Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
KM HÉTVÉGI melléklet Tisztelt Támba András! Engedje meg, bogy gratuláljak az Ifjúságért Érdemérem kitüntetéséhez, melyet őszülő fejjel kapott meg, bizonyára nem érdemtelenül. Most mégis egy korábbi találkozásunkra emlékeztetem, amely csak látszólag esik távol a kitüntetéstől, bizonyítva, hogy ön idősödő szakmunkásként és párttitkárként is képes a megújulásra, s arra, hogy lépést tartson, illetve lépést is váltson, ha a követelmények úgy diktálják, s erre ösztönözze környezetét is. őszintén meglepett, ahogyan akkor a pártfórumon összefoglalójában reagált a gazdasági kihívásokra. Képletesen szólt, de találóan. Idézem: „Aki gyorsabban fog halat, az hamarabb ehet halászlét, így vagyunk ezzel a gazdasági életben is. Aki korábban van jelen a piacon és ott kiváló minőségű terméket kínál elfogadható áron és pontosan szállít, az nyer!” ön és csapata megnyerték az első csatát, mert érezték és megértették: váltani kell és vállalkozni! Magasabb fokozatra szükséges kapcsolni, ha meg akarnak élni, ha helyt akarnak állni a kegyetlenül nehéz gazdasági versenyben. Tudom akadtak akkoriban Önök között is kétkedők, gáncsoskodók és kishitűek. Volt, aki „betartott”, akadtak intrikálok, de azért voltak szép számmal szurkolók is, akik bíztak a vasas szívben, a lakatosok szaktudásában és elkötelezettségében. Nekik lett igazuk. Nem volt könnyű ezt a csatát megnyerni. Hallottam: akkor döbbentek rá igazán a verseny kegyetlenségére, amikor megelőzték Önöket a piacon, s lemaradtak az egyik jó üzletről. De a lényeg, hogy tanultak belőle. Második esztendeje, hogy a SZÁÉV segédüzeme — ahol ön párttitkár — tavaly kísérletképpen önállóságot kapott. Sokan voltak kíváncsiak a vállalatnál akkoriban: vajon mit tudnak kezdeni a melósok a megnövekedett önállósággal? Lesz-e elég „sütnivalójuk” a vállalkozáshoz? Képesek lesznek-e a fiatal műszakiakkal zöldágra vergődni, olyan piacorientált termékeket gyártani, amely nyereséges? Sikerült. Amikor legutóbb találkoztunk, örömmel újságolta, hogy a legigényesebb megrendelőket, a Lenin Kohászati Műveket is megnyer- j ték. Ezek a tények, igazolják, hogy tudnak élni az önállósággal, mely forintban is mérhető. Tavaly, a kísérlet évében a segédüzem produkálta tiszta nyereség I meghaladta a 10 millió forintot. Figyelmet érdemel, hogy erre az évre is sikerült lekötniük a teljes termelési kapacitásukat. Nyereséget termelő munkájuk van egész esztendőre. Részt vesznek a HALDEX-programban is, gyártmányaikat Özdon, a meddőhányóknál hasznosítják. Tisztelem az ön munkáskollektívájában a bátorságot, a kezdeményező készséget, s hogy sikerült megértetniük mindenkivel: csak megújulással, a magas követelmények teljesítésével érhetnek el sikert a gazdasági versenyben. Eredményeiket egyben a munkások magasabb keresete is igazolja: reálisan kockáztattak. Drukkolok Önöknek idén is azért, hogy céljaik megvalósuljanak. Munkáscsapatuk megízlelte, mit is jelent a 'kényszerű felismerésből nagy energiával és szorgalommal kiizzadt siker. * Sikeres kísérletük egyben azt is bizonyítja, hogyan bontakoztatható ki a szellemi tőke, a munkás akarata, szorgal- ' ma, kezdeményezése, ön mondta azon az emlékezetes taggyűlésen: az főz hamarabb halászlét, aki hamarabb fog halat. Szívből kívánom, hogy merítsék hálójukat sikerrel, járjanak szerencsével. Márton Lajossal, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatójával az ellenírzések tapasztalatairól Amikor erre a beszélgetésre készültem, több olyan anyagot olvastam el, amely az Önök munkájának eredményeiről szól, s találtam olyat, amelyik a megye vállalatainak, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteinek gazdálkodását elemzi. Mi köze egy ellenőrző szervezetnek ehhez? A megye vállalatai, szövetkezetei igazgatóságunkhoz nyújtják be az évközi és éves gazdálkodásukról szóló mérlegbeszámolójukat. Apparátusunk összegyűjti ezeket és továbbítja a Pénzügyminisztériumnak, ahol a Számítástechnikai Intézettel különböző csoportosításban feldolgozzák azokat. A feldolgozott anyagok igen sok információt tartalmaznak, amit mi is megkapunk. Ezekből különböző célokat szolgáló elemzéseket, értékeléseket végzünk, de a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések során is felhasználjuk a témavizsgálatok kijelöléséhez, a jelentések készítéséhez. Hogy mi köze egy ellenőrző szervezetnek ehhez? Tevékenységünk már rég túlnőtt a régi értelemben vett hibakeresésen. Ma már az ellenőrzés elképzelhetetlen köz- gazdasági szemlélet, vagy ismeret, azaz az üzemek gazdálkodásának pénzügyi szemléletű megítélése nélkül. A Ha így van, kérem, mondjon néhány ^ jellemző dolgot legfrissebb tapasztalataikról. — Ellenőrzési munkákat — az év eleji felkészülés és a mérlegátvételek miatt — csak április elején kezdtük el, így. elsősorban a veszteséges és alaphiányos gazdálkodásról szerzett tapasztalatokkal rendelkezünk. A megyei vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának eredménye 1983-ban igen szélsőségesen alakult. A mezőgazdaságon kívüli népgazdasági ágazatokban az országos átlagot meghaladóan nőtt a veszteség üteme, igaz, hogy hasonlóan — 9,8 százalékkal — nőtt az elszámolás alapjául szolgáló nyereség is. — A mezőgazdasági ágazatban a nyereség 28,6 százalékkal csökkent, a veszteség — amely 225 millió volt — több mint kétszeresére növekedett. 1983-ban négy állami gazdaság és negyven termelőszövetkezet volt veszteséges. Ebből egy állami gazdaság és tizenöt szövetkezet önszanálással, a korábban képezett és meglévő alapjainak bevonásával rendezte veszteségét, két szövetkezetnek pedig a TESZÖ-V a kölcsönös támogatási alapból nyújtott fedezetet a veszteség rendezésére. A többi 23 tsz-ből 12-nél gyorsított eljárással, 11-nél szanálási eljárás keretében rendeződött a pénzügyi helyzet, így mindenütt sikerült megteremteni az 1984. évi gazdálkodás pénzügyi feltételeit. A gazdálkodással összefüggő tapasztalatok megmutatták, hogy a veszteséges és alaphiányos vállalatok, szövetkezetek többségénél az eredménytelenséget előidéző objektív okok mellett a szubjektív, személyi tényezőknek 'is jelentős szerepe volt. Szavaiból az derül ki, hogy a vállalatok, szövetkezetek nem gazdálkodtak olyan eredményesen, mint a korábbi években. Milyen okai vannak ennek? — Azt hiszem az okok a külső körülmények romlása mellett belső gondjainkkal is összefüggenek. A mezőgazdaságon kívül ágazatok gazdálkodásának főbb mutatói az országos átlagnak megfelelően, vagy azt közelítően alakultak. A mezőgazdasági üzemek eredményességét a szubjektív tényezők mellett az aszályos időjárás, az 1982-ben betárolt alma és burgonya kitárolási vesztesége, a tavalyi alacsony almaértékesítési ár, és az exportnál bevezetett új követelmények okozták. A Mi az oka, hogy az üzemek gazdálko- w dási színvonala visszaesett? — Ennek a kérdésnek a megválaszolására azt hiszem két okból sem vállalkozhatok. Egyrészt, megt nem az én feladatom, másrészt, mert a válasz kibontása igen komoly elemző munkát igényelne. Ennek ellenére véleményem szerint nem volna helyes, ha mindent a külgazdasági körülmények romlásának, vagy a szabályozó rendszer szigorításának tudnánk be. Kétségtelen, ezek a tényezők hatottak, azonban ahol a vezetők az alkotó kollektívára támaszkodva a meglévő tartalékoknak legalább egy részét feltárták és törődtek a szervezéssel, a munkafegyelemmel, ott a gazdálkodás eredménye nem romlott. Néhány éve azt nyilatkozta lapunknak, hogy javult a vállalatoknál, szövetkezeteknél a pénzügyi, gazdálkodási fegyelem. Érvényes ez a megállapítás a múlt évre is? — Az utóbbi egy-két évben a gazdálkodóknál a számviteli rend, a bizonylati ok„R tapasztalatok megmutatták, hogy a veszteséges és alaphiá- nyos yáülalaitok, szövetkezetek többségénél az eredménytelenséget előidéző objektiv okok mellett a szubjektív, személyi tényezőknek Is jelentős szerepe volt.“ mányfegyelem terén bizonyos megtorpanás következett be. A tapasztalatok arra utalnak, hogy ezen a téren 1983-ban sem történt jelentős előrelépés. A jegyzőkönyvvel lezárt 141 revízió után kiadott elsőfokú határozataink 68 százaléka tartalmaz intézkedést a számviteli rend hiányosságainak megszüntetésére. A feltárt hibák nagy része a belső szabályzatok — a számlarend, az önköltségszámítás, a leltározás stb. — tartalmi hiányosságainak, illetve előírásainak nem teljes körű végrehajtásából, vagy annak elmulasztásából származott. Több olyan hiányosságot is feltártunk — például a felesleges vagyontárgyak selejtezésével és hasznosításával, a bontási anyagok készletbe vételezésének elmulasztásával kapcsolatban *—, amelyek szabálytalanok és a társadalmi tulajdon védelvét is veszélyeztetik. Sok hiányosságot tártak fel ellenőreink az erkölcsi normákat sértő magatartások területén. Ilyen a sajátgép- kocsi-használat, az előlegek szabálytalan juttatása és visszafizetése, a jutalmak, mozgóbérek jogszabállyal ellentétes kifizetése, a másod- és mellékfoglalkozás, de sok hiányosságot-tapasztaltunk a háztáji gazdálkodással kapcsolatban. — Ezek a hiányosságok szorosan összefüggenek a nem kielégítő vezetői magatartással és a belső ellenőrzés gyenge színvonalával. Különösen a szövetkezeteknél sok az ilyen jellegű hiányosság. Okát én abban látom, hogy a vezetők szükséges rossznak tartják a gazdálkodás gyors, megalapozott áttekintését szolgáló számviteli, bizonylati fegyelmet. A megállapított hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések formálisak, a hiányosságok megszüntetését nem kérik számon. Ebben a kérdésben a vezető igényességét tartom meghatározónak. Ahol jó a vezető, a szakemberek megmaradnak, a belső ellenőrzés hatékony, tehát a rendteremtést közös érdeknek tekintik, ott a gazdálkodás is jól szervezett és eredményes. Hány ellenőrzést végez, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatósága évente? — Igazgatóságunk — az évenként veszteséges gazdálkodók számától és a megyei szervek előre nem látott külön igényeitől függően — eltérő nagyságrendben ütemez pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. 1983-ban 185 gazdálkodónál tartottunk vizsgálatot, 141 üzemnél készítettünk jegyzőkönyvet. Ellenőrzéseink a Vállalatok, szövetkezetek eredményét 1981—1982-re vonatkozóan 96 millió forinttal növelték és 61 millióval csökkentették. Az alapokat 61 millióval növelték és 74 millióval csökkentették, míg 50 millió adóhiányt és 33 millió adótöbbletet állapítottak meg. Sajnos ez több, mint a korábbi években. £ Miért vált szükségessé az eredmények és w alapok növelése és csökkentése? — Igazgatóságunk alapvető feladata a mérlegben kimutatott eredmények, az alapok és a költségvetési kapcsolatok valódiságának felülvizsgálata. Mivel ez sok gazdálkodó mérlegében nem a valóságnak megfelelően történt, így azt ellenőrzéseink során módosítani kellett. A megállapítások tapasztalatai arra utalnak, hogy a gazdálkodók jelentős része az eredményt és az alapokat a rendeletek ismeretének hiánya miatt szerepeltette szabálytalanul mérlegében, néhány pedig átmenetileg kedvezőbb körülmények közé szeretett volna jutni. A megállapított adóhiányok, a támogatások szabálytalan igénybevétele és a jogtalan alapképzés miatt 23 millió forint bírságot szabtunk ki. A Ezek az ellenőrzések nyilvánvalóan w rendszeresek, az előbb elmondottakból ítélve azonban nincs elegendő visszatartó hatásuk. Milyen következményei vannak az önök vizsgálatainak? — Ellenőrzéseink természetesen rendszeresek, a vállalatokat, szövetkezeteket .így kétévenként visszatérően ellenőrizzük. Következményeiről már elmondtam, hogy a megállapított adóhiányokat, a szabálytalanul igénybe vett támogatásokat befizettettük az állami költségvetésbe, a megállapítások súlyától függően pedig bírságot is kiszabtunk. A bírságon túl egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a személyre szóló szankcióknak. A pénzbüntetés, a fegyelmi felelősség- revonás ugyanis nem a vállalatot, hanem a hibát elkövető vezetőt, vagy dolgozót sújtja. — Múlt évi megállapításaink alapján 23 személy ellen folytattunk le saját hatáskörben szabálysértési eljárást, 40 esetben javasoltuk fegyelmi eljárás kezdeményezését és tíz esetben éltünk a jelzés lehetőségével. Én nem hinném, hogy az ellenőrzéseknek nincs visszatartó hatása. Azt viszont tudom, hogy nem olyan ez a visszatartó erő, amilyet joggal elvárnánk. Ennek több oka van. Egyik például, hogy az irányítási rendszer változtatása után a gazdálkodók önállóságot kaptak, ám sok vezető nem tudott, néhány még ma sem tud élni ezzel az önállósággal. Gondot jelent az is, hogy esetenként az irányító, a felügyeleti szervek operatívan is beavatkoznak a gazdálkodás menetébe. Ennek következménye, hogy a felelősség, emiatt a felelősségre vonás is elmosódik.' Az irányító és felügyeletet -ellátó szervek munkájában még mindig tapasztalható bizonyos érdekvédelmi szemlélet. Gondot okoz az is, hogy az ellenőrző szervek, közöttük a mi megállapításaink sem minden esetben teljeskörűek, így a felelősségrevonások esetében az eljárás is körülményesebbé válik. A Az elmúlt évben a vállalati gazdasági ^ munkaközösségek, kisvállalkozások megalakulásával növekedett az igazgatóság feladata. Hány ilyen új szervezet jött létre a megyében és milyen tapasztalatokat szereztek működésükről? — A különböző társasági formák gyors ütemben terjedtek el megyénkben: 1982 végéig 107, a múlt év végéig 260 volt, mostanra pedig számuk elérte a 379-et. A társasági formák ellenőrzése újszerű feladatot jelentett az apparátusnak is. 1983-ban közel ^száz gmk, vgmk, polgárjogi társaság ellenőrzését végeztük el, adóztatási fegyelmükkel kapcsolatban vizsgálataink nem állapítottak meg kirívó szabálytalanságokat. Az előforduló hiányosságok többsége a még nem kellő gyakorlatra, a jogszabályok értelmezési problémáira vezethetők vissza. Megalakulásuk és működésük rendje általában megfelel a jogszabályi feltételeknek, több esetben kifogás merült azonban fel a nyilvántartási és adatszolgáltatási fegyelemmel és a számviteli renddel kapcsolatban. A rendelkezésre álló rövid idő tapasztalatai arra utalnak, hogy a társaságok döntően a közületek számára vállalnak munkát és nem veszik ki kellően részüket a lakossági szolgáltatásokból. — Jelentősebb szabálytalanságot a Sze- zám és a Garancia önálló gazdasági munka- közösségnél tapasztaltunk, ahol a naplófőkönyvbe a bevételek és a kiadások egy részét elmulasztották bevezetni, így természetesen a fizetendő adó összegét is a maguk javára manipulálták. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységére a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek a jelenleginél jobban oda kell figyelni, mert van olyan információ: ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a jól fizető munkákat a vgmk kapja meg, néhol pedig már munkaidőben lehetőséget adnak a munkaközösségek által végzett munkák előkészítésére. Jó lenne, ha a belső ellenőrzés is nagyobb figyelmet fordítana erre. ^ A Politikai Bizottság február 28-án ho- ^ zott határozatot az ellenőrzési tevékenység javításáról, a felelősségrevonás szigorításáról. Milyen feladatokat ró ez a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatóságára? — Az idei pénzügyi-gazdasági ellenőrző tevékenységünket már a Politikai Bizottság határozatának szellemében végezzük. Ez többek között azt jelenti, hogy ellenőrzési munkánk tényfeltáró jellegét, valamint a megállapítások számonkérésének hatékonyságát kívánjuk jelentősen növelni. A gazdálkodási fegyelem javítása érdekében fejleszteni kell a megyei állami (irányító és felügyeleti) szervekkel együttműködésüket. Ez nagymértékben szolgálná az ellenőrzés szigorának erősítését. A határozatból fakadóan tovább kívánjuk fejleszteni ellenőrző munkánk' megelőző jellegét és az aktuális jelen megfigyelése mellett fejlesztenünk kell a jövőbe mutató tevékenységünket is. Ezzel a vállalatok, szövetkezetek mellett a különböző irányító, felügyeletet ellátó szerveknek is szolgáltatni tudnánk jobbító cselekvésre késztető információkat. ^ Köszönöm a beszélgetést. Balogh József 1984. május 19.
