Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
1984. április 12. 3 Közoktatásunk a számok tükrében A SZABOLCS-SZATMÁRBAN érvényesülő sajátosságok — az élveszületések magas száma, ebből adódóan a kedvezőtlen ellátottság, valamint a népesség alacsony iskolázottsági szintje — az oktatáspolitikai határozatban foglaltak mellett, itt tovább növelték a feladatokat. Az elmúlt időszakban végrehajtott nagyarányú fejlesztések eredményeként ugyan jelentős az előrehaladás és a közeledés az országoshoz, azonban a megye egyes területei között jelentősek a különbségek. A népesedéspolitikai határozat (1973) után született nagy létszámú korosztályok már az V. ötéves tervidőszak kezdetétől szükségessé tették az óvodai ellátás fejlesztését. A férőhelyek száma folyamatosan emelkedett, 1983-ban 24,5 ezer állt rendelkezésre, a szükséghelyek aránya pedig jelentősen csökkent. A fejlesztések ellenére a városokban gyakori a zsúfoltság. Az óvodás korú gyermekek 1980-ban voltak a legtöbben, azóta számuk folyamatosan csökken, 80 százalékuk veszi igénybe az óvodai ellátást. Az óvodai csoportok száma növekvő, viszont egy óvónőre évről évre kevesebb gyermek jut, így a foglalkozások jobban betöltik szerepüket, mint korábban. A személyi feltételek javulása teremtette meg a lehetőségét annak is, hogy bevezethették az új óvodai nevelési programot, ami hozzájárult az iskola-előkészítés hatékonyságának javításához. A megyében 1983-ban az első osztályosok 88 százaléka járt óvodába; ha az iskolaelőkészítőn részt vevőket is figyelembe vesszük, akkor ez az arány 91 százalék. az Altalanos iskolai ELLÁTÁS fejlesztése a VI. ötéves terv időszakában a megyében is a kiemelt feladatok közé került, mivel a nagy létszámú korosztályok közül a legnépesebb az 1981/ 82-es tanévben iratkozott be az első osztályba. Ezeknek a korosztályoknak a fogadására korábban megkezdődött a felkészülés, új iskolák épültek, a meglévőket korszerűsítették, folytatódott az iskolák körzetesítése és a kis létszámúak fokozatos megszüntetése, elsősorban a külterületeken, valamint a kisebb településeken. Az itt lakó gyerekek számára hozták létre az általános iskolai diákotthonokat. Akik ezt nem veszik igénybe, azok többnyire a menet- rendszerű autóbusszal közelíthetik meg az iskolát. Ezeknek a száma az 1983/84-es tanévben meghaladta az ötezret. A megye 270 iskolájában több mint 83 ezer általános iskolás tanul, szinte valamennyien szakrendszerű oktatásban részesülnek, felső tagozatban. Közülük egyre többen tanulnak tovább, a 8. osztályosok 94 százaléka jelentkezett az 1982/83-as tanévben középfokú oktatási intézménybe. A tárgyi feltételek javulását mutatja, hogy a váltakozva használt osztálytermek aránya jelentősen csökkent, bár a tanulócsoportok száma emelkedik. A pedagógusellátás javulásában nagy szerepe van a tanárképző főiskolának. A pedagógusok száma számottevően emelkedett, közülük egyre kevesebb a képesítés nélküli. Mindezek eredményeként bővült a szaktanárok által leadott órák aránya, bár az ellátottság szakonként és területenként eltérő, helyenként — főleg a készség- tárgyakból, illetve a kisebb településeken, külterületeken — előfordul pedagógushiány. Gondot okoz a testnevelési órák esetében a tornaterem hiánya is, összesen a megyében 68 tornaterem és 107 tornaszoba áll rendelkezésre. Eközben nagymértékben emelkedett a napközis ellátás iránti igény, jelenleg 34,3 ezer tanuló veszi igénybe, nagyobb részük alsó tagozatos. a megye középiskolaiban az 1983/84-es tanévben mintegy 11,5 ezren tanultak, közülük növekvő a szakközépiskolákba járók aránya, ami a megyében is a szakirányú oktatás felé való eltolódást jelzi. Az oktatáspolitikai határozatban szerepel a meglévő oktatási célú állóeszköz-állomány felújítása és korszerűsítése. Ennek keretében került sor 1983-ban a középfokú intézmények számítástechnikai eszközökkel történő felszerelésére, amelynek során valamennyi iskolát ellátták iskolaszámítógépekkel . A program célja megismertetni a tanulókat ezzel az eszközzel, a használatával és alkalmazási lehetőségeivel. Jelenleg főleg szakköri foglalkozásokon használják, de az 1986/87-es tanévtől a fakultatív oktatás keretein belül általánossá kell tenni a számítógép alkalmazását. A szakmunkásképzés fejlesztése a megyében a gazdasági ágazatok fejlődésével egy időben vált kiemelt feladattá, a tanulók száma az 1983/84-es tanévben 9671 volt. A választható szakmák nagyobb részét Nyíregyházán oktatják, emellett a városokban és néhány településen működik szakmunkásképző intézet, a környező üzemek szakemberigényének megfelelően. Az 1978/79-es tanévtől bevezették a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatást, amelyben az 1982/83- as tanévben már a szakközépiskolai tanulók harmada vett részt. Évek óta gondot jelent a vidéken lakó tanulók diákotthoni elhelyezése. Bár az eltelt időszakban új diákotthonok építésére is sor került, azonban néhány épület — avultsága miatt — nem biztosít megfelelő ellátást. KÉT FELSŐFOKŰ OKTATÁSI intézmény működik a megyében, a tanárképző főiskolán 1937-en, a mezőgazdaságin 271-en tanultak nappali tagozaton. Az esti tagozatosok száma az előző évi körül alakult, a levelezőké viszont ismét emelkedett. Héczei Béláné KSH megyei igazgatósága E ruátvétel! Meg leltár! Meg miatt! Meg zárva! Ekkor azt mondja a jó ismerős: — Fűmagot akartam venni. Ünnepek előtt bejöttem hát a városba, de szándékom szegte a tábla. Délelőtt tizenegy volt. Na, mondom, majd délután. Délután azt mondom, majd ünnepek után. Minek soroljam. Ünnepek után még mindig kint volt a tábla, hogy áruátvétel. Jó, akkor megyek az Ofo- tértba. — És? — Nevetni fogsz. Ott is egy tábla fogadott. Sebaj, akkor veszek ruhaszövetet. Éppen ideje, gondoltam. Nyomom a kilincset, nem enged. Akkor veszem észre a kartonra fir- kantott szöveget: leltár. Szóval így jártam. Még vagy fél tucat helyen. Hát mi van itt? — Semmi, pajtás. Az áruátvétel és a leltár az élet velejárója. Valamikor csak fel kell tölteni a készleteket, számba kell venni az értéket, mert ha nem tesz ilyet a kereskedelem, akkor beüt a káosz. — Értem. Például kenyér. — Mi az, hogy kenyér? Kenyér van, eredj és vegyél. Vehetsz annyit, amennyit csak akarsz. — Én ünnep előtt akartam venni. — Fűmagot? — Azt is, ezt is, amazt is. — Na látod, ez a baj. Te mindig mindent venni akarsz. És nincs benned semmi tervSZÁMÍTÖGÉP ÉS RÖNTGEN. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 1983/84-es évfolyamaira háromszáznyolc hallgató jár, gépész és repülős szakra. A hallgatók korszerű eszközök segítségével sajátítják el a tananyagot. Képeinken: gépész hallgatók a számítóközpontban Rukóber László irányításával... Mechanikai előadást tart Drágár Péter... A hallgatók által hegesztett próbadarabok röntgenfelvételein a hegesztési hibák felismerését gyakorolják a hallgatók Sasovits Sándor vezetésével. (Jávor László felv.) Keringő, alkatrészért ALKATRÉSZRŐL ÍRNI LERÁGOTT CSONT — MONDJAK AZ ILLETÉKESEK. VALÓBAN AZ LENNE, VAGY CSAK A FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALJAK? ERRŐL KÉRDEZTÜNK KERESKEDŐT ÉS VÁSÁRLÓT. — Pótalkatrészekből megfelelünk az igényeknek — mondja határozottan Kállai Imre, a Nyíregyházi AGRO- KER Vállalat osztályvezetője, s még hozzáteszi: — Az idén 15 millió forinttal szeretnénk többet forgalmazni a tavalyinál, így összesen 388 millió forint az alkatrész- tervünk. Mit mondanak viszont az anyagbeszerzők ? — Nincsen például MTZ traktorhoz hidraulikatömlő, meghajtó szivattyú, Novor permetezőgéphez szelep, IFA pótkocsihoz golyóskoszorú... Sorolják vég nélkül. Eltérnek tehát a vélemények. Közvetlenül a gyárból szerűség, nem vagy körültekintő, lusta vagy arra, hogy informálódj. Ha ünnepek előtt felhívtad volna a kenyérgyárat, a kereskedelmet, az alosztályt, a főosztályt, az előadót, az eladót, szóval, ha nem vagy rest és becserkészed a terepet, megtakarítod az utat a városba. — Ezek szerint mindennek és vagyok az oka. — Még szép. És vigyázz, hogy ki ne derüljön. Ebben maradtunk. Az élet pedig megy tovább. Ez megnyugtat. Én viszont megyek, veszek egy könyvet, itt a hét vége, olvasni támadt kedvem. Olvasom is: leltár!, leltár!, leltár! Ezúttal nem volt szerencsém ... Seres Ernő tő. — Érzésem szerint az AGROKER-ek átszervezésével egy cseppet sem javult a nyíregyházi vállalatnál a kínálat. Most talán a korábbiaknál még többet kell a megyén kívülre járnunk, sőt eke kormánylemezért, ekevasért egyenesen a gyárba, Mosonmagyaróvárra mentünk, a szalagról vettük le a készterméket. Tehát mégiscsak akadnak fájó pontjai az alkatrészellátásnak, de menjünk tovább. Állandóan úton A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben az anyagbeszerző éppen Miskolcon van, Técsy László, az elnök mondja: A készletgazdálkodás nem engedi meg, hogy sok alkatrészt tartsanak a raktárak. Pedig év végén mindent jobban be lehetne szerezni, s talán éppen a készletgazdálkodás miatt, hiszen valamennyi szövetkezet hasonló cipőben jár. Aztán az esztendő első hónapjaiban, amikor felszabadul a pénz, fizetőképesek a gazdaságok, a beszerzi nyakukba veszik az országot, járják az AGROKER- eket. — Olyannyira járjuk, hogy az anyagbeszerzőnk havonta ötezer kilométert autózik az UAZ-zal — mondja Szabó Ferenc műszaki ágazatvezeA tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetben Szabó Géza műszaki főágazat-vezető már arról tájékoztat, hogy a KITE, a növénytermelési rendszer jó ellátást nyújt a gépekhez, de a rendszeren kívüli erő- és munkagépekről ugyanez már nem mondható el. — Az anyagbeszerző most is úton van, Nyíregyházán próbál szerencsét — mondja a főágazat-vezető. — Jól ismerik már Miskolcon, Szolnokon, Egerben, Debrecenben, de még más vállalatoknál is törzsvendégnek számít, ám a Rábához még ezeken a helyeken sem kapja meg a szükséges alkatrészeket. Pedig az állásidő nagy kiesést és kárt is jelent. Egy Rábával egy nap huszonöt hektárt felszánthatnak a traktorosok. Minden elmaradott nappal torlódik a munka, sőt csökken a szántásra, vetésre fordítható optimális idő is, a gép viszont magatehetetlenül áll, a szerelők pedig igyekezet hiányában csak a kezüket tördelhetik. A varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezetben Pancsira János gépesítési főágazat-vezető arról beszél, hogy más megyék Agroker-ei- nél még nem is nézik jó szemmel a kívülről jöttékét. Tíz forintok helyett ezresekért Utam során a termelőszövetkezetekben nem találkoztam anyagbeszerzőkkel. Ez már kritika is lehet az alkatrészhelyzetre. Mert tényleg szükség van arra, hogy valamennyi szövetkezetben egy- egy dolgozó havi ötezer, évi hatvanezer kilométert autózzon alkatrészekért, és csak Szabolcs-Szatmár megyében 123 közös gazdaság van. Erről éppen a nyíregyházi AG- ROKER-nél győződtem meg, ahol az anyagbeszerzőkkel találkoztam. Csáki Pál, a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezetben dolgozik: — Nagyon sokat kell menni, szinte valamennyi AGROKER-nél megfordultam már. Győrben pedig egyenesen a gyárba mentem Rába-alkatrészért. Novor permetezőgéphez szelep nincsen Nyíregyházán, ám Budapesten a MAGÉV- nél kiírták az ablakra, Novor- szelep harminc forintért kapható. Ezért utazzunk hatszáz kilométert? (S erre mondta a nyíregyházi AGROKER osztályvezetője, szelep ugyan nincsen, de van komplett szórókeret. A néhány tíz forintos alkatrész helyett tehát néhány ezer forintért vegyék ezt a szövetkezetek, mert ez van.) A nyíracsádi Győzelem Szakszövetkezetből Ratku Zoltán egy halom megrendelőt mutat. Már ezekből az alkatrészekből egy fél MTZ-t lehetne összeállítani, de mint mondja, nem teljes a lista. Szigeti Sándor, a barabási V* Lenin Termelőszövetkezet nevében járja az AGROKER- eket. Hiányzik a traktorülés, ajtó, sebességváltó fogaskerék, különböző csapágyak. Mit mond erre az AGROKER osztályvezetője? — Amit megrendelünk és megérkezik, azt ügyfeleink kapják... A fentiekből azonban úgy látszik, nem időben. Ám van még egy probléma. Az említett 15 millió forintos forgalomnövekedés még az idei alkatrészár-emelkedést sem fedezi, vagyis mennyiségben nem várható több alkatrész, miközben a mezőgazdasági nagyüzemek gépparkja állandóan nő. Az ellátás tehát nem megnyugtató. Sípos Béla Csarnokavatás N em volt eszem-iszom az új üzemcsarnok avatásakor. Az illetékes hatóságok bejárták az épületet, ellenőrizték, hogy megfelel-e az egészségügyi, biztonság- technikai, tűzvédelmi és egyéb, a rendeletek által előírt követelményeknek, s miután mindent az előírásoknak megfelelően találtak, megejtették az üzem átadás-átvételét. Tíz hónap alatt hozta tető alá a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet az Információtechnikai Vállalat nyíregyházi szervizének új üzemcsarnokát, amely 3 millióba került. Az üzem átadása március 30-án volt, s bár külső képén még kőművesek dolgoznak, április 2-án már megkezdték benne tőkés exportra a termelést. Osztrák megrendelésre ez évben az új üzemben 10 millió forint értékben írógépszalagot gyártanak, mely éppen az új üzem gyors megépülésével és a munka megszervezésével válik lehetővé. (f. k.) Lengyel úttörő- küldöttség megyénkben Az úttörőszövetség meghívására szerdán megyénkbe érkezett a rzeszówi vajdaság úttörőküldöttsége, amely a két megye testvérkapcsolatának bővítéséről és az úttörő- mozgalom jelenlegi feladatairól tanácskozik vendéglátóival. Háromnapos itt-tartóz- kodásuk alatt ellátogatnak a kisvárdai úttörőkhöz is, akikkel a későbbiek folyamán cseretáborozást kívánnak szervezni. A MEZŐGÉP FEHÉRGYARMATI GYÁRÁBAN többféle mezőgazdasági gépet gyártanak. A silómaróból az első negyedévben 44 készült. Képünk: Borbély Sándor és Vincze Géza szerelők marószerkezetet szerelnek. (Elek Emil felv.)
