Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

■hhk Fogyasztók fóruma (2. oldal) Meddig tart a hullámvölgy? (3. oldal) ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka A képviselők elfogadták a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztéséről szóló programot Pénteken a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után Sarlós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Sarlós István beszéde vetelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehető­ségeit. A felső fokon tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell, hogy legyen, mert ha képzési rendszerünk meg­felel a követelményeknek, akkor adott lesz az a szelle­mi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és ha­zánk megállja helyét a világ­ban — mondotta bevezetőjé­ben Sarlós István. — A párt és a kormány vezető szervei ezért is foglalkoznak rend­szeresen a magyar iskolaügy- gyel. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szoká­sok kijavítása mellett a kor követelményeinek megfelelő új elemek folyamatos beve­zetését. Ha előre akarunk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az iskolát. Működ­tetésében nem szemlélőként, hanem aktívan kell részt vennie az egész társadalom­nak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás intéz­ményeiből kikerülő fiatalok­kal szemben jól megalapozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniök azzal, hogy az elet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, oda­adásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy ha­zájuk a szocialista világrend- szerhez tartozik, s szerepet vállalt a világ arculatának emberibbé formálásában. És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kö­telezettségeik magas színvo­nalú teljesítésére ösztönözze őket — hangoztatta a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A magyar oktatásügy fel­adata — folytatta — a mun­kára, az emberségre, a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jellemvonások kialakí­tása, amelyek az életben helytállásra, a közéletben való részvétéire készítik fel az ifjúságot, s amelyek ne­mes érzelmekkel töltik el őket. Az oktatási folyamat fon­tos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vál­lalása nem könnyű. A szocia­lista-humanista elkötelezett­séget és gondolkodásmódot nem lehet magolással elsajá­títani. A fejlődésünket meg­határozó okok, a társadalmi fejlődés törvényszerűségei­nek megértetése a cél az ok­tatás minden szintjén és min­den tárgy oktatásában. Az oktatásnak, a nevelésnek ja­vára válik az is, ha az isko­la és a munkahely kapcsola­ta révén a diák megismeri a szervezett termelő-, alkotó munkát. Ilyenkor a felnőttek magatartásán múlik, hogy a fiatalok milyen véleményt alkotnak nemcsak a mun­kahelyekről, hanem magáról a munkáról is. Az életnek tanuló fiatalo­kat már jó korán fel kell ké­szíteni a valóság megismeré­sére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem lenne he­lyes, ha csak a rosszat láttat­nánk meg velük. A társadalom egészének közjreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz ar­ra, hogy önállóan gondolko­dó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus íz­lésű, életszerető új nemzedé­ket neveljen. A gimnáziumi oktatás sú­lyát olyan intézkedések beve­zetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érett­ségi birtokában azonnali, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munka­kör betöltésére is alkalmasak legyenek a fiatalok. Fontos lépés a techikumi oktatás visszahozatala intézmény­rendszerünkbe. Jelentős az a törekvés, amelyik a szakkö­zépiskola és a technikum el­Hosszú László, Széles Lajos, Harmath László és dr. Kulin Lászlóné Szabolcs-Szatmár megyei képviselők az ülésszak szünetében. (Kelet-Magyarország telefotó) só két évfolyamának képzé­sét egyesíti, mert így jó szín­vonalú közismereti oktatást kap minden tanuló, ugyanak­kor a szakmai-elméletti kép­zés a továbbtanulást alapoz­za meg. Nagyobb gondot aka­runk fordítani a szakmunkás­tanulók képzésére. A felsőfokú oktatás meg­újulására is szükség van. Fő­ként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intéz­mények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos kö­azokkail párhuzamosan — részt vehetnek nemcsak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos közélet­ben is. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Dön­tő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világ­nézetű és erkölcsiségű etnbe­rek alkotják ma és a jövő­ben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utóda­inkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János fogadta az olasz kormányfőt Bettino Craxi elutazott hazánkból Kádár János és Bettino Craxi találkozója az Országházban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt az Or­szágházban találkozott Betti­no Craxival, az Olasz Köz­társaság miniszterelnökével, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A nyílt és szívélyes lég­körű találkozón vélemény­cserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a kelet—nyuga­ti viszony időszerű kérdései­ről, valamint a magyar— olasz kapcsolatok alakulásá­ról. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügy­(Folytatás a 4. oldalon) Már Szatmárban is Vetik a kukoricát Hél végén is dolgoznak a határban A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet 115 hektáros gyü­mölcsösében már másodszor permeteznek. (J. L. felv.) Megyénk déli fekvésű te- j rületein már a korábbi na- ; pókban elindultak a kuko­ricavető gépek, de vetik í már a fontos takarmány- I növényt a hűvösebb Szat- ! márban is. A tyukodi, a nagyecsedi termelőszövet­kezet első tábláin már föld­ben van a mag. Mindenütt azokkal a hib- \ ridekkel kezdődött a mun- i ka, amelyeknek hideg kö- | rülmények között végzett próbacsíráztatása a legjobb | eredményeket adta, így nem : áll fenn annak a veszélye, I hogy a. szem a hűvös talaj- i ban sokáig elfeküdvé egy ; idő múlva csíraképtelenné váljék. A vetést a természet eddig nem akadályozta, így a gyors tempó az embere­ken és a gépeken múlik. Ugyancsak mozgalmasak megyeszerte a gyümölcsö­sök is. A tél' végi lemosó permetezéseket követik a többiek, a második és a harmadik. A védekezést csak egy-egy eső állítja meg néhány órára, esetleg egy napra, de ez most sen­kit sem keserít el, hiszen jócskán fér még nedvesség a talajba. A párás időben azonban a növényvédelmi szakemberek fokozott fi­gyelme szükséges a kárte­vők időbeni észlelésére. A termelési rendszerek közvetítésével w Uj gépek a mezőgazdaságban A termesztéstechnológia állandó fejlődése megköve­teli, hogy új, nagy teljesít­ményű gépekkel dolgozzanak a mezőgazdasági nagyüze­mekben. Emellett a koráb­ban vásárolt gépek elhaszná­lódása, kopása ugyancsak új traktorok, kombájnok, munkagépek vásárlására ösztönzi a termelőket. Sza­bolcs-Szatmár megyében szinte valamennyi gazdaság tagja valamelyik termelési rendszernek, s az idén is nagymértékben segítik a gépvásárlást a gesztorok. A KITE taggazdaságaiban sokszínű a géppark. Megta­lálható ezekben a szocialista és a tőkés gyártmányúak, a kis és nagy teljesítményűek. Vagyis a jobban termelő üze­mek nyugati nagygépekhez jutnak. Az idén összesen 110 millió forint értékű géppel gyarapodik a negyvenöt Szabolcs-Szatmár megyei taggazdaság. Ebből harminc- millió forint értékű a saját fejlesztési forrásból vásárolt, a többit más forrásokból, hi­telekből vásárolják. Tavaly őszei érkeztek meg a tisza- vasvári Zöld Mező és Vasvá­ri Pál termelőszövetkezetek­be a John-Deere-traktorok, a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezetbe a Fiat­traktor. Más gazdaságok zömmel Rába-Steiger erőgé­peket vásárolnak. A kombáj­nok közül pedig Claas-Domi- nátor, Bizon-Gigant és Bi- zon-Rekord érkezik. Az Iparszerű Kukorica­termelési Rendszer taggaz­daságai két lépcsőben közel félmilliárd értékű géppark­kal gyarapodnak. Az inten­zív gabonafejlesztési prog­ram keretén belül 1983 nya­rától 1985 közepéig érkeznek az erő- és munkagépek. A három új tag — a nyírtassi, a kállósemjéni és a tiszalöki közös gazdaságok — egyen­ként több tíz millió forint értékű gépet vásárol. Rajtuk kívül a nagy vevőkhöz tarto­zik a máriapócsi, a csengeri, a tornyospálcai termelőszö­vetkezet. Erőgépek közül el­sősorban a Fiat- és Rába- Steiger traktorokkal végzik a talajmunkát. Ezek a hozzá­juk tartozó munkagépekkel több millió forintba kerül­nek. Kombájnokból Claas- Dominátor és E—516-os gé­pek érkeznek aratásig. A Gabona és Ipari növé­nyek Termelési Rendszerébe tartozó gazdaságok is új gé­pekkel kezdhetik a kukorica vetését, nyáron a kalászosok aratását. A télen már har­mincmillió forint értékű gé­pet adtak át az igénylőknek, s még továbbiakra van igény. A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet Fiat-trak­torral és NDK-gvártmányú kombájnokkal fejleszti a gép­parkját, valamint IH típusú gabonavető géppel. Ezek a nagy teljesítményű gépek nemcsak árúkkal tűn­nek ki, hanem a munkájuk minőségével is. Pontosabb, egyenletesebb a talajmunka, a vetés mélysége, veszteség- mentesen takarítják be a terményt. Ugyanakkor a rendszerek biztosítják a megfelelő szervizelést, javí­tást, valamint az alkatrész- ellátást. (sb) sági terv sikeres megvalósításáért! XLI. évfolyam, 88. szám ARA: 1,80 FORINT 1984. április 14., szombat flyi Jk Előre az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom