Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

1984. június 15. Kelet-Magyarország 3 A gép» és gyorsíró» nőm nélkülözhető Szárnyaló ceruzák Amikor a rajtot jelző szó elhangzott, csaknem a fü­lemhez kaptam: harminc villanyírógép kezdett iszonyú csattogásba. Fürge ujjak nyomkodták a billentyűket, fe­szült pillantások — a verseny izgalma ült minden arcon. A gyors- és gépiróverseny zsűrijében ült Baloghné Pa­taki Márta, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szö­vetségének titkára is. — Négyszázötven leütés percenként bajnoki szintet jelent— mond«' az üdítő csend beállta után, amikor a következe feladatra ké­szültek a versenyzők. — Ez már igen magas színvonal. Az ennél alacsonyabb szint a 350 illetve a 250 leütéses gyorsaság, egy-egy kategó­riával lentebb. Sorjáznak a fekete betűk, kerepel a gép. A versenyzők szeme csak néha-néha té­ved az általuk leírt szöveg­re, inkább a másolandó pél­dányt nézik, és „vakon” futnak az ujjaik a billen­tyűkön. A tíz ujj szinte önálló életet él... — Igaz, a villanyírógép nagy változást jelent, de a fejlődés sok helyen már ezen is túllépett. Milyen jövője van a gépírásnak? . Szükség lesz vajon egy év­tized múlva is ilyen tudás­ra? — A kérdés sokfelé el­hangzott már, és jogos is ... Olyan gyors a technika fejlődése, hogy akaratlanul is arra kell gondolnunk: előbb utóbb kiszorul az em­ber az irodai tennivalókból. De ez persze, nem így van. A korszerű gépeket is ke­zelni kell — tehát csak a munka jellege változik meg. Láttam például olyan ma­sinát, melyen legépeli a tit­kárnő (lám ez még kell!) a diktált szöveget, a gép a memóriájában rögzíti, és a későbbi javítást, módosí­tást már automatikusan végzi el, maga tisztázza le az írást. Egy a lényeg: a jó gépíró diktólás közben is reagál, nem teljesen gépie­sen dolgozik. A szövegen tt-ott kisebb stilizálást vé­gez például ■. No, és per­sze a helyesírás, az sem mellékes. Azt pedig, hogy a gyorsaság mit jelent, néni kell magyarázni a mai ro­hanó világban. — Hasonló a helyzet a gyorsírással is? Ma a dik­tafonok korában... — ... sem nélkülözhető! Csak egy példa: a magnóra rögzített szöveg természete­sen nem „íráskész”, benne van a diktáló által tartott szünet, a szavak keresése, a hirtelen jött gondolat, a változás, kiegészítés is. . A gyorsírónak diktált szöveg tisztább állapotban kerül papírra, mert a jó gyorsíró már így rögzíti! Gyors fel­fogóképesség, nagy kéz­ügyesség, kiváló emlékező­tehetség kell hozzá. — Gondolom, a vélemé­nyében benne vannak saját tapasztalatai is. A külkeres­kedelmi főiskolán tanít. — Gyors-gépírást okta­tok, van hát tapasztalatom bőséggel. Ahhoz, hogy vala­ki kiemelkedő eredményt produkáljon, a felsorolt elő­nyös tulajdonságok minde­gyikére szükség van. És persze arra, hogy szeresse, amit csinál! T. GY. A GELKA nyíregyházi üzemében jelentős mennyiségben készítenek különböző tv-alkatrészeket. Fő munkájuk to­vábbra is a trafófelújítás. Képünk: az asszonyok egy cso­portja elektromos tekercseket szerel. Milyen tanevet zárnak a szabolcsi iskolák? A középiskolás egyetemista Milyen tanévet zárnak megyénk iskolái? Ezen a napon, június 15-én véget ér a tanítás a megye 270 általános, 30 középiskolájában és 12 szakmunkásképző intézetében. Az általános iskolákban 82 ezer, a gimnáziumokban és szakkö­zépiskolákban 11 ezer, a szakmunkásképzőkben 9 ezer fiatal fejezi be az 1983/84-es tanévet. Mit hozott az idei tanév? Mi­ben jutottak előbbre az iskolák? Ezt kérdeztük a három is­kolai típus egy-egy vezetőjétől. — örülünk, hogy javultak a tárgyi feltételeink — mond­ta Jeles László, a nyíregyhá­zi 2. sz. általános iskola igaz­gatója. — A tanév derekán elkészült a régi, életveszé­lyessé vált épületrész helyén az új hat tantermes szárny. A korábbi négy tanterem he­lyett kettővel több — és lé­nyegesen korszerűbb — épü­letrészt vehettek birtokuk­ba. Kellett is, hiszen a tipi­kusan belvárosi iskola mos­tani 28 tantermében 754.gyer- mek tanul. Az egy tanulócso­portra jutó létszám csökkent valamelyest — jelenleg 27 - gyerek jut egy csoportba —1-, az alsóban viszont nem ritka a 30, vagy ettől is népesebb osztály. Nyelvet tanuló apróságok — Az oktató-nevelő mun­ka tartalmi eredményei is javultak ebben a, tanévben — folytatja az igazgató. — Az iskola testnevelés- és né­mettagozatos, jó eredménye­ket értek el a tanulók a ta­gozatos tárgyak mellett a legfontosabb alapozó tár- gyakból is, írás-olvasás, föld­* rajz, biológia, matematika. Zökkenőmentesen megoldot­4 II az öregember Nyíregyházán az állomás előt­ti téren. Tőlem is megkérdezi c buszt, ami a bíróságig elvi­szi az embert, és még azt is elmondja, hogy csak tanúnak citálták a megye széléről, pe­dig hatvanöt évesen se járt ö még bíró­ságot soha. Amíg mondja, el-. megy a busz. Én mon­dom neki, ő mondja nekem, hogy nem baj az, telik az időből, meg amúgy is meg akarja nézni még azt a fűkaszát. .. A motoros fűkasza olyan istentelen zsi­vajjal dolgozik mel­lettünk, hogy szót is alig hallani tőle. — Jól vág. Simára — mondja először. — — Van ott már gép — mondtam én, de az öregember várat­lanul valami nagy, FŰKASZA Kaszával is kunszt lenne utána csinál­ni... Gondoltam venni akar, de a dicséret csak arra volt jó, hogy akár az erős bort az okos ember, felvizezze a gondola­tot. — Hangja az nagy van. A fél falut fel­verném vele... bölcs haragot lopott magába: — Van, de mind benzinnel megy. Nem ingyen. Amíg ezt a kaszát egy ember el­tologatja, addig én kézzel kétszerennyit vágnék. Ezért nézem annyira, hogy ki az aki ilyent kitalál? — Nem értenek már a kézi kaszá­hoz ... Rámnézett, in­kább bántottan, mint megróván, megbo- csájtván így vasalt nadrágos éretlensége­met: — Az nem is, aki­nek telik, hogy ne akarja... Dél körül még min­dig dolgoztak a mo­toros kaszákkal. Az öregember nem volt ott. ő két óra alatt végzett volna azzal a kicsi parkkal. Egy olyan eldobni való kézikaszával... Bartha Gábor ták a negyedik osztályban az új tantervek szerint előreho- 'zott orosznyelv-oktatást is, melyet egy speciális kollégiu­mot végzett tanító is segített. Így bontott csoportban — kis létszámmal — sikerült az orosz nyelv alapozását elkez­deni. Az eredmények bizta­tók. Versenysikerek — Nálunk az egyenletes ta­nulmányi eredményekkel jel­lemezhetjük a tanévet — összegezte a nyíregyházi Krú­dy gimnázium és szakközép- iskola munkáját Bőgős Gab­riella igazgatóhelyettes. — Az évek óta fokozatosan emelke­dő tanulmányi színvonal és az országos tanulmányi ver­senyeken elért sikeres he­lyezések feltételezik egy­mást. Több mint 180 „Krú- dys” vett részt, a versenye­ken, közülük többen dobogós helyezést értek el. Egy har­madikos diák, Kuki Ákos a tanulmányi versenyen elért teljesítménye alapján már egyetemi hallgatónak érezhe­ti magát, bár még egy évig középiskolában fog tanulni. Említi az igazgatóhelyettes a kulturális és sportered­ményeket is: diáksportolóik eljutottak Hollandiába, éne­keseik — az Ifjú Zenebará­tok Kórusával — Belgium­ban szerepeltek. Lesz miről beszámolni a június 22-i tan­évzáró ünnepségen. A Krúdy 470 tanulója a korábbiaknál jobb körülmények között ta­nulhatott; többek között korszerűsítették a tantermek világítását. — A tanév egyik szép ered­ményének tartjuk, hogy di­ákjaink elnyerték a kollé­giumi címet és másodszor is átvehette az iskola KISZ- szervezete a KISZ KB vörös vándorzászlóját — összegezte Bartha Dénes, a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző in­tézet igazgatója. Az iskolában 1725 fiatalt oktatnak 31 szakmára. Tisz­tes helytállással vettek részt az országos tanulmányi és ■ szakmai versenyeken. De leg­alább ennyire örülnek annak, hogy az iskolai szintű 9 szá­zalékos lemorzsolódás 4 szá­zalékra csökkent. Javult a tanulmányi fegyelem. Lénye­ges motívum, hogy a fiata­Ma tematikaura a záhonyi közlekedési szakközépiskola 1/b. osztályában az utolsó tanítási napon. (G. B.) lók az üzemben, tanműhely­ben produktív termelőmun­kát végeznek. Az intézet erőssége a jövendő szakmun­kásainak kulturális nevelése, amely elsősorban az iskolán belül zajlik, de országos fó­rumokon is öregbítették hír­nevüket. Többek között harmadszor nyert aranyér­met az énekkaruk. Lépcsőzetesen S milyen volt az év a ne­velők szempontjából? — kérdeztük Papik Pétert, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főlőadóját, aki elmondta: néhány iskolában gondot okozott a tanév indí­tása. Egyes peremrészeken kénytelenek voltak — tanul­mányaikat még nem folytató — képesítés nélkülieket is munkába állítani. A megye általános és középiskoláiban az 1983/84-es tanévben 240- nel kevesebb pedagógus dol­gozott a kívántnál. Ide tar­tozik még: e most záruló tan­évben körülbelül 110 nevelő megy nyugdíjba. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya már ezekben a napokban hozzálátott az üres álláshelyekre irányítan­dó fiatal nevelők „toborzásá­hoz”, s tovább szorgalmaz­zák a mindenki lépjen egyet modellt, amelynek lényege, aki kedvet és erőt érez, ta­nuljon tovább, szerezzen ki­egészítő szakot. Nyitva az út, hogy az óvónőből tanító, a tanítóból általános iskolai, az általános iskolai tanárból középiskolai .tanár legyen. Ha a tanítás mellett vállalja a nem éppen fáradság nélküli tanulást. Páll Géza Komplex brigádok A MEGÚJULÓ SZOCIA­LISTA MUNKAVERSENY­TÖL és brigádmozgalomtól sokat várnak a nyírbátori Csepel Fúrógépgyárban. Az éves vállalásokat az egyes kollektívák készítették el, s ebből az következett, hogy megnőtt a felelősségérzet, de a kapacitás időnkénti kihasználatlansága miatti aggodalom is. Jelenleg a fúrógépgyár­ban 43 szocialista brigád működik 576 taggal, s ez az összlétszám 71,3 száza­léka. Ebből 6 aranykoszorús, 9 ezüst-, 11 bronzkoszorús szocialista brigád, öt ifjú­sági brigád is működik, kö­zülük egy aranykoszorus, és egy bronzkoszorús. Az utób­bi időben változott a mun­kaverseny szervezése, irá­nyítása, értékelése. Kor­szerűsödött az anyagi ösz­tönzés is. A brigádok nemcsak kü- lön-külön, hanem együtt is jól dolgoznak. Ezt bizo­nyítja a PTC peremeszter­gák gyártására létrehozott komplex brigádok sikeres tevékenysége is. Az ösze- fogásnak köszönhető, hogy minden exportra gyártott gép időben eljutott a meg­rendelőkhöz. AZ ANYAG- ÉS ENER­GIATAKARÉKOSSÁG fo­kozása a munkaverseny egyik lényeges felada­ta. Az eredmények je­lenleg is igen jók, de mint a különböző fórumokon el­hangzott, a jelenlegitől még sokkal jobban is lehetnének. A brigádok szóvá tették: a nyers darabok egyike-má- sika akkora, hogy 30—40 százaléka megy hulladékba a megmunkálás során, de akadt példa arra is, hogy a nagy teljesítményű gépek nem voltak kellően kihasz­nálva. A felsoroltak javí­tása nagyot lendítene a ta­karékosság ügyén. Növekszik az újító kedv a Csepel Fúrógépgyárban. 1983-ban 46 újítást adtak be, ebből 27-et elfogadtak, s 24-et be is vezettek, amely közel 600 ezer forint meg­takarítást eredményezett. Az újítások, javaslatok kö­zel 90 százalékát a szocia­lista brigádok nyújtották be. A szocialista munkaver- seny-mozgalom része a társadalmi, kulturális meg­mozdulásokon való aktív részvétel is. A társadalmi munkavégzésre " jellemző, hogy a fúrógépgyár lakatos üzemének brigádja „Pro Űrbe" kitüntetést kapott. AZ ELÉRT EREDMÉ­NYEK mellett maradtak még gondok, s akad még ki­használatlan lehetőség is. Ezek közül néhány: To­vább kell korszerűsíteni az anyagi ösztönzést, a gyakor­latban jobban kell érvénye­síteni a kétoldalú kötele­zettség teljesítésének fel­tételeit. Törekedni kell arra, hogy az erkölcsi-anyagi elisme­rés minden esetben reális értékelés alapján történ­jen. Kovács Éva tudósító A nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet Tőkés tagi — kö­zel 15 hektáros — területén kaszálják a takarmánynak való füvet. Első képünkön Varga István egy eltört kaszapengét cserél ki. második képünkön Antal Gusztáv 301-es gépével vágja a jó minőségű füvet. (Császár Csaba felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom