Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. július 3. Keieí-Magyarország 7 1984. július 3., kedd KOSSUTH RADIO 8,25: Alkalmi tudóstársaságok. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30‘. Katonadalok. — 9,44: Nádi hegedű. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: Gergely Anna nótákat énekel. — 10,52: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 11,44: Vallomások 1942. Mes­terházi Lajos regénye folytatá­sokban. XXI/5. rész. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: A rá­dió Dalszínháza. — A királyné csipkekendője. Johann Strauss operettjének rádióváltozata. — 14,21: Fúvószene a múlt század elejéről. — 14,42: Napjaink ma­gyar irodalomból. — 15,05: Ze­nekari operarészletek. — 15,31: Daloló, muzsikáló tájak. — 16,00: Kopernikusz. Részletek Tadeusz Sliwiak lengyel költő. „Fénymérő — fenyőfából” ci- mü lírai hőskölteményéből. — 16,21: Kamarazene. — 17,03: Társadalom és iskola . . . ahogy az iparművészeti főisko­lások látják. — 17,35: Filmzene. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Gyárfás Miklós hangjáté­kaiból. Halálugrás. Rádiókomé­dia. — 20,00: Élet az Erdőháton. — 20,30: Faragó Laura népdalo­kat énekel. — 20,53: A rádió le­mezalbuma. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kórusmű­vek. — 22,50: Késő este. — 23,00: Barokk operákból. — 0,10: Tárogatómuzsika. PETŐFI RADIO 8,05: Nóták. — 8,20: Tíz perc külpolitika (lsm.) — 8,35: Tár­salgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Ifjúsági könyvespolc. — 12,35: Melódiákoktól. — 13,30: Zenés állatkerti séta. — 14,00: Zenés délután. — 16,35: Csúcs- forgalom. — 18,00: Kamasz­panasz. — 18,35: A King’s Sin­gers és a könnyűzene. X/5. rész. — 19,05: Győri Szabó Jó­zsef nótákat énekel. — 19,25: Az atomenergetika és a nemzetközi stabilitás. — 19,35: Csak fiata­loknak! — 20,35: Magyar anek­dotakincs. — 21,04: Ilosfalvy Róbert operettfelvételeiből. — 21,33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. A bátorság alsó hatá­ra. Hámos György szatírái. — 22,30: Könnyűzene Ránk! György szerzeményeiből. — 23,20: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9,00: Újdonságainkból. — 9,40: A Schönberg-együttes hangver­senye. — 11,05: Népdalfeldolgo­zások. — 11,45: Zenekari muzsi­ka. — 13,07: Térdeplő Rosa. — 13,27: Az Alba Regia napok mű­sorából. — 14,00: Világújság. — 14,20: Szandrey Karper László (gitár) hangversenye Farkas Ferenc műveiből. — 15,21: Sme- tana-ciklus. XII/8. rész. — 16,19: Kórusmuszika. — 16,45: Labirin­tus. — 17,00: Operarészletek. — 17,39: Üj schubert-lemezeink- ből. — 18,30: Na maternjem je- ziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora Pécsről. — 19,05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi mű­sora Pécsről. — 19,35: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. A Liszt Ferenc-kamarazenekar Mozart-műveket játszik. — 20,49: Könnyűzene. — 21,40: Shriley Verrett felvételeiből. — 22,20: Marie-Claire Alain (orgo­na) hangversenye Bach-művek. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hirek. — 17,05: Orgo­namuzsika. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tartalomból: Egészségünk. Az élelmiszerek nyári tárolásáról beszél dr. Ko­vács Lajos — Program (Pálfi Balázs) — Az MTESZ üzemi csoportjairól (Gönczi Mária) — Belvízszinten (Haskó József). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli kró­nika. Lapszemle. Hírösszefog­laló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter) MAGYAR TV 10,00: Tévétorna (ism.) — 10,05: Katisa. Csehszlovák film­sorozat VII/1. rész: Józsiba (ism.) — 10,35: Rali. Bolgár film — II/l. rész (ism.) — 11,45: Képújság. — 16,20: Hírek. — 16,25: Ewa, Ewa. Lengyel film. — 17,00: Sztárok a jégen. — Amerikai film. — 17,20: Képúj­ság. — 17,25: Rubens. — Belga filmsorozat VI/5. rész. — 18,20: Dél-alföldi Krónika. A szegedi körzeti stúdió műsora. (FF). — 18,50: Reklám. — 18,55: „Emlé­kezés a primadonnára”. Házy Erzsébet operettfelvételeiből. — 19,30: Reklám. — 19,40: Időseb­bek is elkezdhetik. Tévétorna. — 19,45: Esti mese. — 20,00: Tv- híradó. — 20,30: Etűd balkézre. Bolgár tévéfilm. — 21,35: Stú­dió ’84. — A televízió kulturális hetilapja. — 22,35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,30: Képújság. — 18,35: Or­bán Dezső és barátai. Portré- film (ism.) — 19,05: Érdek-cél­ok. Riportműsor (FF). — 19,25: Sakk-matt. — 19,45: Abidjan fé­nyei és árnyai. NSZK doku­mentumfilm. — 20,30: Beach Boys-koncert. Amerikai zenés film. — 21,25: A szilisztrai sír- kamra. Bolgár kisíilm (ism.) — 21,35: Tv-híradó 2. — 21,55: Rek­lám. — 22,00: Pastorale. Holland tévéfilmsorozat IV/1. rész. — 22,50: Képújság. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Autósok-motorosok ma­gazinja. — 9,30: Anicka Juric- kova. Tv-film 3. rész. — 10,45: A rendőrség nyomoz. — 10,50: Urh-kocsival. Magazin. —11,30: Hírek. — 17,50: Hírek. — 17,55: Közép-szlovákiai magazin. — 18,25: Telesport. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A márkinő. NDK tv-ko- média. (15 éven felülieknek!) — 21,30: Az örökléstan lehetősé­gei. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Musica Viva. Ze­nei magazin. — 23,00: Hírek. ROMAN TV 15,30: Rajzfilmek. — 15,40: Népdalfesztivál. — 16,00: Nők világa. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,30: Könnyűzene. — 20,50: Portrék. — 21,10: A remény jegyében. Tv-játék. — 22,20: Tv-hiradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A PISZKOS TI­ZENKETTŐ I—II. (14 év, ame­rikai) Ea. k.: 16 és 19 óra. Béke mozi: KASZKADŐRÖK (amerikai) Ea. k.: 9 és 11 óra. TENGERSZEM (csehszlovák) Ea. k.: 16 óra, A FRANCIA HADNAGY SZERETŐJE (16 év, angol) Ea. k.: 18 és 20 óra. Móricz mozi: CSÄRDÄSKI- RALYNÖ (magyar—NSZK) Kert mozi: EGY SZERZETES SZERELME (16 év, jugoszláv) Kisvárda mozi: FÉRJEK (Ea. k.: 18 Óra) NŐS AGGLEGÉNY (szovjet) Ea. k.: 20 óra. Mátészalka mozi: HOLD­TÖLTE TEXASBAN (14 év, francia) Nyírbátor mozi: HALÁL A FELSZÁLLÖAGBAN (szovjet) Fehérgyarmat mozi: VERO­NIKA VOSS VÁGYAKOZÁSA (16 év, NSZK) Mezőgazdasági üzemek figyelem! A kenyérgabona-betakarítás zökkenőmentes elvégzése ér­dekében vállalatunk aratási ügyeletet tart 1984. július 5-től augusztus 15-dg. Az ügyelet időtar­tama: hétköznap