Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-10 / 135. szám
gycirur:*£.cig 1984. június 10. Továbbra is súlyos állapotban van Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A képen Berlinguert arról a padovai gyűlésről viszik el, ahol rosszul lett. Események címszavakban HÉTFŐ: Csernyenko—Ceausescu-találkozó Moszkvában. — Reagan beszéde az ír parlamentben. — A dél-afrikai miniszterelnök „nem hivatalos” látogatása Bonnban. — Sikertelen algériai közvetítési kísérlet az iraki—iráni viszályban. KEDD: Párizsi bejelentés Mitterrand júniusi moszkvai útjáról. — Összeült a libanoni kormány. — Meghalt Mohieddin egyiptomi miniszterelnök. — Csao Ce-jang kínai miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt. — Reagan—Thatcher- találkozó Londonban. — Az ENSZ-főtitkár szövetségi államot javasol Cipruson. SZERDA: Iráni tiltakozás amiatt, hogy a szaúd-arábiai légierő lelőtt két iráni gépet. — Súlyos zavarzások Pandzsáb- ban, az „Aranytemplomot” megostromolta az indiai katonaság. — Állam- és kormányfők Normandiában, a partraszállás 40. évfordulóján. — Az utolsó öt előválasztás után Mondáié elnökjelöltsége bizonyosra vehető. CSÜTÖRTÖK: Kim ír Szén Budapestre érkezett. — Három szocialista kormányfő felhívása a nagyhatalmakhoz. — Jaruzelski—Ceausescu-megbeszélések Varsóban. — Megkezdődött a fejlett tőkés országok vezetőinek londoni értekezlete. PÉNTEK: Az öböl-menti országok olajminisztereinek tanácskozása. — Újra rakétavita a bonni Bundestagban, a holland halasztás után. — Bizalmat kapott az olasz kormány a szenátusban. — Enrico Berlinguer agyvérzést kapott, megműtötték, de állapota súlyos. SZOMBATBefejeződött a „hetek” londoni csúcstalálkozója. — Újabb bizalmi válság a libanoni kormányban. — Botha dél-afrikai miniszterelnök bécsi tárgyalásai után az ország európai nagyköveteivel tartott megbeszélést. — Az öböl-menti országok saját hajóiknak külön tengeri útvonalat jelöltek ki az öbölben. — Indira Gandhi békéltető felhívása népéhez. Á hét három kérdése O Mi a jelentősége Kim ír Szén magyarországi látogatásának? A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének élén 28 éve járt Magyarországon Kim ír Szén: akkor is a szocializmus útjára tért európai országokban tett látogatássorozatába illett bele a budapesti megálló. A mostani tanácskozásai a magyar veztőkkel a két ország pártjainak, kormányainak kapcsolatában új fejlődést jeleznek. Mint Kádár János hangsúlyozta a Kim ír Szén vezette párt- és állami küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán: a földrajzi távolság ellenére összeköti a két népet, a két országot a társadalmi célok és a nemzetközi törekvések alapvető azonossága. A tárgyalások során is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a Korea békés, demokratikus és külső beavatkozásoktól mentes újraegyesítésére Phenjanban tett javaslatokat. Kim ír Szén rámutatott arra, hogy Koreában is nagyra értékelik a szocialista építőmunkában elért magyar sikereket és tapasztalatokat, azokat a szocialista országok közös kincsének tekintik. Emlékeztetett arra a segítségre, amelyet a magyar nép nyújtott a koreai népnek az imperializmus ellen vívott felszabadító háború, majd a háborút követő újjáépítés időszakában. Kifejtette, hogy a KNDK nemrég háromoldalú tárgyalások megkezdését javasolta az USA és Dél-Ko- rea részvételével az ország- egyesítés előfeltételeinek megteremtésére. Céljuk a feszültség enyhítése az országban, a Távol-Keleten, egész Ázsiában. Köszönetét mondott a magyar párt, a kormány és a nép szolidaritásáért, amellyel ezt a tervet támogatja. Ugyanakkor a koreai vezető támogatásáról biztosította azokat a békés erőfeszítéseket,, amelyeket a magyar párt és a kormány az Európában kialakult veszély elhárítására, a béke fenntartása érdekében tesz. A magyar—koreai tárgyalások eredményeként lehet nyugtázni: kölcsönös a szándék a kapcsolatok bővítésére, a még kiaknázatlan, új lehetőségek feltárására. A demokraták elnökjelöltségéért versengő Gary Hart a kaliforniai előválasztáson aratott győzelme ellenére a második helyen áll a volt amerikai alelnők, Walter Mondale mögött. A demokraták elnökjelöltjének a személyéről a párt júliusi konvencióján döntenek. O Csak „gazdasági” volt a londoni tőkés csúcstalálkozó? Bár mindig is csupán gazdasági rendeltetésűnek mondják a hét leggazdagabb tőkés ország vezetőinek az év derekán rendezett, s most már hagyományosnak mondható csúcstalálkozóját, azon mindig napirendre kerülnek a világpolitikai problémák is. Londonban most Thatcher asszony vendégei szintén szóba hozták a kelet—nyugati viszony alakulását, no meg az öböl mentén kirobbant viszály politikai—katonai tényezőit. Furcsa módon a nem gazdasági viták háttérbe szorítását a „fővendég” érdekeinek figyelembevétele indokolhatta: Reagan, az elnökjelöltelnök számára kedvezőbbnek látszott, ha a „csúcson” politizálnak, nem pedig az USA gazdálkodását bírálják ... Mert egy gazdasági vita óhatatlanul egységfrontot teremtett volna az Egyesült Államokkal szemben. Minden nyugati szövetségese megsínyli, ha Washingtonban óriási a költségvetési deficit (vagy 190 milliárd dollár!), ha magas a kamatláb (jóval 10 százalék fölött!), és ezzel elszívja a tőkét máshonnan. De szabad-e, lehet-e egy választási hadjáratba induló amerikai elnököt a vádlottak padjára ültetni? Inkább ott kell megpróbálni ráhatni, hogy ne csak szavakban szorgalmazza a kelet—nyugati párbeszéd újrafelvételét. Ez azért is hasznos, mert így bizonyos fokig Reagennel szemben tudja magát a feszültség enyhítése hívének feltüntetni egy Kohl kancellár éppúgy, mint egy Mitterrand, egy Thatcher asszony és egy Craxi. O Mi a helyzet az iraki- iráni háborúban és az öböl „tengeri háborújában?” Teheránban és Bagdadban olyan jelentések látnak napvilágot, amelyek elmondják: a másik fél légitámadásai, illetve tüzérségi támadásai hány és hány emberéletet oltottak ki. Mintegy igazolásul szolgálnak ezek a szembenálló felet elmarasztaló közlések az újabb és újabb katonai erőfeszítésekre, a csapásokat megtorló ellencsapásokra. A diplomáciai erőfeszítések a háború mielőbbi befejezésére egyelőre eredményteleneknek mutatkoznak, legyen szó bár algériai, szaúd- arábiai vagy szír akciókról. Ami azonban a világot a héten növekvő nyugtalansággal töltötte el: kiterjedtek az ellenségeskedések az arab (perzsa-öböl légterére is. A szaúd-arábiai légierő zsoldosok vezette harci repülőgépei lelőttek két iráni gépet. Közben az iraki légierő újabb tartályhajókat lőtt, Irán viszont bejelentette, hogy ellenőrizni fogja a Hormuz- szoros forgalmát, megakadályozza az iraki kikötők felé tartó hajók továbbhaladását, elkobozza az Iraknak szánt árukat. Mindezt eszkalációnak lehet minősíteni, a háború lépcsőzetes kiterjesztésének. Az Iránnal szemben kirajzolódó frontban ott sejthető az Egyesült Államok is, amely például az iráni—szaúd-arábiai incidens hírére sietett bejelenteni, hogy további új Awacs felderítő és légierő irányító repülőgépeket küld a térségbe. Ilyen Awacsok fedélzetéről irányították az iráni gépek ellen a szaúd- arábiai Phantomokat. Pálfy József Tanácskozott a KISZ megyei (Folytatás az 1. oldalról) Papp Mária, a tanárképző főiskola hallgatója a politikai, ideológiai munka fontosságát emelte ki. Az eltérő nézetek ütköztetését hiányolta, majd szólt Nyíregyháza és a főiskola közt kibontakozó bővülő kapcsolatokról. Simon Magdolna, a dombrádi KISZ-bizottság titkára a lakóterületi mozgalmi munka ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Danes Tamásné Szőke Judit nagy tetszést aratott hozzászólásában szenvedélyes hangon ecsetelte a politikai munka és a közművelődés összefüggéseit. Rávilágított: a szabad idővel is politizálnia kell a KISZ irányító testületéinek. A színház és a KISZ megyei bizottsága között szorosabbra fonják az együttműködés szálait a fiatalok, s mindennek érződnie kell hamarosan a terület közművelődésében is. jelenségeket, hiszen a fiatalság követi a felnőtt társadalom gyakorlatát — mondta, majd arról beszélt, hogy a mai ifjúság számára sok vívmány már természetes. A ma fiatalsága nem jobb, nem rosszabb, mint megelőző korszakoké volt, csupán másmilyen ez a fiatalság, másfajta körülmények között. Méltatta a 27 éves KISZ eddigi tevékenységét, amely túlnyomórészt megfelelt az elvárásoknak, majd arról szólt, hogy a mai gondok megoldásában az egész társadalom helytállására van szükség. Szűkösek a lehetőségek, de számos olyan kedvező jel is tapasztalható, amely — ha nem is rövid távon — javíthat ifjúságunk helyzetén. A KISZ politikai-nevelő munkájáról szólt ezután, amelyben az eddigieknél több ismeretre, változatosabb formákra van szükség. Politikánk egységes, de ennek kiszélt, hogy az ifjúságot nemcsak a tömegszervezeteknek, hanem a gazdasági vezetőknek is támogatniuk szükséges, az ő cselekedeteik jelentik a legjobb példát a fiatalság nevelésében. Csak így lesz igazi össztársadalmi ügy hazánkban az ifjúságpolitika, — mondta, ezután azt hangsúlyozta, hogy az érdekvédelem terén a KISZ felvállalja a jövőben is a jogos igényeket, de nerji vállalja fel az irreális álmokat. A továbbiakban az alapszervezetek munkájának megjavításáról szólt, arról, hogy az önállóság sokszor harcot jelent, s ez a KÍSZ-vezetők példamutatását is igényli. Az eszmeipolitikai nevelésről szólva elmondta: hiába járja ki valaki a KISZ összes iskoláját, ha munkahelyén trehányuí dolgozik. A tudatig kell eljutni, addig, hogy minden felnövő fiatal tisztán lássa közös céljainkat, ügyünket. A küldöttek egy csoportja. Erdei Zoltán, a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő, majd Márkus Gyula, a nyíregyházi városi bizottság első tiktára az irányító KISZ-szervezetek felelősségét húzta alá. A KISZ- vezetők közti munkamegosztás javítását sürgette, s az érdekképviseleti munka lényeges szempontjaira hívta fel a küldöttek figyelmét. Csire József, a Taurus titkára a politikai munkában is a minőség, a hatékonyság előtérbe kerülését tartotta lényegesnek. Felszólalt a küldöttgyűlésen Varga Gyula, a párt megyei bizottságának első titkára. Köszöntötte a küldötteket, majd arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagy jelentőséget tulajdonít az ifjúsági szövetségnek, az egész magyar ifjúságnak. A KISZ része, de nem akármilyen része ifjúságunknak, hiszen a szervezett fiatalok között azokat találjuk, akik többet akarnak tenni az előrehaladásért. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk rájuk — mondta többek között, majd vázolta a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulását, belső gazdasági gondjainkat, s arról szólt, hogy az utóbbi időben sok minden nem kedvezett az ifjúságpolitikai munkának. De éppen az elmúlt három év során sikerült megállítani a több irányban romló tendenciákat és most megvan a remény a javulásra. A Központi Bizottság áprilisi határozata is ezt sugallja: az ott leírt célok fegyelmezettebb, jobb munkával elérhetőek, s ebben jelentős szerep hárul fiatalságunkra is. Hangsúlyozta: Szabolcs-Szatmár megye utóbbi években tapasztalt fejlődése jelentős mértékben ifjúságunknak is köszönhető. Megyénk ifjúsága elkötelezett a szocializmus iránt, jóllehet vannak cinikusak, fél- rehúzódóak, megtalálni a bűnözők között is a fiatalkorúakat, csakúgy, mint az alkoholisták sorában. Példaképgondok is motiválják e fejezése legyen sokszínű és alkalmazkodjék a fiatalok sajátosságaihoz — mondta, majd a pártszervek, szervezetek felelősségéről szólt abban a munkában, melynek eredményeként a KISZ vonzó, igazi közösségi életet teremthet. Ehhez kívánt a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében sok sikert. Buda Barna, Gulácsról a propagandista tevékenységének színesítéséért kért szót. Kanyó Gábor a szakmunkás- képzés gondjairól beszélt. Dr. Domalovszki Erzsébet mátészalkai orvos a fiatal értelmiségiek közéleti tevékenységéről mondta el gondolatait. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára felszólalása elején átadta a KISZ KB Intéző Bizottságának üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fejlődés és az ifjúság szerepe itt Szabolcs-Szatmárban is elválaszthatatlan. Ám ez a fejlődés ellentmondásokkal, néha fájdalmakkal terhes, gondoljunk csak a fiatalok lakás-, munkahelyi, vagy egzisztenciális problémáira. Szükséges viszont, hogy e minőségileg másfajta gondokat is folyamatukban szemléljük, és akkor mindjárt reálisabb a kép. Hangsúlyozta: Szabolcs-Szatmár megye ifjúsági mozgalma kiegyensúlyozottan fejlődött az elmúlt három évben, majd arról beSipos Ágnes, a Ságvári Tsz kertész üzemmérnöke a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok gondjairól szólt: nehezebben szervezhetők ezen a területen a KISZ-tagok. Nagy László, a MEZŐGÉP titkára a tőkés export fegyelmezett követelményeit és az ezzel kapcsolatos feladatokat részletezte. Farkas Gyöngyi, a kisvár- dai Bessenyei Gimnázium diákja a fiatalok szemléletét negatívan befolyásoló, ízlésromboló szórakozási formákat kifogásolta, s ehelyett élményt adó programokat kért. Csősz Sándor, a KI- SZÖV ágazati titkára a KISZ pártirányítását emelte ki. Markovics Attila, a nyírbátori tanács közművelődési előadója a pedagógus KISZ- tagok tevékenységét hiányolta a beszámolóból. Horváth László, a sóstói politikai kép- izési központ igazgatója a KISZ tudatformálásának, a távlati célokhoz igazodó mai munkaformáknak adott hangot. Tompa Andor, az NYVSSC atlétaedzője a sport és a közművelődés fontosságát emelte ki. A vitában húszán kaptak szót, majd Nagy László foglalta össze az elhangzottakat. Megköszönte a küldöttgyűlésen felszólalók aktivitását, és vonzó ifjúságpolitikai élet kialakítását tartotta a legfontosabb feladatnak a KISZ különböző szintű szervezeteiben. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a KISZ megyei bizottsága beszámolóját és a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését. Délután zárt ülésen folytatták a munkát. Megválasztották a 25 tagú megyei bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A két testület megtartotta első tanácskozását. A tagok sorából a KISZ megyei bizottsága új első titkárának Hajdú Sándort választották. A megyei bizottság t tkárai lettek: Jókay László, Bogdányiné Mészáros Ágnes és Kerekréti Mihály. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke ismét Asztalos Miklós lett, titkára Kormány Katalin. A küldöttgyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget.
