Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. június 3. Sopron '84 — a tartalékosok erőpróbája Példásan helytállnak katonáink TÁMADÁS: 9,30-KOR — ERDŐBEN SÜL A FRISS CIPÓ — A VEZÉREZREDES GRATULÁL Események címszavakban HÉTFŐ: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Komszomol-ve- zetoinek tanácskozásán — Losonczi Fái Mongóliába utazott — Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Rambouillet-ban — Várkonyi Péter tárgyalásai Bécsben­KEDD: Üj amerikai fegyvereket kapott Szaúd-Arábia — Berlinbe érkezett Kim ír Szén — Pieter Botba, dél-afrikai minisz­terelnök Lisszabonban — Szovjet—ausztrál külügyminiszte­ri tárgyalások Moszkvában. SZERDA: Csao Ce-jang kínai kormányfő megkezdte nyugat-euró­pai körútját, amelynek első állomása Párizs — A Hong­kongról folyó kínai—angol tárgyalások második szakaszára Pekingben került sor — A Biztonsági Tanács ismét elna­polta a vitát az öbölháború ügyében. CSÜTÖRTÖK: „Washingtoni nyilatkozat” elfogadásával ért véget az Észak-atlanti Szövetség tavaszi miniszteri tanácsülése — Legfelsőbb szintű szovjet—bolgár eszmecsere Moszkvában — Csernyenko fogadta a szír alelnököt — Svájcban tárgyal a dél-afrikai miniszterelnök. FENTEK: Üj barátsági szerződés aláírásával véget ért Losonczi Pál mongóliai látogatása — Az amerikai képviselőház re­kordösszegű, 284 milliárd dolláros katonai költségvetést fo­gadott el — Kim ír Szén befejezte berlini tárgyalásait — Pieter Botha Svájcban tett „félhivatalos” látogatást. SZOMBAT: Ronald Reagan európai útjának első állomásán, Íror­szágban — Az FDP münsteri kongresszusán élénk a vita a párt jövőjéről — A holland kormány 1988 előtt nem fo­gad eurorakétákat — A dél-afrikai kormányfő Londonban — Shultz váratlan villámlátogatása Managuában — A LEMP Központi Bizottságának kihelyezett ülése Lodzban. Á hét három kérdése O Hogyan értékelhetők az . újból megsokasodott szovjet külpolitikai nyilatko­zatok? A szovjet vezetők ezen a héten számos olyan fontos, nemzetközi tárgyú nyilatko­zatot tettek, amelyek — bíz­vást mondható — Nyugaton mélyreható tanulmányozás tárgyává lettek. Ezek közül három emelhető ki mindenek­előtt: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Komszomol- vezetőinek tanácskozásán; az SZKP főtitkárának, a Szov­jetunió államfőjének válasza a nyugatnémet „zöldek” egyik vezető személyiségének; a „hatok” (Argentína, Görög­ország, India, Mexikó, Tan­zánia és Svédország) felhívá­sával kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozat. A katonák előtt Csernyen­ko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió__sziintelen javas­latokat tesz a feszültség eny­hítésére. Ugyanakkor rámu­tatott á~szovjet védelmi po­tenciál roppant „féken tartó” erejére, amely a világbéké­nek is garanciája. Sajátos vonásar miatt is érdekes a Petra Kellynek, a nyugatnémet „zöldek” egyik hangadójának adott Cser- nyenko-válasz. A politikusnő azt kérdezte az SZKP főtit­kárától, miként lehet kizárni nukleáris vagy vegyi fegyve­rek bevetését az NSZK el­len? A felelet: maga az NSZK ne váljék soha a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok elleni agresszió előké­szítésének és végrehajtásá­nak hídfőállásává. Ahhoz, hogy egyetlen országnak se kelljen aggódnia biztonságá­ért, fel kell számolni minden tömegpusztító fegyvert — az NSZK-ban éppúgy, mint ál­talában Nyugaton és Keleten. A „hatok” egy héttel* ez­előtt a nukleáris hatalmak­hoz fordultak felhívásukkal: ne fokozzák a nukleáris fegy­verkezést, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészletet. A Szovjetunió álláspontját egy kormánynyilatkozat rögzítet­te: intézkedések egész rend­szerét javasolják. Meg kell állapodni arról, hogy beszün­tetik a nukleáris arzenál nö­velését. hogy lemondanak új típusú; nukleáris fegyverek fejlesztéséről, hogy megtilt­ják az atomkísérleteket, hogy nem gyártanak olyan hasadó­anyagokat, amelyek nukleáris töltetek létrehozására alkal­masak. © Hogyan értékeli a vi­lág a NATO-államok „washingtoni nyilatkozatát”? Az Észak-atlanti Szövetség szokásos tavaszi miniszteri tanácsülését Washingtonban rendezték meg. Ott, ahol az alapító 12 ország (ma 16-an vannak) képviselői az alap- szerződést írták alá, 35 esz­tendővel ezelőtt. Túl nagy ün­neplést nem csaptak, s leg­feljebb annyival több volt a látványos külsőség, amennyi a vendéglátó országban Reagan elnöknek az elnökje- lölti kampányához szükséges volt. Az ülésről kiadott úgyneve­zett „washingtoni nyilatko­zat” ugyancsak azért lett te­le békeszólamokkal. Reagan- nek szüksége van arra, hogy a „békeapostöl” szerepében is felléphessen, ugyanakkor, amikor továbbra sem hagy fel a NATO-n belül a fegy­verkezés fokozásának sürge­tésével. Washingtonba a je­len voltak nagy többsége (hollandok, dánok, spanyolok és görögök kivételével) a hír­hedt 1979-es „kettős határo­zat” végrehajtását, vagyis a rakétatelepítés folytatását szorgalmazta. Mire aztán nem egy hírmagyarázó a „washing­toni nyilatkozatnak” is vala­milyen „kettősséget” tulajdo­nított, a tűz és víz kettőssé­gét... Az angol Guardiantól at olasz Repubblicáig a világ­sajtó számos orgánuma eme­li ki, hogy a „washingtoni nyilatkozat” semmiféle válto­zást nem, jelent a Nyugat tárgyalási álláspontjában. A brit sajtó figyelt fel leg­inkább arra, hogy Washing­tonban a hivatalos közlemé­nyek megkerülték „a NATO illetékességi területén kívüli közös fellépés” problémáját, pedig az most a Perzsa- vagy Arab-öbölben történtek után igen időszerű lenne. A Finan­cial Times szerint e kérdés­ben heves ellentétek mutat­koznak: az USA-tól eltérően a legtöbb NATO-ország dip­lomáciai megoldásokat keres, az amerikai hadiipar viszont fegyverszállítási lehetőséget lát az öbölválságban. Az Egyesült Államok valóban siet fegyvereket eladni Szaúd- Arábiának, legújabban pedig Kuvaitnak is. O Mik a következményei Eden Pastora „felrob­bantott sajtóértekezletének”? Nem mindennapi fordula­tok követték azt a különös — és természetesen önmagába véve tragikus — merényletet, amely az egyik nicaraguai el­lenforradalmi szervezet veze­tőjének, a valamikor még a sandinistákkal-együtt harcolt Eden Pastorának a sajtóérte­kezletét „robbantotta fel” a szó szoros értelmében. Az öt halott között egy amerikai újságírónő is volt, ami az USA sajtójának a figyelmét még inkább ráirányította az eset­re. Eden Pastora csak köny- nyebben sérült meg, s a me­rénylet után nyilatkozni is tudott: egyszerre vádolta a Hondurasból támogatott ri­vális ellenforradalmár szer­vezetet és a — nicaraguai kormányt a merénylet meg­szervezésével. Managuában viszont kijelentették, hogy a történtek mögött így vagy úgy a CIA áll, hiszen az tá­mogat minden ellenforradal­mi szervezetet. Shultz ame­rikai külügyminiszter ezt sietve, megcáfolta, amikor Salvadorban tudomást szer­zett a történtekről. A State Department* ura egyébként azért jött Salvadorba, hogy jelen legyen Napoleon Duar­te elnök beiktatásán ... Ami Eden Pastorát illeti, ő a nicaraguai • határvidékről, ahol a merényletre sor ke­rült, Costa Ricába ment át, a San José-i kormány azon­ban nemkívánatos személy­nek nyilvánította. Venezue­lába toloncolták ki egy men­tőrepülőgépen. A harcok Nicaragua terü­letén tovább folynak. Tomas Borge, belügyminiszter a nicaraguai népet felszólítot­ta, szálljon szembe az impe­rialisták és ügynökeik táma­dásaival. Ugyanakkor azon­ban kifejezésre juttatta a managuai kormány készségét arra, hogy tárgyalásos ren­dezést keressenek, s így tá­mogatta az úgynevezett Con- tadora-csoport javaslatait is. A térség Amerikának kevés­bé elkötelezett országai köz­tudomás szerint a válság po­litikai megoldását sürgetik. A Mexikó, Panama, Kolum­bia, Venezuela részéről tett kezdeményezést szavakban 'elfogadja az USA is. Leg­alábbis ezt mondták Shultz külügyminiszter váratlan villámlátogatása után: Sal­vadorból jövet megállt a ni­caraguai fővárosban, s an­nak repülőterén kétórás meg­beszélést folytatott D’Escoto nicaraguai külügyminiszter­rel. 1981 óta nem volt ilyen szintű érintkezés a két or­szág között. Pálfy József A hét első napján több mint kétszázezren tün­tettek a rövidebb munkaidő mellett, a munka­nélküliség ellen. A bonni demonstráció résztve­vői így fejezték ki szolidaritásukat a sztrájko­ló nyugatnémet vasmunkásokkal. A magasabb egység egyik alakulata parancsot kap: 9,30-kor indítson tá­madást a feltételezett el­lenség éjjel kiépített ál­lásai ellen. A csapást a fegyvernemek összehan­golt akciójával mérik. Harckocsik, lövészek, lé­gierő, deszantok, páncél­törők, támogató tüzérség másodpercre kidolgozott harcászati feladatát a pa­rancsnok ismerteti a Sop­ron ’84 gyakorlat vendé- t geivel, akik között ott fi- ‘ gyeinek látcsöveikkel mc- ’ gyénk és a, megyeszékhely vezetői is. A dombos, helyenként mély sárral tarkított terepen meg­kezdődik az élesilövészettel egybekötött művelet. A tü­zérségi előkészítés, a műsza­ki akadályokon átjáró nyitá­sa, a légierő területre mért csapása után fejlődnek fel a harci járművek, a támogató erők. Minden a tervek sze­rint folyik. A gyakorlóterü­leten pedig tartalékosok hajt­ják végre az akciót. Azok az emberek, akik pár napja még munkahelyükön szorgoskod­tak. Most fegyvereik nyomán reng a föld, füstbe burkoló­zik a feltételezett ellenség el­ső vonalának környéke, hogy aztán a roham után teljessé váljék az áttörés, s megkez­dődjék az ellenség üldözése. (Nélkülözhetetlen a korsze­rű hadseregben — mondta Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár, aki megtekintette a gyakorlatot —, hogy a tar­talékosok az évi kiképzési tervnek megfelelően kipró­bálják, miként tudnak bánni a' technikával, hogyan sajá­tították el az ismereteket. A tartalékosok itt — s ezt nyo­matékkai mondta Csémi Ká­roly — - úgy vizsgáztak, hogy a ténylegesek is megirigyel­hetik teljesítményüket.) Mi tagadás, a helyszínen levő tudósító is kihúzta ma­gát, hiszen a dicséret nagy -része a szabolcs-szartmári ka­tonáknak szólt. Ebben a gya­korlatban ők voltak a fősze­replők. Hogyan is mondta Somogyi Zoltán szakaszveze­tő, a tunyogmatolcsl tsz kar­bantartója: — Mi itt most bizonyítani akarunk! Hadd lássák, hogy milyen pontosan hajtjuk végre a ránk osztott feladatot. — Nem kétlem, hogy a fiúk bizonyítanak — így Szabolcsi János, az egyik lö­vészalakulat parancsnoka. — Nem csak a nevem szabol­csi, a szívem is, mint kato­náimé. Az őri iskoila igazgatója, Király Attila, aki a zásalóailj politikai helyettese, így sum­máz: — A gyakorlat össze­hozta a katonákat. Igazi ba­rátság és bajtársiasság ala­kult ki. És ez a siker záloga. A gyakorlat egy mozzanata. A közös felelősség, a közös sikerbe vetett hit A harci járművek katonái helyeselnek. Polonkai József Üjfehértórói, Puguly Endre Nagyecsedről, Szabó Sándor Üjfehértórói, Szekfű Gábor, Pásztor Miklós és Kocsmáros János Szakolyból, Diószegi Sándor Botpaládról vonult be. És hogy hová vezet a be­szélgetés? Oda, hogy szinte mind felteszi a kérdést: — És mi újság otthon? Mert jó dolgunk van itt gondoskod­nak rólunk tisztességesen, de azért a gondolatunk ugyan­csak hazajár... (Van is értéke az otthonról jött hírékinék, s nem minden­kinek van olyan szerencséje, mint Kemény Józsefnek, aki­nek lánya írt, s ezt a tábori újság is közölte: „Kedves Apuci! Remélem, jól tetszik lenni. Láttuk a tévében a ka­tona bácsikat, s én bizony sír- dogáltam kicsit, mert nagyon tetszik hiányozni. Olvasásból megdicsért a tanító néni. Ide, a levelem aljára rajzolt vi­rághoz nem találom a piros ceruzám. De így is szép, igaz? Tessék minél hamarabb jön­ni. Sokszor puszilja és várja: Gabica.”) — Pedig még a kenyér is 'hazai — mondja az egyik ka­tona. A mieink sütik! Mi ta­gadás, csak egy volt rossz: az időjárás. Vert az eső, nagy volt a sár. Embert próbált! Ebben egyetért tiszt és közle­gény, gyakorlatvezető és ve­zérezredes: — A katonák rendkívüli körülmények között hajtot­ták végre a gyakorlatot. Igen Rádióirányítás. (MTI-fotó: Friedmann Endre felvételei) komoly biztonsági intézkedé­sek közepette zajlott minden, s ha értékelnem és minősíteni kellene, akkor kiválót adnék. Köszönet érte a katonáknak, de azoknak is, akik otthon vannak, a családoknak. A tisztek, tiszthelyettesek és katonák az éleslövészeten is bizonyítottak. De nem ma­radtak el mögöttük azok sem, akik a mindennapi kenyeret biztosítják. Valahol, • erdő kö­zepén települt a tábori sütö­de. Régi, 1939-as gyártmányú, de a pékek által dicsőített munkahely az, ahol ha kell, 20 mázsa kenyeret is tudnak sütni. — Megérkezésünk u tán há­rom órával már ki is adtuk az első kenyereket — mond­ja büszkén Maticska József, aki civilben a tarpai sütő­üzem vezetője, s most itt pa­rancsnokol — Nem is akármilyen ke­nyeret sütünk! lelkesedik Polgár László, a nyíregyházi sütőipar technikusa. — Meg­próbáltuk: tudunk mi kalá­csot és brióst is csinálni. Ki­váló gárda jött össze, nagy­szerű a liszt, s a kézzel da­gasztott cipóból még senki nem dobott el egy falatot sem. (Kóstolom a kenyeret, a foszlós lángost, a mutatóba készült kalácsot „ Kovács Já­nos vajai és Berencsi Mihály tiszaberceli pék az arcomat kémleli. De válasz nincs, mert csak eszem-eszem a finom falatot, a katona mindenna­piját.) ★ Az éleslövészeten részt vett járművek visszatérnek rej­tett megindulási körleteikbe. A katonák a jól végzett mun­ka örömével beszélik meg ta­pasztalataikat. Ez volt az egyik fő mozzanata a gyakor­latnak, s ezzel már közelebb is jött a hazatérés időpontja. Mind a lelkemre kötötte, ír­jam meg: jól vannak, s kö­szönik az itthoniak helytál­lását. Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár a lapunknak adott nyilatkoza­tából zárásként egy gondolat: — Tíz nappal a gyakorlat kezdete után elmondhatjuk: tartalékosaink elsajátították a legfontosabb harcászati tudnivalókat, helytálltak, bi­zonyították, hogy kiváló a készenlétük. Ehhez csak gra­tulálni tudok. Bürget Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom