Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. május 15. ORA, ARANY, VÉSNÖ- KI MUNKA. A VAGÉP nyíregyházi, Széchenyi ut­cai óra- és ékszerjavító üz­lete havonta egymillió fo­rint értékű lakossági szol­gáltatást végez. Egy hónap­ban általában 800—1000 hi­bás órát javítanak — mint­egy félmillió forintért. Az üzletben a lakossági arany- és ezüsttárgyak, ékszerek felvásárlásával, átalakítá­sával és javítással is fog­lalkoznak. Vésnöki munká­juk is jelentős: gyűrűkbe, plakettekre és serlegekbe feliratot, monogramot vés­nek. Képeinken: Tajdi Lászlóné aranyláncot for­raszt. Sebők Ferencné fel­iratot vés egy serlegbe. (Jávor László felvétele) Nem tart eléggé vissza... Bocsánatos bűnök? Sok ember azt hiszi, hogy bocsánatos bűnt követ el, ha nem megy el tanúskodni a bíróságra, ha nem permetezi a gyümölcsfáját, vagy a közparkból leszakít egy virágot. Bi­zony nem is gondolnánk, hogy megyénkben is nap mint nap száz meg százféleképpen megsértik az írott és íratlan szabályokat. A szabálysértők száma több településen saj­nos növekszik. Cselekedeteik az állampolgári fegyelmezet­lenséget is tükrözik. /---------------------------------------\ 125 éve született Pierre Curie Tudós és békeharcos P ierre Curie a nagy fran­cia tudós és békeharcos 1859. május 15-én szüle­tett Párizsban. Harminc­öt évesen, amikor már több tudományos dolgozata tette ismertté nevét, professzornak nevezték ki. 1899-ben a rá­dium felfedezéséért feleségé­vel együtt megkapta a Nobel- díjat, s tagjai közé választot­ta a Francia Akadémia Inté­zete. 1906. április 19-én alig 47 éves korában egy megra­kott társzekér elütötte, s ez a baleset okozta halálát. Pierre Curie tudományos te­vékenysége már 21 éves korá­ban kezdődött, professzorá­val együtt irt dolgozatot a hősugárzásról, ők használtak először rácsot és termoelektro- mos elemet a hullámhossz mé­résére. Gyakornok korában a kristályos testeket tanul­mányozta, s ezek a vizsgála­tok vezettek el a piezoelektro- mosság felfedezéséhez, ami lehetővé teszi a gyógyászat­ban és anyagvizsgálatban oly nagy szerepet játszó ult­rahang kvarckristállyal való előállítását. A Curie-féle elektrométer még ma is el- terjedten használatos a radio­aktív kutatásokban. Főként a kristályszerkezet tanulmányo­zása során elért eredményei mellett, amelyeket inkább csak szakberkekben ismer­nek. Henri Becquerel korszak- alkotó felfedezése után két évvel kezdett volt tanítványá­val, akkor már feleségével: a lengyel származású Marie Sklodowska-Curievel a radio­aktivitás tanulmányozásával foglalkozni. A Curie házas­pár együttműködése 1898- ban kezdődik és 8 évig tart. Nagy nehézségek között egy fűthetetlen fészerben éjt nap­pallá téve fáradhatatlanul dolgoztak, s a csehországi Joachimovból beszerzett urániumszurokércből izolál­tak két új radioaktiv ele­met, a rádiumot és a Marié Curie hazájáról elnevezett polóniumot. Nagy eredmény volt ez, hiszen a rádium kb milliószor erősebben sugá­roz, mint az urán. A mosto­ha körülmények között sok­sok tonna érc feldolgozásá­val 1 g rádiumot sikerült tisztán előállítaniuk, hogy az új elem fizikai és kémiai tu­lajdonságait megállapíthas­sák. Franciaország akkori veze­tő körei több ízben is igaz­ságtalanul jártak el ezzel a nagy tudóssal és nagy ember­rel szemben. Röviddel egymás után megüresedik a Sor­bonne fizikai és kristálytani tanszéke. Curie mindkettőt megpályázta, de jelentkezé­sét mindkétszer visszautasí­tották: 1902-ben, már a rádi­um felfedezése után a tudo­mányos akadémiai tagságra is más kandidátust válasz­tanak. Amikor viszont a Be­csületrend kitüntetésre ja­vasolták, maga utasította azt vissza, mondván, hogy nem kitüntetésre, hanem labora­tóriumra van szüksége. Születése évfordulóján, a béke hónapjában emlékez­zünk a Nobel-díj átvételekor mondott szavaira, amelyekkel rámutatott arra, hogy a rá­dium bűnös kezekben na­gyon veszélyessé válhat: „Mindnyájunknak feladata az, hogy harcoljon a felfede­zéseknek az emberiség hala­dása érdekében és a béke érdekében való felhasználá­sáért” — mondotta akkor. Bereznai Gyula V __________________ A parkok kárai Íme a nyíregyházi „tükör”, vagyis az a statisztika, amely az elmúlt három év sza­bálysértési ügyeit tükrözi. 1981-ben a városi tanács sza­bálysértési csoportja 1927 ügyet tárgyalt, 1982-ben 2038, tavaly már 2233 ügy került a csoport elé. Nagyobbrészt bolti tolvajok, parkrongálók, utcán, köztéren italozók és szemetelök fizették a sza­bálysértési bírságot. A ki­szabott bírságok átlagos ösz- szege valamelyest növeke­dett, de ezek a bírságok — mint a statisztika is mutatja — nem elég visszatartóak. Tavaly csaknem másfél mil­lió forint bírságot szabott ki a szabálysértési csoport. Sok vagy kevés? Nagyon kevés, ha ismerjük a közterület­fenntartó vállalat adatát, amely szerint évente több mint egymillió forint értékű kárt okoznak a város park­jaiban és a fásított utcák­ban. A behajtott bírság ösz- szege tehát a zöld övezetben okozott kárt is alig fedezi. S vajon pénzzel mérhető-e az a kár, amely városunk ar­culatát, szépségét éri? S vajon valóban elintéz- hető-e egy kézlegyintéssel a szabályos idézésre meg nem jelenő tanúk ügye? Tanús­kodni mindenkinek állam- polgári kötelessége. Ha a be­idézett csak ennyit mond: „Én nem láttam semmit” — már ezzel is segítheti az igazságszolgáltatást, ha nem jelenik meg — akadályozza azt. Megyénkben mégis egy­re többen vannak, akik sza­bályos idézésre nem jelen­nek meg, így a rendőrség kénytelen előállítani őket. Pár szavas tanúvallomás el­mulasztása testületek mun­káját akadályozza, emberi sorsokat befolyásol. Bizony ártalmas ez a fajta közöny is. Ártalmas közöny S vajon, aki nem perme­tezi le a saját gyümölcsfáit, csak saját magának árt? Ta­valy az újfehértói tanács a szövőlepkék rajzása idején nem kevesebb, mint 80 sza­bálysértési bírságot rótt ki azoknak, akik felszólítás el­(----------------:-------------------­lenére sem permeteztek, s ezzel fertőzték a környék gyümölcsfáit. Jellemző az emberek téves és káros tuda­tára: a 80 megbírságolt kö­zül 30 fellebbezett. Egyetlen fellebbezésnek sem adtak helyt. De vajon miért raga­dott tollat és papírt ez a har­minc ember a permetezőgép megragadása helyett?! Drága pálinka Még mindig Űjfehértónál maradva. Az itteni tanács a múlt évben átlagosan 300 fo­rinttal több bírságot szabott ki egy elkövetőre, mint egy évvel korábban. Egy helybe­li asszonyt például ötezer forintra büntettek egy üveg barackpálinka ellopásáért. A visszaeső asszony nem sok­kal később megint barack- pálinkát lopott a boltban, ez­úttal már 9 ezer forint bír­ságot szabtak ki rá. Remél­hetőleg ez a büntetés már használni fog. Egy vásáros- naményi férfi rendszeresen konyakot lopott az ABC-áru- házban. Ő háromezer forin­tos bírsággal megúszta. Ha valaki nem jelenik meg a tárgyaláson, a rendőrségi kocsin előállítják. De a ben­zinköltséget az állam kasszá­jából fizetik! S a fel nem derített, vagy fel nem jelen­tett szabálysértők által oko­zott kárt szintén a becsüle­tes állampolgárok fizetik meg. (nábrádi) \ ( KOmyw: ) f^yy^ j ^átflr SZÍVCt Botrány a vonaton Tavaly május elsején Tiszaber- celen volt diszkóban a húszesz­tendős Tóth József, két esztendő­vel idősebb társa Oláh József, valamint a fiatalkorú B. János és N. András mindannyian paszabi lakosok. Vonattal indultak ha­zafelé, de jegyük nem volt. A kalauzzal emiatt összevesztek, de talán nem lett volna különösebb ügy a dologból, ha a paszabi ál­lomáson leszálltak volna. Hárman ugyan így tettek, de Tóth József inkább kiült a vo­natablakba, s ott lóbálta a lábát kifelé. A kalauz szólt neki, hogy menjen le onnan, mert addig nem indíthatja tovább a szerelvényt. Tóth nem engedelmeskedett, ezért a vasutas le akarta onnan húzni, de kapott egy rúgást a vállára. Közben odaérkezett Oláh József égyik ismerőse, aki leemelt az egyik peronról egy úgynevezett nyolcas vasat, amivel a kocsi­kat kapcsolják össze. Oláh ezzel meg akarta ütni a kalauzt, de közbelépett a vonatvezető, s ki­ütötte a kezéből. Ezért — körül­belül húsz személy szeme lát­tára — a négy vádlott megtá­madta a vonatvezetöt, aki a föld­re került, s még néhány rúgást is el kellett szenvednie. A kala­uz ekkor leakasztott egy jelző­táblát, s ezzel csapkodott a vere­kedők felé. A mozdonyvezető ész­lelte a történteket, magához vett egy kalapácsot, s leszállt a gép­ről, hogy megvédje társait. Tóth ■tenyérénél ütötte meg a masi­nisztát, majd bokszerrel vágta fülön, úgy, hogy néhány percig eszméletét vesztette. A vereke­désnek az vetett véget, hogy az áUomásépületben valakinek fel­tűnt, miért áll ilyen sokáig a vonat, s felgyújtotta a villanyt. A támadók ettől megijedtek, és elszaladtak. A vonatvezető viszonylag könnyebb sérülésekkel megúsz­ta az esetet, a mozdonyvezetőnek viszont porcrepedése lett, sőt mozgászavart, halláscsökkenést, feledékenységet is okozott a bán­talmazás. A Nyiregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa a visszaeső Tóth Józsefet egy év és két hónap börtönre ítélte, és elrendelte a korábban súlyos testi sértésért felfüggesztve ki­szabott hat hónap letöltését, va­lamint három évre eltiltotta a közügyektől. Három társára két év próbaidőre felfüggesztett sza­badságvesztést szabott ki a bí­róság. Oláh József büntetése tíz, B. Jánosé és N. Andrásé pedig nyolc hónap. Az ítélet jogerős. (Pd) Fegyvert s bátor szívet címmel könyvkiadásunk úttörő vállalkozása- látott napvilágot a napokban. A Zrínyi Katonai Kiadó an­tológiájában bárt; évszázad magyar nyelvű katonaköl- tészetét mutatják be. A saj­tó alá rendező Tabik And­rás elsőként törekszik arra, hogy líránk e sajátos 'típu­sát az 1476-ban keletkezett Szabács viadalától Radnóti Miklós 1944. október 31-i keltezésű Kazglednicák (4) című vernéig fejlődésében ismertesse meg az olvasó­val így válhatott ez a vá­logatás — csaknem 20 ezer sorával — egyben impozáns tablóvá is: a tárgyát szoro­sain kötő csatadattól, az ön­ként vállalt katonasors szépségét himnikusan zen­gő költemények kifogyha­tatlanul áradó bőségén át, a hazájától búcsúzó kard­forgatók elégikus hangjáig V ____________________________ a téma valamennyi válfaját megszólaltatja — nemzeti történelmünk szabadság- harcok, forradalmak, hábo­rúk dúlta évszázadainak nyújtva tükröt. A napi igényeknek megfelel Hűtőberendezések, pályázattal Ahogy közeleg a nyár, és a vele együttjáró meleg, úgy lesz időszerű a kérdés: a megye élelmiszerüzleteiben megfelelőek-e a feltételek a romlandó áruk frissen tar­tásához? Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat mintegy 160, az áfészek pedig majdnem nyolcszáz boltot és ABC-áru- házat üzemeltetnek; a kis­kereskedelmi vállalat hét- iszáz' hűtőberendezést tart fenn, míg a szövetkezetek egy-egy elárusítóhelyen át­lagosan 1200 liter űrtartalmú hűtőkészüléket használnak, a teljes hűtőterük pedig eléri a 830 ezer litert. Mint a megye ellátásának két alapvető fontosságú szer­vezeténél elmondták, a ren­delkezésre álló lehetőségek a napi szükségletek kielégíté­sére elegendők; természete­sen más a helyzet egy né- hányszáz lelkes kis telépülé- sen, és más a kép a városok­ban. Míg egy kis üzletben sokszor csak a háztartások­ban is használatos berende­zésekkel találkozunk, addig az ABC-áruházakban nagy és sokszor korszerű szerke­zetekkel tartják frissen a hű­tést elsősorban igénylő áru­kat. A megye élelmiszer-ellátá­sának mindkét gazdája a le­hetőségekhez képest a hűtő­park további bővítésére tö­rekszik. Az ÉKV tavaly részt vett a Belkereskedelmi Mi­nisztérium pályázatán, ami­nek eredményeként 50 szá­zalékos támogatással 600 li­teres és 3500 literes hűtőket vásároltak. Amennyiben idén olyan típust pályáztatnak a tárca vezetői, ami a válla­latnak megfelel, újból élni kívánnak a lehetőséggel, hi­szen a rendkívül sok típusból álló készletük lehetséges egységesítése lenne a cél. A vállalatnál elmondták, hogy lehetne több hűtő is, hi­szen szükség lenne rájuk, azonban nemcsak a magas költségek gördítenek aka­dályt a berendezések beszer­zése elé (egy mélyhűtő ára 50 ezer forintnál kezdődik, s ráadásul a 20 ezer forint fe­letti vásárlás már fejlesztés­nek számít), hanem gond a boltok többnyire kis alapte­rülete is, ami eleve gátat szab az új berendezések el­helyezésének. Az áfészek is növelik hű­tőkapacitásukat. Idén öt szá­zalékkal lesz több hűtőterük, mint egy évvel ezelőtt volt, de segít a húsipar és a tej­ipar is. Az állatforgalmi és húsipari vállalat folyamato­san húsz településen állított be hűtőt, de a tejipari válla­lat is számos helyen üzemel­teti berendezéseit. A szakemberek szerint a hűtőszerkezetek beszerzésé­nél is nagyobb gondot jelent időnként a karbantartás, egyrészt a már említett sok típus, másrészt a sokszor egy év átfutást is igénylő alkat­részellátás hiányosságai mi­att. Ide tartozik az is, hogy időnként hiánycikknek szá­mít az üzemeltetéshez elen­gedhetetlen fontosságú freon, ami importból kerül Magyar- országra, s ha kerül is, mi­nél távolabb vagyunk a fő­várostól, annál kevesebb jut. A tavalyi gyakorlat legalább­is ezt mutatta. S. Z. EMELIK A MŰSZAKPÓTLÉKOT — FONTOS TUDNIVALÓK AZ ŰJ DEVIZARENDELKEZÉSEKRŐL — A HELYISÉGGAZDÁLKODÁSTÓL A HAGYATÉKI ELJÁRÁSIG A hónap jogszabályaiból Az áprilisi hónap első fontos jogszabálya a Minisztertanács határozata, amely szerint 1984. április l-től központi intézkedé­seket kell tenni a három és több műszakban dolgozók éjsza­kai póltékának, valamint a foly­tonos munkarendiben dolgo­zók műszakpótlékának emelé­sére, továbbá a melegüzemi pót­lék bevezetésére. Ugyancsak az anyagiakkal kapcsolatos a pénzügyminiszter április 7-i rendelete, amely a tervszerű devizagazdálkodásról szóló korábbi rendelkezéseket módosítja. Néhány közérdekű változás — ízelítőül. Ezentúl a devizahatóság engedélye nélkül küldhetők — postai úton — kül­földre kereskedelmi forgalomban megvásárolható, vagy házilag elkészített ajándék jeliegű tár- gyiak, amennyiben azok mennyi­sége a vámjogszabályok sze­rint nem kereskedelmi jel­legű és a küldemény bel­földi forgalmi értéke a 800 forintot nem haladja meg. A küldemények nem tartalmazhat­nak 'aranyat, platinát, ezüstöt és ezekhői készült tárgyakat, mu­zeális tárgyat, bélyeget. A jövőben nem kell devizaha­tósági engedély termelő, szolgál­tató vagy kereskedelmi tevé­kenység körében külföldi ré­szére belföldön forintért teljesí­tett árueladáshoz, vagy szolgál­tatáshoz, valamint olyan ügyliet- het, amelynek keretében egy külföldi személy összesen 25 ezer forintot meg nem haladó értékű belföldön levő ingóságot ajándékoz belföldinek, illetve ha a belföldi összesen 10 ezer fo­rintot meg nem haladó értékű belföldön levő ingóságot ajándé­koz külföldinek. Üj rendelkezés, hogy a belföl­di személyek a birtokukba ju­tott külföldi által kiállított hi­tel-, csekk- vagy bankkártyát, csekkfüzetet nyolc napon belül kötelesek a Magyar Nemzeti Banknál letétbe helyezni. Több szabály változott azzal kapcsolatban is, hogy az állam­polgárok mikor mentesülnek a külföldi valuta felajánlási köte­lezettsége alól. így például ezen­túl a külföldi tartózkodás és an­nak során történő vásárlás cél­jára a kiutazás előtt ajándékként átutalt összeg mentes a felajánlá­si kötelezettséig alól. Fontos tudnivaló, hogy ezt az összeget a belföldi nevén nyitott utazási számlán kell jóváírni. Ez a va­luta a kiutazás! engedély birto­kában vehető feli, s külön iga­zolással vihető külföldre. A pénz Magyarországra visszaho­zott részét — az engedély nélkül is birtokban tartható összeg ki­vételével — az utazási számlára vissza kell fizetni. A számlán jóváírt összeg egyébként forint­ban bármikor felvehető. A Minisztertanács április ti­zenötödikén új rendeletet adott ki a helyiséggazdálkodásról. A jogszabály részletesen tartalmaz­za a várnaiatok, imtézmélyek el­helyezési igényeinek kielégítési módját, a használati jog meg­szervezésével, megszűnésével, az igénybevételi díjjal kapcsolatos szabályokat. Külön fejezet fog­lalja össze a nem állami tulaj­donban álló helyiségekre és tel­kekre vonatkozó paragrafusokat. A téma iránt részletesebben ér­deklődők a jogszabályt a Magyar Közlöny idei 16. számában talál­hatják. Ugyanebben a közlönyben je­lent meg az igazságiügyminiiszter rendelete a hagyatéki eljárásról szóló korábbi jogszabály módo­sításáról. Eszerint a hagyatéki eljárást érdemben befejező jog­erős határozat ellen az eljárás megismétlése iránti kérelmet le­het előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bí­ráltak el, pedig az öröklés rend­jének, jogcímének!, illetve a ha­gyatékban való részesedés ará­nyának megváltoztatását ered­ményezte volna. A kérelmet a a korábbi határozatot hozó köz­jegyzőnél szóban vagy írásban lehet előterjeszteni a hagyaték- átadó végzés jogerőre emelke­désétől számított egy éven be­lül. E határidő elmulasztása mi­att igazolásnak nincs helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom