Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. július 24. Kelet-Magyarország 7 1981. július 21., kedd KOSSUTH BADI6 8,25: Vesszőparipáink! — 8,55: Hanglemez MK. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,26: Lepsényi Pergel Géza nótáiból. — 9,42: Találkozás a Hangvillában. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: A Népzenei Hangos Újság mellék­lete. — 11,43: Vallomások, 1942. XXI/14. — 12,30: Ki nyer ma?— 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Bunbury, avagy Győzőnek kell lenni. — 14,29: Nóták. — 14,41: Arcképek a lengyel irodalom­ból. — 15,05: Toldi - II/l. Arany János elbeszélő költeményének rádióváltozata. — 16,00: Csaj­kovszkij-művek. — 16,29: Zeng­jen a muzsika. — 17,05: Juhász Ferenc: Szerelmes hazatántor- gás. — 17,30: Nóták — Gyulai Erzsébet énekel. — 17,44: A Sza­bó család. — 19,15: Népdalok, néptáncok. — 19,53: Versenytár­sak lesznek, avagy... — 20,23: Walter Gieseking zongorázik. — 21,30: Algéria — a fejlődés szi­gete. — 22,20: Tíz perc külpoli­tika. — 22,30: Zenés játékokból. — 22,50: Késő este ... 12. rész. — 23,00: Világhírű kamarazene- karok lemezeiből. — 0,10: Mad­rigálok. PETŐFI RADIO 8,05: Magyar indulók. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00—12,25: Zene- délelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12.35: Melódia­koktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. Lil- lék. — 13,25: Négykezes zongo­ramuzsika. — 13,45: Zenés dél­után. — 14,00: Operaslágerek.— 14,35: Tánczenei koktél. —15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Sanzonpódium. — 16,35: Csúcs­forgalom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Barangolás régi hanglemezek között. — 19,07: A cárevics. Részletek. — 19,25: Mit olvas­hatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? — 19,35: Csak fiataloknak. — 20,35: Ma­gyar anekdotakincs. — 21,05: Slágerdivat. — 21,53: Rákosy Gergely szatírái. — 23,20: A mai dzsessz. 3. MCSOR 9,00: Fiataloknak. — 9,50: Spas Wenkoff Wagner operáiból éne­kel. — 10,19: A kaméliás hölgy. H/l. — 11,05: Helen Donath hangversenye. — 12,08: Zene­kari muzsika. — 14,00: Világúj­ság. — 14,20: A 14. drezdai nem­zetközi dixielandfesztivál fel­vételeiből. — 14,39: Francia ba­rokk szerzők műveiből. — 16,00: Rejtett és feltárt levéltári kin­csek. — 16,20: Operakórusok. — 16,53: Országos kamarazenekari fesztivál I. rész. — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: A főszerepben: Luciano Pavarot­ti. XII/9. — 22,05: Bach: D-dúr szvit. — 22,28: Dalok, hangszer­szólók. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Oj fel­vételeinkből. — 17,20: Tiszántú­li kaleidoszkóp. (A tartalom­ból: Egészségünk. Dr. Kerepesi Terézia előadása a csípőficam­ról — Almaszedés előtt (Pálfi Balázs) — Állattenyésztés rend­szerben (Kolláth Adrienne). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli kró­nika. Lapszemle. Hírösszefog­laló. Müsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 10,00,- Tv-torna. — 10,05: Al- latszeudltők. V/4. rész. — 10,30: Virradat. Vietnami film. — 11,55: Képújság. — 15,55: Hírek. — 16,00: Föld alatti mozgás. An­gol dokumentumfilm. — 16,55: Energia — apadnak a források. IV/3. rész. — 17,30: Mesterdalla­mok. — 18,05: Képújság. — 18,10: Kétmillió. Riportműsor.— 18,40: Közvetítés a Szegedi Ipa­ri Vásárról — a „vásár” fél­idejében. — 19,10: Aratás. Ri­portműsor I. — 19,25: Reklám. — 19,40: Tv-torna. — 19,45: Esti mese. — 20,00: Tv-híradó. — 20,30: Két férfi, egy eset. Bűn­ügyi filmsorozat. — 21,50: Stú­dió ’84. — 22,59: Tv-híradó 3. 2. MCSOR 19,25: Képújság. — 19,30: 9 nap és az egész élet. Szovjet rövidfilm. — 20,00: A bécsi Bel­vedere énekverseny gálaestje a Pesti Vigadóból. — 21,10: Tv- híradó 2. — 21,30: Portrémaga­zin. — 22,30: Szervátültetés — Magyarország, 1984. Dokumen­tumfilm. — 22,50: A bécsi Bel­vedere énekverseny eredmény- hirdetése. — 23,00: Képújság. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Autósok-motorosök ma­gazinja. — 9,30: A komédiázás művészete. — 11,00: A rendőr­ség nyomoz. — 11.05: Urh-ko- csival. Magazin. — 11,45: Hírek. — 17,50: Hírek. — 17,55: Közép­szlovákiai magazin. — 18,30: Es­ti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Signum Laudis. Cseh film. — 21,25: Ismeretterjesztő műsor. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kamarahang­verseny. — 22,55: Hírek. SZOVJET TV 17,00: Rajzfilmek. — 17,35: A jelenkor és a munkásmozga­lom. — 18,05: A test ördöge (Tv- fílm II.) — 19,00: Híradó. — 19,35: Dokumentumfilmek. — 20,35: A világ eseményei. — 20,55: Az a bizonyos Münchau- zen. (Tv-film I.) — 22,05: Hí­rek. — 22.10: Heti sportössze- foglaló. — 22,40: Fúvós zene. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: FEGYVERCSEM­PÉSZEK (román) Ea. kezd.: 16 óra! POSTAKOCSI I—II. (14 év!, olasz—fr.) Ea. kezd.: 18 .óra Kert mozi: A 3. SZÁMÜ ÜR- BAZIS (16 év!, angol) Béke mozi: A 3. SZÁMÜ ÜR- BÁZIS (16 év!, angol) Ea. kezd.: 9 és 11 óra. BIZONYÍTÁSI EL­JÁRÁS (14 év!, japán) Ea. kezd.: 16, 18 és 20 óra Móricz Zsigmond mozi: EZ IGEN! (14 év!, amerikai) Mátészalka: A KICSI KOCSI ÜJRA SZÁGULD (amerikai) Kisvárda: SZÜZFORRÁS (svéd) Fehérgyarmat: KIS APÁK ÉS NAGYAPÁK (szovjet) Nyírbátor: A PISZKOS TI­ZENKETTŐ I—II. (14 év!, ame­rikai) Energiatakarékos Az UNIVERSAL Ipari Szövetkezetben. Székesfehérváron megkez­dődött az NSZK-beli SCHWANK céjggel kooperációban készülő, ma­gas hatásfokú gázhősugárzók sorozatgyártása. Az új típusú beren­dezés bármilyen használatos gázfajtával üzemeltethető, és a fele energiát megtakarítja. A kétféle típusban gyártott hősugárzó be­rendezés szerelőcsarnokok és mezőgazdasági üzemek fűtésére használható. A képen: az energiatakarékos gázhősugárzó beren­dezések szerelése. (MTI Fotó — Tóth Gyula felvétele) Vízvédelem hatezer kilométeren Ha faliamérjük, jelentsük a szennyezéseket Megyénkben a folyók és holtágaik mellett a felszíni vízelvezető művek átlagos sűrűsége és kiépítettsége meghaladja az országos át­lagot. A Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna, a Lónyai és a Belfő csatorna, a folyókat és vízfolyásokat kiegészítő belvízcsatorna-há­lózat együttes hossza meghaladja a hatezer kilométert. Ez a tény kétszeresen is aláhúzza annak a megállapításnak a fontosságát, hogy a vizek tisztasága, az ezzel kapcsolatos tevékenység, a vízmi­nőségben bekövetkezett változások közvetlenül befolyásolják életün­ket. Társadalmi segítség A megyében kiépített vízminő­ségi észlelőhálózat működése, a kisebb vízfolyások, tározók éven­ként többszöri vizsgálata mellett nagy jelentősége van annak, hogy a természetet, a vizet szerető em­berek is társadalmi segítséget nyújtsanak a környezet és vize­ink védelméhez. Ennek jelentős bázisa lehet a megye nyolcezer­nél is több horgásza, akik észle­léseikkel és bejelentéseikkel se­gíthetnek felderíteni a szennyezé­seket, kivédeni káros hatásukat. A vizeket járó emberek számá­ra egyre bonyolultabbá válik a víz biológiájában bekövetkező negatív változások felismerése. Néhány alapvető dolog ismerete nélkül felületesek lehetnek az in­formációk, amelyek így megne­hezíthetik a vízkárelhárítást, vagy késleltethetik a szükséges beavatkozást. Az információk hi­ánya pedig az élővilág egyes egyedeinek tömeges pusztulásá­val járhat. Ezért röviden ismer­tetjük a megyénk vizeit is veszé­lyeztető szennyezéseket, amelye­ket eredet szerint pontszerűen és nagy területen jelentkező szeny- nyezésekre oszthatunk fel. Települési és ipari szennyezés a háztartási szennyvi­zek tisztítatlanul jellegzetesen bűzösek, színük sárgás-barna. Darabos, sárga, szürke vagy fe­kete lebegőanyag-tartalmukról könnyen felismerhetők. Megjele­nésüket a mosószerektől szárma­zó erős habzás kíséri. Gyakori kísérő jelenségük a felszín ,,bő- rösödése” és a felszínen úszkáló szilárd hulladék, szemét. Ez a szennyvízveszély megyénk vala­mennyi részén előfordul. A KÉMÉNYlTÖGYÁRI SZENNY­VÍZ szaga rotható, bűzös, színe fehéres vagy szürkés, uszadéka kékeszöld nyálka. A cukorgyári szennyvíz szagtalan, vagy zápto­jás szagú, színe világosabb vagy sötétebb szürke, erősen babzik, a parton kocsonyás, nyálkás bevo­natot képez. Ezek a szennyvizek Demecser környéki vizeinket és a Tisza Tiszatelek alatti szakaszát jellemezhetik. A KONZERVGYÁRI SZENNY­VÍZ hagyma-, paradicsom-, stb. szagú, berohadt állapotában bű­zös. Színe többféle lehet, gyü­mölcs- és paradicsomhéj-törme- léket hordhat. Megyénk több pontját is jellemzi. A TEJIPARI SZENNYVÍZ igen bűzös, opálos, fehér lebegőanya­gokat tartalmaz, uszadéka zsíros, lepedékes. Mátészalka és Nyír­egyháza környékén keletkezik. ritkán ismerhető fel. Egyes ese­tekben olajos jellegű hártya ala­kulhat ki a vizen. Megnehezíti az azonosítást, hogy ilyen olajos jellegű hártya nemcsak növény­védő szertől, hanem baktériumok­tól is származhat. A foszforsav- származékok — amelyeket ro­varirtóként használ a mezőgaz­daság — nagyobb töménységben erősen bűzösek, záptojás- vagy rothadtkaralábé-szagúak. EGYES GYOMIRTÓ SZEREK segédanyagai viszont kellemes aromás illatúak. (Előfordul, hogy a halakat az aromás anyag vonz­za: menekülés helyett bódultán beúsznak a szennyezett zónába.) A rovarirtók néha fehér porból álló hártyát képeznek a víz fel­színén. Nyári veszélyek A vízbe kerülő szennyező anya­gok szerves, vagy szervetlen jel­legűek lehetnek. Ezek egy része közvetlenül mérgező hatású, másrészük súlyosan terheli az élővizek oxigénháztartását. A gyorsan bomló szerves anyagok (cukorgyári, tejipari, konzerv­ipari szennyvizek, a házi szenny­víz, a hígtrágya) vízbe kerülésé­vel oxigénhány léphet fel. A szerves anyagokat a vízben élű mikroorganizmusok elbontják, amihez oxigént használnak fel. Így jön létre az oxigénszegény állapot. A víz oxigénteltsége többek kö­zött a vízhőmérséklet függvénye is. Az a víz, amelyben plusz két fokos hőmérsékletnél 12—14 mil­ligramm oldott oxigén van lite­renként, plusz húsafakos hőmér­séklet esetében már csak 7—9 milligrammot tartalmaz. Nagy nyári melegben — mint ahogy az néhány napon át már az idén is előfordult — felgyorsul a vízben a rothadási, bomlási folyamat, amely oxigénfelhasználással jár. A kedvezőtlen meteorológiai kö­rülmények olyan mértékben le- csökkenthetik a víz oxigéntartal­mát, hogy felborul a biológiai egyensúly, tömegesen jelennek meg a nagy oxigénfogyasztású vízi élőlények és végső soron halpusztulás is bekövetkezhet. Nyáron tehát a víz bármilyen szennyeződése még veszélyesebb. A „pipáló” halak vészjelei A halak, mint a vízi világ leg­jobb „jelzőberendezései”, ilyen esetekben az oxigéndúsabb zóna. a vízfelszín közelébe húzódnak. A légköri oxigénre szorulnak, „pipálni” kezdenek. A hal ilyen esetben levegőt és vizet vesz a szájába és ezek összekeverésével próbálja pótolni a hiányzó oxi­gént. Mozgása természetellenes, súlyos esetben megfullad, bekö­vetkezik a halpusztulás. De az oxigénhiány a halak ellenálló képességének időleges csökkené­séhez is vezethet, ami kedvező feltétel az élősködők és a bakté­riumok okozta betegségek kiala­kulásához. Azokon a vizeken, ahol a part- közeiben, vagy a vizek parti sáv­jában sásos, kákás növényzettel találkozunk, a vízfelületet hínár szövi be úgy, hogy nyílt víz alig található és ahol kis vízmélység­gel kell számolni — az oxigén­háztartás könnyen felborulhat. Megyénkben pedig sokfelé van­nak ilyen vizek, amelyek nagyobb figyelést és készenlétet igényel­nek. Ilyen például a rakamazi Nagymorotva, a rohodi tározó, de a sokak által jól ismert Oláh-réti tározó is Császárszálláson. Ha­sonló vízfelület a Kisszék— Hosszúháti tó és a tunyogmatol- csi holtág is, ahol az oxigén csökkenéséhez szennyezés is já­rult néhány hónapja, nagyarányú halpusztulást idézve elő. Hol kell bejelentést tenni? Az elmondottak ismeretében a vizek élővilágát komplex bioló­giai jelzőszervezetnek kell tekin­tenünk, amely érzékenyen reagál a vízminőség hirtelen változásai­ra. megváltozott képével, az élő­lények pusztulásával jelez és a figyelő ember segítségét kéri. Az észlelt szennyezéseket a kö­vetkező helyeken lehet bejelente­ni: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízminőségi osztálya — Az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal megyei környezet­és természetvédelmi titkára — Rendőrség — A Magyar Országos Horgász Szövetség megyei intéző bizottsága — A megyei tanács vb vadászati és halászati felügyelője — KÖJÁL. A jelentés terjedjen ki az észlelés helyére, a halpusz­tulás kezdetének (felfedezésének) időpontjára, az időjárási adatok­ra, a halak és egyéb vízi lények viselkedésére, a haltetemeken és vízinövényeken észlelt elváltozá­sokra és a hely gépkocsis megkö­zelítési lehetőségére is. — Hal- pusztulás esetén haladéktalanul értesíteni kell Százhalombattán (Vöröscsillag u. 68.) A Vízéletta­ni Laboratóriumot is. A természeti környezetünket szerető és féltve óvó társadalom segítsége is szükséges ahhoz, hogy megakadályozzuk élővilá­gunk pusztulását. Balogh Árpád Hatvanezer szilícium­A BÁNYAVÍZ (hidratálóvíz, mosóvíz) magas lebegőanyag-tar­talmú, hordalékos, esetenként habzó, a bányászott termék a fe­nékre iszap vagy zagy formájá­ban kiülepszik. A Szamoson jel­lemző leginkább, de a Felsö-Ti- szán és Vásárosnamény alatt is jelentkezik. A VÁGÓHÍDI SZENNYVÍZ vö­röses, vöröses-barna színű, usza- dékos, erősen bűzös. Lebegőanya­ga hús- és bőrdarabok, állati bél­sár. A felszínen gyakran zsíros uszadék található. Ez a szennyvíz Mátészalka, Fehérgyarmat és Nyíregyháza környékére jellemző. A FENOLOS, KÄTRANYOS SZENNYVÍZ kátrányszagú vagy karbolsav-, ún. kórházszagú. Szi- ne vöröses-barnás, gyakran lát­ható üledék is a part mentén, a víz felszínén pedig kátrányos uszadék mutatkozik. Esetenként bárhol előfordul. A mezőgazdasági szennyező anyagok A mezőgazdasági eredetű szeny- nyezőanyagok általában a terü­letről lefolyó csapadékvízzel, mo­sóvízzel vagy a talajvizén keresz­tül beszivárogva legtöbbször ,.észrevétlenül” okoznak folyama­tos vagy váratlan vízszennyezése­ket. A mezőgazdaság legjellem­zőbb szennyező anyagai a nö­vényvédő szerek, a műtrágyák, az állattartó telepek szennyvizei, a trágyadombok csurgaléka és a silóié. Ezek közül emeljük most ki a műtrágyák és a növényvé­dő szerek szennyezésének jeleit. A MŰTRÁGYÁK nagy tömény­ségben opálossá teszik a vizet, felülete habzik. Az elváltozás a vízbe került műtrágya mennyi­ségének arányában észlelhető, de általában nem olyan mértékben, hogy a szennyeződés egyértelmű­en meghatározható legyen. A NÖVÉNYVÉDÖSZER-SZENY- NYEZÉS külső jelek alapján szelet évente A Mikroelektronikai Vállalat­nál elkészült a kormányprogram szerinti mintegy 2 miliárd forin­tos beruházás első, egyik leg­fontosabb része és megkezdő­dött a nagy bonyolultságú integ­rált áramkörök elemeinek (chip- jeinek) előállítása. A gyártósoron szilícium-szele­tek megmunkálását végzik nagy tisztaságú munkahelyeken, spe­ciális védőöltözetben. Az integ­rált áramköri elem a különféle elektronikus termékekbe (pl. számítógépek, mérőműszerek, szórakoztató elektronikus eszkö­zök) beépítésére kerülő félveze­tők legfontosabb része. A gyártósor a teljes „felfutás” után évente 60 ezer darab szili- cium-szelet megmunkálására al­kalmas. A képen: a szilicium- szeletekbe magas hőmérsékletű hőkezelések során a szennyező anyagok részecskéit juttatják be. (MTI Fotó — Balaton József felv. — KS) fiz ólommentes üzemanyag szabványa A Német Szövetségi Köztársa­ság nyilvánvalóan szilárdan el­határozta, hogy 1986-tól szigorú­an betartja az ólommentes ben­zin bevezetésének menetrendjét: Bonnban most DIN-szabvány- ban rögzítették az ólommentes benzin minőségi követelményeit — írja a Die Presse. — Azonkí­vül Friedrich Zimmermann bel­ügyminiszter szerint már meg­kezdődött 260 autópálya-benzin- kút átszerelése az ólommentes üzemanyag kiszolgálására. Ez­után módosítják a KRESZ-t is. amivel a szigorú amerikai kipu­fogógáz-értékeiket és vizsgálati előírásokat teszik kötelezővé Nyugat-Németországban. A bon­ni kormány még a nyári szünet előtt határozatot akar hozni a környezetkímélőbb autók vásár­lásának anyagi ösztönzésére. Ar­ra gondolnak, hogy csökkentik új autó vásárlása esetén a gép­kocsiadót. és ezt kombinálják a hitelkamat adóleírási lehetőségé­vel. V__________________________________/ Földünk 0 meridiánja Az egyes országok pontosidő- szolgálata a greenwichi aitomórá- val megadott pontos idő jelzés­hez igazodik. Az angliai Green­wich tői számítják a tengeri tá­jékozódáshoz szükséges hosszú­sági fokokat. A hajózás és a tér­képészet részére nélkülözhetetlen kiindulási meridiánt 1884-ben — tehát éppen egy évszázadijai ez­előtt — fogadták el nemzetközi­leg, s azóta a mi térképeink is a greenwichi délkörhöz igazod­nak. Korábban csaknem minden ország más 0 meridiánt használt. Volt párizsi, nürnbergi, bonni, péberván stb. Magyarországi is volt, nem is egy: budai, nagy­szombati, marosvásárhelyi. De például Mikoviny Sámuel a XVIII. századi országfelméréskor a pozsonyi vár egyik tornyán áthaladó hosszúsági kört vette 0 meridiánnak. Ugyanakkor érde­kes, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia világhírű térképeinek 0 meridiánját nem Európában jelölték ki, hanem a Kanári­szigetekhez tartozó Ferro (ma: Hierro) szigetén áthaladó hosszú­sági kör volt. Mint láttuk, éppen egy évszá­zada fogadták el nemzetközileg a 0 meridiánt. De még a XVII. szá­zadban történt, hogy II. Károly angol király kiindulási hosszúsá­gi körként a londonit jelölte ki. Ezt követően 1675 júniusában ha­tározták el a világhírű csillag- vizsgáló megépítését, annak he­lyéül a grennwichi királyi par­kot jelölvén ki. Védett madarak A mai emberek zöme alig ismeri ragadozó madarainkat. A sas, sólyom, héja, ölyv már \ inkább csak szólásokban, köz­mondásokban. versekben, me­sékben használatos nevek. A múltban tüzzel-vassal irtot­ták a ragadozó madarakat, mivel sok bosszúságot és kárt okoztak a falusi népnek. A vadászok még e század ele­jén is válogatás nélkül lelőt­tek minden „görbe csőrű” I madarat. Ma már mindegyik £ ritkaság, és a kipusztulástól kell óvni őket. Csak azért van még-néhány darab belő­lük, mert kitűnő röptűkkel messzire elkalandoznak, és egyes, nehezen hozzáférhető helyeken még zavartalanul j megmaradhatnak. Minden országban. így ná­lunk is most már szigorú ter­mészetvédelmi intézkedések tiltják a ragadozó madarak ( lelövését. Ezeknek a ritka, természeti kincsnek tekinthe­tő madaraknak tilos a befo­gása, fészkeik zavarása, tojá­saik kiszedése is. SúIvqs pénzbüntetéssel sújtják, aki ragadozó madarat megöl, vagy fészkét kifosztja. Védel- | műk már csak azért is fon- i tos, mert hiányuk a mezőgaz­daságban is érezhető. Soha nem képzelt mennyiségben el­szaporodtak a mezei pockok, egerek és egyéb rágcsáló kár­tevők. amelyeknek éppen ra­gadozó madaraink voltak leg­jelentősebb pusztítói. Számos országban az egyes állatfajok egyedeinek az érté­két pénzösszeggel fejezik ki. Ezek eszmei értékek. Az ér­tékelés alapja az egyes fajok természetvédelmi jelentősége. Magyarországon legkisebb — 300 forintnak megfelelő — esz­mei értéke az apró énekes- madaraknak van, a legdrá­gábbak a féltve őrzött ritka­ságok: a parlagi és réti sas, a nagykócsag, a kanalasgém, a túzok. Értékük 50 ezer fo­rint. Akik ezeket az állato- ; kát elpusztítják, ekkora ösz- szegű kár okozásáért vonha­tók felelősségre. V J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom