Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

fXLI. évfolyam, 127. szám ARA: 1,40 FORINT Ünnepség a megyei tanácson Kitüntetés kiválé pedagógusoknak Szabó Lajos nyugdíjas a Túri Sándor-díjat vette át. Csütörtökön délután tar­tották a megyei tanács vb. termében az idei pedagógus- napi ünnepséget, melyen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is. A megyében dolgozó — és a kitüntetett — pedagógu­sok munkáját Tisza László, a megyei tanács elnöke mél­tatta. Rámutatott, hogy az iskolai munkát nehezítő kö­rülmények ellenére, a megye nevelői elismerésre méltó munkát végeztek, többségük képes megújítani önmagát, megfelelni a mind nagyobb követelményeknek. Szólt a megyei tanács el­nöke a közös feladatokról is, amelyek további erőfe­szítéseket kívánnak. — Megyénkben sok fárad­hatatlan pedagógus dolgozik — folytatta —, akik méltó utódai a nagy szabolcsi pe­dagógus egyéniségeknek, mint amilyen a paszabi ta­nító, Túri Sándor volt, aki­nek emlékére díjat alapítot­tak. Az idén adták át első ízben azoknak, akik több éves kiemelkedő tevékenysé­get fejtettek ki és sokat tet­tek a közoktatás és közmű­velődés tartalmi gazdagításá­ért. A kitüntetetteket köszön­tötte Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára is, aíki arról beszélt többek kö­zött: az iskola sokat tehet az alapvető szocialista értékek gyarapításáért, a felnövek­vő nemzedék élet- és világ- szemléletének, érzelemvilá­gának alakításáért. Utalt azokra a társadalmi válto­zásokra, amelyek az iskola világát is érintették és to­vábbra is hatnak az oktató­nevelő munkára. A társadalomban sok min­den átrendeződött, átalakult az a szocializmuskép, ami a korábbi években úgy tűnt, sokáig változatlan marad. Az iskolának, a nevelőknek eb­ben is segítségére kell len­ni a holnap derékhadát je­lentő nemzedéknek, elmélyí­teni azokat az alapvető szo­cialista értékeket, amelyek nem változtak, szervesen hozzátartoznak a korszerű, szocialista ember személyi­ségéhez. Az ünnepségen adták át a művelődési miniszter által adományozott kitüntetéseket és dicséreteket. A „Kiváló Munkáért” kitüntetést me­gyénkből százhatvan nevelő kapta meg, miniszteri dicsé­retben száznégyen részesül­tek. A nyíregyházi ünnepsé­gen negyvenhat meghívott vette át kitüntetését, míg a többiek a fővárosban, illet­ve a városokban tartott ren­dezvényeken kapták meg azokat A legmagasabb pedagó­guskitüntetést, az Apáczai Csere János-díjat megyénk­ből dr. Nagy László, a má­tészalkai Esze Tamás Gim­názium és Szakközépiskola igazgatója kapta, aki május 31-én a fővárosban vette át a díjat. A megyei tanácsi ünnepségen a Túri Sándor- díjat Horváth Mária, a Ti- szaberceli Általános Iskola tanára, Szabó Lajos nyugdí­jas pedagógus és dr. Varga Károly, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szak- középiskola tanára kapta. (A kitüntetettek névsorát la­punk 5. oldalán közöljük.) Kádár János fogadta Krmand Hämmert Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyi­ség, az Occidental Petroleum Corporation igazgatótanácsá­nak elnöke Marjai József mi­niszterelnök-helyettes meg­hívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és magyar partnerei közötti együttműködés további bő­vítéséről a bányászat, az ener­getika és a vegyipar terüle­tén; áttekintik a közös, har­madik piacokon történő fel­lépés kiterjesztésének továb­bi lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházá­ban fogadta Armand Ham­mert. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcso­latok néhány időszerű kérdé­séről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. Új szovjet fökonzul Debrecenben Roska István külügyminisz­ter-helyettes csütörtökön fo­gadta Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkijt, a Szovjetunió új debreceni főkonzulját, aki bemutatta kinevezési okira­tát. A találkozón jelen volt Vlagyimir Nyikolajevics Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A KISZÖY elnökségének napirendjén Javaslatok a jövedelmezőség javítására Tavaly kimutatást állítottak össze Szabolcs-Szatmárban — azokat az ipari szövetkezete­ket vették számba, melyek munkájának hatékonysága feltűnően alacsony volt. Az annyit jelent, hogy jövedel­mezőségük két egymást kö­vető évben nem érte el az or­szágos szövetkezeti átlag fe­lét. Az elmúlt két esztendő eredményei alapján a me­gyében négy szövetkezet ke­rült a listára, mint tartósan gyengén gazdálkodó — ké­sőbb még újabb ötöt is hozzá­tettek. A KISZÖV elnöksége csü­törtöki ülésén számba vette ezeknek a szövetkezeteknek a helyzetét. Ennek előzménye, hogy a listára kerülés egy­ben azt is jelenti, hogy a szö­vetkezetek munkáját folya­matosan figyelemmel kísérik az év során. A Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet és a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet mun­kája az első negyedévben biztató eredményeket hozott. A kisvárdai és a mátészalkai építő-szerelő szövetkezetnél nem sok remény van arra, hogy kikerülnek az alacsony hatékonyságú kategóriából, hasonló a helyzet a Nagy- kállói Építőipari Szövetkezet­nél is. A Viktória szövetkezet Gá­vavencsellőn ugyancsak gyen­gén kezdte az évet, és a Kis­várdai Ruhaipari Szövetke­zetnek sincs sok kilátása ar­ra, hogy látványosan javít ez évi eredményein. Veszteséges volt az első negyedévben a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet, s bár kapacitása egész évre lekötött, nagy erő­feszítéseket igényel, hogy év végéig nyereségessé váljék. A legrosszabb helyzetben a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet van: veszteséges volt eddig a munkájuk 1984- ben, kevés a megrendelésük is — sürgősek a tennivalók a szövetkezet háza táján. A KISZÖV elnöksége ezek alap­ján tett javaslatokat . Napirenden: a népi ellenérzés tapasztalatai az aktív korú lakosság társadalmi, politikái helyzete A megyei tanács ülését ezúttal a művelődési központban tartották— képünkön a tanács­ülés résztvevőinek egy csoportja. ■■ Ülést tartott a megyei tanács Fontos témákról tárgyalt tegnapi ülésén Szabolcs-Szat- már megye Tanácsa: többek között napirendjére tűzte a né­pi ellenőrzés megyebeli tapasztalatait és foglalkozott Sza- bolcs-Szatmár aktív korú lakóinak gazdasági, és társada­lompolitikai helyzetével is. A tanácsülésen részt vett Szaka- li József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság elnö­ke, valamint Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára. Emellett meghívót kaptak az ülésre megyebeli társadalmi szervek, üzemek, intézmények képviselői is. A napirend egyik központi témája volt a népi ellenőrzés 1979 és 1983 közötti munká­jának értékelése. A beszá­moló szerint a megyei NEB többek között olyan fontos kérdéseket vizsgált az el­múlt években, mint a mun­kavédelmi és baleseti helyzet az üzemekben, a lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenység, a tanácsi költségvetési üze­mek munkája, a fogyasztói érdekvédelem, a komplex meliorációs munkák helyzete. Emellett részt vettek orszá­gos vizsgálatokban is, mint a nagy* létszámú gyermekkor- osztályok iskolába lépésének előkészítése, az energiataka­rékosság, a tömegétkeztetés, vagy az. élelmiszer-csomago­lás minősége. Szabolcs-Szatmár megyé­ben ma több, mint 1700 népi ellenőr munkálkodik — kö­zülük persze a legtöbben tár­sadalmi megbizaitáskénit vég­zik munkájukat A NEB-hez 1983-ban 135 közérdekű be­jelentés érkezett, s ezeknek több minit fele részben vagy teljes egészében megalapo­zottnak bizonyult. A vizsgá­latok nyomán negyvennégy személy ellen kezdeményez­tek fegyelmi eljárást, tizen­öten kártérítést fizettek, 54 ember ellen pedig szabálysér­tési eljárás indult. A népi ellenőrök munkáját alapvetően pozitívnak ítélte meg a megyei tanács, kiemel­ve : „időszerű, megalapozott vizsgálataikkal segítették a megyei vezetés döntéselöké szító, irányító munkáját, s hozzájárultak a társadalmi tulajdon védelme, a gazdál­kodási és állampolgári fegye­lem, a termelési és ellátási színvonal terén elért eredmé­nyekhez.” A beszámoló fölötti vitá­ban felszólalt Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke is. Elmondta, hogy a szabod esi népi ellenőri munkával elégedettek, jónak, fejlődőnek ítélik meg. A jövőben is ha­sonló munkára számítanak, s az legyen a fő törekvés, hogy a NEB megőrizze kivívott te­kintélyét, a beléje helyezett bizalmat. Az államtitkár fel­hívta a figyelmet néhány fontos kérdésre. A beruházások, fejlesztések tempója, gazdaságossága, mi­nősége sok kívánnivalót hagy maga után az egész ország­ban. Nagyon fontos, hogy a népi ellenőri munka is támo­gassa a törekvést: megelőzni a fölös költekezést, a rossz munkát, a határidők csúszá­sát. A másik sajátos jelenség a sokfelé fellelhető magyaráz­kodás, a mundér becsületé­nek védelme — mindenáron. Ezt a jelenséget mielőbb visz- sza keiLl szorítani, mert igen nagy károkat okoz az építő- munkában. A népi ellenőr­zés alapvető célja a munka segítése — de eközben a hiá­nyosságok feltárása, a laza­ságok, fegyelmezetlenségek kiderítése nélkülözhetetlen! Szólt arról is, hogy sokkal többet vár a közvélemény a vállalati belső ellenőrzéstől. Tízszer annyi hivatásos ellen­őr dolgozik az üzemekben, intézményekben, mint amennyi a főállású népi el­lenőrök száma — mégis kül­ső segítség kell a hibák fel­tárásához. Ennek oka: sok helyen „ellenzéknek” tekin­tik a vezetők az ellenőrt — nem segítő partnernek. A KNEB elnöke végül egy új­keletű jelenségről is szólt. Az utóbbi időben megszaporo­dott magánkezdeményezések sok helyen visszaélésekre ad­tak lehetőséget, nagyon komoly pénzek fordulnak meg egye­sek kezében. Mint mondta: utána lehet és kell nézni a túlzottan magas jövedelmek­nek, ezeknek a bizonyos „nagy pénzeknek” ... A tanácsülés annak a je­lentésnek a vitájával folytat­ta munkáját, mely részlete­sen elemzi Szabolcs-Szatmár megye aktív korú lakóinak helyzetét. 332 ezer ember fog­laltatik e meghatározás alatt: a 16 év és a nyugdíjkorhatár éve közötti korúak. A me­gyére egyébként az jellemző, hogy a gyerekek száma ma­gasabb az országos átlagtól. A beszámolóból és az azt követő vitából is kibontako­zott a megye életének fő kér­dése: az itt élők munkalehe­tőségeinek helyzete. A hetvenes években meg­szűnt „fogyó” megye lenni Szabolcs-Szatmár, emelke­dett az itt élők száma. De azóta is folyamatos gond: az iskolából kilépő fiatalok nem találnak elegendő mun­kát a megye határain belül. Az elmúlt évtizedekben lát­ványos volt a fejlődés, az ipartelepítés; de ez megtor­pant — és bármily szomorú tény, de tavaly már újra a népesség csökkenését konsta­tálhatták a statisztikuso’, nőtt az elvándorlás; az ingá­zás. (Folytatás a 4. oldalon) lz Állami Ifjúsági Bizottság titkára megyénkben A megye ifjúságpolitikai munkájával ismerkedett Nagy Sándor, az Állami If­júsági Bizottság titkára. Má­jus 30-án érkezett Szabolcs- Szatmárba, s még aznap es­te találkozott a megye párt-, tanácsi és KISZ-vezetőivel. A sóstói továbbképzési ka­binetben folytatott eszme­cserén bepillantást nyert a megye ifjúságpolitikai éle­tébe. Május 31-én részt vett a megyei tanács ülésén, majd megnézte a sóstói if­júsági parkot. Beszélgetést folytatott Nyíregyháza ta­nácsi vezetőivel. Délután Vajára látogatott, ahol az úttörőtörténeti múzeumot nézte meg. Ezután Fehér- gyarmaton folytatódott Nagy Sándor programja, ahol a város és a körzet fiataljai­nak életéről szerzett infor­mációt. Mátészalkára és Vajára látogatott a szovjet pártküldöttség Csütörtökön Mátészalkán és Vaján folytatódott a me­gyében tartózkodó szovjet pártdelegáció programja. Vendégeink a mátészalkai pártbizottságon a város ered­ményeiről, terveiről, a párt­munka tapasztalatairól tá­jékozódtak, majd a Szatmár Bútorgyárban folyó politikai és gazdasági munkával is­merkedtek. A küldöttség lá­s togatást tett a Szatmár Mú­zeumban is. Vaján előbb a Nyíregyházi Konzervgyár üzemét, majd a Rákóczi Termelőszövetke­zetet keresték fel a szovjet vendégek. A delegáció ma Nyíregyházával ismerkedik. Képünkön: a szovjet párt­küldöttség üzemlátogatáson a Szatmár Bútorgyárban. 1984. június 1., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom