Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

Elemző statisztika Tíz ország párt- és állami vezetőjének részvételével Tanácskozik a KGST-csúcs Moszkvában kedden délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok legma­gasabb szintű gazdasági tanácskozása. A tanácskozás színhelye a moszkvai Kreml György-ter- me. Itt állították fel a hatalmas téglalap alakú asztalt, amely mellett a tíz tagállam küldöttsége foglal helyet. A tanácskozást Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke nyitotta meg. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára vezeti. A tanácskozás munkájában részt vesz Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Ha­vasi Ferenc, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Má­tyás, a. Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácskozáson a' bolgár küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke, a csehszlo­vák küldöttséget Gusztáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, a köztársaság elnöke, a kubai küldötséget Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB PB tagja, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyet­tese, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB glső titkára, a miniszter- tanács elnöke, a mongol kül­döttséget Jumdzságin Ceden- bal, az MNFP KB főtitkára, a nagy népi hurál elnöksé- ségenek elnöke, az NDK kül­döttségét Erieh Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke, a román küldöttséget Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára, köz- társasági elnök, a szovjet kül­döttséget Konsztantyin Cser­nyenko, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének A magyar küldöttség egy része a tanácskozáson. elnöke, a vietnami küldött­séget Le Duan, a VKP KB főtitkára vezeti. A tanácskozáson, amelyen részt vesz Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára, a test­vérországok gazdasági fej­lődésének és együttműködé­sének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A délelőti ülésen Todor Zsivkov, a déiutánin Kádár János elnökölt. A keddi ülé­sen felszólalt Konsztantyin Csernyenko, Todor Zsivkov, Kádár János, Le Duan, Erich Honecker és Carlos Rafael Rodriguez. A résztvevők az érdemi tárgyalások megkez­dése előtt megemlékeztek az olasz és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalam most elhunyt kiváló szemé­lyiségéről, az OKP főtitkárá­ról, Enrico Berlinguerröl. A tanácskozás szerdán foly­tatódik. B ő tíz napot késik a ter­mészet. A májusi esők és Medárd megtette a magáét. A csapadék dús, hűvös időben minden nö­vény lassan, de szépen fej­lődik. A késés az érésre vo­natkozik. Például a kalászo­soknál. Az árpa ma még ép­pen csak hogy szőkül és nem biztos, hogy Péter-Pál- kor pendülhet a kasza. Et­től függetlenül bőven volt és van munka. Szabolcs-Szatmárban a ga­bona lisztharmat tünetei má­jus közepén két körzetben: Fehérgyarmat és Kisvár- da térségében jelentkezett erőteljesen. A gazdaságok többsége időben végezte el a szükséges növényvédelmi munkát. Sok helyütt a liszt­harmat és fuzárium elleni védekezés egy menetben történt a lombtrágyázással. A gyümölcsösökben helyen­ként m^r a tizenkettedik permetezésen is túl vannak. Komplex védekezésre volt szükség, hiszen védeni kel­lett a termést és a fákat a lombosfa-fehérmoly, az al­mamoly és a varasodás kár­tételei ellen. A munkát min­denütt siker koronázta. A nagyüzemi burgonya­táblákon jó a kötődés, ez a növény így hálálja meg a bőséges csapadékot, de a bő termés érdekében a burgo­nyabogár elleni védekezés­ről sem szabad megfeledkez­ni. Ami jelenleg a legna­gyobb munka — és minden gazdaságban az állattenyész­tés sikerének feltétele —, az a rétifű betakarítása. Saj­nos a lucerna és más pillan­gósok eiső növedékének hasznosítása nem minde­nütt volt a legjobb. Ott, ahol szenázst készítettek, a termés százszázalékosan hasznosult. Ahol szénakiké­szítéssel próbálkoztak, a rendre vágott lucerna a sok csapadék miatt megfekete­dett, kilúgozódott. Ezért is a rétifű, vagy telepített.gye­pek betakarításakor* körül­tekintőbbnek kell lenni. A téli szálas takarmányt jó minőségben móst lehet biz­tosítani. Mint írtuk, néhány napot késik a természet, de ez a mezőgazdászok, a gazdál­kodók munkáját nem befo­lyásolhatja. Az aratásra való felkészülés végső szakaszá­hoz érkezett. Közel ezer kombájnt, ettől jóval több járművet, szárítókat, raktá­rakat kell előkészíteni. Ma már biztos, hogy nem lesz könnyű az aratás. Már most sok a megdőlt kalászos, nagy a zöld tömeg és ezek embert és gépeket egyaránt próbára tevő tényezők. Hogy ne legyen gond és főként ne legyen aratási veszteség, ahhoz jó gépek, jó mun­kaszervezés szükségeltetik. Van ilyen törekvés. S. E. V______________________________________________________ {------------------- ^ Az ipari egységek felkészültek a nehe­zebb körülmények el­lensúlyozására — álla­pítja meg sommásan az az összegzés, ame­lyet a megyei tanács ipari osztálya készített az ipar múlt évi fejlő­dését vizsgálva, illetve az év kezdetét elemez­ve. V _______________) Hogy mennyire meghatá­rozó egy-egy üzem termelése, azt legjobban a nyírbogdányi olajfinomító leállítása mu­tatja, ugyanis ezzel a nehéz­ipari ágazat tavaly az előző évi termelési szinten ma­radt, hiába emelte termelé­sét 15 százalékkal az Alka­loida és 5 százalékkal a gu­migyár. A leggyorsabb fejlődési ütemet továbbra is a gépipar mutatta fel, ahol közel 5 százalékos volt a termelés növekedése. Egyes gyáregy­ségek pedig — a megnöve­kedett rendelések miatt — igen erős ütemet diktálhat­tak. így a Ganz Műszer Mű­vek nyírbélteki gyárában 40 százalékkal, a Magyar Acél tiszaszalkai * gyárában 20 százalékkal, a Tungsram kisvárdai fényforrásgyárá­ban 18 százalékkal emelték a termelést. A könnyűiparban a nagy­halászi zsákgyár kiemelkedő a maga 15 százalékos növe­kedésével. A teljességhez tar­tozik viszont, hogy a cipő­iparban stagnálás, néhány ru­házati üzemben viszont a visszaesés volt a jellemző, így összességében a megye ipara a korábbi évekétől já­rtál szerényebb mértékben nőtt. A termelési lehetőségek szabták meg á foglalkozta­tás színvonalát is. Néhány üzemben, mint a nyírbélteki műszergyárban, a Magyar Posztó nagykállói gyárában, a kisvárdai fékbetétgyárban erőteljes volt a létszám növe­kedése, másutt viszont — fő­ként a könnyűiparban — csökkent a létszám. Ezek közül a nyíregyházi háziipa­ri és a- fehérgyarmati ruhá­zati szövetkezeteknél volt a legmagasabb a dolgozók szá­mának apadása. A termelés­ben különösebb fennakadást viszont sehol sem jelentett a létszám hiánya, egyedül a demecseri szövőgyárban oko­zott nehézséget a hiányzók pótlása. Több üzem új termékekkel jelentkezett. így a kisvárdai fékbetétgyárból bordás fék­szalag, tárcsafékbetétek ke­rültek ki, a nyírbátori fúró­gépgyár újdonsága a pe­remeszterga, a Szatmár Bú­torgyár a Máté elemes bútor- családott vitte piacra, a Vö­rös Október Ruhagyár Nyír­egyházán már női kosztümö­ket is gyárt. Az export, ezen belül a tőkés export növekedése ál­talában jóval meghaladja a termelésnövelés ütemét. Válamennyi ágazatban ösz- szességében 10 százalékon fe­lüli eredményt értek el. A nagyobbak közé tartozik a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár, a nyíregyházi gumigyár, a kisvárdai fény­forrásgyár, a nyírbátori fú­rógépgyár, ' a nagyhalászi zsákgyár, a Szabolcs Cipő­gyár Nyíregyházáról és a Mi­nőségi Cipőgyár Nyírbátor­ból. Az idei tervek összegzése a termelési érték 5—6 százalé­kos növekedésével számol. A nagyobb üzemek közül a gu­migyár, a nyírbogdányi kő­olajfeldolgozó, a HAFE nyír­egyházi gyára, a nyírbátori fúrógépgyár, a nagyhalászi gyár tervez átlagon felüli nö­vekedést. Az Alkaloida kis mértékű csökkenéssel számol, á MEZÖGÉP-nél és a papír­gyárnál a tavalyi szinten ma­radnak. Az év első negyedében a tervezett termelés közel ne­gyedét hozták az üzemek, ami jó aránynak tekinthető, kevésbé lehet számítanai év végi hajrára. Sőt vannak olyan üzemek, ahol túlterme­lést jeleztek, mint a nyírbél­Új ipari temékek - arányos tervteljesítés A nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál második fél­idejében jár a szokásos nyári karbantartás. Pontos, lelki- ismeretes munka kell ahhoz, hogy a fermentáló gépsorai a következő szezonban hiba nélkül működjenek. Ezt segíti elő a mozgóbérrendszer, amely hatékony munkára sarkallja a karbantartókat. Képünkön Kcgyer János lakatos az egyes kocsányozógép sérült tépőfogait cseréli ki. (Gaál Béla felv.) teki műszergyárban, a Ma­gyar Acél tiszaszalkai gyárá­ban. A kisvárdai fékbetét­gyárban a hiányzó munkás­kezeket túlórákkal pótolták, a nyíregyházi gumigyárban az egyenetlen gőzellátás mi­att kényszerültek túlórázásra. Több helyen viszont az anyag- és alkatrészellátás nehézségei okoztak gondot. Említhetők a cipőipari üze­mek, az Ipari Műszergyár fehérgyarmati egysége, a Fémmunkás Vállalat Nyír­egyházáról. Ám ezek a hi­ányok leállást nem eredmé­nyeztek, többletszervezést kívántak meg a munka el­osztásában. (1. b.) Nyári kulturális urugramok Finn kórus, filmmúzeum, is láthat a közönség, a fővá­rost pedig a Magyar Színkör, a Józsefvárosi Színház és a Pest-Buda Színkör képviseli. Idén először terveznek egy előadást a volt zsinagóga épületében, a közelmúltban átalakított Rétközi Múzeum­ban. És még egy újdonság: Vándor Éva és Mikó István pódiumműsorral lép a közön­ség elé, Körtánc címmel a nő és a férfi kapcsolatáról. Nyíregyházán, a felújított szabadtéri színpadra változa­tos műfajú előadásokat ter­veztek. Operával kezdett a debreceni színház, a követke­zőkben operettösszeállítás, rock-musical, zenés komédia, színmű, bábszínház közül vá­laszthatnak az érdeklődők. Jön a Fővárosi Operettszím- ház egyveleggel, a Rock Szín­ház a Dávid királlyal, a kis­várdai együttes A kölyök­kel, az Állami Bábszínház gyermekelőadással. Amatőr csoport, a nyíregyházi Besse­nyei Színkör mutatja be Kis­faludy Károly: Csalódások című művét itt a parkban és a városi tanács udvarán. A komolyzenei hangverse­nyek között a nyírbátori ze­nei napok koncertjeit kíséri a legnagyobb érdeklődés. Idén négy hangverseny lesz a nyírbátori református temp­lomban, s az eddigiek szerint öt jelentősebb fellépésre vál­fotótárlat A szervező és rendező in­tézmények dicséretére: idejé­ben elhagyta a Nyírségi Nyomdát és a napokban meg is jelent a Szabolcs-Szatmár megye nyári kulturális aján­lata című műsorfüzet. Tavaly először adott ki hasonlót a Megyei és Városi Művelődési Központ, nagy sikerrel és jó visszhanggal. A megye vezető kulturális intézményei ebben a füzetben összegyűjtve kí­nálják a nyári választékot a művelődési házak, szabadtéri színpadok, múzeumok, mozik programjából. Kisvárdán magyarországi ősbemutatóra készül a Vár­színház nyári társulata. Lo- dovico Dolce művéhez Basr- binek Péter írt verseket és Mikó István zenét. Premierje július 19-én lesz A kölyök címmel. Á kisvárdai színpa­don négyszer játsszák. A ha­gyományoknak megfelelően vendégtársulatokat is fogad­nak a Várszínházban, így a debreceni, a békéscsabai és a szolnoki színházak műsorából lalkoznak a városban rende­zendő nemzetközi zenei tábor résztvevői. A nyírbélrtefci, a nyírmihaiydi templomokban már korábban is volt hasonló koncert, ezúttal Nagykálló- ban és a nyíregyházi szabad­téri színpadra is meghívták a tábor művésztanárait és nö­vendékeit. Több hangversenyt rendez­nek júliusban a nyíregyházi (Folytatás a 4. oldalon) I XLI. évfolyam, 131. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. június 13., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom