Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

1984. május 15 Kelet-Magyarország 7 B KOSSUTH RADIO 8,27: „Nekem szülőhazám itt, e lángoktól ölelt kis ország . . III. — 8,59: A hét zenemüve.— 9,39: Találkozás a Hangvillá­ban. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: A gerolsteini nagyher­cegnő. — 11,29: A podolini ki­sértet. X/9. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvénykönyv.— 13,00: Hangverseny délidőben. — Kb. 14,00: Verbunkosok, nó­ták. — 14,30: Ewald: Rézfúvós szimfónia. — 14,42: Arcképek a szovjet irodalomból. — 15,05: Uruguayi zene. — 15,28: Nyit- nikék. — 16,00: Operafelvéte­lekböl. — 16,29: Zengjen a mu­zsika ... — 17,05: Zenekari mu­zsika. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,15: Uj Melódia­lemezeinkből. — 20,02: Lyukak a bérképen. — 20,32: Sárközi vígasság. — 20,43: A varázs­hegy. IV/3. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Régi híres énekesek műsorából. — Erna Berger. — 22,50: Késő este. Tár­sadalmi nyilvánosság. — 23,00: A dzsessz világa. — 0,10: Táro­gatómuzsika. PETŐFI RADIO 8,05: Népzene Laoszből. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zene­délelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódia­koktél. — 13.25: Látószög. — 13,30: Muzsikáló természet. — 13,35: Tarka-barka zongoramu­zsika. — 13,45: Zenés délután. — 14,00: Operaslágerek. —14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. —15,30: Találkozás a stúdióban. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Domahidy Lász­ló népdalokat énekel. — 19,00: Magyar anekdotakincs. XXIV/ 8. Irodalom, óh. — 19,30: Mit olvashatunk a Pártélet májusi számában? — 19,35: Csak fiata­loknak! — 20,35: Irénke hátor­szága. — 20,45: Könnyűzene Kubából. — 21,10: Fenntartott hely ... — 22,35: Nóták. — 23,20: Mézeskalács. Részletek. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Nóta­csokor. — 17,20: Tiszántúli ka­leidoszkóp (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Kerepesi Te­rézia előadása a gyermekek otthoni balesetéről — Tsz-ta- lálmány (Horvát Péter) — A házireoept sikere (Szilágyi Má­ria) — Stafétabot (Gönczi Má­ria). — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Pálfl Balázs.) MAGYAR TV 7,55: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna (ism.) — 8,00: Iskolatévé. Világnézet (ff.) A művészet. A Bevezetés a filo­zófiába c. tantárgyhoz. —8,40: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) Mechanikai kölcsönhatá­sok. — 8,55: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) Szórakaténusz. — Kicsi vagyok én. — A beszéd hangjai. — 9,10: Biológia (ált. isk. 8. oszt.) Az evolúció. — 9,40: Fizikai kísérletek I. A fe­lületi feszültség (ff). — 9,50: Lottósorsolás. — 10,00: Phila­delphia, megyek már. Amerikai film (ism.). — 11,30: Képújság. — 15,00: Iskolatévé. Az elektro­mos energia átvitele (ff). — Ajánljuk a 8. osztályos fiziká­hoz. — 15,25: Deltáeska. A nö­vények növekedése (ff). — 15,45: Barátságos arcot kérek (a 3—4. osztályos osztályfőnöki órához), (ff). — 16,00: Élő mú1 zeum. A Szalajka-völgyi Erdei Múzeum. — 16,40: Hírek. — 16,45: Tigris. Thor Heyerdahl kalandos utazása. IV/2. rész: Az indulás (ism.). — 17,40: Far­kas Ferenc: Gyümölcskosár. Tizenkét dal Weöres Sándor verseire. — 18,00: Reklám. — 18,05: A balátai ősláp. A pécsi körzeti stúdió természetvédel­mi filmje. — 18,35: Képújság. — 18,40: Sportmúzeum. 