatóján Farkas Zsuzsa és Veres Attila. összegyűlt a falu apraja- nagyja, amikor a színjátszók előtt felgördült a függöny. Ritkán látott eseménynek le­hettek a részesei az ököritó- fülpösiek: Illyés Gyula: Tű" vétevők című darabját mu­tatták be az iskolások. Ko­vács Márta magyar—törté­nelem szakos tanár megszál­lottan hitt benne, hogy a színjátszás nem idegen a kis falu gyermekeitől sem. — Ügy harmincán, negy­venen látogatják rendszere­sen a próbákat, s két év alatt három darabot vittünk szín­re — hallottuk a fiatal pe­dagógustól. Másodiknak A kis herceget, harmadiknak a Szegény Dzsonni és Arni­ka című művet mutattuk be. a szenvedélyesen szeretett színjátszás meghozza nekik az örömet. Karácsony előtt Kovács Márta leírta nekik az újabb darab szövegét, s azzal bú­csúzott, hogy a szünet utáni első napon összeolvashatják. A gyerekek viszont kétszer — titokban, a tanárnő tudta nélkül — összejöttek a téli szünetben és amikor az első olvasópróbára sor került, mindannyian letették a szö­veget és eljátszották a dara­bot. A tanárnő álmában sem gondolt szebb és kedvesebb ajándékra ... Tóth Kornélia A kei kacsa Éjszaka volt és két kacsa úszott a tavon. A telehold tü­körképét ringatta a víz. Az egyik kacsa úszott a hold tükör­képe után, s bele-bele kapott a hold tükörképé be. Meg akar­ta azt fogni. — Ha elkapom lesz egy nagy darab aranyam. Annyi halat veszek rajta, amennyit csak akarok. Nem kell többet fáradoznom a halak után. A másik kacsa kapdosta ügyesen a halakat, s azt mondta: — Inkább halakra halásznál, minthogy a hold tükör­képe után kapkodsz. Jegyezd meg magadnak, nem mind arany, ami fénylik. Ha csalárd álomképek után loholsz, üres lesz a begyed és azt meg is érdemied. A kis kéményseprő Volt egyszer egy derék kéményseprő, kis inasa fiacskája: Ernő. S Ernőkének, ez már ilyen szakma, csupa korom az orra, az arca. Nagyanyónak (gy is tetszik Ernő. S csak ennyit szól: Te kis kéményseprő! S az a szelíd, áldott nagyanyóka a kormot mind lecsókolja róla. ölbey Irén A falu elismerése nem ma­radt el. Meghívták a lelkes kis csapatot a névadókra, a községi ünnepségekre, anyák napja, nőnap ünneplése nem múlhatott el nélkülük. Nagy megbecsülést szereztek az is­kola színe előtt. S ami igen lényeges, ezeket a gyerekeket a színjátszás igazi közösség­gé kovácsolta. Naponta pró­báltak, s a ■ tanórán kívül szövődtek a barátságok. — Még a magatartásukon is lemérhettem, mennyit se­gített nekik a rendszeres el­foglaltság. Megszerették az irodalmat, a verset, a pró­zát, a színjátszást. Ha nem is lesznek híres színészek, az biztos, hogy az irodalom megszépíti majd az életüket. Többen készülnek pedagó­gusnak, az irodalommal, nyelvvel foglalkozó filoló­gusnak. Farkas Zsuzsa, Pon- gó Ildikó, Boros László, Ve­res Attila, Czibula Eliza már sokszor bebizonyították, hogy Vízszintes: 1. Üzlet, bolt. 6. Mely személy? 7. Ibolyka. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Menyasszony. 11. Félig mester! 12. Deszkából készített göngyöleg. 14. Habarcsalapanyag. 16. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása.) 18. Nátrium vegyjele. 20. Országos Rendező Iro­da. 21. Izmot rögzíti a csonthoz. 22. Római 500, 999. 21. Magáé. 25. Halogat. 27. Toll be­tűi keverve. 28. Tejtermék. 29,'Öriás hegedű. Függőleges: 1. Csaknem kirág! 2'. Bőg. 3. . .. hal. 4. Télisport. 5. Község Debrecen és Hajdúszoboszló között. 6. Ilyen élete volt Marco Pólónak. 10. Tromf. 11. Súlyt, nagy­ságot stb. állapít meg. 13. Államnak fizeti az állampolgár. 14. E napi. 15. Megfejtendő. 17. összevissza vár! 19. Ismert Verdi-opera. 21. Bizonytalanul áll. 23. Belső szerv. 24. Gyilkoló. 26. Zöldi Tamás. 27. Néma tabu! Megfejtendő: Nyíregyháza nyári zenei ese­ményei a .. . (függ. 15, vizsz. 16) ... hang­versenyei. Műit heti megfejtés: VARSZfNHÁZI ES­TEK — KISVÁRDA. Könyvjutalomban részesültek: Hegyes Ka­talin Szakoly, Csatlós Katalin Kisvarsány, Huszti Márta Zajta, Demeter Mária Ópályi, Virág László szamosújlak. Nagy János Ti- szabezdéd, Vasi Zsuzsanna Szabolcs, Hunya­di Tímea Nagyecsed, Peley László Vámos- oroszí. Nagy László Nagyhalász, Tahók And­rás Nagyhalász, Jeney Johanna Mátészalka, Vicsotka Erzsébet Jánkmajtis, Gáspár Anita Nyírbátor, Csobán László Nyíregyháza. Host láthatod a természetben! A tengelice Sajnos, nagyon sok ember pintynek, sőt verébnek ismeri, holott csupán méreteiket illető­en van feltűnő hasonlóság. A tengelice egyike a legkedvesebb, s költési időben a legbizalma­sabb madarainknak. Megismeréséhez nem kell táv­cső, szabad szemmel is könnyen megfigyelhető. Mindkét nem ha­sonló színezetű. Fejének arci ré­sze csillogó vörös színű, melyet hátulról fehér szalag határol. Fejteteje fekete. Háta kéregbar­na, míg begye és melle halvány­barna árnyalatú. Fekete szár­nyain széles V-alakú sárga toll- szalag teszi színpompássá az ap­rócska énekesmadarat. Fészkére leginkább a lombhullás idején bukkanunk rá, bár nyáron sem nehéz felfedezni. Mindig ágvlllák közé építi, s lószőrrel, növényi szálakkal apró csésze alakúra formálja. Belse­jét leginkább nyárfa repítősző­reivel béleli. Itt költi 4—5 fióká­ját. A kicsinyek, miután tolla­sak lesznek, de még nem röpké- pesek, elhagyják a biztonságos, de mind szükebbé váló fészket, s a föld közelében, vagy alacso­nyabb ágakon üldögélve várják a szülők által hozott élelmet. Sok gyerek elhagyottnak, a fészekből kiesettnek véli ezeket a borzas kis jószágokat, melyeknek szür­ke színük még nem árulja el faj béli hovatartozásukat. Vannak. akik haza is viszik, ahol bizony a leggondosabb ápo­lás mellett is legtöbbször a pusz­tulás vár rájuk. Ha ilyen fiókát találtok, hagyjátok ott, esetleg a macskáktól védett magasabb ágra helyezzétek. A tengelice tápláléka különböző apró mag­vakból áll. Kedvelt csemegéje a bogáncsok és a bojtorján száraz magvai. A költés befejeztével a párok felbomlanak, s a madarak más madárfajok társaságában, nagy csapatokban járnak élelem után. Télen sem költözik el. A stiglinc — ahogyan egyes területeken nevezik, hangjáról kapta nevét, akárcsak a pinty. Tige-lic, tige-lic, hangját elég gyakran hallatja. Ha szárnyra kap, röpte a pintyfélékre jellem­zően hullámvonalú. A tengelice egyik szép színfoltja a viszony­lag kevés madárállományú váro­si parkoknak, fasoroknak. Vé­dett madarunk, melynek eszmei értéke 300 forint. Agárdy Sándor Miénk a szó APAGYI GYEREKEK NYARA Már a szünidő első napjait közös osztályprogrammal kezdtük. A falu melletti cseresznyésben szalonnát sütöt­tünk és egy közepesen hosszú túrát tettünk. Valamennyi­en nagyon jól érezfük magunkat, vidámak voltunk. A napokban közös osztálykirándulás keretében a Nyíregy­háza melletti Sóstóra látogattunk el. Jó időt fogtunk ki, strandoltunk egész nap. 4. b osztály, Apagy ROMÁNIÁI kirándulás Nyírbogdányban ötödik éve működik a TIT német nyelvű iskolája. Minden tanév végén az általános iskolás korú gyermekek kirándulást szerveznek. Az idén június 19—24-ig autóbuszos kiránduláson voltunk Erdélyben és a székelyföldön. Első megállóhelyünk Nagyvárad volt, ahol a Kanonoksort, és a római katolikus műemlék temp­lom szomszédságában lévő Bihar megyei Múzeumot néz­tük meg. Utunk a Király-hágón át Bánffyhunyad és Csú­csa (Csúcsán lakott egykor Ady Endre) érintésével Ma- gyarvistára vezetett, ahol csodálatosan berendezett vistai szobában gyönyörködhettünk. Kolozsváron rövid város­nézésen ismerkedtünk meg a város történelmi nevezetes­ségeivel. Marosvásárhelyen a kultúrpalota hangversenytermé­be is beülhettünk. A szovátai fürdőzés után Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál, megnéztük a szülőházát is. Fárasztó, de érdekes gyalogtúrán vettünk részt a Tordai hasadékhoz vezető úton, kirándulásunk utolsó napján. Mátyás Emese, Szendrei Annamária Nyírbogdány ESZPERANTÓ BÉKETALÁLKOZÓ A SÓSTÓN Június 2—3-án rendezték meg a Sóstón az eszperan- tisták béketalálkozóját. A rendezvényen több eszperantó­csoport vett részt. Jöttek a fiatalok Szolnokról, Debrecen­ből, Nyíregyházáról, Levelekről. Még Ausztráliából is ér­kezett egy eszperantista. Jáki Ferenc professzor érdekes előadást tartott az eszperantó és a béke kapcsolatáról. Este, Sándor István és Sándor Katalin vezetett izgalmas vetélkedőt. Ebben a mi csapatunk tagjai győztek: Csótó Ildikó, Zilahi Gyöngyi, Bojtor Zita, Nagy Edit, Borsi Eri­ka, Szoboszlay Zsuzsa. Szoboszlay Zsuzsa, Nagykálló, kettes iskola VÁSÁROSNAMÉNYBÓL EGERBE A vakáció elején háromnapos kirándulásra indultunk Egerbe. Megnéztük a várat, a székesegyházat, és strandol­tunk. A második nap Aggtelek cseppkőbarlangjait tekin­tettük meg. Este Szilvásváradra kirándultunk, ahol bog­rácsban főztünk magunknak paprikás krumplit vacsorára. Kirándulásunk utolsó napján a hortobágyi pusztát keres­tük fel. A kirándulás költségeit abból, a.P.éng!39Í.íe(igítuk,, amelyet a hulladékgyűjtéstől kerestünk. A kirándulás megszervezésében nagyon sokat segített a forgácslapgyár Kállai Éva Szocialista Brigádja. László István, Vásárosnamény TERMÉSZETVÉDŐ VERSENY Még ez év februárjában beneveztünk a megyei ter­mészetvédő versenybe. Az elődöntők során a természettel kapcsolatos feladatlapokat megoldottuk és a megye leg­jobb kilenc csapata közé kerültünk. A megyei versenyt Sóstón rendezték meg június 8—23-a között. A versenyen a tiszavasvári, a tornyospálcai és a mátészalkai iskolások után mi lettünk a negyedikek. Pócs Imre, Méri Sándor, Szumutku László, Szalai József, Nyírlövő TORNABEMUTATÓ APAGYON Iskolánkban régi hagyomány a to’•nabemutató. Min­den évben megrendezik ezt az ünnepséget, amelyre meg­hívjuk szüleinket, testvéreinket, rokonainkat, de eljönnek még a szomszédok is. Az idén is bemutattuk a betanult gyakorlatokat. Egyik társunk édesapja, és a nyíregyházi Di­vat Ruházati Vállalat egyik szocialista brigádja, szép, szí­nes szalagokat készített nekünk a gyakorlatokhoz. Török Erika, Apagy Kerékpárok reneszánsza Mikor biciklire pattansz, bi­zonyára nem gondolsz arra, hogy egyszer a messzi Oroszországban a kerékpár ősének köszönhette valaki a szabadságát. Történt ugyanis, hogy 1801-ben egy jobbágy kétkerekű pedálos masi­nát szerkesztett, s ezen maga ka- rikázott Pétervárra, a cár elé. Az uralkodót annyira meglepte és elbűvölte a találmány, hogy a jobbágyot felszabadította a szol­gasor alól. Am nem ez volt az első kísérlet, hogy az embert megkíméljék a gyaloglás fára­dalmaitól. Sivrac, francia gróf már 1790- ben bemutatta a gyorsfútót. Ezen a két kereket egy deszkaülőke kötötte össze. A gróf futott pár métert a kétkerekűvel, majd na­gyot dobbantva felpattant az ülésre, és jó tíz métert gurult. A konstrukció akkora tetszést ara­tott, hogy sokáig ebben a for­mában használták. Pedál, lánc­kerék, kormányszerkezet és fék csak később került a biciklire. S hosszú időnek kellett eltelnie, mire a kerekeket gumiabroncs borította. Eleinte a pedálokat az első kerékre szerelték, természe­tesen nehéz volt tekerni, ezért folyton növelték az első kerék méretét. Végül már két méter magasan ült a vezető. Zavarta­lanul gyönyörködhetett a táj­ban, de nagyot is eshetett. A vakmerő, virtuskodó férfiak még­sem tértek át szívesen az ala­csony, biztonságosabb kerékpár­Gyorsfutó 1818-ból ra. Végül ez utóbbi nagyobb se­bessége győzte meg őket. Miután elterjedt a maihoz ha­sonló bicikli, versenyeket is ren­deztek. Az első hivatalos erőpró­bát Rouen és Párizs között bo­nyolították le. A győztes „szá­guldó” tempója ma mosolygásra késztet: 11 km/óra sebességgel nyerte meg a versenyt. Számta­lan fogadást is kötöttek, elsősor­ban az angolok, akik bármikor bármire szívesen fogadnak. így került sor egyszer egy szamara- goló és egy kerékpáros gyorsa­sági versenyére még a múlt szá­zad vége táján. A különös vetél­kedőt a szamaragoló nyerte, fél órával előbb ért célba a kereke- zőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom