Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. május 8. Negyvenhétezren a múzeumfaluban Nagykor—tsz- Osmzmfogásaai Új szaküzlet Vas-műszaki boltot nyit Mátészalkán, a Jármi út 2. szám alatt a VASVILL Ke­reskedelmi Vállalat és a Kraszna menti Termelőszö­vetkezet. A július másodi­kén megnyíló üzletben az idén 60 millió, jövőre viszont már 100 millió forint értékű áru eladását tervezik. A boltban állandóan mintegy 15 millió forint értékű áru­készlet áll majd a vásárlók rendelkezésére. A VASVILL Depó e lánc­szeméhez a termelőszövetke­zet a kereskedéshez szüksé­ges helyiségeket, valamint azok berendezéseit biztosítja, a VASVILL pedig valameny- nyi beszerezhető műszaki terméket — így például hír­adástechnikai, elektromos háztartási, mezőgazdasági, víz- és gázellátási eszközö­ket, ezek tartozékait, szer­számokat és egyebeket, meg természetesen a bolt sze­mélyzetét. A nyereségből ki­ki „érdemei” szerint fog ré­CTpcprj n j A VASVILL Depó hálózat­ban elsőként Mátészalkán vezetik be az iparcikk-köl­csönző szolgáltatást. A téli „álom” után április­tól ismét látogatható a Sós­tói Múzeumfalu. Mint az a szabadtéri múzeumi létesít­ményeknél lenni szokott, a közönség nehezen várja ki az építkezés teljes befejezé­sét, s ezért a már elkészült épületeket megnyitják a né­zők előtt. A Sóstói Múzeumfalu is messze áll még a teljesség­től, még több épület és a gazdálkodással összefüggő tárgy vár az „áttelepítésre”, de az elkészült portákra máris sokan kíváncsiak. A Felső-Tisza vidékének jellegzetes népi építészetét bemutató múzeumfalut ta­valy negyvenhétezren keres­ték föl. A képen: bökönyi kapu az anarcsi bálványos ház előtt. (Elek Emil felvé­tele) Kezdődő verseny a kereskedelemben Konkurrencia, a vásárló hasznára A cél: minél jobb, gazdagabb árukészlet álljon a vá­sárlók rendelkezésére. Ennek érdekében egyre több gyár, vállalat nyit önálló üzletet, valamint ma már szinte akis­kereskedelem nagykereskedhet, a nagykereskedelem kiske- reskedbet — tehát a gyárak, üzemek között és a kereske­delemben is verseny alakulhat ki, aminek legfőképpen mi, vásárlók láthatjuk hasznát. Beszélhetünk-e már igazi ver­senyről? — erről érdeklődtünk néhány, nagykereskedelmi tevékenységet is folytató vállalatnál. — Az ipar áruinak közvet­len értékesítésével színesíti a választékot — mondja Dávi- da Kornélné, a Meteor Ru­házati Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházának igazgatója. — Ez ugyanakkor jó piackutatási lehetőség, amikor is elsőkézből értesül arról: mi érdekli a vásárló­kat, mi fogy legjobban... De mindez nem veszélyezteti a kereskedelmi vállalatok pia­ci pozícióit, mert ma már a vevőknek nagy áruválaszték kell, amit a nagykereskede­lem jobban biztosíthat. Ennek érdekében 90 bel­földi és 16 külföldi partner­rel állnak kapcsolatban, sőt a termeltetési lehetőségek ré­vén mind jobban tudnak al­kalmazkodni a rétegigények­hez is, illetve a szezonális készleteket előre beszerez­hetik. A nagyker. már az őszi szezonra készül. PIACKUTATÁS — Nekünk is van saját boltunk — folytatja Dávida Kornélné —, de ez nem ele­gendő ahhoz, hogy a kiske­reskedelemmel versenyez­zünk. Az sokkal inkább az eredményesebb piackutatást szolgálja. Erre annál is in­kább szükség van, mert a ruházati piac jelenleg is stag­nál, s nekünk nem könnyű terveinket teljesíteni. A saját kívánalmainknak legmegfele­lőbb ruhákat főként a szö­vetkezeti iparban tudunk készíttetni, ott a legrövidebb az átfutási idő. A hazai igé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodást alapanyag­gondok nehezítik. Gondunk, hogy mind a nagyipar, mind a szövetkezeti „exportorien­tált”, de az a jelenlegi gaz­dasági helyzetben természe­tes. „TOPÄN”­LERAKAT — A megyében a gyártók közül egyedül a Szabolcs Ci­pőgyárnak vannak saját ci­pőboltjai — tájékoztat Ba­logh Zoltán, a Topán Keres­kedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának vezetője. — De, hogy a vásárlóinak kellő vá­lasztékkal szolgálhasson, ná­lunk is vásárol. Tehát a gyár saját boltjai a megyében nem zavarnak bennünket, viszont a kiskereskedelmi egységek nagykereskedelmi tevékeny­sége már inkább. — Tehát egy kezdeti ver­senynek vagyunk a részesei. A konkurrenseinkkel szem­ben azzal előnyben vagyunk, hogy itt a mintatermünkben a hazai cipőkínálatnak tel­jes skáláját bemutathatjuk. Ezen kívül előnyt élvezünk olyan tekintetben is, hogy mi az ipartól egy-egy termékből többet tudunk rendelni, mint mások, s ez a gyárakkal való egyezkedésnél nem rossz pont. A vállalatnak kialakult árpolitikája van — így bi­zonyos termékeket a többi­eknél olcsóbban tudunk adni. Hogy később mi lesz, azt nem tudom, de egyelőre a tervet hozzuk. TOVÁBBFEJLESZTIK A„DEPÓT” — A kesztyűt fel kell ven­nünk — jelenti ki Kopjáry Ernő, a VASVILL Kereske­delmi Vállalat nyíregyházi lerakatának igazgatóhelyette­se. — Ma már az áruforgal­munk 25 százalékát kiskeres­kedelem révén érjük el, ami évente 350—400 millió forint értéket tesz ki. Sőt, július 2- án a Kraszna menti Terme­lőszövetkezettel közösen Má­tészalkán nyitunk egy vas­műszaki üzletet. S mivel az utóbbi időben a kisker.-ek is közvetlen, a gyáraktól törté­nő árubeszerzési jogot kap­tak, a verseny éleződik. Az erősebb megmarad, a gyen­gébb elpusztul. A tavalyi évünk nagyon jól sikerült: 12 százalékos bérfejlesztést hajt­hattunk végre. — A jövőben a depórend­szert továbbfejlesztjük. Mi nem tudunk olyan vásárlási körülményeket teremteni, mint mondjuk a Kelet Áru­ház — azzal fogjuk meg a vevőket, hogy sok mindent olcsóbban adunk. A két bol­tunkban tavaly 6 millió fo­rint árkedvezményt adtunk a vásárlóknak. Az idén is így lesz ... Cselényi György A téma az utcán Hevei* — az er­dei ütem. Egy jó nagy tüske for­májában. Hogy­hogynem. a tüske ég­nek áB. és éppen ott tartózkodik altot majd a bicikli elgu­rul. Egyszóval — ki­lyukadt a gumi. Tör­tént ez persze az ünnepek alatt, ami­kor a gumi javító is kikapcsolódott. Jött a szerda, s végtelen naívságomnál fogva az a képtelen ötlet jutott eszembe, vásá­rolok olyan kis gu­midarabokat — öt-tíz égy nylonzacskóban, szerintem filléres áru. Sürgősen .rá kel­lett jönnöm, hogy ha örömet akarok sze­rezni a gyereknek a Csináld magad moz­galom keretében el­végzett barkáesmun- kával. azaz mi ra­gasztanánk. akkor meg kell venni egy vadonatúj tömlőt és abból aztán tetszés szerint metszhetek ki kétforintos nagyságú darabkákat. Hátha van még tüske az erdőben .. Tele a kezem min­denféle élelmiszerrel, kenyér, üvegek, tej, a tejfölre is vigyázni kell, mert gyakran hibás a teteje, föl­dül, kifolyik, rá a retekre, vagy ami útjába kerül, és ak­kor eszembe jut, kell még *vennem egy kiló krumplit. Az még valahol elfér, majd átrakom a te­jet a másik szatyor­ba és oda. a süte­mény alá. Fölmérem a súlyt, igen. az egy kálót még elbírja a táska, kitart a fül hazáig, legföljebb ci- pekedek egy kicsit, de nem kell vissza­jönni. Kedves a ke­reskedő, mert moso­lyog rám, miközben közli, hogy „burgo­nyánk csak kettőki- lós kiszerelésben ta­lálható”. Azaz vagy viszek két kilót a pi­ros hálóban — nyil­ván ez a kiszerelés —, vagy nem eszünk krumplit. Ez utób­binál döntöttem, mert hallottam vala­kitől : a kereskede­lem is ráfizethet erre az ötlettelenségre, ugyanis nála ugyan­úgy összefülled és kidobható az egész, mint az én mini­kamrámban ... Kirándulni megyünk a nyáron. Sátorral. Az lesz ám a roman­tikus. Lelki szemeim előtt megjelenik a langyos estében a 'kedves, meghitt, idil­li kép — mi és a sá­tor. Irány a kölcsön­ző, hátha így jobban járunk. Azt mondja a hölgy, nem jegyez­heti elő augusztusra, mert nem biztos, hogy lesz sátruk, de legyek nyugodtan, mert bármikor jö­vök, másnapra tudna kölcsönözni, mert biztos lesz sát­ruk. Ez legalább egy ellentmondás — föl­adom. Valószínűleg a Sóstón töltjük a sza­badságot . . . B. E. Dokumentumfilm Neveletlen szülők? Ifjú dalosok Feszfivál a békéért Fesztivál a békéért — ezt a címet viseli a Deb­recenben a Kölcsey Mű­velődési Központban má­jus 10-én megrendezésre kerülő nagyszabású ifjú­sági fesztivál. Ekkor mu­tatkoznak be a december­ben meghirdetett béke- dalpályázatra eljuttatott legjobb művek alkotói is. A KISZ Központi Bizott­sága és az Országos Bé­ketanács ifjúsági és diák- bizottsága által meghirde­tett pályázatra az ország minden részéből, de még külföldről is érkeztek al­kotások. A 651 pályázó közt ta­lálható hortobágyi pász­tor, úttörőcsapat, hivatá­sos és amatőr előadómű­vész. A műfajok is igen széles skálát ölelnek fel, a rockopera, a komolyze­nei mű, dzsessz, a városi népzene, a rockzenekari szám mellett mai dal is szerepel. A művek bemu­tatója már szerdán meg­kezdődik az agrártudo­mányi egyetem színház- termében. A fesztivál a békéért rendezvény középpontjá­ban a békedalpályázat győztes számainak — most már nyilvános — bemutatója áll. Az elő­adók közt szerepel a nyíregyházi Dongó, a Rodeó, a Lux, a Szélkiál­tó együttes, Berki Tamás és Varga Miklós. A kö­zönség itt ismét értékel­het és szavazhat a legjobb művekre. Kirakodóvásár­ral, békebutikkal, könyv- és lemezárusítással kötik össze a rendezvényt. A békedalpályázat ezzel nem ér véget. A kórus­művek iránt érdeklődött a KÖTA. Hanglemez, da­losfüzet és műsoros ka­zetta készül a beküldött pályamunkák feldolgozá­sából. S.__________________________S M ilyen a mai iskola, mi­lyenek a mai gyere­kek? Melyek az ifjú­sággal kapcsolatos legna­gyobb problémák? Csak egy­szerűen nemzedéki ellentét­ről van szó, vagy mi, felnőt­tek — s ebben már benne vannak a háború idején vagy után születettek is, szóval mindazok, akiknek gyerekei most járnak iskolába — vé­tettünk máris a jövő ellen, hogyan tudjuk helyrehozni a hibákat, miként alakíthatjuk gyermekeink szemléletét az életről, a munkáról, az érté­kekről? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a doku­mentumfilm, melyet csütör­tökön mutattak be Nyíregy­házán. Nincs az a mesterséges szi­tuáció — bármilyen hiteles­nek hat is a filmvásznon — ami az élettel versenyezhet, nem lehet rafináltabb ki­agyalt történet a valóságnál. Mindvégig erre kellett gon­dolnunk Magyar József: A mi iskolánk című filmjét fi­gyelve. Vasszécsény, Dabas és a főváros több oktatási intéz­ményét kereste föl a forga­tócsoport. Megdöbbentő őszinteséggel nyilatkoztak meg az általá­nos iskolai tanulók, a közép- iskolás diákok, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészhallgatói, a munká­ról, életcélokról, s rólunk, fel­nőttekről. Kevés munkáért sok pénz — ez az elv domi­nál — erőn, lehetőségen fe­lüli irreális elképzelések, be­járónőkkel, cselédekkel, — hódít a nyugati filmekből vett minta — többen kije­lentették: csak papíron fog­nak dolgozni, a pénzt majd megszerzik valahogy. Magyarországon nem lát­nak perspektívát — a vidéki iskola osztályából hatan, a pestiből ketten kívánnak itt­hon boldogulni, a többi Nyu­gatra vágyik. Drámai erejű volt a pesti osztályfőnök szembesítése a diákokkal — a „védekezéshez” szerintünk sajnos kevés, hogy a tanterv a tanévre mindössze kétszer 45 percet ír elő a hazaszere­tetre nevelésre, mert annak minden lehető tantárgyat át kellene hatnia. A fiatalok lus­ták — a zsebpénzt, a jólétet anélkül is megkapják, hogy érte követelményt támaszta­nánk velük szemben — s nem véletlenül tiszteletlenek — mondja az egyik tanárnő — mert maguk a szülők is neveletlenek, nem köszönnek, vagy el sem jönnek a szülői értekezletre. A bemutatott nyolcadik osztályból senki sem tudott egyetlen egyet sem az úttö­rők 12 pontjából, a középis­kolások osztályában egy fiú kivételével senkit sem érde­kel a politika — mind KISZ- tagok — a tanárok tudják, hogy a középiskolások egy része iszik. A tanár szakos egyetemisták közül jó ha csak minden tizedik készül a választott pályára, a többiek nem akarnak tanítaniv nem akarnak vidékre menni, kö­zömbösek, fásultak, unottak, nem látnak távlatokat, fogal­muk sincs, mit fognak kez­deni a diplomájukkal. Ügy tűnik, túlságosan is a nevelőiskolával foglalkozik a film, holott épp maguk a tanárok nyilatkoznak: neve­lésre nem marad idő. Bon­colgatják a film készítői az oktatás néhány gyönge pont­ját is, emlékezetes marad a harmadikosok olvasókönyvé­nek bemutatása: a tankönyv olvashatatlan, a korosztály­nak nem felel meg, tele van idegen szavakkal, és a me­sékből „vér csöpög”. H árom évig állt fiókban a film — nem véletle­nül. Olyan kérdéseket taglal, mely valamennyiün­ket érint, hiszen a — mottót idézve — „A holnap társa­dalma olyan lesz, amilyen a mai iskola”. Most a társadal­mi „szembesítésen” a sor. Megnézzük-e vajon elegen, végiggondoljuk-e saját teen­dőinket? Mit szólnak az „il­letékesek”, a nevelők és a szülők, a bemutatott kép jel­lemző-e, vagy a többség nem ilyen, egyáltalán elér-e azok­hoz, akiket illet. Ügy tudjuk, a moziüzemi vállalat az ál­talános forgalmazást nem kockáztatja meg. Néhány he­lyen azonban kísérletképpen vetítik, illetve a társadalmi forgalmazás útján eljut az iskolákba és minden olyan helyre, ahol azt igénylik. Re­mélhetőleg a címzettekhez is ... Baraksó Erzsébet Változó kocsordi falukép, (elek) Táncsics-emlékiílés Táncsics Mihály halálának 100. évfordulója alkalmából kétna­pos országos tudományos emlék­ülés kezdődött hétfőn Tatán, a Magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság és a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága rendezésében. A városi pártbizottságr székházában rendezett megnyitó ünnepségen Varga Gyula, a Komárom me­gyei Tanács elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Sza­bolcs Ottó, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára mondott be­szédet. Ezután két előadás hang­zott el: Lukácsy Sándor Táncsics eszmevilágáról, Orosz István Táncsicsról és a jobbágykérdés­ről beszélt. A tudományos em­lékülés hétfői programja korre­ferátumokkal és a Táncsics áes- teszéri szülőházánál rendezett eml'élcünnepséggel fejeződött be. Kéznél volt a bosszantéfa A' kriminológiának van egy kevéssé ismert területe, a vjjtati- mológia. amely azt vizsgálja, mennyiben hatott közre egy bűn­cselekmény elkövetésében, ki­váltásában az áldozat magatartá­sa? A Nyírkátán augusztus 22- én történteik szolgálhatnának né­mi tanulságul e tudomány kép­viselőinek. Úgy indult, hogy ha valaki bíróság elé kerül a két ivóclm- bora közül, az P. I. lesz. Pedig — szinte napra pontosain — két évvel ezelőtt ö volt a sértettje egy ügynek, amiért az 1923-as születésű Egri Mihályt ítélték el. Met sző ollóval okozott sérüléseket a másiknak, de az ital mellett hamar kibékültek. Ezen a napon is együtt ment hazafelé a két em­ber (mindketten ittak már vala­mennyit korábban), s megbeszél­ték, hogy estére közösen pálin- kázmak majd. P. I. — akit ko­rántsem lehet a gondos család­apa mintaképének nevezni — részegen hazaérve veszekedni kezdett a feleségével, s veréssel fenyegette. Majdnem tettlegességne került sor köztük, végül az asszony és gyermeke a szomszédba mene­kült. P. I. az utcán is folytatta a hangoskodást. Erre ért oda Egri Mihály, s rászólt: ne cirkuszol- jon, minek veszekszik? Több se kellett P. I.-nek, rátámadt Egri­re, s dulakodni kezdett. Kisze­dett az árokpartról egy jó méte­res. úgynevezett bosszantott, és azzal ütött. Egri elesett, de el tudta venni a karót, s kétszer rá­húzott P. I. hátára. Amaz ekkor a két és fél méteres, nyolc kiló súlyú kapukitámasztó vasat akar­ta fegyverként használni, de ezt is elvette tőle Egri, majd haza- Lndult. A kapujukba érve azonban hátrafordult, és most ő szidta P. I.—It: „gyere ide és Itt legény- kedj!” — jelszóval. A sértett ha­donászva üres kézzel elindult fe­lé. Amikor közel ért, Egri Mi­hály felemelte a vasrudtat és nagy erével, lendületből fejbe csapta P. I.-t, aki a földre esett. A sértett ‘koponya tör test, agyzú- zódást szenvedett, s fél oldala le­bénult. A megyei bíróság emberölés kísérletében találta bűnösnek Eg­ri Mihályt, s öt év szabadság­vesztésre Ítélte, hat évre pedig eltiltotta a közügyektől. A vád­lott és védőjének fellebbezése nyomán került a Legfelsőbb Bí­róság elé az ügy, amely helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, (pd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom