Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. június 28. (Folytatás az 1. oldalról) kát. Ismételten szolidaritásunkról és támogatásunkról bizto­sítottuk az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen hősiesen harcoló, nemzeti függetlenségét és társadalmi vívmányait védelmező nicaraguai népet. Támogatjuk a nica- raguai vezetésnek azt a törekvését, hogy a konfliktust poli­tikai eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék. O A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törek­szik, hogy a békés egymás mellett élés politikájával összhangban alakítsa kapcsolatait a más társadalmi rendsze­rű országokkal. Helmut Kohl kancellár magyarországi látogatása, a tár­gyalások hasznosan járultak hozzá a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődéséhez, az együttműködés további lehetőségeinek feltárásához, a nemzetközi élet fő kérdéseU ben egymás álláspontjának jobb megismeréséhez. A tárgya­lásokon kifejezésre jutott mindkét fél érdekeltsége a nem­zetközi feszültség csökkentésében. © Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének jobb megis­merését, a közös célokért történő összefogásunk további erő­sítését mozdította elő az Amerikai Egyesült Államok Kom­munista Pártja, a Portugál Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatása. Ugyanezt a célt szolgálta pártunk képviselőinek részvétele a Finn Kommunista Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egy­ségpárt kongresszusán, valamint delegációink megbeszélései az Argentin Kommunista Párt, a Belga Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt ve­zetőivel. A béke, a nemzetközi biztonság, a népek közötti jobb megértés ügyéhez járultak hozzá pártküldöttségeink megbe­szélései a belga szocialista pártok, a Holland Munkapárt, a Holland Kereszténydemokrata Tömörülés, a Holland Sza­badság és Demokrácia Néppártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőivel, illetve képviselőink részvétele a Né­met Szociáldemokrata Párt, az Olasz Szocialista Párt és a Pánhellén Szocialista Mozgalom kongresszusán. II. A Központi Bizottság jóváhagyta a Kádár János elvtárs által vezetett párt- és kormányküldöttségünk jelentését a KGST-országok vezetőinek 1984. június 12—14. között Moszkvában megtartott találkozójáról. O A Központi Bizottság nagy jelentőségű eseménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, amely­nek közös állásfoglalásai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének irányát. Megállapította, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt elfogadott Komplex Prog­ram kiállta a gyakorlat próbáját. A KGST-országok törté­nelmi sikereket értek el a szocializmus építésében, nagy tár­sadalmi programokat valósítottak meg, emelték népeik élet- színvonalát. Jelentős eredmények születtek a szocializmus anyagi-technikai bázisának bővítésében, a tudományos és műszaki haladásban. Tovább erősödött sokoldalú együttmű­ködésük, ami nagymértékben segítette a tagországok, kö­zöttük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését. A KGST-országok együttműködése hozzájárult a tőkés világ- gazdasági válság hatásainak és következményeinek ellensú­lyozásához. Országaink, népeink politikai és gazdasági érdekei egy­aránt megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében megvalósuló együttműködést. Meggyőződé­sünk, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítése ja­vítja a munka hatékonyságát, jelentősen előmozdítja a gaz­dasági problémák megoldását, a tagországok fejlődését. A KGST felső szintű tanácskozása kifejezésre juttatta a tagországok készségét a nemzetközi munkamegosztásban való részvételre, az együttműködés fejlesztésére valameny- nyi országgal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elha­tározások teljes mértékben összhangban vannak hazánk ér­dekeivel és törekvéseivel. A Magyar Népköztársaság kész kivenni részét a határozatok megvalósításából. A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az ál­lami és gazdasági irányító szerveket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott határozatok következetes valóra váltása érdekében tevékenykedjenek. O A Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdasági feladatok meg­oldásán. A népgazdaság alapjában a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. A termelés a terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt. A külgazdasági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közelállóan alakult, nemzetközi fi­zetési kötelezettségeinek az ország eleget tett. A belföldi fel- használás valamelyest meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés az elmúlt évekénél és a tervben elő­irányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 4 százalékkal nőtt. A termelés a gazdálkodás eredményességétől és az ex­portképességtől függően differenciáltan alakult. Az építő­ipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A me­zőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan elvé­gezték. Az állatállomány tovább gyarapodott, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Továbbfejlődtek külgazdasági kapcsolataink. A kivi­tel az előirányzottat meghaladóan, mintegy 6 százalékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közelállóan csökkent. A cserearányok tovább romlottak. A rubelelszámolású áru­forgalom a korábbi éveknél kiegyensúlyozottabban alakult, a szállítások ütemessége javult. A nem rubelelszámolású devizabevételeket mérsékelte a múlt évi aszály és az érté­kesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházá­sok az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vál­lalati beruházások a tervezett keretek között alakulnak. A lakosság pénzjövedelme a számítottnál gyorsabban, 9—10 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bővült. Az áruellátás összességében kielégítő. Az életkörülmények javítását szolgáló tervek megvaló­sulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredményeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékonyságának ja­vítása, a jövedelmezőség és a gazdaságos kivitel növelése érdekében további erőfeszítések szükségesek. Biztosítani kell, hogy a második fél évben a külkereskedelmi áruforga­lom, elsősorban az export a terv előirányzatainak megfele­lően bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhang­ban a gazdasági teljesítményekkel és a terv előirányzatai­val. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a vál­lalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeményezé­seikkel, igényes, fegyelmezett munkájukkal járuljanak hoz­zá az 1984. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítésé­hez, további előrehaladásunk megalapozásához. III. A Központi Bizottság a szervezeti szabályzat előírásai­nak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a párt­nak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadaljni, gazdasági, ideológiai és kul­turális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékeny­ségének fő kérdéseit. A kongresszusnak az a legfőbb feladata, hogy helyzetünk és lehetőségeink gondos elemzésével, munkánk kritikus vizsgálatával adjon választ a társadalmat leginkább foglal­koztató kérdésekre. Az elmúlt évek eredményeire építve dolgozzon ki a következő öt évre reális, előremutató, moz­gósító programot. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus tartalmi és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. ★ A továbbiakban a Központi Bizottság szervezeti, szemé­lyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. flz Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának és a Haza fias Népfront Országos Taná­csa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben hatá­rozott. Pullai Árpád közlekedési minisztert nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségé­ből felmentette; egyidejű­leg Urban Lajost, a Közleke­dési Minisztérium eddigi ál­lamtitkárát közlekedési mi­niszterré megválasztotta. Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési minisztert más megbízatása miatt e tisztségéből felmen­tette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és város- fejlesztési miniszterré meg­választotta. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása miatt ál­lamtitkári tisztségéből fel­mentette dr. Csikós-Nagy Bélát és dr. Conda Györgyöt, egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt és dr. Szikszai Bé­lát államtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, több évtizedes eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül dr, Csikós-Nagy Bélá­nak a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje, dr. Gonda Györgynek a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Olajos Józsefnek a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács ülése után az Országház Nándorfehérvá­ri-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Vrbán La­jos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára^ a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte; egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt kine­vezte az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökévé. Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökét saját kérésére, ér­demei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszai Bélát az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal ed­digi elnökhelyettesét a hiva­tal elnökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte. Dr. Szekér Gyulát felmentette az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöki tisztsége alól és kinevezte a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot, az MTA fő­titkári tisztségéből felmen­tette és kinevezte az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési. Bi­zottság elnökévé. SOMOGYI LÁSZLÓ ÉLETRAJZA Somogyi László Székesfe­hérváron született 1932-ben. Ülést tartott a Hazatias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Idegenforgalmi főszezon előtt (3.) Romániai utakon Románia hegyei, fenyve­sei, rónái és bársonyos fövé- nyű tengerpartja nagy vonz­erőt gyakorolnak a magyar turistákra is. Tavaly a Ro­mániába látogató hatmillió külföldi közül másfél millió volt a magyar, s ezzel Ma­gyarország vezet az idegen- forgalmi statisztikában. Per­sze nem minden turista üdü­lővendég, sokan csak átutaz­nak Bulgáriába, Görögor­szágba, vagy más városokba, mások csak egy napot tölte­nek el a határ menti váro­sokban, s meglátogatják hoz­zátartozóikat. A román sta­tisztika azonban határátlé­péssel és nem vendégéjsza­kával számol, de az idegen- forgalom még a szükséges statisztikai korrekció beépí­tésével is jelentős népgazda­sági hasznot hajtó ágazat. A román szállodakapacitás zöme a hatvanas és hetvenes években épült ki, nem kis anyagi ráfordítással. Üj és merész vonalú szállodaépüle­tek tucatjával nőttek ki a tengerpart mintegy ötven ki­lométeres szakaszán, Cons­tantából egészen a bolgár ha­tárig, s számtalan új szállo­dát építettek a hegyvidéki és hagyományos klimatikus üdü­lőhelyeken — Herkulesfür- dőn, Szovátán, Tusnádon és másutt. Bár a szállodaépítés üteme mostanra elmarad a hetvenes évek lendületétől, még az utóbbi években is sok új szállodát adtak át. 1982 végétől üzemel például Bu­karest talán legszebb szállo­dája, a Hotel Bucuresti, a kö­zelmúltban pedig Sinaian nyílt meg egy első osztályú hotel. A Romániába látogató tu­ristának számolnia kell — az idegenforgalmi célkitűzések elérését is lassító — bizo­nyos bürokratikus kényel­metlenségekkel. Sokszor gon­dot okoz már a határátlépés is a lassú vám- és útlevél­kezelés miatt, nem könnyű a tankolás sem a benzinkutak­nál, bár a benzin jegyek elv­ben minden külföldi számára gondtalan üzemanyag-be­szerzést tesznek lehetővé. Sok a panasz a szállodai szolgál­tatások hullámzó színvona­lára s általában az idegen- forgalmi háttérre, a borsos szállodai árakról nem is szól­va. A turista emlékezetében persze nem az apróbb kelle­metlenségek maradnak meg, hanem a rokonokkal való örömteli találkozás, az ország természeti szépségei, a romá­A Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett építészmérnöki diplomát. 1954—1978 között a Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál (ma: Álba Regia Állami Építőipari Vál­lalat) dolgozott különböző fontos műszaki beosztások­ban. 1963-tól a vállalat fő­mérnökeként, később műsza­ki igazgatóhelyetteseként te­vékenykedett. 1978-ban ne­vezték kj a Középületépítő Vállalat igazgatójává. URBAN LAJOS ÉLETRAJZA Vrbán Lajos Budapesten született 1934-ben. A Buda­pesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Állam­vasutaknál dolgozott külön­böző beosztásokban 1962- ig. Ezt követően a Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­térium főmérnökeként, majd 1963—1967-ig az Országos Tervhivatal munkatársaként tevékenykedett. 1967—1973- ig az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának po­litikai munkatársa volt. 1973—76-ig a Magyar Állam­vasutak vezérigazgató-helyet­tesi, majd vezérigazgatói tisztségét töltötte be, 1976-tól volt közlekedési minisztériu­mi államtitkár. niai emberek közvetlensége és barátságossága, vendég­szeretete, ami persze távol­ról sem jelenti a külföldiek fenntartás nélküli csodálatát. A turista a benzinkutak előtt várakozó sorok elé bevágva sokszor tapasztalhat „moi- gást” — ami természetes még akkor is, ha minden külföl­dinek joga van várakozás nélkül hozzájutni a benzin­jegyen feltüntetett mennyi­ségű benzinhez, persze a ki­jelölt benzinkutaknál. Ezek­ről ajánlatos érdeklődni a helyi idegenforgalmi kiren­deltségen, az irodán, mert a turista így jobban tervezheti útját. A turista jól teszi, ha gon­dosan megőrzi valutaváltási papírját, akármilyen csekély összeget váltott is, mivel ezzel igazolni tudja, hogy nem fe­ketén jutott leihez. Olcsó — s sokak szerint több élményt is nyújt a kem­pingezés. Romániában több olyan vidék van, amely kí­vül esik a hagyományos tu­ristacsapáson, aíkár órákig mehet az ember úgy, hogy akárkivel is találkozna. Ilyen környék például a Nagyvá­radtól nem messze fekvő Bi- harfüred, amelyet a külföl­diek még nem igen fedeztek fel, de ahova utazva ajánla­tos az élelemről, hűtőtáská­ról előre gondoskodni. Szintén csodálatos élmény az átkelés a transzfogairasi úton, amit azonban inkább csak a nyári hónapokban ér­demes megkockáztatni. A néprajzkedvelőknek és az eredeti természeti szépségek­re szomjazó turistáknak egy­aránt felejthetetlen a szé­kelyföldi Kaszon-völgyben tett látogatás. Nem csak az erdélyi hely­színek nyújtanak élményt. Érdemes felkeresni a mold­vai, illetve az egykori buko­vinai kolostorokat, ahol né­ha még kényelmes szállást is lehet kapni. Putna, Sucevita, Moldovita, Voronet gyönyö­rű ortodox műemlék temp­lomai iskolapéldái a gondos és hozzáértő műemlékvéde­lemnek, minden egyes kolos­tor egy-egy darab megőrzött középkor, a naiv falfestmé­nyek jól tükrözik a középkor gondolat- és hitvilágát. Bukarest, 1984 június. B. Walkó György Peter Colotka Budapesten Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására szerdán hivatalos baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett Peter Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák'kormány elnök- helyettese, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Marjai József fo­gadta, majd a nap folyamán a Parlamentben megkezdőd­tek a tárgyalások. A megbe­szélések során egybehangzóan állapították meg, hogy a ma­gyar—csehszlovák kapcsola­tok az élet minden területén kiegyensúlyozottan fejlőd­nek. Erősödik a két ország népeinek barátsága. A gaz­dasági együttműködés bővül, eredményesen halad a már­ciusi kormányfői találkozón meghatározott feladatok végrehajtása. A tárgyalásokon áttekintet­ték a közvetlen magyar—szlo­vák kapcsolatok alakulását, méltatták az elért eredmé­nyeket. Megállapították, hogy mely területeken vannak még kihasználatlan lehetőségek. Marjai József és Peter Co­lotka szívélyes légkörű, ba­ráti megbeszélésén kifejezés­re jutott a kölcsönös akarat a közös érdekű feladatok megoldásának előmozdításá­ra. tatóját az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i üléséről. Az elnökség megvitatta, él­fogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a HNF el­nökének elnökletével június 27-én szerdán ülést tartott. Meghallgatta Lázár György­nek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Minisz­tertanács elnökének tájékoz­II Minisztertanács határozata személyi kérdésekről Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei A kormány ülést tartott és személyi kérdésekben dön­tött. Dr. Gonda Györgyöt, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom