Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. május 19. Kelet-Magyarország 3 Találkozó M ájusban ezután min­dig egy nap az idős, nyugdíjas pártta­goké lesz. Tarpán az Esze Tamás Termelőszövetke­zetben határoztak így, mi­után már cselekedtek. Történt, hogy a párt- és gazdasági vezetés beszél­getésre, üzemlátogatásra hívta azokat, akik a nagy idők tanújaként, mint párttagok részesei voltak a szocialista életforma, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. Az egynapos esemény résztvevői — harmincket- ten — a termelőszövetke­zet autóbuszával bejárták a határt. Látták, miként bokrosodik, helyenként kalászol az 1500 hektár őszi búza. Mondtak véle­ményt a már sorját mu­tató kukoricáról és dicsér­ték a szakosított tehené­szeti telepen tapasztalt rendet, a jószágok ápolt- ságát. A gyümölcsöskert­ben rácsodálkoztak a ta­valy épített almamanipu- lálóra, tárolótérre ... Ilyen vélemények hang­zottak el: „Látjuk, rend­ben a határ, ha nehezen is, de megtanultátok, hogy milyen nagy szügség volt a vízelvezető árkokra.” Kom- lóson Esze Gábor — mi­kor látta miként haszno­sítják marhahizlalásra a régi (épületeket —, így beszélt: „Annak idején, amikor kijelöltük az istál­lók helyét, térdig sárban, gumicsizmában jártunk. Ki hitte volna, hogy egy­szer majd ide kövesút ve­zet, hogy annyi idő múl­tán is állnak majd a fa­lak”. Volt olyan idős párttag, Fazekas Béla, aki ereje ' fogytán ki sem szállt az autóbuszból, de a világért “btthon nem maradt, mert látni, tapasztalni akart.' És mert kedvére valókat látott, az öregek doyenje délutánra fehér asztal mellett már vidáman be­szélgetett. így telt el ä nap, annak jegyében, hogy negyven éve lesz a köz­ség felszabadulásának, 25 éve pedig a termelőszövet­kezet megalakulásának. 0 ” regek, nyugdíjasok találkozója mindig volt, lesz is, de olyan, hogy nyugdíjas párttagok töltsenek egy napot a fiatalokkal, most volt először — és lesz ez­után minden évben. Jó és hasznos kezdeményezés az ilyen. Több annál, mint megbecsülés, hiszen a párt- és a termelőszövetke­zeti vezetés nem csak di­csérő szóra vágyott, de őszinte véleményt és ta­nácsot kért, kapott. S. E. 1. Berzsenyi Gábor, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola II. éves, 22 éves repülő­gép-vezető hallgatója élete során 150—160 órát töltött ed­dig a levegőben, sok izgalmas pillanata volt már. Ezekhez hasonlítja az emlékezetes tag­gyűlést, amelyen döntöttek: felveszik-e a párttagság so­raiba? — Valóban így van. Talán az első, „avató” repülésemkor éreztem akkora drukkot,' mint a taggyűlésen — vallja a fiatalember. Alig három hónapja tagja a pártnak. Egyike a legfiata- labbaknak az új nemzedék közül. „Beleszületett” a szo­cializmusba, élményei az út­törő- és a KISZ-mozgalomba nyúlnak vissza, vagyis a má­ba. S mégis meghatározóként említi elhatározásában a szü­lői házat. — Az igazsághoz tartozik, hogy gyerekkorom óta olyan nevelésben volt részem, amely eldöntötte, hol a helyem. Édesanyám, édesapám is párttag, így nem is tudtam volna elképzelni más utat életemben — mondja, majd hozzáfűzi: — természetesen itt is kellett valakinek lenni, aki elindított az úton. Ez volt Bányász tanár úr. Oly sok­szor és türelmesen beszélge­tett velem az életről, a jövő­ről, mozgalomról, gondjaink­ról, hitvallásról, amely végül is megérlelte bennem az el- - határozást. így álltam oda: döntsék el, alkalmas - va­gyok-e a bizalomra. Berzsenyi Gábor Egy huszonkét éves fiatal­embernek milyen mozgalmi múltja lehet? Eddigi élete bi­zonyítás: úttörő, a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium­ban a Gagarin-alapszervezet KISZ-titkára. Elvégezte az V astaps/ ismétlés, vas­taps, Egyértelműen több az udvariasság­nál, a vendégnek járó tisz­teletnél. Ismétlésnél a pusztadobosiak hangja csengőbb, a mátészalkai táncosok lába fürgébb. A legfiatalabb szereplők tíz­évesek, a legidősebb, Ma- jercsik János bátyám már rég túl a hetvenen, a nyolc­vannal parolázik. Jut az ünneplésből mindenkinek. Szolnok ünnepli Szabolcs- Szatmár követeit. Vége. Az előcsarnokból nem siet a közönség. A szol­noki városi művelődési és ifjúsági házban még öt ki­állítás várja őket. És az előbbi ünnepeltek, a kis táncosok át-átszaladnak a csarnokon, hajukban villog a befűzött szalag. Élvezik, kóstolgatják a megérdemelt népszerűséget. A nagyob­bak öltözője se csendes. Olyan a hangulat, akár sportolók között egy győz­tes meccs után. Dicsérik az értő szolnoki közönséget. És átélik mégegyszer az előa­dást, fáradtan, de forrás- tiszta örömmel. Harcsár István ifi vezetőképzőt, a főiskolán most bizalmi. — És vőlegény vagyok — fűzi hozzá. — A menyasszo­nyom a tanárképzőn tanul. Berzsenyi Gábor igyekszik a repülős életre felkészítő magas követelményeknek megfelelni — eddig kitűnően. 2. Harcsár István III. éves mezőgazdasági gépész hallga­tó. ö is a 22. évét „tapossa”. Vitatkozó típus. — Mit érzett, mire gondolt, amikor megkapta a párttag­sági könyvet? Pillanatnyi gondolkozás után így váll: —• Egyfajta elkötelezettsé­get éreztem, azokra az idők­re gondoltain, amikor majd kikerülünk az iskola falai kö­zül. Kételyek vannak benne: vajon várják-e Szikszón, az állami gazdaságban? Szerző­dést kötött velük. — Remélem, megtalálom a helyemet. Szeretnék bizonyí­tani, s a munka mellett Gö­döllőn, az egyetemen níeg- szerezni a mérnökit. — Főiskolai hallgatóként mi vezette? — Talán az, hogy szeretek vitatkozni, s igyekszem min­dig a realitásokból kiindulni, úgy politizálni. Nekem is kö­zöm lehet ahhoz, hogy az em­beri túlkapások, gyengeségek ellen fellépjünk. így talán többet tudok tenni. Itt a fő­iskolán találkoztam olyan emberekkel, akik példaképek, meghatározók lehetnek éle­temben. Elsősorban Tar tanár úr. Nemcsak én, az egész cso­portunk rengeteget tanul tő­le. Az „öreg” a leikébe lát hallgatóinak. Előfordult már olyan eset, hogy az egyik srác teljesen „gödörben” volt. Ha borokban készült munkák kiállításának. Mindezekkel, ha más vonatkozásokban is. egyenértékű a megyei üze­mek termékbemutatójának sikere. KÖVETEINK Immár, a rendezvényso­rozat végén kritikaként is leírható: Szolnokon is sike­re volt a Megyei és Városi Művelődési Központ, két héten át tartó, Kecskemét után ezúttal Szolnokon ren­dezett, megyénket bemutató műsorainak. A vendég­könyv is igazolja, hogy egy­értelmű sikere volt a nyír­egyházi népművészeti stú­dió, a fotóklub kiállításá­nak. Ugyanígy a Felső-Ti- sza-vidéki szőttesek és mes­terkendők, vagy a megyénk gyermekképzőművészeti tá­A műsorokon kívül is olyant vittünk magunkról magunkkal, ami segít meg­ismertetni minket, a Szat- már táncegyüttes, a Pusz­tadobosi Népdalkor és Ci- terazenekar a Nyíregyházi Mesekert Bábegyüttes, a Nyíregyházi 4. számú Álta­lános Iskola kórusa, a Nyíri Amatőrfilmklub filmjei. Szakmai programok, baráti találkozók is színesítették a programsorozatot. Megyénk reprezentánsai talán né­hány százan lehettek. A szervezők, szereplők, a ren­ő nem segít, nem áll a fiú az életben sem talpra ... 3. Balázs Sándor III. éves gé­pészhallgató, közöttük a leg­idősebb: 23 éves. — Harcsár Pistával együtt kaptuk meg a párttagsági könyvet. Az egyik ajánlóm nekem is Tar tanár úr volt, a másik a KlSZ-alapszerve- zet. Ez volt az első olyan pártfórum, amelyen tanárok­kal egy sorban ültünk. Jó ér­zés volt. Elsősorban talán azért, hogy alkalmasnak tart­ják az embert erre ők is. Balázs Sándor tavaly már­cius óta a hallgatói szakszer­vezeti bizottság titkára. — Örülök, mert a szerve­zettség teljes. Minden hallga­tó szakszervezeti tag. Csak­nem azonos feladataink van­nak, mint a termelő üzemi szakszervezeteknek. Itt a ta­nulás segítése, a hallgatók tá­mogatása a fő teendő. Fize­tünk szülési, nosülési, szociá­lis segélyt a rászoruló hallga­tóknak. Legtöbb pénzt a szü­lési és házassági segélyekre fizetünk ki. — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a főiskolákon olyan tanárok legyenek, akik sze­mélyiséget formálnak. Soha nem felejtem el, amikor sző­kébb hazámban, Békés váro­sában voltunk egy kirándu­láson és Tar tanár úr szabad idejében a családunkat keres­te fel, hogy megismerje a szüléimét — idézi fel az apró történetet. Balázs Sándor Balázs Sándor végzős gé­pész, Békésben valamelyik tsz-ben vagy állami gazdaság­ban szeretné jövőjét megala­pozni. ★ Ügy indultak, hogy valami­vel többet tesznek másokért. Az kell, hogy vallomásaikban soha ne csalódjanak és tit­kolt vágyaik is teljesülhesse­nek. Farkas Kálmán A MEKOFÉM új fehérgyarmati gyárában a korszerű gépek­kel az idén 60 millió forint értékű evőeszközt gyártanak. File Tibor a Decker másolóautomatával süteményes villát formáz. (Elek Emil felvétele) j Új vállalat Nyíregyházán J Adatfeldolgozást kérek! Utazzunk Pestre, Miskolc­ra vagy Debrecenbe, ha egy adatsort szeretnénk elemez- tetni! — így sóhajtott fel az igazgató vagy a „t^v^nijk mind a. mai napig ^megyénk- ben. Éppen ezért az adatok feldolgozása, az ügyviteli munka korszerűsítése hallat­lan piacot és jövedelmet sej­tet. Ezt érezte meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal fel­ügyelete alá tartozó Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer­vezési Vállalat (SZÜV), ami­kor Szabolcs-Szatmárban is ki akarja alakítani hálózatát. Éhhez kerestek helyet. A megyei vendéglátó vál­lalattól átmeneti időre — várhatóan 4 évre — kibérelik a Béke-szállót. Június 30-án fogadják itt az utolsó vendé­geket. Mint Török István, a vendéglátó igazgatója el­mondta: az idegenforgalmi szezon kezdetén a 20 szobá­ban elhelyezhető 70 vendég sem marad szálláshely nél­kül, mert a vállalat többi szállodájában és más megol­dások révén elhelyezik a tu­ristákat. Elvi megállapodás szüle­tett: a NYlRTERV és az egyik gazdasági munkaközös­sége június végére átadja az dezők, a hajnalig fennma­radó gépkocsivezetők, a ra­kodni segítők. Talán néhány ezren is lehettünk akkor, ha a termékbemutatók szer­vezőire, a termékek gyár­tóira, a népművészeti érté­keink egykori készítőire gondolunk, de tízezres ez a nagyságrend, ha tudjuk, hogy egy tájat, országrészt reprezentálni tudó énekkar, táncegyüttes csak hordo­zója, csak megjelenítője an­nak, amit a kórus-néptánc- mozgalom jelent. Mit ér egy ilyen bemu­tatkozás? Akik ott voltak, tegnaptól másként látnak mindent, mint tegnapelőtt. Hogyha Szabolcs-Szatmár- róf hallanak, akkor nem rosszízű kabarétréfa jut • eszükbe a mátészalkai „In­diáról”, nem végiggondolat­lan, Pesttől Monorig be­gyűjtött fekete vonat-riport a sötét Szabolcsról, hanem mindaz a más, amit e haza részeként ez a táj jelent. Történelem és előítélet nyo­morította torzkép helyett belőlünk láttak meg vala­mit. örültem ennek a bemu­tatónak. A táncosok vendé­ge voltam ott. Ök délelőtt indultak Mátészalkáról. Belvárosi közlekedéshez al­kalmas, fűtetlen csuklós autóbuszon. Délután értek Szolnokra. Próbáltak, sze­repeltek, felöltöztek. Aztán utaztak hajnali háromig. Másnap a gyerekek iskolá­ba, a felnőttek dolgozni mentek. Hajnalban, otthon néhány álmos szülő várta fagyoskodva őket. L ehet-e fizetség mind­ezért egy jegyzet? Aligha, de végre le kell már írni: tiszteletre­méltó követeink, a sikertől függetlenül, itthon is több szeretetet, figyelmet érde­melnek. Bartha Gábor átalakítás terveit, s akkor az Ingatlankezelő és Szolgálta­tó Vállalat hozzálátna a fel­újításhoz. A nyár két hónap­jánál! a kivitelezők rendelke­zésére.'>Ai- SZÜV', már szep­tember elején megkezdené a szolgáltatást. Hajnal Béla, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója elmondta: a na­pokban levelet küldenek a gazdálkodó egységeknek és a SZÜV a bemutatkozás mellé felajánlja szolgáltatásait is. Ami igen változatos, hiszen a termelésben, az értékesí­tésben, a piackutatásban, az export és az import alakítá­sában naprakész információt adhatnak a kérelmezőknek. A végleges elhelyezéshez a tanács már szanált egy terü­letet Nyíregyházán, a Vas­vári Pál utcai lakások köze­lében, ahol majd a KSH és a SZÜV közös székháza áll. Addig viszont a Béke-szálló lesz a számítástechnika köz­pontja a megyében. Sok cég ugyanis még hosszú ideig képtelen lenne megvenni a drága gépeket, gondoskodni a szakemberképzésről, fenn­tartani a folyamatos üzemel­tetést. így viszont a SZÜV belátható időn belül hasznot hajt a megye iparának, ke­reskedelmének, mezőgazda­ságának. ____________ T. K. Béremelés - differenciáltan A korábbi esztendő ered­ményes munkája révén a MÁV-on belül a záhonyi vas­utasok a szokásosnál is na­gyobb béremelésben részesül­tek tavaly, mértéke elérte az öt százalékot. Az idei bér- fejlesztés irányelveiről a na­pokban döntött a szakszerve­zeti bizalmi testület, ahol el­hangzott, hogy az idén 4,4 százalékkal lehet növelni a bérszínvonalat, mely mint­egy tizenkét millió forintos növekedést jelent. A bér­emelés természetesen diffe­renciált, az állásfoglalás sze­rint a kulcsfontosságú helye­ken dolgozók béremelésének alsó határa hat százalék le­het, de van olyan terület, ahol ez a szám minimum nyolc százalék. „A legmeghittebb vallomásokban is van mindig valami, amit nem mondunk meg.” (Flaubert) Egy sorban a tanárokkal Bizonyítás földön, égen

Next

/
Oldalképek
Tartalom