Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

1984. július 20. Kelet-Magyarország 3 Kamatozó energia A z igazi szakembernek mindig több ötlete, energiája van, mint amennyit a munkaköre jó elvégzése megkíván. Jócs­kán vannak olyanok, akik­nek érdeklődési köre több­irányú. Ezt példázza a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület (MAE) helyi, üzemi szervezeteiben végzett te­vékenység is. A mezőgazda- sági üzemek termelése az utóbbi evekben nagymér­tékben szakosodott. Nö­vénytermesztők, kertészek, állattenyésztők, gépészek, növényvédők, közgazdászok dolgoznak egymás mellett. A MAE-üzemi csoportok jó lehetőséget nyújtanak a kü­lönböző és az azonos szak- májúaknak egyaránt, hogy kicseréljék gondolataikat, átadják ötleteiket, megis­merjék egymás gondjait. A megye egyik legjobban működő üzemi csoportját hat évvel ezelőtt Máriapó- cson hozták létre. Akkor hatvanöt, ma több mint nyolcvan agrárszakember tevékenykedik az üzemi csoportban. Hogy a terme­lőszövetkezetben miként látják el feladataikat, erre tömören válaszol a nyolc­szoros kiváló cím és a múlt évben elnyert „MÉM Ter­melési Nagydíj”. A tudo­mány és a gyakorlat kap­csolata még élőbb, még ha­tékonyabb lett az egyesület keretében. Sokat segített a csoport az üzem fejlesztési lehetőségeinek feltárásában, az új közgazdasági környe­zethez való igazodásban. A sokirányú tevékenység­ből kiemelésre kívánkozik az újítási mozgalom felka­rolása. Van újításuk, amely- lyei már az egyik moszkvai KGST-kiállításon is részt vettek, és az több szocialis­ta országban bevezetésre került. A múlt évben négy újítást küldtek be a TE- SZÖV-pályázatra, melyek közül egy első díjat kapott. L___ Említésre méltó a termelő- szövetkezet kisugárzó hatá­sa is. Az erős segítse a gyengét mozgalomban ka­matozó kapcsolatban állnak a nábrádi, ófehértói és nyír- bogáti termelőszövetkeze­tekkel. A MAE-szervezetek sorá­ban jelentős szerepe yan a helyi csoportoknak, ame­lyekben egy-egy nagyobb terület, körzet szakemberei vesznek részt. Jó eredmény­nyel működik többek kö­zött a kisvárdai helyi cso­port, amelyhez a volt kis­várdai járás területéről több község agrárszakem­ber-gárdája tartozik. A cso­port taglétszáma megköze­líti a 250 főt. Kiemelt fel­adatuknak tartják — a me­zőgazdasági üzemek helyi adottságait figyelembe vé­ve — a gondok csökkenté­sére javaslatokat adni. A közelmúltban egyebek kö­zött foglalkoztak a mező- gazdasági termelés és a környezetvédelem kapcso­latával, tanácskoztak a ku­tatási eredmények jobb hasznosításáról, megvitat­ták a fiatal szakemberek beilleszkedését, hogy csak néhány fontosabb témát említsünk. Emlékezetes ren­dezvényük volt a kisvár- daiaknak az energiagazdál­kodás időszerű kérdéseiről szóló előadássorozat. T alán a felsorolt né­hány példa is bizo­nyítja: az agrárszak­emberek az egyesületben megtalálták alkotó energiá­juk kibontakoztatásának, kamatoztatásának lehetősé­gét. Jelenleg megyénkben 1100 körül van a MAE-ta- gok száma. Nagy erő, nagy segítség ez a társadalmi munka, amelyet önzetlenül végeznek szakembereink a mezőgazdasági termelés fej­lesztése érdekében. Cs. B. _____________________> Hangsugárzók Kisváráról j A Nyírbátori Növényolajgyárban megkezdték a repcemag feldolgozását. A nagyüzemek Szabolcs megyén kívül Hajdúból és Borsodból is ide szállítják a repcét. Képünk a min­tavételről (jobb felső sarok) és a nagy teljesítményű szárító dobról készült. (Elek Emil fel­vétele.) Körzet: Lónyától Tiszaszalkáig Gyógyszer—manufaktúrában Reggel óta vigasztalanul zuhogó eső áztatja Tiszaszai- ka utcáit. A gyógyszertár patyolattiszta tornácának kockakövein egyetlen beteg vizes lábnyoma vezet az aj­tóig. Láthatóan ma délelőtt nincs nagy forgalom. — A nyár mindig uborka- szezon. Legerősebb időszak a tavasz. Márciustól május közepéig hárman is alig győzzük kiadni a készítmé­nyeket. Hatezer ember patikája Dr. Balogh Gyula gyógy­szerész mindezt sokéves ta­pasztalat alapján mondja. Idén szeptemberben lesz két évtizede, hogy feleségével együtt letelepedett az egyko­ri földesúri kúriában, amely egyszerre patika és tágas szolgálati lakás. Nagy a kör­zet, hiszen Lónyától Tisza­szalkáig öt község, mintegy 5—6 ezer ember tartozik a gyógyszertárhoz. Igaz, nem jár mindenki ide. Hiszen ha valaki Vásárosnaményba ké­szül, s Lónyán felül a busz­ra, aligha szakítja meg útját azért, hogy Tiszaszalkán ve­gye meg a gyógyszereit. Egy- egy influenzajárvány idején, vagy ha sok a meghűlés, a gyógyszerész két assziszten­sével — feleségével és Laka­tos Bélánéval — együtt nyi­tástól zárásig szinte megál­lás nélkül keveri a porokat, a kanalas készítményeket. — Kéthetenként érkezik Nyíregyházáról, a gyógyszer­tári központból a túrajárat. s hozza a megrendelt patika­szereket. Sajnos, hosszú ide­je gondot okoz, hogy gyako­riak a hiánycikkek. Nálunk most legjobban Corinfár — ez egy NDK-gyártmányú szívritmus-szabályozó készít­mény — és Polybé injekció kellene: már a legutóbbi szállítmányban sem kaptunk belőlük. Az országos hiány­cikkek mellett átmenetileg zavart okózhat az is, ha di­vatba jön egy-egy készít­mény. A betegek sokszor egymásnak ajánlgatják a gyógyszereket. Nálunk jelen­leg az értágító hatású Cavin- ton, meg a vérnyomást csök­kentő Dopegit a sláger. Ezek­ből most egyetlen dobozzal sincs. Még szerencse, hogy jó néhány medicina csak re­ceptre kapható. Az emberek hajlamosak rá, hogy vélt pa­naszaikat is gyógyszerrel enyhítsék. Mázsaszámra ven­nék például a nyugtátokat. Szerencsére ezek csak vény­ére kaphatók, de így is fogy belőlük kéthetenként 200— 300 dobozzal... Por, óidat, kenőcs Átlagosan három hónapba kerül, míg a gyógyszergyá­rakból a tiszaszalkai patiká­ba kerülnek a készítmények. Sok szernek ettől rövidebb a szavatossági ideje. Ezeket, s az orvos által egyénileg ösz- szeállított medicinákat hely­ben készítik. A pilulázó gép­re ritkán, évente egyszcr- kétszer ha szükség van. An­nál többször kell összeállíta­nunk különféle porokat, ol­datokat, kenőcsöket, teakeve­rékeket — kalauzol körbe a laborban Balogh doktor. A laboratóriumban kato­nás rendben sorakoznak az üvegek, az érzékeny mérle­gek, adagoló- és keverőkana­lak, s más felszerelések, — köztük az egyik legtöbbet használt eszköz: a fecsken­dő alakú kúpnyomó. — A Tisza közelsége mi­att errefelé sok a nehézlégző gyermek. Számukra renge­teg asztmakúpot kell készí­tenünk. Ugyan ki tudná megmon­dani, hogy az eimúlt húsz év alatt mennyiféle gyógy­szer került már ki a tenyér­nyi manufaktúrából. A bete­gek bizalommal fordulnak a tiszaszalkai patikushoz, aki­ről az a hír járja, hogy hét végén sem utasítja el a se­gítséget kérő embereket. Még azokat sem, akik indokolat­lanul zavarnak: például va­sárnap délután jut eszükbe, hogy szükségük van C-vita- minra, vagy orrcseppre. Nem kOldenek el senkit Nálunk nem divat senkit sem elküldeni — folytatja a gyógyszerész, — aki maga választotta a falusi életfor­mát. Szabad idejében alma­fáit ápolja, otthonában pe­dig szívesen látja a vendége­ket. Ügy tűnik, a családban folytatója is lesz ennek a szép hivatásnak. A házaspár idősebb lánya, Krisztina — aki most lesz harmadikos gimnazista — gyógyszerész­nek készül. H. S zép a magyar nyelv, no de közömbös­nek lenni egy ár­nyalattal más, mint fleg- mának lenni. A közönyös az közönyös, a flegma, sohasem bizonyos, hogy valóban közönyös is. Ül a srác a kirakatban, azaz a kirakat félfiú-fe- néknyi peremén. Mit ül. Félpercenként felugrik, elszalad a kapuig, ott négykézlábra áll, és beku­kucskál, hogy jön-e már a titkos jellel lecsengeteit „drága”... Gonoszak ezek a dél­utáni lépcsőházak, mert annyian jönnek, mennek, hogy a várakozó legényke térdén már piroslani kezd a bor. Nézem őt messzi­ről. A boldog befejezés olyan bizonyos, mint az operettekben, de olyan bonyolult is. Csupa üveg a lépcsőhöz. Látom hát, ahogy a kislány három emeletet leszáguld, azt is, hogy két kanyarral a cél előtt megigazítja a frizu­ráját, s úgy jön. egy be­csületben megöregedett reumás matróna se jöhet­ne szelidebben. A fiú közben kétszer is ugrik, de közelről az egész lépcsőház nem látszik, nem mutatja a szaladó kislányt, de a lassulót sem. Nem látja a frizura­igazítást, benne éppen akkora a várás, mint a kél lépcsőfokot lépő kicsi lányban. Ám szerencséje van a srácnak: a legutolsó tér­íjra megméretnek Hogy mondják arabul és más nyelveken a béke' szót? Mi indokolta a ma­gyar államalapítás szük­ségességét? Mi jellemzi Radnóti Vergilius-fordítá- sát? Melyek megyénk leg­jelentősebb műemlékei? Egy-egy kérdést ragad­tunk ki az Igaz, ez a szép elnevezésű kulturális ve­télkedősorozat első fel­adatlapjáról, a politika, a történelem, a neves sze­mélyiségek és a turisztika témaköréből. Ilyen és ha­sonló kérdésekre kell vá­laszolniuk azoknak a bri­gádoknak, melyeknek tag­jai vállalták, hogy részt vesznek a több hónapon át tartó versengésen. Üjra megméretnek a brigádok — ezúttal nem a munka teljesítéséből, ha­nem műveltségből, s ami talán ennél is fontosabb, az újabb ismeretek meg­szerzése iránti igényből, a műveltség gyarapításá­nak módjából. A négy té­makörhöz ugyanis bősé­ges irodalmat ajánlottak a rendezők, s nem mindegy, hol és hogyan keresik a megoldást, hogy a jó vá­laszt a legrövidebb időn belül megtalálják. Nem­csak újabb könyvek tanul­mányozására buzdít a ve­télkedő, hanem arra is serkent, hogy a vetélke­dő résztvevők elsajátítsák a könyvtári tájékozódás módszereit. Soha ilyen sikere nem volt még a vetélkedőnek: 527 brigád jelezte versen­gési szándékát. Bevált az j a módszer hogy feladat- ’ lapon kapnak kérdéseket, azokra írásban válaszol-. | nak, s eközben már auto­matikusan megkezdődik a selejtező. A legizgalmasabb sza­kasz most következik. A feladat: így élünk címmel egy pályázat megírása a ■ brigád művelődési szoká- ] sairól. A rendezők több j i példát javasoltak, de nincs § j recept, a dolgozat a meg- | [ adott témakörben bármi- | i rői szólhat. Leírhatják, £ l miért vált élménnyé eg}' f 1 közösen átélt kulturális I | esemény. Feldolgozhatják i azt is, hogyan szerzik * meg a közéleti feladatok J ellátásához szükséges po- litikai ismereteket. Ele- . mezhetik, milyen szakis- \ meretek, milyen művelt- • ség megszerzését tartják 1 fontosnak ahhoz, hogy munkahelyükön a jövőben 1 is helyt tudjanak állni? S : beszámolhatnak a brigád­élet intimitásairól, titkai­ról is, egy-egy fehér asz­tal mellett eltöltött szüle­tésnapi ünnepségről, arról, hogy milyen szerepük van ezeknek a „családi” ese­ményeknek a közösségi szellem kialakításában? Sok brigád használja ki a nyári szabadságot, s kö- j ti össze a kellemest a j hasznossal: a turisztikai témakörre a legjobban a helyszínen, azaz megyénk idegenforgalmi látványos­ságait megtekintve lehet felkészülni. örvendetes, hogy a munkahelyek ve­zetői általában segítik ezeknek a programoknak a megszervezését, a válla­lati buszt a brigádtagok hozzátartozói kedvezmé- j nyes áron vehetik igénybe j — így a művelődési célú i brigádrendezvény egyúttai j emlékezetes családi ese­mény is lehet. A nyár te­hát a pályázat megírásá­nak, beadásának és a kö­zös túráknak az ideje — hogy aztán majd szep­temberben megkezdődje­nek az üzemi vetélkedők. BE. ^ ..................................... deliékor meglátja a lány / lábát, és jóllehet egy ti- \ zenéves férfinek nem dől- j ga még különbséget ten- ( ni a női lábak között, \ megismeri. Visszaugrik a I helyére. Leül és mire a / kislány a futás miatt kap- | kodó lélegzetét csitítva még elleheli a „sziát”, ő I éppen bodor füstfelhőt le- ! fiel ki a szájából, és utá- \ nadob egy másik unott I sziát. í S zép ez a nyár. A j kirakat keskeny ( keretében egymás \ mellett ül két mozgalmas, j gyönyörűséges boldog 1 unalom. \ Írhatnám, hogy szere- | tem őket, de mit tegyek: I ebben a pillanatban ben- l nem az irigység jóval na- 1 gyobb ... / (bariba) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom