Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11. Kelet-Magyarország 7 Érdeklődő levelek Levélíróinktól számos ér­deklődő levelet kapunk, ami­óta a rádióból, televízióból és az újságokból értesültek, hogy 1984. július 1-től a társada­lombiztosítás és a munkavé­delem irányítása megválto­zik. Vannak, akiket e válto­zás lényege érdekel, másokat az foglalkoztatja: változik-e az ügyintézés, vagy valamely társadalombiztosítási juttatás. Válaszunk: az állami irá­nyítás megszervezésére úgy kerül sor, hogy minden te­kintetben biztosítja a folya­matosságot, a zavartalan ügy­intézést, a társadalom és az állampolgárok érdekeinek vé­delmét. Sőt, e területen dol­gozók helyzetét sem befolyá­solja ez a változás. Mégis, miről van szó? — kérdezik sokan levelükben. Hiszen tudják, hogy a tár­sadalombiztosítás irányítását és az ezzel kapcsolatos ál­lami feladatokat hosszú időn keresztül a szakszervezetek látták el. Az évtizedek alatt, az életszínvonal-politikánk szerves részeként, nemcsak a társadalombiztosításra for­dított költségek sokszorozód- tak meg, hanem tartalmában is előkelő helyet foglal el a világon. A lakosság többségének be­vonása a gondoskodásba, az ellátások viszonylag magas színvonala, az ügyintézés de­mokratizmusa és a korszerű technika alkalmazása mind arról tanúskodik, hogy a szakszervezetek jól éltek a rá­juk bízott hatáskörrel, kiér­demelték a megtisztelő bizal­mat. A következetes tevé­kenység eredménye, hogy ma a lakosság szinte teljes köre társadalombiztosítási ellá­tásban részesül. A fejlődés követelményei azonban mind a társadalom- biztosítás, mind pedig a mun­kavédelem irányításának to­vábbfejlesztését szükségessé tették, mégpedig úgy, hogy a szakszervezeti és állami te­endőket pontosabban elhatá­rolják. Ennek figyelembevé­telével született az a döntés, hogy a lakosság mind széle­sebb körére kiterjedő társa­dalombiztosítás funkcióját, valamint a munkavédelem széttagoltságát indokolt kor­szerűsíteni. Ezt a célt szol­gálja majd az állami irányí­tás megvalósítása. Az átszervezés kapcsán a társadalombiztosítás szervei változatlanok maradnak, a munkavédelmi felügyelet — a jelenlegi apparátussal — új integrált szervezetben jön létre. Az új szervek az eddi­giekhez hasonlóan végzik munkájukat. A társadalombiztosítás, va­lamint a munkavédelem egy­séges állami irányításának megteremtése nem érinti a szakszervezeteknek és más érdekképviseleti szerveknek a társadalmi ellenőrzésben be­töltött szerepét. Az érdekkép­viseleti szervek a társada­lombiztosítás, valamint a munkavédelem fejlesztését szolgáló tennivalókat a jövő­ben is egyik legfontosabb ér­dekvédelmi feladatuknak te­kintik. Ami levélíróinkat leginkább érdekli: a dolgozók társada­lombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultságai nem változnak, a munkavédelem átszervezése pedig nem érinti a gazdálkodó egységek tevé­kenységét, illetve felelősségét. Soltész Agnes LakéközSsségek gondjai FEGYELMEZETLEN AUTÓSOK 1983-ban költöztünk az örökösföldi lakótelepre, melynek környezete szépen alakul. A játszótér most épül, elkészült a szép, tágas autó­parkoló, amelyről a kocsitu­lajdonosok nem vesznek tu­domást. Inkább a járdát, az úttestet foglalják el, s a ját­szadozó gyerekekre nem kis veszély leselkedik (a parkoló kocsik közül váratlanul ki­szaladhatnak). A helytelenül parkoló kocsik hozzáférhe­tetlenné teszik a tűzoltócsa­pokat, s a TITÁSZ kapcsoló- szekrényeit. Egyszóval rendet szeretnénk környezetünkben. Kiss Gáborné, Nyíregyháza, Fazekas János tér 5. EGÉSZSÉGTELEN KÖRNYEZET Tavaly vettük birtokba a Szarvas utca elején levő gyö­nyörű lakásokat. Sajnos örö­münkbe üröm is vegyült. Először is csalódás ért ben­nünket, hogy a beépített sze- métledobót nem lehet hasz­nálni, állítólag keskenyebb­re sikerült, állítja az IKSZV, a kivitelező szerint (SZÁÉV) viszont jó. Ezt nekik kell el­dönteni, mi addig is fizetjük a szemétledobóért kiszabott díjat, miközben sok idős em­ber az udvaron levő konté­nerbe kénytelen a szemetet lehordani. Így vagyunk a szárítóhelyiséggel is, ott áll kihasználatlanul. Még na­gyobb gondot okoz nekünk a balmazújvárosi bolt. Szerin­tünk a jó gazdát is a háza tájékáról ítélik meg, erre a bolt viszont nem sokat ad. A szeméttárolójuk a mi udva­runkon van, ami valóságos szeméttelep. A szél szétteríti a szemetet, s az ételmaradé­kok bűzt árasztanak. Már most sem igen tanácsos az er­kélyajtókat kinyitni, a hatal­mas zöld legyek eláraszta­nak bennünket. Mi lesz a 30 fokos melegben? A Szarvas utca 2—4. számú épület lakói MEGTÉVESZTŐ FELIRAT A gyerekek ugyancsak ked­velik a műanyag dobozkába csomagolt ízes lekvárokat. Lehet, ők nemigen vették még észre, de mi felnőttek igen, hogy például a Dunake­szi Konzervgyár által gyár­tott ribizkedzsem fedőlapjá­nak egyik sarkában az áll, hogy a doboz tartalma „50 g”, a másikban pedig, hogy „30 g”. Melyik az igaz, ké­telkedhet a vevő joggal, mert a doboz nincs is teli- töltve. Szarka Károly, Gulács ZAVAR AZ ÚJ UTCÁBAN Már többször kértük az il­letékeseket, hogy teremtse­nek rendet az Üj utcában. Ugyanis hetipiaci napokon az egyirányú utca mindkét ol­dalában tömött sorban par­kolnak a gépkocsik. Elállva a a házak kocsibejáratait, és a legtöbb kocsitulajdonos rá­hajt a lakók által gondosan kialakított virágágyásokra. Bosszúság azoknak, akik tesznek a város szépítéséért, tisztaságáért, rendjéért. Ami a rendteremtésnél még dön­tőbb, hogy a kocsisorfal kö­zött még éppen egy személy- kocsi el tud menni, de már teherautó nem, és előzés már szóba sem jöhet. Amint azt már korábban is kértük: csak az utca egyik oldalában en­gedjék meg a parkolást, és a rendőrség szigorúan ellen­őrizze is ennek a betartását. Kovács László, Nyíregyháza, Űj utcai lakos- RENDEZETLENSÉG A SZÁÉV felépítette a Szarvas és a Kürt utca sar­kán levő nagyon szép épüle­tet. Hogy a nehéz munkagé­pekkel közlekedni tudjanak, a Kürt utcát mintegy 35—40 centiméterrel feltöltötték, és így az esővíz, télen, olvadás­kor a hóié a járdára folyik, amit a járművek úgy össze­törtek, hogy életveszélyes ott a közlekedés. Az építkezés befejezése után az úttestet rendbe hozták, de csak félig, noha építkezéskor az egész utcát igénybe vették. A Kürt utca 11. számú épületben volt a vállalat irodája, ma is felvonulási épület, amelynek környéke rendezetlen, nem takarítják. Félünk, hogy új­ra elburjánzik a gyom, s a bozót. A Kürt utcai lakosok KISZOLGÁLTATVA Hiába a megyeszékhelyen lakunk, mégis mostohán bán­nak velünk — hiszen, úgy látszik, a külterületet sehol sem látják el rendesen. Itt, a sóstóhegyi Aranykalász so­ron az utóbbi időben sokat javult a kis fűszerboltban a választék, de van, amiről a boltvezető sem tehet. Ugyanis a kenyereskocsinak hol van kedve idáig eljönni, s hozni a megrendelt mennyiséget, hol nincs. Ezért lesni kell az autót, s aki hamarabb megy, az veszi meg a másik elől a friss árut. Így aztán a sütő­ipar „jóvoltából” nem kiszol­gáltnak, hanem kiszolgálta­tottnak érezzük magunkat. K. S., Sóstóhegy, Aranykalász út Szerkesztői üzenetek Barabás Sándorné mán­doki olvasónknak levélben válaszoltunk. özv. Ferenczi Károlyné vajai, Boros József máté­szalkai, Nagy Gyuláné ti- szavidi, Szabó Zoltán má­tészalkai, Veress Sándor demecseri, Illés Istvánná rohodi, Varga Gyuláné má­tészalkai, Jancsurák Zsu­zsanna nyíregyházi, Nagy János nyíregyházi, Maro­zsán Anna újfehértói, Dobos Józsefné újkenézi, Zsigó Ká­rolyné gemzsei, Karasi György csengeri, Császár Ferenc kölesei, Fodor Mi­hály nyíregyházi, Gresu Mi- hályné ófehértói, Fedor Andrásné nyírteleki, Popo- vics Györgyné pátyodi, Dé- zsi Sándorné kocsordi, Fi­lep István csengeri, Zoltán Sándorné kömörői, Füle György nyíregyházi, Kecs­keméti Miklós nyírmadai, Márföldi János sóstógyógy­fürdői, Gonda Kálmán papi, Kiss András orosi, Kassai Lászlóné vajai, Illés And­rásné tiszaszalkai, Veress Géza újdombrádi, Nagy Bé­la tiszaszentmártoni, Erdé­lyi Mihály vásárosnaményi, Széki László tiszavasvári, Tóth Istvánná mérkvállaji, Nagy Jánosné balsai, Cson­ka Béla mándoki, Matus Károly nyírbátori, Tári Sándor vásárosnaményi, özv. Szökő Györgyné nyír- derzsi, ifj Nagy Gézáné kis- hódosi, Szarka Károly gu- lácsi, Buczkó Pál nyíregy­házi, Magyar László nyír­egyházi, Tóth Béla vajai, Klusovszkiné Kóder Zsuzsa tiszalöki, Czidor Pál nyír- gyulaji, ifj. Krlvács László­né nyírmadai, Kiss Gáborné nyíregyházi, Farkas István­ná aranyosapáti, K. Porko­láb Andrásné szamostatár- falvi, Asztalos Lajos nagy­halászi, Zavagyi Lajos nyír­egyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kokas Zsuzsanna vásáros­naményi olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk örülünk, hogy segíthettünk Az illetékes válaszol TÖBB MEGÁLLÓHELY „A betegek érdekében” címmel közölt észrevétellel kapcsolatosan a következő intézkedés történt. Az 1984. február 13-i, a 40 órás mun­kahét bevezetését érintő köz­lekedési kérdésekben tár­gyaltunk a Vásárosnaményi Városi Tanács illetékes ve­zetőivel. Többek között ab­ban is döntöttünk, hogy 1984 június 2-től (az új menet­rend életbe lépésétől) a Vá- sárosnaményban közlekedő valamennyi autóbuszjárat megáll majd — a levélíró által is kért helyen — az sztk rendelőintézet előtt. Az új megállóhelytől függetle­nül a gimnázium előtti meg­állót sem szüntetjük meg. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza KÖZÖS ERŐVEL A március 21-1 Fórum ro­vatban közölték dr. Molnár Antalné észrevételét „A la­kók sirámai” címmel. Az érintett épületben a koráb­ban jogcím nélkül lakó ház- felügyelőt a bíróság kiköl­töztette, így lehetőségünk nyílt új házfelügyelő alkal­mazására. Erre a lakás hely­reállítását követően sor ke­rül, várhatóan április hó­napban. Addig is az épület takarítását mozgótakarítók­kal megoldjuk. A lakóbizott­sággal vállalatunk folyama­tosan kapcsolatot tart. Az épületben adódó műszaki problémákra minden esetben reagáltunk. A lakóközösségre — a cikkben is, írt tevékeny­ségére, hogy megszólítják a helytelenül viselkedőket — számítunk a későbbiekben is, szívesen vesszük közreműkö­désüket, mert a ház rendjét és tisztaságát csak összefo­gással és közös erővel bizto­síthatjuk. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat PIHENŐ NYUGDÍJASOK A közelmúltban Hajdúszo­boszlón üdült a Mécses klub tagsága. Csak azok a nyug­díjas pedagógusok maradtak távol e tíznapos programról, akiknek családi körülményei nem tették lehetővé a rész­vételt. A pihenés, a gyógyu­lás közepette is folyt a klub­élet. Megemlékeztek felsza­badulásunk 39. évfordulójá­ról, volt nótaest és közösen ünnepelték egyik klubtársuk 50. házassági évfordulóját. A Mécses klub tagjait megláto­gatta Oláh Gábor, a pedagó­gus-szakszervezet megyei tit­kára, elbeszélgetett a klubta­gokkal és érdeklődéssel hall­gatta a klub tavaszi, nyári terveit. Ezúton is köszönjük a szakszervezet vezetőinek a gondoskodást, a törődést. Tóth Lászlóné klubvezető Termelő­szövetkezeti tagok jogai Sz. T. olvasónk tsz-tag házastársa 1982 októberében meghalt. Ezt követően két kiskorú gyermekének nevelése miatt munkahelyet változtatott és termelőszövetkezeti tag lett. Mint tsz-tag háztáji juttatásban részesül. Kérdezi, hogy elhalt felesége után jogosult-e külön háztáji föld használatra? Jogosultság feltétele részben meg van azáltal, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Háztáji föld használatra azonban mégsem jogosult, mert haszná­latában — tsz-tagsági viszonyából eredően — több mint 3000 négyzetméter háztáji föld van. Lőrincz Etelka, rohodi levélírónk határozott időre szó­ló szerződéssel volt alkalmazva a termelőszövetkezetben. Munkaviszonya 1983. december 31-vel megszűnt. Kérdezi, hogy jogosult-e eredményességi részesedésre? A gazdálkodás eredményétől függő részesedés jutta­tásának alapelveit a tsz az alapszabályában, részletes sza­bályait pedig munkaügyi szabályzatában határozza meg. A tsz — a jogszabály által engedett felhatalmazás alapján — tehát testületi szervei útján saját maga dönti el, hogy kik és milyen mértékben részesülhetnek az eredményes­ségi (nyereség) részesedésből. Balogh Istvánné komorói lakos arról érdeklődik le­velében, hogy az elmúlt években hozott bérkiegészítéssel kapcsolatos rendeletek vonatkoznak-e a termelőszövetke­zeti tagokra? Az elmúlt időben három esetben került sor munkabé­rek kiegészítésével kapcsolatos intézkedésre. Ezek közül kettő vonatkozott a termelőszövetkezeti tagokra is a kö­vetkezők szerint: 22/1976. (VII. 4.) Mt. sz. rendelet alapján a termelő­szövetkezeti tagok részére 60 forint munkabér-kiegészítés fizetése nem volt kötelező, azonban annak bevezetését a termelőszövetkezet közgyűlése elhatározhatta. A 25/1979. (VII. 21.) Mt. sz. rendelet szerint a termelőszövetkezetek a tagok és alkalmazottak részére egyaránt 140,— Ft mun­kabér-kiegészítést kötelesek fizetni. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján a termelőszövetkezetek a korábban fizetett munkabér-ki­egészítést kötelesek beépíteni bérrendszerükbe. Szakács Józsefné, máriapócsi olvasónk amíg teljesít­ménybérben dolgozott, a munkaszüneti napokra munka­díjazásban részesült, amióta havidíjas, a tsz nem fizet munkaszüneti napokra, kérdezi, hogy jogszerű-e a ter­melőszövetkezet eljárása? A havidíjas alkalmazottak — tsz-tagok a munkaszü­neti napokra munkadíjban nem részesülhetnek, mivel azt a havi munkabérük magában foglalja. Ennek alapján te­hát a termelőszövetkezet eljárása nem kifogásolható. Kóródi János piricsei termelőszövetkezeti tag levél­írónk 1982-ben 2000 órát, 1983-ban 1631 órát dolgozott a közösben. A termelőszövetkezetben arról tájékoztatták, hogy év végi eredményességi részesedést azok a tsz-tagok kapnak, akik legalább az évi 1600 órát teljesítették. E kö­vetelménynek — 50 százalékos csökkent munkaképessége ellenére — levélírónk eleget tett. eredményességi részese­désben azonban nem részesült. Kérdezi, hogy követelheti-e az őt megillető juttatást? Az eredményességi részesedés juttatásának feltételeit a tsz saját maga, önkormányzati hatáskörben határozza meg. Az így hozott határozatok betartásáról a termelőszö­vetkezet vezetői gondoskodnak. Levélírónk a szövetkezet döntőbizottságától kérhet jogorvoslatot, amely szerv a belső szabályzatok ismereté­nek birtokában megfelelő döntést hoz. > Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom