Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

1984. május 11. Kelet-Magyarország 3 Erkölcsi értékeink N agyon sokszor talál­kozhatunk a munka, a lakóhely, a szak­ma megszállott embereivel, akik nem fáradnak és nem siránkoznak, szóval és tet­tel is segítik az előbbreju- tást. Vállalják az ütközést is, ha a közös érdek úgy kívánja. S akárcsak a me­sében, legtöbbször elnye­rik jutalmukat, elismerést, kitüntetést, meleg kézfo­gást. Az öröm akkor lenne tel­jesebb, ha a „hivatalos” el­ismerés és a szűkeb b köz­vélemény íratlan minősíté­se többször találkozna. Az esetek egy részében ez így is van, azonban egy sor ön­zetlen társadalmi munkás háta mögött összemosolyog­nak a munkatársak, az is­merősök, a barátok. Egye­sek csak legyintenek arra, aki szabad idejét feláldoz­va nyakába veszi a várost, a községet és idős embere­ket igyekszik felkutatni, vagy veszélyeztetett családi környezetben élő gyerme­keken próbál segíteni, vagy mint a tanács lakásügyi társadalmi bizottságának tagja estéről estére látogat­ja a lakásra várókat. Lehetetlen felsorolni azo­kat a területeket, amelyek színtelenek, életképtelenek lennének a társadalmi mun­kások közreműködése nél­kül. Könnyű volna meghúz­ni a képzeletbeli választó- vonalat az ilyenek és azok között, akik munkaidőn túl gmk-ban, vagy maszekben dolgoznak, kiegészítve jö­vedelmüket, azok a mosoly­gók. A valóság ennél sok­kal bonyolultabb, mert ők is lehetnek önzetlen segítői a közösségi munkának, míg önmagában nem garancia a közéletiségre, ha valakinek nincs másodállása, háztáji­ja, mellékjövedelme. Sajátosan értelmezett er­kölcsi normák sokszínűsége szövi át életünket és nem várhatjuk el, hogy minden­ki a társadalmilag kívána­tos követelmények szerint ítélkezzen. Politikai és eti­kai kérdés azonban, hogy sehol ne engedjünk teret a közért munkálkodók leke- ' zelésének. A cinizmus, az elhúzódás, az egyéni érde­kek túlhajszolása olyan tor­zulás, ami idegen a szocia­lista erkölcsi értékektől. Ugyanez vonatkozik az egyes munkahelyek szorgal­mas dolgozóinak megbecsü­lésére is. Néhol stílussá vált a kö­zepes, a lécet épphogy le nem verő munkateljesít­mény. És aki ezt a negatív töltésű erkölcsi gyakorlatot nem követi, annak a mun­kahelyi közvélemény egy része legjobb esetben elnéz a feje fölött. Néhol nincs divatban a gondos, mindig többet és jobbat akaró mun­ka, és elég halk azok szava, akiknek viszont erkölcsi alapjuk lenne ez ellen fel­lépni. Olykor mind a „két oldal” teszi a dolgát, a megszállottak és az alibi munkát végzők egyaránt. S ahol jellegtelen és gyáva a vezetés, meglehet, hogy az „alibisek” válnak hangadó­vá, ők mondják meg saját szájuk íze szerint, mi az erkölcsös és mi nem. Előttem van egy jelentés az aktív korú népesség helyzetéről, többek között az életvitel káros jelensé­geiről. Ez a korosztály azért érdemel figyelmet, mert nélkülük nem lehet teljes sem a gyermek- és fiatalkorú, sem az idős korú nemzedék eltartása. Ez a réteg a társadalom legte­herbíróbb „csapata”, egy­ben a jelek szerint a legse­bezhetőbb, akik körében a 60-as évek közepétől a ha­landósági szint emelkedett. Semmiképpen nem cé­lunk sötétebb képet feste­ni a valóságnál, vagy eltú­lozni az életkort, a nemek viszonyát, hisz’ az erkölcsi értékek megléte, vagy hiá­nya nem ezekhez kötődik. Érdemes azonban elidőzni annál a kérdésnél: vajon megközelítőleg is arányos-e az erkölcsi közteherviselé­sünk, megteszünk-e min­dent azok megóvásáért, akik „két lángon” égetik az élet gyertyáját, van-e erőnk és akaratunk minden esetben megvédeni a legnemesebb erkölcsi értékeket hordozó és megvalósító embereket az iróniától, megfelelően különbséget teszünk-e a valós és látszatközéleti munkálkodás között? Ide­jében jutalmazzuk-e a közért munkálkodót', ákár egy élet teljesítményét, nem csupán akkor, amikor már tudjuk, nem sok van hátra az életéből és inkább a lel­kiismeretünkön kívánunk könnyíteni... N em kitalált és nem dramatizált kérdések ezek, tennivalóink egy részét villantják fel csupán, továbbra is nyitva hagyva a kérdést: megte­szünk-e mindent erkölcsi értékeink, az ezt megvaló­sító ember megbecsülése és védelme érdekében? Ha nyugodt a lelkiismeretünk, akkor válaszolhatunk igen­nel ... Páll Géza Képernyőn az idővonal csapadék Napkorról nézve nem volt. Adatok — óránként — Ez azért biztos, mert a hegyek árnyékodnak — pon­tosítja a látottakat Horváth Zoltán. Telex, telefon, URH-adó- vevő tartozik még a felszere­léshez, hiszen óránként ad­A KÖRNYÉKBELI LAKOSOK ÉS A VÄSÄROSNA- MÉNY FELÉ AUTÓZOK IZGALOMMAL FIGYELTÉK, MI ÉPÜL NAPKORON, A „HEGY” TETEJÉN. „RADAR — MONDTAK A JOBBAN ÉRTESÜLTEK, S ERRŐL MIN­DENKINEK A KÉPERNYŐN FELTŰNŐ, NAGY MAGAS­SÁGBAN szálló gépek jutottak az eszébe, sőt, AKADT, AKI ÜGY VÉLTE, EZTÁN MAR NEM IS LESZ JÓ A KÖRNYÉKEN LAKNI, MERT RAKÉTÁK IS LESZ­NEK, MÉG HA A JÉGELHARÍTAST SZOLGÁLJÁK IS. A korábbi jól értesültek ma már persze tudják, hogy még csak jégelhárítás sem történik ama radar segítsé­gével, mert ez a békés meg­figyelőállomás a meteorológi­át, az időjárási változások előrejelzését, kutatását szol­gálja. — Három ilyen van az or­szágban — világosít fel kész­séggel Horváth Zoltán loká- tortechnikus. — Egy Szent- gotthárd mellett, egy Ferihe­gyen, a harmadik pedig itt, Napkoron található. Ezek a kelet—nyugati, illetve a nyu­gatról keletre haladó időjá­rási frontok előrejelzését szolgálják. Vízügy, meteorológia A terem, ahol beszélge­tünk, némiképp hasoinlít a tudományos-fantasztikus fil­mek űrhajóinak irányítóköz­pontjára. Itt is képernyők villognak, kapcsológombok sorjáznak katonás rendben. De semmi nyoma a hókusz­pókusznak, itt igazi, nagy fontosságú munka folyik. — Szentgotthárdiról pél­dául a Földközi-tengerig is ellátni, mi pedig látjuk in­nét a Balatont is. Igaz, 3000 méter feletti magasságban csak,.mert a föld gömbölyű, az elektromos hullám pedig, akárcsak a fény, egyenes irányban terjed. Napkorról egyébként két­száz kilométer sugarú kört mérnek, ennyire terjed ki a figyelem. Hogy mit látnak? Látják az Északi-Kárpátokat látják folyóink vízgyűjtő te­rületét, s ez igencsak fontos dolog, mondjuk a várható vízszintek előrejelzésére. A vízügy és a meteorológia kö­zös finanszírozásában épült az állomás. — Ha kell, segítséget tu­dunk adni a tsz-ek biztosí­tási ügyeiben is, mert meg­mondjuk: egy adott terüle­ten milyen volt a csapadék intenzitása. Repülési szem­pontból viszont nagyon fon­tos, hogy rövid távú. de nagy pontosságú előrejelzést készí­Radarállomás Napkor mellett. (Császár Csaba felvétele.) M izsányi Jánosné boldog kitüntetett, s még boldogabb nagyma­ma. Tizenöt esztendőt töl­tött két-három műszakban a szalag mellétt. Varrt csodá­latosan szép női divatruhá­kat, blézereket, amelyek London, Bonn, Párizs kira­katait díszítették, öt eszten­deje napszabó. Laikus fel sem tudja fogni, mit is rejt a fogalom, amelyet a szakma produkált. A beavatottak úgy mondták: ez olyan beosztás, amely abszolút univerzális embert kíván. Olyat, mint Mizsányiné, aki a mesterség minden fortélyát érti. öt esztendeje, hogy Erzsi­ké „néni” kezéből veszik át a nyugati exportőrök a Nyír­ség Ruházati Szövetkezetben azokat a divatos ruhadara­bokat, amelyeken előtte va­lami kifogást leltek. Értékes, megbecsült munkása a szö- ^ vetkezetnek. Hírnevet óv, ta­nítványokat nevel, s annak a szocialista brigádnak a ve­zetője, amelyek csaknem minden tagja az ő keze alatt nevelkedett. Nemcsak varrni tanította Morauszki Tamásnét, Petri- kovics Máriát, Balogh Lász- lónét, Hovánszki Istvánnét és a két Rajzinger testvért, Margitot és Ágnest, hanem emberszeretetre, egymás tisz­teletére és megbecsülésére is. Gondosan írt sorok őrzik a brigádnaplóban, mit vég­zett ez a brigád a legkisebb nyíregyházi polgárokért. Szám szerint sok lenne fel­sorolni is hány száz paplan­huzatot, fektetőt, ruhazsákot varrtak ezek a női kezek az óvodák kicsinyeinek társa­dalmi munkában, munkaidő után. Mizsányiné brigádjának minden tagja kiváló dolgozó kitüntetést ért el évek kitar­tó munkájával. Rajzinger Ágnes nemrégiben kapta meg a kiváló ifjúsági vezető kitüntetést. Testvére, Margit, e részleg KISZ-szervezetének a titkára. Mizsányinét legutóbb a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben r£- szesítették. Meghatódott, könnyeit törölgette. — Jó érzés, ha az ember tudja, odafigyelnek a mun­kájára — mondta. — Nem is annyira a pénz számit ilyenkor, noha nem jön rosz- szul, hanem az erkölcsi meg­becsülés. Húsz év alatt há­romszor kaptam meg a szö­vetkezet kiváló dolgozója ki­tüntetést. És most a szakma legmagasabb elismerését! Meghatott és meglepett, ami­kor olvastam a nevem a Ke- let-Magyarországban. Tíz esztendeje vagyok a Petőfi szocialista brigád vezetője: ilyen magas elismerést csak az ő segítségükkel és támo­gatásukkal tudtam elérni. A mestervizsgát a szövet­kezetben tette le, itt végezte a tanfolyamot, kiváló ered­ménnyel. Számára élmény a munka. Szereti és nyugdíja előtt egy évvel is vallja: ha még húsz éve lenne, újra itt kezdené, s végigjárná ezt az utat. Farkas Kálmán tünk. A MÉM Repülőgépes Szolgálatnál a növendékek gépeinek repülési irányát le­het egyebek közt ennek se­gítségével meghatározni, de a ■ légi forgalom is igényt tart a segitségünkre, mert előre je­lezzük, hogy mikor és hol várható csapadék. Zsugorítják a kört : Míg a magyarázatot hall­gatom, a radarképernyőn körbe forog az idővonal, ami nagyfrekvenciás, nagy telje­sítményű rövidhullámokkal tapogatja a terepet. Egy kis gyakorlati bemutató követke­zik. Háromszáz kilométert mérünk: világos foltokat, vagyis felhőket látunk. Két­száz kilométerről részlete­sebb képet kapunk, itt jól ki­vehetők a hegyek. A Zemp­lén, az Északi-Kárpátok, a Bükk. A felhők egy része el­úszott felettük. — Egy kis utánpótlás még van — mondja a radartech­nikus —, azonban a frontot követő csapadékzóna már át­vonult. De tőlünk keletre, il­letve délre esik az eső. Te­lepülésekre menően kimutat­juk, hol esik ... A felhők — folytatja — most ötven kilo­méteres sebességgel halad­nak északról délre. Űjabb kapcsolás: 100 kilo­méterre látunk. Látjuk pél­dául. hogy Hajdúböszörmény környékén intenzív csapa­dékfelhő található. És látjuk a Tisza töltését, a nagyfe­szültségű távvezetéket; öt­ven kilométerre zsugorítva a kört, kirajzolódik a tokaji hegy, huszonöt kilométerről pedig egyenként számláljuk a villanyoszlopokat és megfi­gyeljük: Jósa város fölött fel­hős az ég, de csapadék nincs. S hogy a meteorológu­sok nem az ablakon kinézve állapítják meg, hogy esik az eső, vagy a hó, arra itt kéz­zelfogható a bizonyíték: ara- daremyőn kirajzolódik a Napkor felett kavargó esőfel­hő képe. „ Bekukkantunk Budapestre, ahol e kora délutáni órában nak adatokat. Számítógépet is várnak. És szeretnék, ha minél , több szövetkezet is ki­kérné tanácsaikat, mert ha kell, azt is megmondják, ér­demes-e permetezni? Felmegyünk a kupolába, áhól a radar maga található. Megnézzük a műhelyeket, irodákat, pihenőhelyisége­ket. Azt az egész kis világot, ami a kívülálló számára oly misztikusnak tűnik. Pedig nincs itt titok, nincs itt cso­da. Olyannyira nincs, hogy bárki bemehet hozzájuk, megnézheti, hogyan dolgoz­nak, sőt az erre külön rend­szeresített vendégkönyvbe még be is írhat... S. Z. MEZŐGÉP- Grlesel kooperációban Rakodógép — olcsóbban Űj gép mintapéldánya ké­szült el a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat nyírteleki gyáregységében. A mezőgazdaságban és az ipar­ban — szállításnál — egy­aránt alkalmazható markoló­rakodó az NSZK-beli Grie- sel-cég hidraulikájával mű­ködik és a hazai piacon ér­tékesítik majd. Megfelelő adapterrel kiválóan alkalmas például szerves trágya rako­dására, de ömlesztett ipari nyersanyagok, vagy darab­áruk átemelésére is. Vonta­tott kivitelben készült gép, hidraulikáját is a vontató működteti, így lényegesen ol­csóbb lesz, mint a hasonló, önjáró rakodó-markoló gép. Ha sípot — ivott Magnós szonda A Volán 5. számú Vállalat fehérgyarmati telepének dol­gozói nem szívesen „nyilat­koznak” Mike Béla garázs­mesternek, ha esetleg alko­holt fogyasztottak. Olyan al- koholtester van ugyanis ke­zében, mely nemcsak a ská­lán, hanem sípoló hanggal, mindenki füle hallatára jelzi is a fogyasztás mértékét. A prügyi Tisza menti Tsz közel 19 ezer forintért olyan készüléket gyártott, amely szinte korlátlan, ideig hasz­nálható ‘ az italfogyasztás megállapítására. Ha a vétkes akaratoskodik, akkor előke­rül az elszíneződő szonda: s ha ez sem elég, akkor követ­kezik a vérvétel. Az alap azonban a bárhol működtet­hető tester jelzése, mely magnóval összekapcsolva a bemutatkozás során szalagon rögzíti a jelző hangot is. A beszerzés, illetve működtetés óta munkaidőben szinte meg­szűnt a volánosok alkoholfo­gyasztása. A rádiósmagnóhoz hasonló készülék rendszeres jelenléte elégséges a fegyel­mezettebb magatartáshoz. Jól jövedelmez a cirok Kevesen gondolták volna három esztendővel ezelőtt Bátorligeten, hogy mégis „be­futó” növény lesz a cirok, a seprű alapanyaga. Mert a kezdő évben gazdaságtalan volt a termesztése, egybeesett más őszi növények betaka­rításával, lekötötte a mun­káskezeket a közösben. A következő évben már csak a háztájiban termesztették, ahol a családtagok mellett a rokonok és ismerősök segítet­ték a betakarítást. Így már van benne fantázia, mond­ják a szövetkezet vezetői, hi­szen egy hektárról tisztán öt­venezer forintot hoz a kony­hára. Megéri a termelőszövetke­zetnek is. Amikor négy év­vel ezelőtt elkezdték a seprű­gyártást, akkor még vásá­rolt alapanyagot dolgoztak fel. Egy esztendővel később már saját cirokból kötötték a seprűt, s azóta is a háztáji­ból vásárolt anyagból dol­goznak. Csak Bátorligeten száznyolcvan téesztag foglal­kozik a ciroktermesztéssel, de a nyírségi községen kívül még- huszonhat helységben termelnek a Búzakalász Ter­melőszövetkezetnek, összesen háromszáz hektáron, a tava­lyinak dupláján. Az idei tervükben kétszáz­ezer seprű készítése szerepel, ez közel tízszerese a négy év­vel ezelőttinek. A felfutás már jelzi a keresletet, ám rengeteg munka, piackutatás van emögött. A fő cél pedig a vevőkör megtartása, illetve bővítése. Mert Szabolcs-Szat- már megyében csak az ipari üzemeknek szállítanak, az ÁFÉSZ-ek nem érdeklődnek a bátorligeti seprű iránt. A megyén kívül több élelmi­szer- és vegyiáru-nagykeres- kedelmi vállalat tartozik vá­sárlóik közé. Seprűből az exportszállítás azon bukott meg, hogy Bá­torligeten még kézzel kötik, viszont a tőkés országok csak gépi kötésűeket vásárol­nak. Ellenben hamarosan le­hetőségük nyílik gépek vá­sárlására. A számítások pe­dig azt igazolják, érdemes seprűt gyártani, amivel sze­rény nyereséget is elérnek. A termelői kedv fokozása révén több a cirok, mint amennyit feldolgoznak. Ezért is jött jól a külkereskedelmi vállalat ajánlata, miszerint Olaszországban van piaca a növénynek. Egy mintatételt már el is készítettek Bátor­ligeten, jövőre pedig már háromszáz tonna ciroksza- kállra és ugyanennyi magra van exportszerződésük. Sípos Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom