Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11., szerda ÁRA: 1,40 FORINT XLI. évfolyam, 85. szám AZ ÜJFEHÉRTÓI GYAPJÜSZÖVÖGYÄRBAN harminchat nő végez hathetes kivarró- tanfolyamot. A nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezettől érkeztek, ahol melléküzemág alakul áprilistól, és a tanfolyamot végzettek segítségével hamarosan megkezdik a szö­vetek .Javítását” is. Képünkön: Auxi Józsefné, a gyár dolgozója tanítja be a nyírbogáti- akat. Balról: nagyító is szükséges a kis hibák javításához. (Jávor László felvétele) Az SZKP KB ülése Kedden Moszkvában teljes ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága. A plénum megvitatta és elfogadta azo­kat a szervezeti és egyéb kér­désekre tett javaslatokat, amelyeket az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tett a Szov­jetunió új összetételben meg­választott Legfelsőbb Taná­csának szerdán kezdődő első ülésszakával kapcsolatban. Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titkárának előter­jesztése alapján a plénum megvitatta az általános és szakmai oktatás bevezetendő reformjának legfontosabb kér­déseit. A vitában felszólalt a Központi Bizottság több tag­ja. A plénumán beszédet mon­dott Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára A Köz­ponti Bizottság ülése határo­zatot hozott a népképviselők szovjetjei munkájának javítá­sáról, valamint az általános és szakmai oktatás reformjá­nak fő irányairól. Az ülésen határozatot fo­gadott el a tanácsok munká­jának javításáról és az ál­talános és a szakközépiskola reformjának alapvető irá­nyairól. A KPVDSZ napirendjén A bér- fejlesztés A múlt évi bérfejlesztés­ről, a szociális ellátásról és a munkavédelmi tervek vég­rehajtásáról tanácskozott április 10-én Nyíregyházán a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Tavaly a szakszervezethez tartozó vállalatoknál, szövet­kezeteknél elsősorban a fizi­kai dolgozók kaptak bér­emelést. Több helyen a dol­gozók bére a tervezettnél is jobban alakult. A vállalatok és szövetkezetek 3—4 száza­lékos emelést tudtak adni. A TÜZÉP és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat minden lehetőséget felhasz­nált a béremelésre, a fo­gyasztási szövetkezetek kö­zül a baktalórántházi, a fe­hérgyarmati, a kisvárdai, az ábrányi tartozott a „jól fize­tők” közé. Nem használta ki a lehetőségeket és a kelleté­nél kevesebb bért emelt a Nagyecsedi, a Tiszaszalkai, a Csengeri és a Nyírbélteki ÁFÉSZ. A szociális ellátásban je­lentős az előrehaladás, 169- eel csökkent az előírásoknak nem megfelelő munkahelyek száma, ami ezerhatszáz dol­gozót érintett kedvezően. Kulturális fórum a megyeszékhelyen Művelődési intézményve­zetők, közművelődési fel­ügyelők — és az oktatási igazgatóság tanfolyama, hall­gatóinak — részvételével megyei kulturális fórumot tartottak április 10-én dél­után Nyíregyházán, a Me­gyei és Városi Művelődési Központ kamaratermében. Fodor Péter, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának munkatársa tar­tott vitaindítót, melyben szólt a közművelődés számos idő­szerű kérdéséről. Hangoztatta az előadó a nyitott, a külön­böző társadalmi rétegek mű­velődése iránt érdeklődőbb, közösségteremtő művelődési intézmények szükségességét, kiemélte a kultúraközvetítő tevékenység tartalmi érté­keinek fontosságát. A fóru­mon számos kérdés hangzott el, melyre a résztvevők vá­laszt kaptak és felhasznál­hatnak napi munkájuk so­rán. Településfejlesztő társadalmi munka Jutalom a legjobbaknak Együttes ülést tartott a megyei tanács vb és a HNF megyei elnöksége Mától hazánk vendége az olasz miniszterelnök sadalmi Munkáért kitüntető plaketteket és okleveleket — melyek odaítéléséről szintén döntés született — a követ­kező időszakban ünnepi ta­nácsüléseken adják át. Határozott a két testület arról is, hogy az 1984. évi tár­sadalmi munka értékelésénél — jobban igazodván az orszá­gos gyakorlathoz — már be­számítják az önkéntes hozzá­járulást, a helyi anyagérték, az önálló jogi személyként működő társulatok hozzájá­rulási összegeit, valamint a társadalmi tervezőmunka és a hasznoshulladék-gyűjtés érté­két is, ami nagyobb lehetősé­get kínál a közhasznú mun­kára és valósabbá teszi az értékelést. A két testület hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­ja tiszteletére felkéri me­gyénk valamennyi lakosát, az érdekelt gazdasági, társadal­mi és egyéb szervek dolgozó­it, hogy tegyenek újabb mun­kafelajánlást a gyermekintéz­mények fejlesztésére, a kiste­lepülések művelődési házai­nak korszerűsítésére, az úgy­nevezett „könyvesházak” lét­rehozására. A társadalmi munka irányuljon továbbra is a tervezett új létesítmények megvalósítására. ★ Az együttes ülést követően a népfront megyei elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a megye áramszolgáltatási hely­zetéről, majd megvitatta az „Olvasó népért” mozgalom III. országos konferenciájá­nak tanulságait, a népfront­bizottságok feladatait. Megnyílt a marketingbörze Kedden a Metró klubban meg­nyílt a hagyományos tavaszi marketingbörze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által szervezett börzén több mint 200 vállalat és szövetkezet kínálja fel elfekvő anyagait, félkész és késztermékeit, több mint egymilliárd forint értékben. A kínálat sokrétű: összesen 48 ezer féle cikket ajánlanak fel 17 cikkcsoportban, a vaskohászati termékektől az építési és szerelé­si anyagokig. Bő a választék sze­mély- és tehergépkocsi-alkatré­szekből Is. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására április 11-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszter- elnöke. A TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ TÁRSADALMI MUNKA EL­MÚLT ÉVI EREDMÉNYEIT ÉRTÉKELTE KEDDEN MEG­TARTOTT EGYÜTTES ÜLÉSÉN A MEGYEI TANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A HAZAFIAS NÉP­FRONT MEGYEI ELNÖKSÉGE. A két testület megállapí­totta, hogy 1983-ban a terve­zett 257,6 millió forinttal szemben Szabolcs-Szatmár megyében 419,2 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, melyből a la­kosság által végzett közvetlen munka több mint 287 millió forint. A megyében az egy főre jutó közhasznú tár­sadalmi munka értéke az el­múlt évben 713 forint volt.. Az ülésen hangsúlyozták: a települések lakossága, a vál­lalati kollektívák, az egyéb gazdasági egységek és szer­vek dolgozói a nehezebb gaz­dasági viszonyok közepette, a korábbinál nagyobb igyeke­zettel siettek a szűkebb pát­ria megsegítésére, a fejleszté­si elképzelések megvalósítá­sára, Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a HNF megyei elnöksége köszö­netét fejezi ki a lakosságnak, a társadalmi és tömegszerve­zeteknek, mindazoknak a kol­lektíváknak, akik szabad ide­jük feláldozásával eredmé­nyesen szolgálták a megye fejlesztését. A közösség összefogása re­vén keletkezett összegekből új létesítmények megvalósí­tásához 123,5 millió forintot, a meglévő intézmények fel­újításához, karbantartásához és más költségvetési felada­tok ellátásához 295,7 millió forintot sikerült juttatni. Ugyanakkor kitűnt, hogy igen differenciált megyénkben a társadalmi munka végzése; a számos kiemelkedő település mellett találni még jócskán olyanokat is, ahol nem meg­felelő a célok kitűzése, a mozgósítás. Javítani szükséges e téren a tervezőmunkát is, hogy az eddiginél reálisabb és konk­rétabb közös célok megvaló­sítására kérjék mindenütt a közösség önzetlen segítségét. A két testület ezt követően döntött az elmúlt évben meg­hirdetett társadalmi munka­verseny eredményéről. Az öt­ezer fő feletti népességgel rendelkező települések között első helyre Nyírbátor került (jutalma 800 ezer forint), a második helyen Kisvárda vég­zett (600 ezer forint), míg két harmadik helyezést ítéltek oda, Rakamaznak, illetve Vá- sárosnaménynak (300—300 ezer forint). Az 1500—5000 fő közötti települések versenyé­ben Apagy végzett az első helyen (500 ezer forint), má­sodik Geszteréd (300 ezer fo­rint), harmadik Levelek (200 ezer forint). Az 1500 fő alatti települések élére Nagyszeke­res került (300 ezer forint), második Omboly (200 ezer forint), a megosztott harma­dik helyre Gyügye és Csaholc település került (100—100 ezer forint). A kitüntetéseket és a jutalmakat, továbbá a Tár­ZÁ HŐNYI ÉPÍTKEZÉS. A Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat Záhonyban házgyári ele­mekből építi az áj lakó­negyedet. (Elek Emil fel­vétele.) Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke 1934-ben született Milánóban. Jogi tanulmányait a Milánói Egyetemen folytatta. Már fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: 1952 óta az Olasz Szocialista Párt, 1957- től a párt Központi Bizottsá­gának tagja. 1960-ban a Milá­nói Városi Tanács vezetőségé­nek, öt évvel később az OSZP Országos Vezetőségének tag­jává, a párt megyei titkárává választották. Ez időben a Közigazgatástudományok In­tézetének elnöki tisztét is be­töltötte, s az OSZP képvise­lője volt a Szocialista Inter- nacionáléban. A miniszterel­nök 1968 óta parlamenti kép­viselő: a képviselőház had­ügyi, majd külügyi bizottsá­gának tagja. Bettino Craxit 1970-ben az Olasz Szocialista Párt főtit­kár-helyettesévé, hat évvel később főtitkárává választot­ták. Egy ideig a párt lapjá­nak, az Avanti-nak az igaz­gatója is volt. 1979-től az Európai Parlamentben képvi­seli hazáját. Az elmúlt évi parlamenti választásokat követően bízták meg kormányalakítással. A Bettino Craxi vezette kor­mány Olaszország történeté­ben az első szocialista veze­tésű kabinet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom