Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

Ü vegcsiszolás a tsz-ben

finom megmunkálásával í szeretnének elérni. Az üveg- jjj árukat feldolgozás után az Amfora és a Skála részére szállítják. Képünkön: minta kerül a butellára.

(Császár Csaba felvétele)

Zöldségár

A vásárlók a piacon és különösen az üzletekben rosszkedvűen nézik a sokféle zöldséget, gyümölcsöt, és azt panaszolják: drága. Eközben a termelők úgy érzik: elkótyavetyélik munkájuk gyümölcsét, a felvásárlási árak jószerivel alig fedezik a termelés költségeit. Bárcsak el lehetne intézni a dolgot azzal, hogy egyiküknek sincs igaza, hogy mindkét fél hajlamos a túlzásokra.

Csakhogy a hamis szentenciák nem oldanak meg semmit. Mert ha július végén a meggy és a cseresznye kilója is több, mint húsz forint, ha a paradicsom, a paprika kilójának ára még mindig közelebb van a negyven—ötven forinthoz, mint a harminchoz, akkor a fogyasztó bizony ok- kal-joggal panaszkodik drágaságra. És sajnos a termelőnek is igaza van. Mert az itt felsorolt fogyasztói áraknak az esetek többségében jó ha a felét kapják a felvásárlóktól, és nem ritkán még ennél is kevesebbet.

De miért van ekkora különbség a fogyasztói és a fel- vásárlási árak között? Azt különösebb kereskedelmi szakismeret nélkül is megérti az ember, hogy alaposan megdrágulhat a termék, ha sok kézen megy keresztül, amíg eljut a fogyasztóig. De miként tehet egyetlen áfész, vagy a Zöldért több pénzt zsebre a forgalmazás fejében, mint amennyit a termelőnek fizet az áruért?

A magyarázat tulajdonképpen egyszerű. A zöldségnek, a gyümölcsnek a zöme szabadáras termék, vagyis az árat a mindenkori kereslet-kínálat alakítja. Az áfész, a Zöldért, annyit fizet a termelőnek az áruért, amennyit az a piacon is megkapna érte. És a bolti árak kialakításában is a piaci árakhoz igazodnak. Milyen alapon kifogásolják ezt a gyakorlatot? — kérdezik némileg ingerülten az érintett vállalatok vezetői. Mert azt senki sem kifogásolja, hogy a zöldség- és gyümölcsdömping idején gyakran még a fel- vásárlási ár sem térül meg a fogyasztói árban. Egy kereskedelmi vállalat nem lehet veszteséges! A téli és a nyári ráfizetést tavasszal, nyár elején kell megkeresni, mert akkor lehet.

De miért lehet a primőrökön két-háromszáz százalékot keresni? A magyarázatot többen próbálták megfogalmazni. A Piac címiá film írója például több heti Bosnyák téri piaci trógerolás után arra a következtetésre jutott, hogy ott szabályos maffia működik. Mégsem lehet mindent a piacok alvilágára fogni. Állami intervenciós pénzalapokkal támogatott, árakat szabályozó, kiterjedt nagykereskedelmi tevékenységre lenne szükség a helyzet megváltoztatásához. Például arra, hogy saját integrációs körzetükben a tsz-ek, az állami gazdaságok, az áfészek, netán ezek társulásai saját kockázatukra vásárolják fel a kistermelők áruját és a nagybani piacokon ők hozzák forgalomba a kiskereskedők (és nem a viszonteladók) számára a zöldséget, a gyümölcsöt. Persze ehhez kellene még az is, hogy az ilyen tevékenységet folytatóknak legyen kockázattűrő képességük. Mert jelenleg nincs. És kellene nagybani piac is az ország számos pontján. Mert jelenleg ez sincs.

Az állami és a szövetkezeti vállalatok sorát kellene tehát olyan helyzetbe hozni, hogy megérje nekik nagykereskedőnek lenni.

s

____________________________________>

i: i: Ü i

!! Növekv,0 Ü ígérik: lesz Ij R9Y*Um j

Ü gyedek- jj . r Beregre, j

áldás? i: Szatmárra

i: :: :: :

Ha rajtol a Tisza-túra Hány éves a vadkan? j

Javul az idő

Szombaton reggel 14,6 fokot mértek a nyíregyházi meteorológiai állomáson, délelőtt folyamatosan emelkedett a hőmérséklet, és kora délután már jócskán meghaladta a húsz fokot Az előrejelzések szerint fokozatos felmelegedés várható, vasárnap jóval kevesebb felhőre, esetleg kisebb záporra lehet számítani. A szél mérsékelt marad, a hőmérséklet közelít az igazi nyári meleghez: huszonöt-huszonhét fokra is számíthatunk.

A hét vége kiadós zápo- rokkal-zivatarokkal érkezett meg Szaboics-Szat- márban. Nyíregyházán pénteken jócskán esett: déli egykor jött a legnagyobb zivatar, akkor több, minit nyolc milliméter eső hullott. Délután és szombatra virradóra még esett, úgyhogy alapos öntözéssel értek fel a záporok.

Az aratással egy időben, július 12-én érkezett a nyíregyházi malomba az idei első búzaszállítmány. A változékony idő — főleg a sok csapadék — miatt magas a tei- mény víztartalma, az eddig beszállított 7 ezer tonna búza jelentős része 17—25 százalék nedvességtartalmú volt. A

nyíregyházi telepen három műszakban üzemeltetik a szárítókat.

Hamarosan megízlelhetjük az idei búzából sütött kenyeret. Jelenleg még fele-fele arányban keverve, az óbúzát az újjal őrlik a kenyérnek- valót Nyíregyházán, valamint a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mátészalkai, kisvárdai és fehérgyarmati üzemeiben. A jövő héten a nagykállói és a nyírbátori malmokban is beindul a nagyüzem. Augusztus közepétől pedig már csak új búzából sütött kenyeret vásárolhatunk.

Első képünkön: a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben 2260 hektár a kalászosok területe. Ennek nagyobb része búza, s az eddig learatott területeken négytonnás átlageredményt értek el. Képünkön: a munka végeztével szerelők és kombáj- nos ellenőrzik a gépet. — Második képünkön: Gégényi Mihály műszakvezető molnár az őrlés minőségét vizsgálja a nyíregyházi malomban.

Elröpültek a trojkák

Befejeződött az orosz nyelvi tábor

Szocialista brigádok versenyvállalása

Növekvő export Rakamazról

Szokatlan ilyenkor nyáron és nálunk az orosz hómezők kedves, csilingelő szánkóin, a trojkán utazni. Márpedig ezt tette — igaz csak jelképesen — június 29 és július 22 között száz magyar középiskolás és ötven szovjet egyetemi hallgató vett részt Mátészalkán az Országos Pedagógiai Intézet orosz nyelvi táborában.

A hagyományoknak megfelelően a trojka volt a tábor legkisebb alapegysége — közössége — amely egy szovjet egyetemistából és két magyar középiskolás, II. osztályt végzett diákból állt. így éltek együtt a táborban a trojkák, hogy a lehető legközvetlenebb módon sajátíthassák el az orosz nyelvet a magyar

fiatalok. Tíz szovjet és tizenkét magyar tanár irányította.

A tábor fő programja a beszédkészség fejlesztése volt. A résztvevők tanulmányozták a tábor környezetét, ismerkedtek a vendéglátó város, Mátészalka életével, nevezetességeivel, közlekedésével, új szavakat, kifejezéseket tanultak meg, felelevenítették az iskolában már tanultakat, beszélgettek a kereskedelem, a közlekedés, a falu, a természet témaköreiről.

Vetélkedők, versenyek, irodalmi és dalosestek, különböző műsorok, kirándulások is színesítették a tábori életet. Júluis 21-én zárta be kapuját a mátészalkai orosz nyelvi diáktábor, a szovjet fiatalok és egyetemi tanárok vasárnap Budapestre utaznak.

A Rakamazi Cipőipari Szövetkezetben dolgozó szocialista brigádok a napokban tanácskozásukon értékelték eddigi munkájukat és úgy határoztak, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére munkavállalásokat tesznek. A 23 szocialista brigád felajánlásait összegezték a szövetkezet vezetői, köszönetüket kifejezve az igen értékes munkavállalásokért.

A munkáskolilektíva elhatározta: a tőkés árbevételt 30 százalékkal növeli a tervhez viszonyítva. Ez plusz 40 milliót jelent. A szovjet export- tervek teljesítésén túl 30 ezer

párat legyártanak. A minőséget is igen fontosnak tartják, ezért tartani kívánják a 93,7 százalékos első osztályos szintet.

Az anyaggal való takarékosságot újabb 0,5 százalékos csökkentéssel (egymillió forint) biztosítják. Áz év folyamán két kommunista műszakot szerveznek s ezáltal a fiatalok lakásépítési alapját 200 ezer forinttal emelik.

A munkavállalások között szerepel többek között a rakamazi öregek napközi otthonának a patronálása is. Elhatározták, hogy az öregeknek lapos sarkú cipőket gyártanak le. Környezetük védelmében az üzem területét parkosítják, csinosítják.

A

z aranyosapáti Űj Élet Termelőszövetkezet üvegcsiszoló üzemében idén kétmilliós árbevételi terv mellett 300 ezer forint nyereséget várnak, amit nyers üvegáruk

Űj búzát ürül a malom