szombaton vasárnap 7 órától 19 óráig, 7 órától 17 óráig, 7 órától 13 óráig. VARJUK MEGRENDELÉSEIKET! AGROKER VÁLLALAT, Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Jó takarmány, kiváló iparI növény A csicsóka, amit elfelejtettek Idősebbek bizonyára, jól emlé­keznek még a falusi Kertek sar­kában burjánzó, évelő, gumós növényre, a csicsókára, melynek nagyüzemi termesztésével és fel­használásával az 1950-es évek­ben foglalkoztak szakembereink. A kezdeti próbálkozások, mélyek kecsegtető eredményeket hoztak, napjainkra feledésbe merültek, a fiatal sízakembereink többsége alig ismeri e rendkívüli lehető­ségeket magában rejtő növényt. Melyek is azok az ismérvek, amelyeket fel kell frissítenünk, illetve melyek a legújabb kuta­tási eredmények? A csicsóka (Helianthus tuberosus) egyike azon ritka növényeinknek, me­lyet a kettős haszonvétel jelle­mez. A csicsóka leveles szára ki­tűnő silótakarmány, tápértéke a kukorica- és a napraforgószilázs tápértékével vetekszik. A csicsó­kagumó értékét a benne lévő 14—24 százalékos inzulintartalom adja, mely egy összetett cukor poliszacharid, s mint ilyen építő­elemeire, monoszacharidokra bontható, mely jelen esetben a gyümölcscukor, fruktóz. Ha a lombtermést csak októberben si- lózzuk be, a gumótermés csak 20—25 százalékkal károsul. Ily módon elérhető, hogy a 100 szá­zalékra számított gumótömeghez 100—150 százalék zöld is járul. A csicsóka rendkívül igényte­len növény. Munkaigénytelen, szárazságtűrő betegségmentes, fagyálló, gyomirtó hatású. E ki­tűnő tulajdonságok mellett va­jon miért nem tudott nagyobb mértékben elterjedni? A helyte­len agrotechnika, a növény tu­lajdonságainak ismeretlensége, az értékesíthetőség, ipari háttér hi­ánya mind kizáró tényezőként szerepeltek. Napjainkra azonban ezek a problémák megoldottnak tekinthetők. Immár nincs jelen­tősebb akadálya a növény széles körű mezőgazdasági elterjeszté­sének. Indokolttá teszi ezt a csi­csókagumó széles körű felhasz­nálhatósága is. A gumókból előállítható fruk­tóz az élelmiszer- és cukoripar számára reit magában hatalmas perspektívákat. A fruktóz olyan speciális monoszacharid, mely leginkább megközelíti a mai korszerű édesítőszer fogalmát. A répacukornál másfélszer éde­Kanárieledel exportra Az első hazai fénymag Szabolcs-Szatmár megyében talán kevésbé, de Szolnok, Hai- dú-Bihar, Heves és néhány más megyében már jól ismerik a fénymagot, vagy más néven ka- nári'kölest. Ez a növény ki- sebb-nagyobb ingadozással álta­lában jól exportálható. Nagy tápértékű növény, így elsősor­ban az igen intenzív anyagcse- réjű madarak tápláléka. Nevét is valószínűleg onnan kapta, hogy kanárieledelként szolgált. (Másik verzió szerint a szárma­zási helyéről a Kanári-szigetek­ről kapta az elnevezését.) Szal­mája pecsenyebárányokkal jó hatásfokkal etethető. Termőterülete hazánkban 10 ezer hektárt tesz ki. A nemesí­tést 1978-ban kezdtük a Vetőmag Vállalat nyíregyházi Kutató Köz­pontjának kisvárdai Teichmann- telepén, a hazánkban fellelhető kereskedelmi származékokból egyedkiválasztásos nemesítéssel. A Kisvárdal—41 fajta kiváló ter- möképességű. Korai vetésben (március közepe) 15—17 száza­lékkal, későbbi vetésben (április közepe) 10 száza­lékkal ad többet, mint a keres­kedelmi fokozatú vetőmag. A korai vetésidő termésnövelő ha­tása elsősorban a fajta jő öko­lógiai tűrőképességének a kö­vetkezménye. A kisparcellán el­ért eddigi legnagyobb termés 3,28 tonna volt hektáronként. A kanáriköles a jő vizgazdál­Levóltetvek inváziója Kanalas a káposzta levele A leggondosabb ápolás mellett is előfordul. hogy szinte egyik napról a másikra kanalasan be­görbülnek, majd felboltozódnak a káposzta levelei. Ha jobban megfigyeljük a beteg leveleket, azt tapasztalhatjuk, hogy a tor­zult levélrészek sárgászöldre szí- neződnek. Ez a jellegzetes kár­kép a káposzta-levéltetvek szí­vóhatása következtében jön lét­re. Zöldségeságyásainkon soha­se hagyjunk elmúlt évi káposzta­morzsákat vagy gyomnövénye­ket, hanem gondosan távolítsuk el azokat és komposztáljuk, mert a káposzta-levéltetvek fe­kete tojásai jól át tudnak telelni az említett növényi részeken, s fertőzési forrásul szolgálhatnak. Tapasztalt kertészek megfigye­lései szerint az áttelelt tojások­ból már március hónapban ki­kelnek az úgynevezett „ős­anyák” éa szívogatásuk követ­sebb, a konyhatechnikai hatáso­kat jól bírja, a tápcsatornában könnyen emésztődik. Nagy elő­nye még, hogy a cukorbetegek szervezete napi 30—80 gramm gyümölcscukrot inzulinadagolás nélkül is hasznosítani tud. A gyümölcscukor napjaink­ban a répacukornál mintegy öt­ször drágább produktum, mely­nek hazai előállítására még alig rendezkedtünk be. Fruktózszük- ségletünk túlnyomó hányadát kül­földről szerezzük be. Ha hazánk mezőgazdasága a ma még alig hasznosítható, gyenge homokos területeinken csicsókát termesz­tene, s a fruktóz nagyüzemi elő­állítására berendezkednénk, gyenge homoktalajunk a legjobb talajainkat Is felülmúló jövedel­met hajtanának. Olyan modern exportcikket nyernénk így, me­lyet a külföldi piacokon is jól el tudnánk helyezni. A csicsóka felhasználásának másik oldalát szeszipari alkal­massága jelenti. Ha a növény igénytelenségét, kettős hasznosí­tását, bő termését figyelembe vesszük, egy olyan ideális szesz­ipari nyersanyaghoz jutnánk, mely olcsóbb volna bármely más kodású. jó termőerejű talajokat szereti. Termesztése elsősorban réti és csemozjom, esetleg erdő- és öntéstalajon jöhet számítás­ba. Homoktalajokon egyáltalán nem, tőzegtalajokon pedig csak igen erőteljes meszezéssel ter­meszthető. A helyenként fellelhető igen hi­ányos és egymásra hivatkozó iro­dalmi adatokkal ellentétben bírja a korai vetést. Ha az időjárási és talajviszonyok megfelelőek, már­cius közepétől már vethető. Ed­digi tapasztalataink szerint hek­táronként 40—50 kilogramm az optimális vetőmagmennyiség, de a pélyi Tisza mente Mg Tsz-ben a hektáronkénti 85 kilogramm a bevált vetőmagmennyiség. Mivel a mag viszonylag kicsi, ezért kellően elmunkált, kertszerűen előkészített, felszínen tömörített talajt kíván. A vetés mélysége 1,5—3 centiméter. — A talaj tö­mörítésére gyűrűshengert al­kalmazhatunk. Cserepedésre hajlamos talajo­kon seprűboronát, vagy hátára fordított magtakaró fogast hasz­náljunk. Mivel a fénymaghoz egyszikű gyomokat irtó vegyszer jelen­leg nem ismeretes, Így ezek el­len a legjobb védekezés a korai vetés, amely már zárt állo­mányt képez addigra, míg a fény- és höigényes egyszikű gyomfajok csírázásnak indulnak. Késel vetést (május eleje) — keztében a levélszélek begörbül­nek vagy hólyagosán eltorzul­nak. A későbbi nemzedékek — ha nem védekezünk kellő időben — az egész levéllemezt elborít­hatják. A szárnyatlan nőstények körülbelül 2,8 milliméter nagy­ságúak, s világoszöld alapszínű- ek. Testüket finom szürke vi­aszpor borítja. (Lábaik és jel­legzetes potrohcsöveik viszont fekete színűek.) A levéltetvek nagymérvű el­szaporodása esetén — hamuszür­ke tömegeikkel — a levéllemeze­ken kívül, a maghozó növények virágzatát és hajtásvégeit is el­lephetik. Egy ilyen erős fertőzés jelentős mértékben csökkentheti a maghozók hozamát, illetve a magvak minőségét. Ha a levéltetvek az idősebb káposztafejeket támadják meg, úgy azok kevésbé károsodnak, de a levéltetvek gusztustalan tö­alapanyagnál, s mint ilyen a be­lőle előállítható ipari alkohol önköltsége is lényegesen alacso­nyabb lenne. Hazánk sajnos bőven rendel­kezik nehezen növelhető rossz talajféleségekkel, parlagterüle­tekkel. Ha ezeket hasznosítani szeretnék, s hazánk összes föld­területéből, mintegy öt százalé­kot (46 500 hektárt) csicsókával telepítenénk be, az előállítható tiszta szesz mennyisége kb. 930 000 tonnát tenne ki. Ezzel ha­zánk energiagondjainak megoldá­sát is jelentékenyen segítenénk. Lehetővé válna, hogy a gépjár­műveinket benzin-alkohol ke­verékkel működtetnénk, s ez nemcsak energetikai, hanem kör­nyezetvédelmi gondjaink megol­dásában Is segítene. Itt hever előttünk parlagon egy ilyen kiváló lehetőségeket ma­gában rejtő téma. Ügy hiszem, elérkezett az ideje, hogy a csi­csókakérdést újra napirendre tűzzük, s a szakembereink figyel­mét felkeltsük e növény iránt. Szöveg: Rácz Imre Fotó: Szentlrmai László azért csak az ilyen jellegű gyo­moktól mentes területen szabad alkalmazni. Kétszikű gyomokat (a pipitér kivételével) a bokro- sodás kezdetén kijuttatott Diko- tex 40 EC (MCPA) 3,5 1/ha dózisa megfelelően irtja. Elsősorban nitrogénműtrágyát igényel nagy mennyiségben. Ma­gas terméseket csak hektáron­ként adott 100—120 kilogramm nitrogéndőzissal érhetünk el. Ennek 30—40 százalékát vetés előtt alaptrágyaként, a fennma­radó részt fejtrágyaként a bok- rosodás kezdetekor szórjuk ki. Tenyészidőszaicban a vörös nya­kú árpabogár vagy vetésfehérítő bogár (Loms melanpous) okoz­hat nagyobb mértékű kárt. Ez ellen szerves foszforsavészteres (Foszforition, Safldon 40 WP) és inszeiktieid karbamátos (Rovlin- ka 50 WP és Élőerőn 50 WP) ke­zelés jó hatású. A betakarítása gabonakombájnnal történhet jú­lius végén, augusztus elején. Megfelelő termesztési színvonal esetén 1.0—2,0 tonna közötti át­lagtermés várható hektáron­ként. (Megjegyzés: miután a madár- eleség iránti kereslet nagy. ter­mesztése jól jövedelmező, meg­fontolandó a kanáriköles háztá­ji. kisparcellás termesztése is.) Kürti Antal tud. s. munkatárs mege, az általuk ürített mézhar­mat, s az azon megtelepedő ko­rompenész miatt a káposzta pia­ci értéke jelentős mértékben csökken. A nyár folyamán szár­nyas egyedek fejlődnek, melyek egyéb keresztes virágú növénye­ket támadnak meg. Majd ősz­szel, október végén, a párosodás után az ivaros nőstények táp­növényeik szárára, vagy levelei­nek érzúgaiba helyezik el a te­lelő tojásaikat. Tömegszaporodá­suknak a száraz nyarak kedvez­nek, olykor 10, esetleg 15 nem­zedékük is követheti egymást. Mivel a káposzta levelei via­szosak, a permetlébe mindig te­gyünk nedvesítőszert, például 0,05 százalékban NONITOT, vagy 0,02 százalékban CITOWETTET. Kitűnő hatású levéltetűölő szer: a 0,05 százalékos PIRIMOR. Széles Csaba Biológiai kert­művelés E gészségünk és kör­nyezetünk védelmé­ben világszerte sok a híve a biológiai kertműve­lésnek. Szabolcs-Szatmár- ban is egyre több az olyan kiskerttulajdonos, aki a nö­vényzet kártevői ellen nem kémiai szerekkel, de ter­mészetes módon védekezik. Aki ezt teszi, annak nem feltétlen elhanyagolt a gyü­mölcsöse és nem kukacos almát, szilvát, cseresznyét termeszt. Beszélgettem olyan kis­termelővel, aki elmondta: biológiai kertművelést csak az végezhet, aki eléggé is­meri kertjét, a növényeket, tudja milyen folyamatok játszódnak le a természet­ben egy tenyészidő alatt. Mert vannak például hasz­nos és káros rovarok. Ha valaki tudja e rovarok élet- tevékenységét, úgy azt kertje és végső soron a sa­ját javára hasznosíthatja. Az okkal, ok nélkül történő permetezés nem mindig jár együtt a kívánt hatással. Megtörténhet, hogy a ké­miai szer legalább olyan károkat okoz, amit az ered­mény csak részben ellen­súlyoz. A biológiai, vagy biotech­nikai kertművelésről na­gyon eltérőek a vélemé­nyek. Gyakorta halljuk, hogy nagyapáink szőlőt és gyümölcsöst végszükségben csak rézgáliccal permetez­tek, mégis egészséges — és ami fontos — sok gyümöl­csöt termeltek. Nem ellent­mondása ennek, csak a tel­jes igazság tartozéka, hogy nagyapáink többet is dol­goztak. Gondosabban met­szettek, a fákról fertőzött leveleket, hernyókat szed­tek, a mechanikus talajmű­velés (kapálás) is gyako­ribb volt mint most. Ez a módszer természetesen kö­vethető. Aki vegyszermentesen, kémiai szerek nélkül akar zöldséget, gyümölcsöt ter­melni, megteheti, de akkor együtt kell élnie növényei­vel, gyümölcsfáival. Ez azt jelenti, hogy a termé­szetes védekezést ki-ki mindig időben végezze, ész­lelési alapján a kártételt igyekezzék megelőzni. A Vegyszer drága, károsítja vagy károsíthatja a környe­zetet, viszont kényelmes. A fizikai munka, az állandó kertben tartózkodás ké­nyelmetlen ugyan, de ha van rá érkező idő, megéri. Főként nyugdíjasoknak, an­nál is inkább, mert az ő árujukat a piacon jobb áron és szívesebben veszik. □ a már nem ritka, hogy az őstermelő, vagy kistermelő így kínálja az áruját: ez a bur­gonya nem vegyszer ezett avagy ez a csirke nem tá­pon nevelkedett. Elhisszük, mert igaz, mert szeretjük az olyan gyümölcsöt, amely­ről tudjuk: nem kell attól tartani, hogy olyan szerrel permetezték, amelynek ki- várási ideje még nem járt le. S. E. _______________________/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom