Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. június 8. Kim ír Szén Budapesten Kádár János köszöntője — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa, dolgozó né­pünk nevében tisztelettel kö­szöntőm Kim ír Szén elvtár­sat, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elnökét, a koreai nép nagy tiszteletben álló vezetőjét, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségét, valamint a kíséretében lévő kedves koreai vendége­inket. Tisztelt Kim ír Szén elvtárs, köszönjük, hogy meg­hívásunkat elfogadta; az Ön látogatása a magyar—koreai kapcsolatok fejlődésének ki­emelkedő jelentőségű esemé­nye. Meggyőződésem, hogy e látogatás, a tárgyalások, a ta­lálkozók jelentősen hozzájá­rulnak a pártjaink, országa­ink közötti sokokdalú együtt­működés továbbfejlesztésé­hez, népeink barátságának erősítéséhez — mondotta elöl­járóban, Kádár János, majd így folytatta: — A magyar és a koreai dolgozók, népeink barátsága nehéz időkben, a második vi­lágháborút követően, az új, szocialista társadalomért ví­vott harc éveiben született, a koreai nép szabadságharcá­nak éveiben mélyült el és tartósnak bizonyult. Országa­inkat, szocializmust építő né­peinket a jelentős földrajzi távolság ellenére összeköti a szolidaritás, a társadalmi cé­lok és a nemzetközi törekvé­sek alapvető azonossága. — Mi, magyarok nagy tisz­telettel emlékezünk a fiatal Koreai Népi Demokratikus Köztársaság történelmi jelen­tőségű, dicső honvédő hábo­rújára, amelyben a szocialis­ta országok és a világ más haladó erőinek támogatásával visszaverte az imperialista agressziót. Büszkék vagyunk arra, hogy a harcukat támo­gató nagy nemzetközi szoli­daritásnak részese volt a ma­gyar nép is. Nagyra értékel­jük azt a fáradhatatlan épí­tőmunkát, amellyel lerombolt hazájukból fejlett mezőgaz­dasággal, lendületesen fejlő­dő iparral és virágzó kultú­rával rendelkező országot te­remtettek. Szívből gratulá­lunk eddig elért eredménye­ikhez, és teljes sikert kívá­nunk nagy országépítő terve­ik valóra váltásához. Figyelemmel kísérjük azo­kat az állhatatos erőfeszíté­seket, amelyeket Korea újra­egyesítése érdekében fejte­nek ki. A Magyar Népköztár­saság támogatja a Koreai Munkapártnak, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország bé­kés, demokratikus, külső be­avatkozástól mentes újra­egyesítésére irányuló konst­ruktív javaslatait. A koreai nép mellett állunk abban az igazságos küzdelemben, ame­lyet az ázsiai térség és a vi­lág békéjét veszélyeztető im­perialista törekvések ellen folytat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Koreai Munka­párt, kormányaink, intézmé­nyeink és társadalmi szerve­zeteink között rendezettek, barátiak a kapcsolatok. Meg­győződésünk, hogy kapcsola­taink bővítése megfelel in­ternacionalista elveinknek, népeink érdekeinek, és óha­jának. Biztos vagyok benne, hogy megbeszéléseink is bi­zonyítani fogják, kölcsönös a szándék kapcsolataink bőví­tésére, a még kiaknázatlan lehetőségek feltárására. Hazánkról, a Magyar Nép- köztársaságról szólva Kádár János hangsúlyozta: a poli­tikai helyzetünk szilárd, né­pünk cselekvőén támogatja a párt politikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sa határozatainak szellemé­ben azon fáradozunk, hogy a feszült nemzetközi helyzet­ben és a kedvezőtlen világ- gazdasági körülmények kö­zepette is biztosítsuk előre­haladásunkat a szocializmus útján. Nagy figyelmet fordí­tunk arra, hogy megteremt­sük népgazdaságunk haté­kony fejlesztésének feltétele­it, s tovább szélesítsük rend­szerünk demokratizmusát. A célokat, a gondokat és a ten­nivalókat megvitatjuk a dol­gozó tömegekkel, a társada­lom előtt álló feladatok meg­oldása során számíthatunk alkotó részvételükre. Céljaink elérésének nélkü­lözhetetlen külső feltétele szoros baráti együttműködé­sünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A Varsói Szerződés szervezete, amelynek a Magyar Népköz- társaság alapító tagja, füg­getlenségünk és biztonsá­gunk szilárd támasza, s egyben á közel négy évtize­de fennálló európai béke leg­főbb záloga. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folytatott sokolda­lú együttműködés eredmé­nyesen segíti gazdasági fel­adataink megoldását. Arra törekszünk, hogy fejlesszük kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainkat a más társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokkal is. — A világ népeit aggoda-, lommal tölti el a jelenlegi' feszült nemzetközi helyzet — állapította meg a további­akban a Központi Bizottság első titkára. — A történelmi­leg kialakult erőegyensúly megbontására, a katonai erő­fölény megszerzésére irá­nyuló imperialista törekvések aláássák a nemzetközi biz­tonságot, fokozzák a fegyver­kezési hajszát és nagy ter­heket rónak a népekre. Szö­vetségeseinkkel együtt arra törekszünk, hogy megőrizzük az erőegyensúlyt, s minden békeszerető és józan politikai erő összefogásával elhárítsuk a világbékét fenyegető veszé­lyeket, megfékezzük a fegy­verkezési versenyt. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját szocialista el­Kim ír Szén válaszában köszönetét mondott a meg­hívásért, a meleg fogadtatá­sért, s átadta a Koreai Mun­kapárt és a KNDK kormá­nya, valamint a koreai nép forró, testvéri üdvözletét a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar kormány­nak és a magyar népnek. — A két ország népét a testvéri barátság szálai fű­zik össze; népeink szorosan együttműködnek és támogat­ják egymást az imperializ­mus ellen, a szocializmus és a kommunizmus ügyének di­adaláért folytatott harcban — mondotta —. A marxiz­mus—leninizmuson és a prole­tár internacionalizmuson ala­puló koreai—magyar barátság és összefogás az elmúlt év­tizedekben — a két ország népe érdekeinek megfelelően — szüntelenül erősödött és fejlődött. — A testvéri magyar nép anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott népünknek, az ame­rikai imperialisták és csatló­saik ellen vívott hazát fel­szabadító háború idején és a háborút követő újjáépítés időszakában — mondotta a továbbiakban, hozzátéve: a legsúlyosabb megpróbáltatá­sok idején nyújtott interna­cionalista támogatás nagy erőt és lelkesítést adott a harchoz. — A magyar nép ma is aktívan támogatja és segíti a koreai népnek a szocializmus építéséért és a haza önálló békés egyesítéséért folytatott küzdelmét. Népünk drágának tekinti a két nép barátságát és összefogását, és szilárd akarata, hogy tovább erősít­se és fejlessze azt. — A magyar nép, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a társadalmi élet minden területén, így a po­litika, a gazdaság és a kul­túra terén megváltoztatta az ország arculatát — mondotta a továbbiakban —. Ma ma­veink és a maprar nép béke­akarata határozzák meg. Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk a nemzetközi feszült­ség csökkentése, a párbeszéd fenntartása, a bizalom lég­körének helyreállítása érde­kében. A vitás nemzetközi kérdéseket politikai eszkö­zökkel, tárgyalások útján kell rendezni. A leszerelés elő­mozdítására törekszünk, olyan megállapodások elérésére, amelyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alap­ján a fegyverzet lehető leg­alacsonyabb szintjén biztosít­ják a katonai erőegyensúlyt és szavatolják a népek biz­tonságát. Nagy fontosságúnak tart­juk a Varsói Szerződés tag­államainak a NATO tagálla­maihoz intézett, a közelmúlt­ban közzétett budapesti fel­hívást, amely a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásra és a békés kapcsolatok fenntartására irányul. Meggyőződésünk, hogy ez valamennyi érintett ország népeinek érdekében áll, egy ilyen megállapodás elősegítené más égető kérdé­sek megoldását is, és hozzá­járulna a nemzetközi feszült­ség csökkenéséhez, a világ­béke megerősítéséhez. Végezetül Kádár János azt kívánta, hogy koreai vendé­geink érezzék jól magukat hazánkban, vendégszerető né­pünk körében. Arra kérte a koreai párt és állam veze­tőjét, hogy hazatérve adja át a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának, a ba­ráti koreai népnek a magyar kommunisták, népünk forró üdvözletét és legjobb kíván­ságait. Ezután népeink barátságá­ra; a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt a Magyar Nép- köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak erősítésére; Kim ír Szén elvtárs, vala­mennyi kedves koreai ven­dég, minden jelenlévő egész­ségére emelte poharát. gyár barátaink a párt XII. kongresszusán kijelölt fel­adatok, a VI. ötéves terv si­keres teljesítéséért és a fej­lett szocialista társadalom felépítéséért munkálkodnak. — Nagyra értékeljük a ma­gyar nép által a szocialista forradalomban és az építő­munkában elért sikereket és tapasztalatokat — mint a szocialista országok közös kincsét —, s őszintén kívá­nom, hogy önök a szocialista társadalom további szilárdí­tásáért és a fejlett szocializ­mus felépítéséért folytatott harcban még nagyobb sike­reket érjenek el — hangoz­tatta Kim ír Szén. — A koreai nép az elmúlt évtizedekben visszaverte az amerikai imperialisták ag­resszióját és sikeresen vég­rehajtotta a szocialista for­radalmat, s a szocialista épí­tés meggyorsításával orszá­gunkat önállósággal, függet­lenséggel és önvédelemmel rendelkező szocialista or­szággá változtatta. — Népünk jelenleg — ma­gáénak vallva a Koreai Mun­kapárt VI. kongresszusának határozatait — a szocializmus teljes győzelmének elérése érdekében határozottan foly­tatja a hármas: az ideológiai, a műszaki és a kulturális forradalmat, és erőteljes tö­(Folytatás az 1. oldalról) vészeten és a dunai vízi át­kelésen ugyancsak példásan helytálltak. Külön kiemelte a fegyelmezettséget, amely ab­ban is megnyilvánult, hogy jelentős Számú embert, szá­mos technikai eszközt úgy mozgattak a gyakorlaton, hogy baleset, számottevő sé­rülés nem történt. A vállala­tok, üzemek által a gyakor­Kim ir Szén válaszbeszéde megmozgalmat bontakoztat ki a szocialista gazdasági építés 1980-as évekre szóló, tízpontos távlati céljának megvalósításáért. — A koreai és a magyar egyaránt békeszerető nép. A magyar nép — Európa, va­lamint a világ békéjének és biztonságának érdekében — erőteljes harcot folytat az amerikaiak új típusú, közép- ható-távolságú nukleáris fegyvereinek nyugat-európai elhelyezése ellen és a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért. — Aktívan támogatjuk azo­kat a békés erőfeszítéseket, amelyeket a magyar párt és kormány más szocialista or­szágokkal közösen hoz az Eu­rópában kialakult nukleáris háború veszélyének elhárítá­sa és a béke fenntartása ér­dekében. — Népünk minden erőfe­szítést megtesz a Koreai-fél­szigeten kialakult feszült helyzet enyhítéséért, a hábo­rú veszélyének elhárításáért és az ország békés egyesíté­séért — hangsúlyozta a to­vábbiakban, kitérve arra, hogy nemrég háromoldalú tárgyalások megkezdését ja­vasolta a KNDK az Egyesült Államok és Dél-Korea rész­vételével az önálló, békés egyesítés előfeltételeinek lét­rehozására, annak érdeké­ben, hogy enyhüljön a fe­szültség az országban és Ázsiában, valamint a Távol- Kelet térségében. — Az imperialisták agresz- sziójának és háborús csele­kedeteinek szétzúzása, vala­mint a világ békéjének és biztonságának megőrzése ér­dekében meg kell erősíteni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista moz­galom egységét és összefogá­sát. Korunkban a szocialis­ta országok, valamint a nem­zetközi kommunista mozga­lom — olyan, az imperialis­ta reakciós erőkkel szemben álló — szilárd forradalmi erő, olyan határozott ténye­ző, amely előrelendíti az em­beri társadalom fejlődését. A szocializmus erőinek és a nemzetközi kommunista moz­galomnak legyőzhetetlen ha­talmas ereje éppen az össze­fogásban rejlik. Ezzel összefüggésben kije­lentette: a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének, összeforrottságának erősítése a Koreai Munkapárt és a KNDK kormányának követ­kezetes, forradalmi irányvo­nala. Ennek az egységnek a szilárdításához járul hozzá a koreai és a magyar nép kö­zötti testvéri barátság és ösz- szefogás erősítése, ezt segí­tik a béke ügyéért vívott im­perialistaellenes harcban tett közös lépések. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a küldöttség mosta­ni magyarországi látogatása nagyban hozzájárul a KNDK és Magyarország közötti ba­rátság és együttműködés fej­lesztéséhez, magasabb szintre emeléséhez és hozzájárul a szocialista országok, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom egységének, össze­forrottságának erősítéséhez, a világ békéjének megvédésé­hez. Kim ír Szén poharát a ko­reai nép és a magyar nép kö­zötti örökös barátságra és összeforrottságára; a Magyar Szocialista Munkáspárt erősö­désére és fejlődésére, a Ma­gyar Népköztársaság felemel­kedésére, és felvirágzására; a szocialista országok és a nemzetközi kommunista moz­galom egységére és összefo­gására, valamint a világ bé­kéje, Kádár János, Losonczi Pál, és valamennyi jelenlévő egészségére emelte. latra átadott technikai esz­közöket, elsősorban járműve­ket gondosan felkészítették, időben rendelkezésre bocsá­tották. A vezérőrnagy végül köszönetét mondott a tarta­lékosok hozzátartozóinak, a munkahelyi kollektíváknak az áldozatkész többletteljesítmé­nyekért, amelyek lehetővé tették, hogy a tartalékosok nyugodt körülmények között, megfelelő háttér tudatában teljesíthették feladatukat. Negyven éve történt Partraszállás Normandiában A cím a második világhá­ború történetének egyik leg­fontosabb eseményére utal; a világtörténelem mindmáig legnagyobb méretű partra szálló hadműveletét meg­kezdve, a nyugati szövetsé­gesek Észak-Franciaország- ban megnyitották a hitleri Németország elnyomása alatt szenvedő európai népek által olyannyira várt második frontot. Franciaország kapituláció­ját követően, 1940 nyarától egészen 1941. június 22-ig Né­metország egyetlen ellenfele az európai szárazföldről ki­szorult Nagy-Britannia volt. A légi fölényt a Luftwaffe több hónapos harc árán sem tudta megszerezni, ezért a né­met hadigépezet 1940 késő őszétől kelet felé fordult. A Szovjetunió elleni német tá­madást követően a szovjet vezetés a hadihelyzet számá­ra kedvezőtlen alakulása mi­att arra törekedett, hogy a szovjet—német arcvonal te­hermentesítése érdekében Eu­rópa nyugati részén mielőbb jöjjön létre egy második front. Nyilvánvaló volt, hogy erre Nagy-Britannia egyma­gában nem lett volna képes, feltétlenül szükséges volt az Egyesült Államok részvétele is. A Pearl Harbour elleni 1941. december 7-i japán tá­partraszállás előkészítéséhez. A francia polgári lakosság előzetes figyelmeztetése után 80 kulcsfontosságú célpontot, elsősorban & vasútállomáso­kat bombázták, a német szállítási kapacitás májusra a korábbi 32 százalékára csök­kent. A partraszállás köze­ledte meghozta a francia el­lenállási mozgalom számára a bosszú négy éve várt óráját; a már negyedmilliónyi parti­zán, köztük sok ezer Francia-» országban élő külföldi, nagy szerepet játszott a közlekedé­si hálózat rombolásában, a német csapatmozgások lassí­tásában; június 6. után pe­dig az ország számos körzeté­ben népfelkelés tört ki. A partraszállás napját a rossz időjárás miatt kellett későbbre, június 6-ára ha­lasztani. Még az előző nap éjjelén ledobtak három szö­vetséges légideszant hadosz­tályt, majd a több száz hadi­hajó és több ezer repülőgép által támogatott ötezer szál­lítóhajóról, 100 kilométer szé­lességben 70 ezer amerikai, valamint 85 ezer brit és ka­nadai katona szállt partra, akik az első nap folyamán szilárd hídfőállást építettek ki. A németek a normandiai hadműveletet eleinte elterelő akciónak hitték, ezért tartalé­kaikat elkésve vetették be. madást követően az amerikai kormány a náci Németor­szággal is hadiállapotba ke­rült, s úgy döntött, hogy a sürgősebb feladat a veszélye­sebb agresszor, a hitleri biro­dalom legyőzése, azután kö­vetkezik csak Japán. A nyugati szövetségesek 1942 novemberében partra szálltak Észak-Afrikában, majd 1943 nyarán Szicíliá­ban, utána Dél-Olaszország- ban. A sikerek hatására Né­metország legfontosabb euró­pai szövetségese, Olaszország ki is vált a háborúból. A franciaországi partra­szállásról — kemény viták és érdekösszetűzések után — Sztálin, Roosevelt és Chur­chill az 1943 novemberi te- heráni konferencián döntött véglegesen, időpontjául 1944. május 1-ét jelölték ki. A Németország központi területeinek leggyorsabb meg­közelítését lehetővé tevő fran­ciaországi partraszállás he­lyéül a Szajna torkolatától nyugatra eső normandiai ten­gerpartot választották, mivel itt a németek kevésbé vártak partraszállást, tehát védel­mük is gyengébb volt. A szövetségesek légiereje 1944 tavaszán hozzákezdett a A hídfőben a harcok a szí­vós német ellenállás követ­keztében a vártnál jóval to­vább, több mint egy hónapig tartottak, végül az amerikai­aknak Saint Lo-nál sikerült áttörniük a németek védel­mét, ezt követően a szövetsé­gesek páncélos hadosztályai folyamatos légitámogatás mellett egyre gyorsabb ütem­ben nyomultak előre Francia- ország belsejébe, a Wermacht ellenállása gyakorlatilag ösz- szeomlott. Augusztus 25-én felszabadult Párizs, szeptem­ber 3-án a szövetségesek be­vonultak Brüsszelbe, néhány nappal később pedig az ame­rikai csapatok Triernél elér­ték Németország határát. A szovjet Vörös Hadsereg 1944 nyarára több nagy csa­tában már megtörte a német hadsereg gerincét. Mégis, a hitleri Németország teljes ve­reségéhez a nyugat-európai invázió, a második front megnyitása is szükséges volt. Az 1944. június 6-án, Nor­mandia partjainál tüzet nyitó brit, amerikai és lengyel ha­dihajók ágyúinak dörgése a lélekharang kongását jelen­tette a nácizmus számára. M. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom