Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
1984. június 27. Kelet-Magyarország 3 Péter-Pál előtt PÉTER-PÁLKOR PEN- DÜLT MEG ELŐSZÖR A KASZA a régmúlt időkben. A bandagazda kora hajnalban ébresztette a ruhástul alvókat. A tábla sarkán néhány kaszás rövid rendet vágott, a férfiak kötelet sodortak a harmatos gabonából. Az asszonyok sem tétlenkedtek, bőgőzték — nagyméretű gereblyével járták — az előző napi tarlót. Mire a nap aranysárga sugarait meglátták, végeztek az aratás előkészítésével. Gyökeresen megváltozott manapság az aratás rendje. Persze, most sem szunnyadhatnak későig az aratók, de munkájuk összehasonlíthatatlanul könnyebb lett. A harmat felszálltával felbúgnak a kombájnok motorjai, csépelik a gabonát, teherautók, pótkocsis traktorok szállítják a magot. Emberi kéz nem érinti a gabonát, a gépek ereje tereli a kalászból a magtárba. Négy évtizede még kétmillió ember hajladozott a tarlón, ma már csak kétszázezer ember dolga az aratás. A falusi utcákon többen figyelik az aratást, mint ahányan részt vesznek benne. Az emberek erejét tehát kímélik a gépek, de ezzel együtt sem lett kevésbé felelősségteljes munka az aratás. A gépek számának növekedésével ugyanis a szervezési teendők sokasodtak. S ezeket csak gondosan szabad elvégezni, hiszen a siker egyik feltétele az előkészítés. Márpedig az aratásnak sikerülnie kell, legalább is a szervezésen nem múlhat az eredményes munka. A magyar mezőgazdaságnak tudvalévőén egyik legfontosabb ágazata a gabonatermelés. A szántóterület 62—63 százalékán termelnek gabonát a gazdaságokban. A termés értéke megközelíti az 50 milliárd forintot, az abrakfelhasználó állattenyésztés révén pedig további 80—90 milliárd forint érték előállítását alapozza meg. Mindezek olyan bevételi forrást jelentenek a gazdaságoknak, hogy enélkül az eredményes vállalati gazdálkodás alapjai nem teremthetők meg. Jóllehet a gabonatermelés nem csak a közeljövőben sorra kerülő kalászos gabonák betakarítását foglalja magában (hiszen a kukorica is gabona), de nem csekély a jelentősége a kalászos gabonáknak sem. Elég csak a területi adatokra utalni: búzát egymillió 350 ezer hektáron, őszi árpát 170 ezer, tavaszi árpát 120 ezer, rozsot 70 ezer, zabot 40 ezer hektáron termesztenek az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. S NEM IS AKÁRMILYEN CÉLOKAT tűzött az ország a gabonatermesztők elé. A terv szerint a rekordnak számító 1982-es év terméseredményeit is túl kellene szárnyalniok. Ma még korai lenne a terv teljesítéséről beszélni, de az bizonyos, hogy a 15 millió tonna gabonából mintegy 6 millió tonnát a kalászosok adnak. A kalászos gabonák terméskilátásai reménykeltő- ek, a szakemberek szerint jó közepes termésre lehet számítani. A kalászokban mutatkozik a szem, az pedig már az embereken múlik, hogy az a magtárba is kerüljön. A legtöbb gazdaságban befejezéséhez közeledik a kombájnok, teherautók, traktorok, pótkocsik javítása. Az idén kevésbé hátráltatta az alkatrészhiány a műszaki előkészületeket, mint a korábbi esztendőkben. Javult a kínálat az új kombájnokból is. Az Agrotek adatai szerint a termelési rendszerek 348 Class Dominátort tudnak adni partnereiknek. A kereskedelmi vállalatok gépudvarán aratásig 300 darab E—516 típusú kombájnt kínálnak, kétszázat az E—514-ből, hetvenet a Bizon-Rekordból. Az év első felében 873 kombájn fordul meg a kereskedelmi vállalatoknál, s ez a megnövekedelt keresletet is kielégíti. Mindez persze kevés lenne a sikerhez, hiszen sohasem a kombájn, hanem a kombájnos arat. A gépóriások vezetőfülkéjében ülő emberek felkészültsége, gondossága, az aratást szolgáló traktorosok, teherautó-vezetők, magtári dolgozók szorgalma, helytállása együttesen vezethet eredményre. MUNKÁJUK JELENTŐSEGÉNEK MEGFELELŐEN kell gondoskodni ellátásukról is. Hasznos gyakorlat, hogy a legtöbb gazdaságban meleg ebédet, friss üdítő italt kapnak az aratók, esténként gondoskodnak a fürdési, tisztálkodási lehetőségekről. E kedvezményeken túlmenően az aratók munkájának könnyítésére is törekedni kell. A betakarítási veszteségek is csökkennek, ha premizálással, munkára ösztönző bérezéssel elismerik az aratók rendkívüli teljesítményét. Elviselhetőbbé teszi az idegfeszítő kombájnolást, ha nem tapasztalnak szervezetlenséget. Az aratás sikere csak akkor lesz teljes, ha a műszaki, szervezési teendőket is az aratók érdekei vezérlik. Hiszen rajtuk múlik, hogy a kalászokból mennyi gabona kerül a magtárba. G átröppent a vaskerítés M fölött, és bejutott a sóstói tó- fürdő füvére. Jegyet nem váltott. Némi megrökönyödést keltett, amikor landolt a napozók között. Megállt, szemügyre vette a társaságot, alaposan megnézte az őt bámuló bájos hölgyek idomait — de láthatólag egyik sem nyerte el a tetszését. Volt köztük ugyan nem egy, akinek karcsú, hosszú és piros volt a lába — de nem volt csőre. Ez pedig nagy hiba — könyvelte el G., azzal továbbsétált. Megállt a tóparton, mélázva figyelte a fürdő- zőket, s amikor hátrafordult észrevette, hogy filmezik egy kis géppel, akkor máltó- ságteljesen sétálgatott egy kicsit, nehogy még azt higgye valaki, hogy ki van tömve. Barátságos pillantással nézte a labdázó gyerekeket, békésen bóklászott jó ideig a strandon — várta a zárórát. Amidőn már csak egy-két vendég tett-vett a parton, G. belépett a vízbe, és (föltehetően) sóhajtott egy nagyot. „A csodába is — gondolhatta — végre elmentek ezek a fura akárkik. Elvégre ez az én birodalmam ...” G. nem volt beteg. Ö csak egy fekete-fehér ihosz- szú csőtű gólya volt, aki szombat délután látogatást tett a strandon. (t. gy.) Nyíregyháza, Korányi Frigyesút: előkészületek az újabb lakásépítkezésekhez. Van hová építeni, de... „KÉREM SZÉPEN, HÁZAT SZERETNEK ÉPÍTENI. TESSÉK MONDANI, HOL JUTHATUNK TELEKHEZ?” EZ A KÉRDÉS MANAPSÁG SOKSZOR ELHANGZIK A TANÁCSOKON, — EZZEL KEZDŐDIK AZ A NÉHA EVEKIG TARTÓ NEM KÖNNYŰ IDŐSZAK, AMIKOR VALAKI LAKÁST ÉPÍT. Vessünk egy pillantást Sza- bolcs-Szatmár megye településeire: hogy is áll a telekhelyzet. A megyei tanácson Szatmári István, az építési osztály főmunkatársa terjedelmes kimutatásokat lapozgat: — Ahogyan ez már hosszú ideje tartó folyamat: o városokban szeretnének a legtöbben telekhez jutni, s házat építeni. Ezt a tanácsi kezelésű telkekre értem, hiszen a magánforgalmú házhelyek adásvétele tetemes a falvakban is! „ Városias“ Jellegű A terjeszkedő városokban nem kis gondot jelent, hogy nem találkozik eléggé a tanácsok és a lakosság elképzelése. Ugyanis a városrendezési tervek értelmében ezeken a településeken főképp „városias” jellegű beépítést szeretnének elérni — korszerű csoportos lakóházak sorát. Az építők közül igen sokan viszont egyedülálló családi házra vágynak... Nem könnyű az igényeknek eleget tenni. Például Kisvárdán: a helyi tanács a város centrumában 129 olyan telket alakított ki sokmilliós költséggel, melyekre csoportos beépítést terveztek. Az érdeklődés gyér — még alig tíz lakás építését kezdték meg. Addig viszont, amíg itt nem kel el az összes házhely, nincs pénzük a város más részein családi házas telkek kialakítására ... — A megye más városaiban is hasonló a helyzet? — Ennyire nem szorít sehol a cipő. Sőt, Mátészalkán és Fehérgyarmaton kimondottan kiegyensúlyozott a helyzet, Vásárosnaményban hasonlóképpen. Nyírbátor már gondban van, mert a település adottságai (a műemléki környezet) a beépítést bonyolultabbá teszik, a tömbbelsők feltárása, tehát a város különböző részein kisajátított telkek kialakítása pedig költséges dolog. — Idén a városokban hány telek találhat gazdára? — Kisvárdát említettem. Vásárosnaményban 52, Mátészalkán 91, Fehérgyarmaton 54, Nyírbátorban pedig 44 korszerű csoportos házhoz alakítanak ki idén telket — emellett több helyen ajánlanak családi házhoz is. Nyíregyházán válogathatnak Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy Nyíregyháza kimaradt a felsorolásból — holott talán itt a legnagyobb az építési kedv. Bardócz Tamás osztályvezető-helyettes aránylag jó hírekkel szolgált a városi tanácson. — Aki ma telekhez akar jutni a -í, válogathat! Kezdjük tálán a Ságvári-teleppel, mert ott már a végén Tőkés exportra Fermentált dohány — dobozban A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat a tőkés exportja növelése érdekében az idén új csomagolást alkalmaz a fermentált dohány szállításához. Az ez évi idénytől már kartondobozokban utazik majd a külföldön is kedvelt nyírségi füstölnivaló a tőkés piacokra. Az új csomagolásnak több előnye van. Elsősorban az, hogy könnyebben mozgatható a termék, s az sem mellékes, hogy az így bálázott dohány súlya felel meg a nemzetközi követelményeknek. Ettől pedig azt remélik a vállalatnál, hogy a jövőben szívesebben vásárolják a tőkés partnerek a kartonokba csomagolt nyírségi dohányt. tart a beépítés jelenlegi üteme. Itt tavaly 100 telket ajánlottunk — mostanra ezek elkeltek. Pár darab van még függőben — melyekről időközben lemondtak. A másik kiemelt terület a Korányi Frigyes utca keleti oldala. Itt már megkezdődött az építkezés: a lakásszövetkezet szervezésében társasházak kerülnek ide. Az idei tervekben szerepel egy nagyobb terület átadása: Oroson. A Kezdő és az Élet utca közötti részen 250 telket alakítottunk ki — családi házaknak. Már több, mint 150-en jelezték igényüket) Van még telkünk Sóstóhegyen, Borbányán — és mondanom sem kell: a környező külső településrészeken is, például Büíykán, Manda- bokorban, Rozsréten és így tovább. Ide kicsi az érdeklődés ... — Zsebbevágó kérdés: mennyiért kínálják a telkeket? — Változóak a tartós használatba adási díják. A Korányi úti telkekről már írt a sajtó is, drágának találták az itteni átlagosan 210 ezres árakat. Valóban sok pénz ez, — de ha belegondolunk, hogy itt minden közmű meglesz, a boltok, a buszok és egyéb fontos szolgáltatások szinte egy lépésre vannak... De nézzük a legfrissebbeket, az orosi telkeket. — Pár kilométerre vannak a városközponttól, közművet kapnak: vizet, villanyt, csapadék-elvezetést. Utat nem biztos, hogy tudunk építeni — nagyon megemelné a költségeket, s ezekkel együtt az árakat is! Itt az elképzelések szerint mintegy 120—130 ezerbe kerül egy 200 öles (vagy szakszerűbben: 720 négyzet- méteres) házhely. Különleges kedvezmény — A Korányi Frigyes úton és a Ságvári-lakótelepen különleges kedvezményt kapnak a tanácsi lakást leadok. — Aki bérlakást ad vissza, az a telekköltségnek csak a felét fizeti! Emellett persze megkapja a használatba vételi díj háromszorosát is. — Miért nem érvényes ez más területekre is? ■ Így szól á megyei tanács által jóváhagyott rendelkezés. Ide kívánkozik: vajon mi indokolja ezt a megkötést? Hiszen aki tanácsi lakást ad le, az mindenképpen a város lakásgondjain javít. Miért nem kap kedvezményt a Borbányán vagy Oroson építő? Nem kellene felülvizsgálni a rendelkezést?... Következik: Építőanyag — előjegyzésre. Tarnavölgyi György Á zene mindenkié? Q özemben a békés-tarho- si zenei napok meghívója, fölül egy idézet, mely így szól: „A zene mindenkié” Kodály Zoltán. Szép a meghívó, gazdag a program. Június 23. és július 4. között olyan művészek hangversenyeznek Tarhoson, mint Kocsis Zoltán, Sólymos Péter, Onczay Csaba; lesz tudományos tanácskozás, országos zongoraverseny, örülhet a szíve mindenkinek, aki ismeri az ötvenes években egy tollvonással megszüntetett békés- tarhosi zeneművészeti szakiskola máig ható jelentőségét. Mi zavar mégis ezen a meghívón? Az, hogy Kodály Zoltán — tudomásom szerint — soha nem mondott olyat, ami az idézetben áll. Ezeket a szavakat kiragadták szöveg- környezetükből, s így értelmük jószerével az ellenkezőjére fordult. Kodály ugyanis azt mondta: „Legyen a zene mindenkié!” így felkiáltójellel. Kodály Zoltán a két világháború között a vheti hat énekóráért harcolt az iskolákban, mert a zene elsősorban akkor lenne mindenkié, ha minden gyerek idejében elsajátítaná a zenei írást-ol- vasást. Hányán tudnak az általános iskolát végzettek közül leolvasni egy kottát? Akár csak egy ötfokú népdalt is? A középiskolákban és a szakmunkásképzőkben már egyáltalán nincs énekóra. Békés- Tarhos zenei napokat rendez. Hazai hangverseny életünk általában nemzetközi hírnevű, s közben a hazafelé tartó kirándulóbuszokon, vagy szalonnasütés közben a tábortűz körül zeng a Schneider Fáni, meg a Hallod-e Bozika te. □ zenei tagozatos iskolák bebizonyították, hogy minden átlagos képességű gyerek meg tud tanulni zenét olvasni nyolc év alatt. Sajnos, ilyen iskola még kevés van és ilyen gyerek is. A zene még csak lehet mindenkié, ha mindany- nyian akarjuk. Mester Attila LABODA C sak könyökölök az erkélyemen, és nem beszélek, hanem hallgatok, de ha szólnék is abba hagynám, mert már megint itt van a sarlós ember. A tábla szélén ledönti — mint szokta — a biciklijét, a csomagtartóról lebogozza terjedelmes zsákját, nagyapám még úgy hívta, pesti zsák. No de ideje a helyszínt is . elárulni: Nyíregyházán, az almatároló előtti néhány hektárról van szó, ahová még a kisvonat is kijár. Gyönyörű ezen az üres helyen a labodatenger, az esőtől derékig ér. Az én emberem előveszi a sarlóját, és tövig vágja, gyömöszöli a zsákjába. Lopják a labodá- mat ugrik be a reflex az agyamba, ugyanis a szép zöld lucernában szokott ilyen sápadt foltott hagyni az éles penge. Itt ez természetesen nem számít tolvajlásnak, csak a külsőségek hasonlók. Lassan a jelenség is elmúlik — gondoltam és :.. A laboda- arató ugyanis az emberma- gasságú büröktengerhez érkezett munkája közben. Tévedtem! A laboda eleje időközben kinőtt egy nagy eső nyomán. Milyen serény 'a természet! Nem úgy, mint a beruházók, akik valószínűleg terveztek ide valamit... Amíg megvalósul, addig az én labodalopó emberem disznói dagadtra híznak. (és)
