Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

ÁRA: 1,80 FORINT XLI. évfolyam, 140. szám 1984. június 16., szombat MA Hegérkeztek a tankönyvek (2. oldal) Megméretett vállalatok (3. oldal) NYILAIKOZAT A KGST tagországok közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairél Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműkö­dése méreteinek további bővítése és hatékonyságának nö­velése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST- tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal törté­nő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politi­kájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői ki­emelték az együttműködés további elmélyítését és tökélete­sítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tését célzó komplex program, a hosszú távú sok- és kétol­dalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezéséi valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagCrszágCk népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének terv&Z?rü fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen .mérsékeljék a tőkés vi­lágban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt ha­tását, szembeszálljanak az imperialista körök syressZ:Y irányvonalával, az USA és néhány szövetségese azon kísér­leteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció po­litikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsö­nös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik ter­vező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidő­szak hátralevő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozá­sa és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGST-tagországokkal folytatott kereske­delem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit, az ér­vényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő meny- nyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsí­tott átállítása; a társadalmi termelés további növelése; a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élet­tartamának és minőségének javítása; az exportpotenciái fej­lesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és első­sorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gaz­daságpolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének el­mélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő terü­leteken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazda­sági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív aiapon munkálják ki az olyan nagy noruéícjU gúZÍasagi problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gaz­dasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempont­jából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST- tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irá­nyainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a nép- gazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésé­nek, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési koope­ráció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok lé­tesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési fel­tételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak terem­teni, továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös'fi­gyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszo­ros és a robottechnika fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése ér­dekében, amelyek biztosítják több nyersanyagfajta és ener­giahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósí­tását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és exportszerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstruk­ciója és ésszerűsítése terén,”a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, ille­tőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország ob­jektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figye­lembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a alistá közösség keretében a tartós, hosszú tá­vú gyártásszakosTfás ^.'ábÖ; elmélyítését. Célszerűnek tartják az entT5iaí-rmelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozik **Z atomerőmüvek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési prograüljíú­A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéle­tesítésére fordítják. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tö­kéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmi­szer-termelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élel­miszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az ér­dekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosít­sák az exportőrországok számára az ösztönzés egyéb gazda­sági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá tegyék a mai körülmények között a KGST kere­tében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nem­zetközi munkamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő meg­oldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltsé­gének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési égyÜttDTJkődést szervesen kapcsolják ösz- sze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásúvá:. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti keres­kedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttmű­ködés valutáris-pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és töké­letesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfonto­sabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyő­ződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvaló­sítása új, fontos impulzust ad további lendületes gazdasá­gi fejlődésüknek és a kölcsönös egymüttműködésnek, a szo­cializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világ­ban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST-tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztály­érdekek azonossága és a marxizmus—leninizmus ideológi­ája kapcsol össze. Helmut Kohl Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a kezik Helmut Kohl, a Minisztertanács elnöké- Német Szövetségi Köz­nek meghívására a köze- társaság szövetségi li napokban hivatalos Iá- kancellárja, togatásra hazánkba ér­Nyolctantermes, tornatermes álalános iskolát avattak pén­teken délelőtt Demecserben. A korszerűen felszerelt iskolát az ÉPSZER Vállalat dolgozói építették 22 millió forintos költséggel. (Császár Csaba felvétele) Jobban szervezik a szállítást Több teherautó, kevesebb benzinfogyasztás A megyében 5592 áruszál­lító járművet, 740 autóbuszt és 1086 személygépkocsit üze­meltettek 1983-ban a közületi szervek, vállalatok, szövetke­zetek. Bár kis mértékben nőtt a járművek száma, azonban tavaly mégis két­millió liter benzinnel keve­sebbet fogyasztottak, a gáz­olajnál félmillió literes meg­takarítás mutatkozik — álla­pították meg a megyei szál­lítási bizottság pénteki ülé­sén, amelyen Kerekes Kál­mán, a megyei tanács vb. közlekedési osztályának ve­zetője elnökölt. A megyei közlekedési fel­ügyelet elemzése szerint az üzemanyag-felhasználás csökkentésére hozott intéz­kedések az előírt 5 százalé­kos'meg'Í2karítás helyett 5,3 százalékot e;?dményeztek: Azonban ez nem minaC.nuu a szervezési intézkedéseknek köszönhető, voltak közületek, amelyek más fuvarozó válla­latoknak adták át a szállítá­si feladatokat. A mutatók elemzése alap­ján a szállítási bizottság meg- állapítottta, hogy szükséges a szállítás és a hozzá kapcsoló­dó tevékenységek jobb ko­ordinációja, akár új szerve­zeti formák létrehozása is, mint a megyei fuvarvállaló és szervező iroda. Figyelmez­tettek arra, hogy a gépko­csik műszaki állapota — a beszerzések csökkenése miatt — romlott, nagyobb figye­lem szükséges a karbantar­tásra. Az ülésen áttekintették a második fél év szállítási fe­ladatainak előkészítését is, különös figyelemmel az alma exportjára és a mezőgazdasá­gi igényekre. A Hungarof- ruct, a MÁV Záhonyi Üzem- igazgatósága és az egyéb ér­dekelt kereskedelmi szervek egyeztető tárgyalásokat tarta­nak, ahol többek között rög­zítik a vagonigénylések rend­jét, a kocsik tisztításával, ja­vításával kapcsolatos felada­tokat, a szállítás ütemezését. A tanács mezőgazdasági osz­tálya felméri a várható igé­nyeket, a Szerencs: Cukor­gyár a cukorrepZ szállításá­val kapcsolatos teendő.^1- Az almaszüret idején foglalkoz­tatott dolgozók szállítására a Volán Vállalattal egyeztetik a szükséges autóbuszok szá­mát. Vakáció O lykor nem tudunk örülni annak, hogy a gyerekek örülnek a Vakációnak Valami szat sejtünk. hajlamosak vagyunk meg is fogalmaz­ni magunkban: hát per­sze, boldogok, hogy vége a tanulásnak, nem szeretnek iskolába járni... Valójá­ban a gyerekek többségénél ez nem így van, nem azért ujjongnak, mert utálják a „sulit”, hanem a tanév fá­rasztó és mindennapos stressz állapotából jólesik átmenni egy csendesebb, egy pihentető periódusba. Nem volt könnyű az idei tanév sem, de melyik az? Mind nagyobbak a követel­mények, s ezeknek megfe­lelni kicsiknek és nagyok­nak egyaránt erőpróba. A több mint százezer szabol­csi diák — ha nem is egyen­letes teljesítménnyel, sok­sok tényező hatására — jó tanévet zárt. Elsősorban az alapozó tárgyak elsajátítá­sában és alkalmazásában jutottak előbbre a fiatalok. Kezdenek beérni azok a tantervi és módszertani erő­feszítések, amelyek azt szolgálják, hogy biztosabb talajon álljon a fiatalok anyanyelvi, beszéd- és írás­kultúrája, történelmi, vi­lágnézeti és erkölcsi szem­lélete, természettudományos világképe. Javult, bár még nem kielégítő, a munkára a Dálvaorientáció, a *»-*» T '■'*'*"'’7 — *. -— ; « ■ diákönkormányzat, az isko­lai mozgalmi élet. Örüljünk együtt a gyere­kekkel a vakációnak, de gondoljunk azokra is, akik­nek még nem ért véget a tanév. A megyében ötezer középiskolás és szakmun­kásképzős fiatal ezekben a napokban tesz pontot há­rom-, illetve négyéves tanu­lása után. Tartanak az érettségik és megkezdődtek a szakmunkásvizsgák. A nnak a néhányszáz di­áknak sem ért véget a tanév, akik nem vették komolyan a tanu­lást — vagy a kívántnál ke­vesebb segítséget kaptak és a nyáron is tanulniuk kell. Pótvizsgára készülnek. Ne feledjük azt sem, hogy a pedagógusoknak még tart a tanév, a jövő héten kerül­nek sorra az ünnepélyes tanévzárók, s csak ezután kezdődhet a nevelők vaká­ciója. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom