Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. június 1. Kelet-Magyarország 3 Munkánk színhelye É vezredes beidegző? dés az emberiségnél, hogy tavasszal töb­bel gondolunk a takarítás­ra, mint más évszakokban. Megkezdjük a ia'kás nagy- takarításával, lomtalaní­tásával, falun meszelik a házakat, városon egyre gyakrabban látni az abla­kokban tiszt; lóeszközök­kel serénykedő nőket és- férfiakat. A kertészet, köz- tisztasági vállalat is mun­kához lát, szépülnek, tisz­tulnak a parkok, közterek. És ez így a jó — bár nemcsak tavasszal —, le­gyen tiszta rendes a laká­sunk. üdítő látványt nyúj­tók a parkok. De vajon nem lenne-e mindez ugyanígy érvényes a mun­kahelyekre is? Egynémelyik üzem, sőt hivatal ugyanis nagyon elszomorító látványt nyújt, ha jobban körülnézünk. Mintha nem is ugyanazok az emberek töltenék itt a nap legfontosabb egyhar- madát, akik hétvégeken olyan nagy buzgalommal takarítják saját lakásukat — sikálják a kocsijukat —. és mindig gonddal ügyel­nek rá, hogy tiszta, rendes legyen. A munkahelyek egy részére nagyon ráfér­ne a tisztítgató, takarító kéz serénykedése, s nem kevésbé az, hogy maguk az ott dolgozók ügyeljenek jobban munkájuk színte­rének rendjére. Lehrí-e egy munkahely tiszti rendes? — kérdez­heti valaki — Hiszen a munkák legtöbbje maga is hulladékkal, porral jár együtt Ez iga.. De az is igaz, hogy a sarokban ter­jengő pókháló legfeljebb a borospincékben tartozik hozzá a ..termeléshez”, má­sutt mindenütt nyugodtan el lehet távolítani. És ugyanígy nincs szükség se­hol a szekrény alatt meg­lapuló uzsonnapapír-da- rabokra, fölöslegessé vált üres dobozokra, az elhají­tott cigarettacsikkekről már nem is szólva. A munkahelyekre időn­ként vendégek is mennek, s ilyenkor csodálatos mó­don kiderül: mindenütt le­het kifogástalan, tiszta környezetet varázsolni, s • annak megléte a termelést sem akadályozza. □ munkahely tiszta­sága több szempont­ból is lényeges.. A pi­szok, rendetlenség bale­setveszélyt is rejt magá­ban, mint mindenütt, az üzemben is fenyegeti a dolgozók egészségét, s ami talán mindennél fonto­sabb: rossz, kellemetlen közérzetet teremt, ami végső soron a jobban vég­zett munkát is akadályoz­za. Sem vezetőnek, sem dol­gozónak nem lehet hát kö­zömbös, milyen az a kör­nyezet, amelyben az alko­tó, munkás órák telnek. O. Sz. Szabolcsiak a BNV-n A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet korszerű MF—2-es szén­tüzelésű kazánnal mu­tatkozott be a tavaszi BNV-n az érdeklődők­nek ... Az ISG-pavilon- ban a mátészalkai gyár­egységben készült rugós visszacsapószelepek is helyet kaptak... A Tau­rus Gumigyár termékei között szerepelt a nyír­egyházi gumiabroncs­gyárban készült mező­gazdasági textilradiál gumiabroncs. (Császár Csaba felvételei) Családi fénykép A szövetkezet varázsa De szép is volt látni! — egy percre a múltat idézi Térjék Lászióné. — Apa, anya és a gyerekek szépen felöltözve jöttek vasárnap délelőtt családi fényképet csináltatni Ün­neplőben lépett be min­denki a Fényszöv ajta­ján. Még kértek egy ké­pet kinagyítva is, a falra. Hol van már az az idő? Letűnt a családi kép becsü­lete, levették a falról. Nincs olyan ház, ahol ne lenne fényképezőgép, jó pár he­lyen filmfelvevőt visznek a kirándulásra. Térjék Lászlóné. a Nyír­egyházi Műanyag- és Fény­képész Ipari Szövetkezet rak­tárvezetője több változást megélt a kis kollektívában. Előbb a fényképészet adta a rangot, a nevet, mára a szö­vetkezet a nevében is meg­fordította a két szót, ami a valóságot tükrözi: a mű­anyagtermelés adja a jöve­delem nagyobb hányadát. — Óriási változáson ment keresztül harminc év alatt a szövetkezet. Eleinte példá­ul a csomagolással szinte alig foglalkoztunk. Oev is megveszik — minél előbb a kiszállítást szorgalmaztuk. Ma pedig ízléses, díszes cso­magolást sürgetünk, mert a vásárló gyakorta csak a kül­ső után ítélve kap kedvet az áruhoz. A műanyag- gyártmányok közt nagy té­telben rendel a Borsodi Ve­gyi Kombinát háztartási edé­nyeket, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat, valamint az írógépgyár különféle író­gép-alkatrészeket. De mi ké­szítjük a pénztárgépekhez az erős műanyagból az úgyne­vezett tokot. Minél több, for­matervezett, ízléses darab előállítására törekszünk. Terjéknét nyolc éve válasz­tották meg társai a szövet­kezeti bizottság elnökének. A szakszervezethez hason­ló intézmény életében fontos szerepet töltenek be a nők. Észreveszik, ha a társuk be­teg, átmenetileg nehéz hely­zetbe került. Rendszeresen felkeresik az időseket, a nyugdíjasokat. A gyermek- gondozási szabadságon levő édesanyák örülnek a mun­kahely híreinek, az alkal­manként eljuttatott segély­nek. Terjékné férje is a szövet­kezeti mozgalomban kezdte, ismerkedésük idején az ak­kori fogászszövetkezetnél volt. Tréfásan megjegyezték a fog és a fénykép összehá­zasodott. . — Ma már nem ritka, hogy évtizedeken keresztül valaki a szövetkezeti mozgalomban találja meg a helyét. A gye­rekeink ugyan más pályára kerültek. így ők nem érzik a kisebb közösség erejét, va­rázsát. amiért nekünk érde­mes volt 30 éve itt maradni. T. K. Kelendő a rozsliszt Korszerűsítik a nyírbátori és a baktaíóránthází malmot Üj, modern gépek kerül­nek az 1942-ben épült nyír­bátori malomépületbe En­nek révén a malom napi őr­lőkapacitása a jelenlegihez képest 28 tonnával nő — száz tonna lesz A nyírbátori malom re«- konstrukciójával befejező­dik a megyénkben évek óta tartó malomkorszerűsítési program. S. Tóth József, a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat műszaki igaz­Mi a véleménye Kovalski új köny­véről — kérdezi a miniszter. — Tökéletesnek találom, minisz­ter úr — feleli a kritikus. A miniszter fe­jét csóválja. — Vagyis bizo­nyos értelemben jónak — helyes­bit a kritikus. A miniszter új­ra a fejét,csóvál­ja. — Bizonyos ér­telemben jó, úgy értem, a kávéhá­zi értelmiség szűk körének. A miniszter megint a fejét in­gatja. — Rosszul fe­jeztem ki magam. A nem válogatós nagyközönségnek való. A miniszter to­vább forgatja a fejét. — Ez egy telje­sen rossz könyv, miniszter uram. A miniszter új­ra a fejét csóvál­ja — Kár szót vesztegetni rá. A miniszter újabb fejcsóválás után azt mondja: — Borzasztó, milyen kényel­metlen ez a gal­lér. Lengyelből fordí­totta: Láposi Mária gatóhelyettese elmondta, hogy a nyírbátori malom fel­újítását, gépi berendezései­nek újakkal, modernekkel való felváltását az is sürget­te, hogy az utóbbi időben je­lentősen megnövekedett a rozsliszt iránti igény. E ter­mékből más megyékbe; Bu­dapestre is szállítanak. A felújítás a rozsliszt irán­ti igény jobb kielégítésén túl a takarékosságot is szolgál­ja. ugyanis a korszerű tech­nológia bevezetése lehetővé teszi a termények intenzív száraz tisztítását. Ameddig a nyírbátori telepen tart a szerelés, addig e malom fel­adatait a mátészalkai végzi el A gabonaforgalmi vállalat a másik nyírbátori (tárházi) telepén a piricsei termelő­szövetkezettel közösen egy nagy teljesítményű szárítót létesít. E berendezés már az idei kukorica betakarítá­sakor üzemelni fog. A baktaíóránthází malom­nak pedig a búzaelőkészítő „vonalát” korszerűsítik; itt energia- és víztakarékos technológiát honosítanak meg. A termények intenzív száraz tisztításának megol­dásával a búza vízzel törté­nő mosását megszüntetik. Mindezek révén Baktalóránt- házán már az idén jobb mi­nőségű lisztet állítanak majd elő (cselényí; Apáczai Csere János-díjas igazgató Teljesítménnyé vált tehetség Ki tudná megmondani, mi a titka, hogy az egyik ember körül szikrázik a levegő, a másik mellett pedig némaság és unalom honol. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az ok ma­ga az ember, alkata, tehetsége, másokat izzásba hozni tudó képessége. Mindezek persze általános és kicsit erőszakolt gondolatfoszlányok. csupán azért irtuk le, mert akiről a kö­vetkezőkben szó lesz, jószerivel őmaga sem tud válaszolni az önmagának feltett kérdésre. Mintha csak belső monoló­got mondana, annyit szól csöndesen: — Talán a gének, az örök­lött tulajdonságok teszik. Az apám is ilyen volt. Nem tűr­te az egy helyben való topor- gást, mindig az újat kereste, az elmozdulást. Örököltem a természetét? En így érzem jól magam. Folyton a változ­tatás izgalma tart mozgásban Persze nem az öncélú vál­toztatásé, hanem amelyik előbbre viszi az iskolát, a ne­velést, az oktatás ügyét Kipróbálni a tudóst Aki ezeket mondja, dr. Nagy László, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola igazgatója Egy városbeli is­merője azt mondta róla olyan ember, akit az isten is pedagógusnak teremtett. Amikor a beszélgetéskor a személyes adottságok szóba kerülnek, Nagy László nem a géneket említi, hanem a fiatalkori indíttatást, az út- ravalót, amit a szülői ház, az iskola, a szülőhely, az egye­tem, az első munkahely adott számára Szerencsésnek mondja magát. .. — Igen, mert a mi generá­ciónknak megadatott, hogy kipróbálja a tehetségét, rá­termettségét, volt gyakorló- pálya és feladat bőven. Én tősgyökeres szálkái vagyok, a szüleim is itt élnek, a csa­ládi házunk helyén — miu­tán az már igencsak meg­rokkant — építettünk otthont pedagóguskölcsönnel. De amíg idáig értem, nem volt éppen minden sima. — Nagyecseden kezdtem az egyetem után. mert ak­kor, ötvenhétben nem volt üres földrajz—történelem szakos tanári állás a szülő­helyemen. Elmentem hát az általános iskolába tanítani. Nem volt haszontalan két év, sokat tanultam az idősebb kollégáktól. Két év múlva jö­hettem haza Szálkára . .. Nem említi, de könnyen kiolvasható a megtett út ál­lomásaiból, hogy meg kellett küzdenie az elismertetésért, befogadásért régi iskolájában, ahol egykori diák volt, itt érettségizett, majd tanár, ké­sőbb KISZ-tanácsadó tanár, igazgatóhelyettes, tizennyolc éve pedig igazgatóként dol­gozik. Egy iskolai jubileu­mi évkönyv — 1972-ben je­lent meg, az iskola ekkor volt 25 éves — a szokásos hiva­talos. monográfiaszerű tö­mörséggel így veszi ..leltárba” addigi pályafutását: „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. Középiskolai tör­ténelem—földrajz szakos tanár, elvégezte a Mar­xizmus— Leninizmus Esti Egyelem általános tagoza­tát, valamint a Kossuth La­jos Tudományegyetem komp­DR. NAGY LÄSZLÖ lex vezetői továbbképző tan­folyamát. Tagja az MSZMP városi bizottságának és vég­rehajtó bizottságának, ko­rábban az iskolai pártcso­port vezetője volt és közel másfél évtizede tevékenyke­dik az állami továbbképzés és a pártoktatás vehető pro­pagandistájaként. Városi ta­nácstag és az igazgatási, egészségügyi, művelődésügyi állandó bizottság elnökhe­lyettese ... A Mátészalkai MEDOSZ Sportegyesület el­nökségi tagja. Népi ellenőr is volt...” Tevékeny közélet Ismerős a felsorolás; a te­vékeny emberek közéleti munkásságának jelzőtáblái. Nagy Lászlónak erről igen szigorú a véleménye, nagyon ellene van a látszat közéle- tiségnek, a nyüzsgésnek, ami idegen tőle. Most nem is er­ről faggatjuk, hanem a szak­máról, az igazgatásról, az is­kola sokszori profilváltásá­ról. s a nagy terhelés mel­letti erkölcsi, szakmai ha­szonról. — Sokféle változást át­éltünk — folytatja az igaz­gató. — Egyszerre volt az is­kolánk gimnázium, óvónő­képző és gépészeti szakkö­zépiskola. Ugyancsak kellett egyensúlyozni, hogy a sok profil közül ne vesszen el a lényeg, a nevelés, az alapo­zás, a tantestület egységes szemlélete, önbecsülése, jó légköre. — Amikor tisztultak a pro­filok, azt gondoltuk. köny- nyebb lesz. Nem így történt. Ma is gimnázium és szakkö­zépiskola él együtt, s a leg­újabb változás, a nagyecsedi gimnázium megszűnésével ismét gyarapodunk, új fel­adatokat is megoldunk. Mi­közben kinőttük rég az is­kolát. az idén hozzáláttunk a nagyon esedékes új szárny alapozásához... Nagy László e sokféle vál-, tozásnak, hatásnak tulajdo­nítja, hogy a szokottnál ta­lán nagyobb figyelmet kellett fordítani a vezetésre. Illetve egyfajta vezetési modell ki­kísérletezésére, ami nélkül a nagy létszámú tantestüle­tet aligha lehet érdemben vezetni, irányítani. így fordult az érdeklődése a vezetéstudo­mány felé, s a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat szem­besítette az elmélet legkor­szerűbb ismereteivel. Szinte önmagának és ön­magából kiírva sorra jelen­tek meg tanulmányai a pe­dagógiai szaklapokban, a minisztérium vezetőképző és továbbképző intézete kiad­ványában az információ- áramlás irányításáról az is­kolában, a kLte sorozatá­ban az igazgató pedagógiai programjáról fejtette ki vé­leményét. Tagja a Magyar Pedagógiai Társaság vezetés­tudományi szakosztályának és alig van az országban olyan iskolavezetési kérdé­sekkel foglalkozó konferen­cia, találkozó, ahol ne venne részt és ne adná közre ta­pasztalatait. A középiskolai igazgatók és tanárok részére készült ki­adványban is ' ott található tudományos igényű munká­ja a rendszerépítés és a pe­dagógiai programok össze­függéseiről. Azt hihetnénk teljesen a tudomány magas­lataiban él, valójában na­gyon is életközeiben foly­tatja a csaknem hatvantagú tantestület irányítását. így szól erről: Pedagógus tanítványok — Bár a vezetést tartom a kinevezés után elsődlegesnek, mégis büszke vagyok arra, hogy az általam tanított né­hány osztályból számos pe­dagógus, történelem szakos középiskolai tanár került ki, akik közül többen itt taníta­nak a megyében. Megbecsült embernek érzem magam, sok szállal kötődöm Mátészal­kához, az iskolához. Bár volt lehetőségem, egy percig sem vetődött fel bennem, hogy elmenjek. Utóirat: Dr. Nagy László május 31-én a fővárosban a művelődésügyi minisztertől vette át a legmagasabb pe­dagógus kitüntetést, az Apá­czai Csere János-díjat. S egy nem hivatalos megjegyzés: ha a bevezető meditációra nincs is egyértelmű válasz, min múlik — kiből válik te­hetséges szakember és veze­tő — annyi bizonyos: nem a helyszín, nem a főváros kö­zelsége, vagy távolsága a dön­tő. A teljesítménnyé vált te­hetség és szorgalom előbb- titóbb utat tör magának, hasznára válik a közösségnek. Az egyénnek pedig joggal ki­jár a kézfogás és a magas ki­tüntetés . . Páll Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom