Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
Szófiában közlemény kiadásával Véget értei a magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Lázár György hazaérkezett Budapestre Fejtrágyázzák az őszi búzát A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben ezekben a napokban nyolcszáz hektáron fejtrágyázzák az őszi búzát. Képeinken: előkészítik a vegyszereket a gépbe emeléshez. A MÉM Repülőgépes Szolgálat gépeiről szórják a műtrágyát. Tavaszi Tibor egy felszállással több, mint egy tonna műtrágyát visz fel és hektáronként kétszáz kilogrammot szór a területre. (Jávor László felvételei) Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtök délelőtt a szófiai szerszámgépipari gyárban tett látogatást, amelyre elkísérte Grisa Fili- pov bolgár miniszterelnök is. A magyar kormányfőt Ton- cso Csakarov a gépgyártási és elektronikai miniszter első helyetese és Vaszil Cer- venkov, a szófiai városi párt- bizottság titkára fogadta. A vendégeket Milan Sztan- kov, a szerszámgépipari kombinát vezérigazgatója kalauzolta végig a japán, brit és bolgár számjegyvezérlésű gépekkel felszerelt gyár üzemcsarnokain. Tájékoztatójában elmondta, hogy az egyesüléshez 20 kombinát és 4 kutatóintézet tartozik. A mintegy 20 ezer főt foglalkoztató, több mint két évtizede alapított gyár termékei Magyarországon is jól ismertek. A bolgár vállalat 1983-ban szerződést kötött a Magyar Szerszámgépipari Művekkel arról, hogy fémmegmunkáló gépek gyártásához . szükséges berendezéseket szállít Magyarországra. Ebben az évben megállapodást írt alá a Csepel Művekkel az alkatrészek szállításának növeléséről. A gyárlátogatás végén a magyar miniszterelnök köszönetét mondott azért, hogy bepillantást nyert a gyár életébe, amely jól példázza a bolgár gazdaság ipari és műszaki fejlődését. Kiemelte a magyar és a bolgár szerszám- gépipari vállalatok közötti együttműködés szorosabbá tételének, a feladatok megosztásának jelentőségét Lázár György megtekintette a gyár területén működő üzleteket és szodgáltaitó egységeket amelyek a dolgozók ellátását és kényelmét szolgálják. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsánaik elnöke csütörtökön délben a szófiai Bojana-rezidencián fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét A találkozón részt vett Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a bolgár minisztertanács elnöke. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen nagyra értékelték Magyarország és Bulgária, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt kapcsolatainak fejlődését. Áttekintették a két testvérország fokozott együttműködése további elmélyítésének lehetőségeit. Szó volt a nemzetközi helyzet időszerű kérdésedről is. A találkozót, amelyen jelen volt Sebestyén Jenő és- Bon- cso Mitev, a két ország niagy(Folytatás a 4. oldalon) Befejezte munkáját a kulturális miniszterek konferenciája A szocialista országok kulturális minisztereinek XII. konferenciája csütörtökön befejezte munkáját. A tanácskozáson részt vett 11 szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia,' Kuba, Laosz Lengyelország, Magyarország, Mongólia, NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam — kulturális minisztere. A kulturális miniszterek megvitatták a szocialista országok két- és többoldalú kulturális együttműködésének és a kulturális értékek cseréjének kérdéseit, valamint megállapították, hogy a szocializmus építésében nő a kultúra és a művészetek szerepe. Figyelmet fordítottak a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulójának méltó megünneplésére, megvitatták több rendezvény szervezését. A szocialista országok kulturális minisztereinek koherenciája a barátság és a kölcsönös megértés légkörében végezte munkáját. A soron következő konferenciát 1986- ban rendezik a Lengyel Nép- köztársaságban. A tanácskozásról közleményt adtak ki. ZÖLDÉRT-TERVEK A SZEZONRA Aszalt alma exportra Jelentős mennyiségű zöldségre, gyümölcsre kötött szerződést 1984-re a ZÖLDÉRT. Mintegy 270 ezer tonna árut várnak a raktárakba, s a várt mennyiség túlnyomó többségét, 226 ezer tonnát, a téli alma teszi majd ki. Burgonyából 20 ezer tonnát, uborkából háromezer tonnát kötöttek le. Ami pedig az exportot illeti: 130 ezer tonna téli almát szánnak a határokon túli vevőknek, s mint a vállalatnál mondták: ennél többet csak 1982-ben sikerült teljesíteni. A tervek megvalósulása kizárólag minőségi kérdés... A ZÖLDÉRT hetvenhat Új üzem épül Édességek Nyírbátorból Sokan szeretik az édességet Nyírbátorban és környékén. Bizonyítja ezt, hogy folyamatosan nő a kereslet az ilyen termékek iránt. Ez adta az ötletet a helyi fogyasztási szövetkezetnek egy édesipari kisüzem építéséhez, ahol egyúttal helyet kap majd a jelenleg szűkös, korszerűtlen körülmények között dolgozó cuk- ászát is. A város határában már áll az új üzem épülete. A Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezet a múlt év második negyedében kezdte az építést. A munkával a vártnál gyorsabban haladnák, így remény van rá, hogy a tervezett augusztus 31-i határidő előtt mér júniusban sor kerül a műszaki átadásra. A technológiai szerelés befejeztével augusztus közepén indul a próbaüzem, szeptember végétől pedig teljes kapacitással dolgozik a 24 millió forintos költséggel készülő létesítmény. Az épület egyik szárnyában. a cukrászatban esztendőnként 6—7 millió forint értékben sütik majd az édesszájúak örömére a habos, mézes, cukros, süteményeket a Rigó Jancsitól a krémesig. Az édesipari lisz- tesóruüzemben pedig egy új édesipari termékcsalád: a Csoki Néró gyártásával jelentkeztek a piacon. Az ötféle ízesítésű sütemény — melyből évente 20—25 millió forint értékű meny- ny'iség készítését tervezik — elsősorban az ország keleti részén kerül majd pultra. (h. zs.) Az építők a tervezettnél hamarabb, már júniusra ígérik az édesipari üzem műszaki átadását. (Császár Csaba felvétele) Városiasodás, mlkroelektrooika Tudományos kutatómunka megyénkben Nagy érdeklődéssel fogadták a megyében dolgozó tudományos kutatók az év elején kiírt, a megye fejlődését szolgáló legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai témák vizsgálatára vonatkozó megyei pályázatot. A beküldött pályázatokat a Debreceni Akadémiai Bizottság illetékes szakbizottsága, a tudományos egyesületek, a megyei tanács képviselőiből alakult zsűri döntése alapján bírálják el, a legfontosabb szempont a gyakorlati hasznosíthatóság. Ennek alapján a doktori disszertációra 10 ezer, a kandidátusi dolgozatra 15 ezer, a kollektív és egyéni pályamunkákra a hasznosíthatóság mértékétől függően 3—6 ezer forintot kaphatnak a pályázók. Üzemi, vállalati hasznosítás esetén a megvalósításért járó külön díjazásról gondoskodnak. Főiskolai szakdolgozatokra 1—2 ezer forint jutalmat ad a megyei zsűri. Az intézmények, egyesületek, személyek a pályázaton való részvételüket a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő megyei tudományos koordinációs bizottságnak jelezhetik. Több égetően fontos téma szerepel a pályázati kiírásban. Többek között tudományos igényű feldolgozásra ajánlják a megyében honos almafajták termelési, tárolási, értékesítési lehetőségeit, az urbanizációs folyamat és az infrastruktúra összefüggéseit, az energiatakarékosságot a különböző gazdasági ágazatokban, a tanácsok gazdaságszervező és vállalkozó szerepét, a mikroelektronika alkalmazását, a foglalkozási rehabilitációt, a vállalatok közötti munkaerőmozgás irányának befolyásolását, a mélységi eredetű kitermelhető vízkészlet felhasználását. Ezenkívül több tudományos, művelődési és társadalompolitikai téma is helyet kapott az ajánlások között. Huszonhat témát egyéni, vagy kollektív feldolgozásra jelöltek meg, kilencet megyei, országos, vagy nemzetközi tudományos üléseken való feldolgozásra ajánlanak a különböző tudományágak területéről. A két nyíregyházi főiskola végzős hallgatói 31 szakdolgozati téma között válogathatnak. A pályázatok beadási ha- . tárideje minden év december 31-e, az elbírálás időpontja a következő év április 1-e, míg a díjak átadására április 4-én kerül sor. (p) mezőgazdasági termelőszövetkezettel, húsz áfésszal és több száz kistermelővel kötött egyezséget. A kistermelőkkel létrejött megállapodások azt is jelenítik, hogy a hobbikertekben termelt áruk értékesítése biztonságosabb lesz, minit korábban volt, hiszen egyes, erre kijelölt boltok nemcsak saját szükségleteikre vásárolnak, hanem afféle begyűjtő helyek is lesznek. A szerződéseket vizsgálva kiderül: megnőtt a munka- igényes zöldség- és gyümölcs- félék iránti termelési kedv, de kiviláglik az is, hogy tavaly többen szerződtek téli almára és burgonyára. Ennek oka, hogy a termelés nagyobbnak bizonyult korábban a keresletnél és ez visszafogásra késztette az almával, burgonyával foglalkozókat. A szakemberek szerint — visszatérve az almára — nem csak az export, de a feldolgozás lehetősége is biztosított, és a gyenge minőségű alma értékesítése is jobbnak ígérkezik, mint tavaly volt, mert bővültek az élelmiszeripari feldolgozás lehetőségei a megyében. Ez, elsősorban a sűrítményekre és a hámozott almára vonatkozik. A ZÖLD-' ÉRT eddig a sűrítmények és befőttek előállításával foglalkozott, de hamarosan bővítik a kört különféle alma alapanyagú készítmények gyártásával. Ősztől kerülnek piacra a hámozott almaaszalványok, melyek iránt a szocialista és tőkés külpiacokon egyaránt nagy érdeklődés tapasztalható. Egyre többen termelnek fólia alatt zöldséget, bizonyos cikkeket — birs, körte, szilva, uborka, paprika — többen gondoznak, mint korábban; fejeskáposztából, sárgarépából, gyökérből pedig túlkínálat is mutatkozik, amit a ZÖLDÉRT képtelen felvásárolni. Mindent egybe véve: a megye mezőgazdaságának termelési szerkezete olyan irányban változik, hogy szinte minden fontosabb termékből önellátásra tudunk berendezkedni, miközben több cikkből jelentős mennyiséget szállíthatunk más megyékbe exportra. A ZÖLDÉRT 1984-ben mintegy kétmilliárd forintnyi forgalmat szándékozik lebonyolítani. szemben a tavalyi 1,8 milLMárddai. S. Z. I XLI. évfolyam, 115, szám ARA: 1,40 FORINT 1984. május 18., péntek