80 éves a FIFA, a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség. — 19,00: Rek­lám. — 19,10: Idősebbek is el­kezdhetik. Tévétorna — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Egy szélhámos karri­erje. Lengyel filmsorozat. VII/2. rész. — 21,00: Stúdió ’84. A te­levízió kulturális hetilapja. — 22,00: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. — 22,40: Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18,15: Képújság. — 18,20: Csak gyerekeknek! A zöld erdő me­séi. Amerikai rajzfilmsorozat. XIII/10. rész: Bob titka (ism.). — 18,45: A nyelv világa. — 19,30: Schumann: Bécsi karne­vál. NSZK-film (ism.). — 20,00: „Xaxa”, az örökös bajnok. — Somfay Elemér (ism.). — 20,50: Tv-híradó 2. — 21,05: A 24. miskolci tévéfesztivál filmjei­ből. — Hirháttér. — Esztergo­mi szennyvíz-átemelő. — Cset- tegök és csotrogányok. — 22,30: Képújság. SZOVJET TV 17,00: A hőstett címe: Gazli. — 17,50: Állaimhatár (Tv-film I. rész.) — 19,00: Tv-híradó. — 19,35: Finnország—Szovjetunió nemzetközi labdarúgó-mérkő­zés. — A szünetben: A világ eseményei. — 21,20: Kerékpá­ros békeverseny. — 21,45: Ma­gánszemély (Tv-fiLm. H. rész.) — 22,55: Hírek. — 23,00: A hét sporteseményei. — 23,30: Ro­máncok. — 23,50: Dokumenr tumfünik román tv 16,06: Fiatalok klubja. — 15,20: Család és iskola. — 15,45: Zenés adás. — 16,00: Állatte­nyésztésről mindenkinek. — 16,20: Rajzfilmek. — 20,00: Tv- hiradó. — 20,20: Látogatások. Dakumentumfiim. — 21,05: Da­lok. — 21,20: Gazdasági figye­lő. — 21.35: Éjszakai vonat. Tv- játék. — 22,15: Tv-híradó. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskoláiévá. — 9,20: Autósok-motorosok magazin­ja. — 9,50: Kakukkmóta. Tv-já- ték. — 10,55: A rendőrség nyo­moz. — 11,00: URH-kocsiival. Magazin. — U,40: Iskolatévé. — 12.05: Hírek. — 14,50: Iskola­tévé — 15,05: Híreik. — 15,10: Kerékpáros békeverseny, 6. szakasz. — 17,15: Középiskolá­sak műsora. — 18,00: Kelet­szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgaz­dasági magazin. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: Az elpártolt. NSZK filmdráma. (16 évein' fe­lülieknek !) — 21,30: Az erdei hangyák védelme. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kamarahangverseny. — 23,00: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: PRÉRI (román—fr.—amg.) Nyíregyházi Béke: AZ OL­SEN BANDA BOLDOGUL (dán) Ea. k.: 9 és II óra! A RE­MÉNY JOGA (magyar) Ea. k.: 16 és 18 óra! EMLÉKSZEL DOLLY BELLRE? (16 év! jug.) Ea. k.: 20 óra! Nyíregyházi Móricz: SIVA­TAGI SHOW (am.) Ea. k.: 15,30 óra! VÉRSZERZÖDÉS (14 év!, magyar) Ea. k.: 17,45 és 20 óra! Kisvárda: A TAGRIFTI CSA­TA (14 év!, líbiai) Mátészalka: PANELSZTOR' (csehszlovák) Nyirbátor: ISTVÁN. .A KI­RÁLY (magyar) Fehérgyarmat: ESKÜVŐ (14 év!, am.) Vásárosnamény: Zártkörű archív filmklub. Ea. k.: 18,15 óra! MÓRICZ ZSIGfVlOND SZÍNHÁZ 15., kedd, 19,00: Lyuk az élet­rajzon. Blaha—Bihari. Jegyek a bérleten kívül is kaphatók. ■ MEGYEI ÉS VÁROSI r J MŰVELŐDÉSI KÖZPON 15-én, 18 és 20 órakor a hang- versenyteremben : Tavaszi pó­dium bérletsorozat: Juhász Já­cint és Andai Györgyi közös estje. A bérletek érvényesek! A Szatmár Bútorgyár azonnali belépéssel alkalmaz férfi dolgozókat asztalos szakmunkás és betanított munkás munkakörben, valamint női dolgozókat beta­nított munkás munkakörben. JELENTKEZNI LEHET a Szatmár Bútorgyár munka­ügyi osztályán: Mátészalka, Felszabadulás útja. (795) Kihasználatlan fehérjétorrásunk Import szója helyett — nyírségi csillagért A csil'lagfürtnek, mint hüvelyes abraknövémy- nek a jelentősége, termelési fejlesztésének szük­ségessége csak az állattenyésztés termékkibocsá­tásával és a gatoonap pogrom továbbfejlesztésével összefüggésben ítélhető meg reálisan'. Fontos gaz­dasági érdtík fűződik tehát aihhoz, hogy az im­port tehérjetakairtnányok arányát csökkentsük, ez­zel együtt nagyobb szerepet és fejlesztést kapjon a hazai fehérJehnrdozó növények termesztése, közöttük a fehér virágú édes csillagfürt is ( 1. ábra) kuTUKYÉíZTÍi FEHCfiXTAUAKHANY FELHAIZNÁlÁsÁKAU AUUUIMI onwM n IHPOÍTFíllSBJE ESS MŰTRÁGYA INGYEN A gabonaprogramban szereplő búza és rozs to­vábbi hozamemelkedését ailaipvetően a kedvező elővetemény-haitás — ami 10—15 százalék termés­többlet — fokozottabb kiaknázásával érhetjük el. Jelenleg a csiUiagfürt vetésterülete alig haladja meg a 10 ezer hektárt, de a hüvelyes növénycso­port területének aránya siem ért el a szántóterü­let 2 százalékát. Kedvező eliővetemény-hatásuk csak a területűik megtöbbszörözésével használható ki. Az édies csillagfürt gazdasági értékét, termesz­tésének jelentőségét elsődlegesen nagy fehérje- prodiuktuma adja. Magja 34—36 százalékos nyers- fehérje-tartalmával koncentrált abraiktaikarmány. Területegységre vetített fehérjehozama nagy, fe­hérjeösszetétele erősen megközelíti a szóját, emészthetősége kiváló. Sertés- és banamfitápak- ban jelentős arányban helyettesítheti az import szójadarát. Egyike a legigómytelenebb növénynek. A gyökérgümőkben megtelepedett rhizobiumok útján nagymennyiségű, 60—100 kg nitrogén meg­kötésére képes. E tulajdonsága folytán, valamint azért, mert nagy tömegű szerves tarló- és gyö- kérmanadványt hagy maga után, gazdagítja a talaj termőképességét. A talajban visszamaradó N-hatóanyagot jelentős megtakarításként értékel­hetjük, különösen most, amikor a műtrágyáénak jelentősen emelkedtek. Mélyreható főgyökere és nagykiterjedésű gyö­kérrendszere a talaj mélyebb rétegeinek víz- és tápanyagkészletét is képes hasznosítani. A eres z - szív gyölkérsavai útján tápanyagfeltáró képessége egyike a legkiválóbbaknak. Termesztése után a talaj jó kultúrállaipotban marad vissza, az utána következő gabonafélék talaj-előkészítése gyor­sabban és energiatakarékosán végezhető el. Beta­karítási ideje lehetővé teszi az őszi kalászosok optimális idejű vetését. Javítja a termelőeszközök kihasználását azzal, hogy speciális gép- és esz­közigénye nincs, mert a gabonatermesztés gépei teljességgel megfelelnek termesztéséhez. Üzem- szervezési előnye, hogy a tesmesztés mérsékli a betakarítási munkacsúcsokat. MIÉRT NEM NYERESÉGES? Számtalan előnyük ellenére miért nem növek­szik a területük az országos vetésszerkezetben? Erre a kérdésre a választ a közgazdaság viszo­nyaiban találhatjuk meg. Jelenleg a termelő üze­mekben az abraknak termelt fehér édies csillag- fürt 1,3—1,4 t/ha termésszint alatt veszteséges. A termesztés blológiai-genjetiikaá feltétele megvan, hiszen a nyírségi fajta potenciális termőképessé­ge 3—4 t-bam megfelelő alapot nyújt a tenmelés- fejiesztéshez. A csillagfürtmag lassan emelkedő — jelenleg 875,— Ft/100 kg felvásárlási ára nem ösz­tönzi az üzemek szakembereit a növény termesz­tésbe vonására. A termelésfej feszítés alapja, hogy a taikanmány- csililagfürtmag felvásárlási ára kifejezze a magas és jó biológiai értékű fehérjetartalmat. Növényfaj Nyersfehérje­tartalom % 1 kg nyersfehérjére jutó felvásárlási ár Ft Borsó 24,3 32,92 Szója 36,1 27,70 Lóbab 29,1 28,35 Csillagfürt, fehér virágú 35,0 25,00 A jelenlegi közgazdasági környezetben egy má­zsánként! 1000 forintra emelt félvásárlási ár tük­rözné a növény valóságos értélkét és nyújtana a termelő üzem részére tisztességes jövedelmet (2. ábra) A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok (pél­dául Szabolcs-Szatmár megye) közötti alacso­nyabb hozamok értékét a szabályozó rendszer nyújtotta 15—20 százalékos árkiegészítés igazítja elfogadhatóvá. A javasolt árrendezés eredménye­ként az országos termésátlag alapján számított 1000,— Ft/ha ágazati eredmény pozitív előjelet kaphatna. A csillagfünttermesztés másik gátló tényezője szemléleti jellegű. Ma a növénytermesztési ága­zatokat egymástól! függetlenül értékelik, nem mérlegelik komplexitásában az ágazatok egy­másra gyakorolt hatását. A csMagfürtniél az előbb felsorolt közvetett üzemgazdasági hatásokat (nit­rogénmegkötés, energiamegtakarítás, kapacitás- kihasználás^ talajjavító hatás stb.) és előnyüket nehezen fejezhetjük ki pénzben, mégis úgy fogal­mazhatunk — amit évtizedes kísérletek és nagy-' üzemi tapasztalatok is igazolnak —, hogy a csil­lagfürt után következő gabonafélék 3—500 kg/ha terméstöbbletet produkálnak a kedvező elővete- mény-hatás révén. A többlettermék értékét mint­egy 1000—1600 Ft/ha-t a csillagfürt gazdaságossági viszonyainak elemzésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Az édes csillagfürt esetében javasolt közgazdasági és szemléleti változások utat nyit­hatnának e fontos fehérjenövény reálisabb meg­ítéléséhez és termelésének fejlesztéséhez. Borbély Ferenc Papp László tud. oszt. vez. főmérnök Vetőmag Vállalat Kutatóközpontja Kézikönyv az engineering tevékenységről Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság és az Országos Mű­szaki Információs Központ és Könyvtár közös kiadásában meg­jelent az első magyar enginee­ring kézikönyv. E fontos és rendkívül hasznos kiadvány­nyal kapcsolatos kérdéseinket dr. Schneider Lászlóhoz, az OMIK Értékesítési Osztályának vezetőjéhez és dr. Svéd András OMFB szakértőhöz intéztük. — Hallhatnánk bővebbet ar­ról, hogy kiknek a részére ké­szült e kézikönyv? — A 340 oldalnyi részletes és rendkívül gyakorlati felfogású kézikönyv azok számára készült, akik bármilyen szervezetben és* munkakörben, meglévő vagy újonnan alakuló vállalatnál, kis­vállalkozásban valamilyen en­gineering tevékenységre vállal­koznak, azaz arra, hogy meggyor­sítsák, hatékonyabbá tegyék a mű­szaki fejlesztések (újítás, talál­mány, know how, licenc átvétel stb.) gyakorlatba való átvite­lét. — A terjedelmes kézikönyv számos fejezete különböző kér­déscsoportokkal foglalkozik. Me­lyek ezek? — A kézikönyv korántsem el­méleti tanulmány. Lévén első a hazai szakirodalomban, szükség- szerű, hogy tartalmazzon egy ala­pozó, általános engineering is­mereteket tartalmazó bevezető fejezetet. Ebben az olvasó meg­találja közérthető formában annak a műszaki-gazdasági fej­lődésnek a leírását, ami világ­szerte arra vezetett, hogy az el­múlt évtizedekben már számos fejlett országban tudatosan meg­célozzák a fejlesztések gyakor­lati hasznosítását; erre kény- szerített a korábban elképzelhe­tetlenül gyors tudományos-mű­szaki fejlődés, és ezzel egyide­jűleg az éleződő verseny. így ala­kultak ki nyugaton is új szerve­zeti formák. Olyan kis-, közép­és olykor nagyvállalatok jöttek létre, amelyek már éppen ezt tekintik főtevékenységüknek. A magyar vállalatok szakemberei előtt nem újság, hogy ez külö­nös szakismereteket és nagy energiát igényel, hiszen az újat többnyire csak harc árán sike­rül elfogadtatni. A könyv igen részletesen szer­vezési, jogi, pénzügyi, elszámolá­si, személyes érdekeltségi vonat­kozásokban ismerteti mindazo­kat a szervezeti formákat, ame­lyek mellett ez a tevékenység űz­hető. A könyv olvasása közben természetesnek fogjuk találni, hogy bármely Magyarországon létező forma alkalmas erre, a forma megválasztása azonban mégsem közömbös a siker szem­pontjából. A feladat elsősorban az, hogy a termelés (az innová­ciós folyamat) teljes vertikumá­ban az egymást követő lánc­szemeket (mint például piacku­tatás, kutatás-fejlesztés, gyárt­mány- és gyártás-tervezés, ter­melés, bel- és külpiaci értékesí­tés, szerviz, alkatrészellátás, eze­ken kívül esetleg még fővállalko­zás stb.) súrlódásmentes, közös céjok szolgálatába állítsák. Eh­hez pedig nagyon sokoldalú szak­értelem kell, adott esetben igen különböző szakemberek, speci­alisták sikeres együttműködtetése. Máskor viszont csak bizonyos résztevékenységeket kell ellátni a folyamatban, amelyeket a meg­lévő vállalati szervek, szakem­berek nem tudnak ellátni. Vilá­gos, hogy ezekhez más és más. kisebb-naeyobb vállalati. vagy csak a vállalaton belüli megfe­lelő szervezet kialakítása szük­séges. A könyv e szervezési fejezete után ismerteti mindazokat a vállalkozási és társulási szerző­déseket, amelyeket helyes és szükséges megkötni e tevékeny­ség során. Ezeket nemcsak ál­talánosságban ismerteti, nem­csak hasznos tanácsokat ad, ha­nem a való életből merített min­taszerződéseket is bemutat ilyen jellegű leányvállalat alapításá­hoz, gazdasági munkaközösség szervezéséhez, szabadalom hasz­nosításához stb. — Milyen gyakorlati segítséget nyújt a szakembereknek a kiad­vány? — A könyvnek ugyancsak fon­tos részei azok, amelyek gya­korlati kereskedelmi tudnivaló­kat nyújtanak. így a szabványo­sításról, a forgalombahozatal en­gedélyezéséről, az ún. megkülön­böztető minősítésekről (például Kiváló Áruk Fóruma), díjakról és a nemzetközi kapcsolótokról. Ez a rész tárgyalja a szellemi ex­portot, a licenc- és kooperációs forgalmat, mindezek magyar sza­bályozását, az e célra megsze­rezhető önálló külkereskedelmi jogokat, az engedélyezés elő­feltételeit és lebonyolítási rend­jét, továbbá mindazt, amit a fővállalkozással kapcsolatban ehhez tudni kell. Az engineering tevékenység különösen széles információs bá­zist igényel. Ezért ismertetésre kerülnek mindazok az országos információs szervek, dokumen­tációs és tájékoztatási intéze­tek, könyvtárak, hazai számító- gépes szakirodalmi információ- kereső szolgáltatások, amelyek az engineering tevékenység minden területén jelentős segít­séget nyújthatnak. Ez a fejezet, hasonlóan a többihez, koránt­sem csak címjegyzéket nyújt, hanem megfelelő részletességű tartalmi eligazítást is. Nem ke­vésbé értékes a munkában a könyv 18 különböző függeléke, amelyek az engineering tevé­kenységben előforduló angol ki­fejezések magyar értelmezésé­től kezdve a legfontosabb ma­gyar szervek (pénzügyi szervek, cégbíróságok, állami műszaki szervek) felsor ílásáig tartal­mazzák számos pénzügyminisz­teri rendelet és jogszabály szó­szerinti szövegét. Differenciálódó szövetkezetek Növekvő különbségek Nem valami hízelgő a megálla­pítás: a termelés növekedése ellenére a hatékonyság csökkent, s ez az üzemek közötti differen­ciáltság mélyülése mellett követ­kezett be — állapítja meg dr. Galló Miklós, aki a közgazdasá­gi társaság megyei pályázatán a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek differenciálódásáról készí­tett tanulmányt. A megyében 1976 és 1982 kö­zött a folyó áron számított ter­melési érték 1,7 szeresére nőtt a termelőszövetkezetekben. Az alaptevékenységen kívüli árbe­vétel pedig háromszorosára emelkedett. Ugyanakkor ezt a nyereség emelkedése nem követ­té, alacsonyabb lett, mint az 1976-os. Mindez a gazdaságok kö­zötti különbségek fokozódásához vezetett. Amíg a hatvanas évek végéig a differenciálódás elsősorban a természeti adottságokkal föggött össze, addig manapság különö­sen felerősödött az árak befolyá­soló szerepe. A jövedelemkü­lönbségek a magas termelési szín­vonalú üzemele javára nőttek. A VI. ötéves terv Idején meg­állapítható, hogy a legalacso­nyabb szintről induló szövetke­zetek gyorsabb ütemben fejlőd­tek, mint a többi kategória. A jelenlegi különbségek viszont nem vezethetők le mindig a múltbeli eltérésekből. Az évente változó tényezők, mint a rend­kívüli időjárás, a vezetés szín­vonalának Ingadozása, a szabá­lyozó rendszer elemeinek válto­zása, idézték elő leginkább a dif­ferenciálódást. Am kétségtelen, hogy az eltérés mértéke az ala­pok stabilitásától • függ. Mivel a szabályozás egyre Inkább a tő­keszegénység felé sodorja üze­meinket, így felerősödik a dif­ferenciálódás. A korábbi elemzések szerint megállapított alacsony, átlagos és közepes jövedelmű termelő­szövetkeztek csoportjainál 1981— 82-ben a változás a gyengébbek irányába történt, miközben a megyében több terméknél re­kordnak minősülő hozamot ér­tek el, az állatfetnyésztés is tel­jesítette termelési céljait. Az alacsony jövedelmezősé­gű szövetkezetek felzárkózásá­hoz több határozatot hoztak, aminek nyomán megindult a munka, több kedvező tapaszta­lattal. Így a gazdaságok a meg­hirdetett gabonaprogram alap­ján növelték a kalászosok ve­tésterületét évi 10—12 százalék­kal. (Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a kukorica területi aránya csökkent, pedig 30—31 kedve­zőtlen adottságú üzemben ter­mesztésé gazdaságosabb lehetne a búzánál.) Nagy arányban nőtt ezeknél az üzemeknél az ipari és szolgáltató tevékenység, az utóbbi három évben 30 gazdaság vett igénybe termelési adóból terlesztendő fejlesztési támogatást. Az 1981-beii nagyobb léptékkel indult térségi komplex meliorá­ció nagyobbrészt az alacsony jö­vedelmű szövetkezeteiknél való­sult meg. Ezzel a távlati terme­lést alapozzák meg. Ugyancsak az intézkedéseknek köszönhető, hogy több szakember dolgozik ezekben a gazdaságokban, bár a főbb vezetők körében még min­dig nem sikerült kialakítani a kívánatos stabilitást. összességében az elért ered­mények pozitívak. A gondot vi­szont az jelenti, hogy a tsz-ek mozgása két irányú,. mert a kö­zepes vagy a jó jövedelmezőségű gazdaságok közül is kerültek a gyengébbek közé, így az ala­csony jövedelmezőségűek köre nem szűkült. Új növény­védő szer Megkezdődött a Nehézvegyipa­ri Kutató Intézet új növényvédő szerének nagyüzemi kipróbálása. A Nevifosz nevű anyagból az intézet kísérleti üzemében tíz­tonnányit készítettek erre a cél­ra, s ez már ott is van a kísér­letekben részt vevő gazdaságok­ban, Az új termék egyébként a gyógyszer, növényvédő szer és intermedier központi fejlesztési prognaim egyik jelen,tös eredmé­nye. A Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei ezt mór ugyanis — a program elveinek megfelelően — nem ismert ha­tóanyagból, hanem teljesen új molekulák előállításával alakí­tották ki: mintegy 980 esélyes molekulából választották ki többszörös szelekcióval. A toxi­kológiai, biológiai és Itatásiam vizsgálatok során és a kisüzemi kísérletekben Is az új szer már jól vizsgázott. A tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas lep­kék, bogarak pusztítására és biz­tos védelmet nyújt-ellen ük a cu­kor- és takarmányrépának, a lennek, kendernek, a repcének, a lucernának, a borsónak és a gyümölcsfáknak. Előnye továb­bá. hogy méhkíméiő, s gyártá­sával jelentősen csökkenthető a rovarölő szerek importtá. Az új növényvédő szer kutatá­sát az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság finanszírozza. M. E. rjTW HALLGASSUNK pj LUiU NÉZZÜNK MEG B 1984. május 15., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom