Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április 10. Kelet-Magyarország 7 KOSSUTH RADIO 8,20: Mai kulturális progra­mok. — 8,27: Cseppből a ten­gert ... — 8,57: Hanglemez MK. — 9,00: Debussy: Metszeték. — 9,30: Operaáriák. — 9.44: Vízi­zene. — 10,05: Iskolák — őrsök — barátok. — 10,35: Pierre Bou­lez vezényel. — 11,23: Dunántú­li népdalüörók felvételeiből. — 11,42: Glemba. XV/11. rész. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Egy éj Velencében. — 14,40: Élő világirodalom. — 15,05: Holnap közvetítjük ... — 15,33: Nyitnikék. — 16,03: Hallgatóink figyelmébe! — 16,05: Ha hinni tudnál. — 17,05: Bevezetés a fi­lozófiába. — 17,35: Howarth: Három svájci dal — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 18,28: Hall­gatóink figyelmébe! — 19,15: Grabőcz Miklós népzenei fel­dolgozásaiból. — 19,50: Sorsfor­dító pillanatok. — 20,19: Tudo­mány és gyakorlat. — 20,49: Ré­gi híres enekesek műsorából. — 21,18: Nyugdíjasok lázadása. Hangjáték. — 22,20: Tíz perc küloolitika. — 22,30: Telemann: Esz-dúr versenymű két kürtre és zenekarra. — 22,48: Hétköz­napok kutatói. — 22,58: Heré­nyi Miklós gordonkázik. — 0,10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RADIO 8,05: Verbunkosok. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — Közben: 10,35: Sportvilág. — 10,45: Láttuk, hallottuk. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Április. Lo- ránd István gyermekkórusaiból. — 14,00: Operaslágerek. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Örökzöld dallamok. — 16,35: ' Csúcsforgalom. — 18,00: Ka­maszpanasz. — 18,35: Várhelyi Endre operattfelvéleleiből. — 18^5: Zenei tükör. — 19,25: Ra­kétafegyverek, űrhajózási hor­dozórakéták. — 19,35: Csak fia­taloknak! — 20,35: Magyar anekdotakincs. — 21,04: Nóták. — 21,36: Vangelis összes leme­ze. — 23,20: A mai dzsessz. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: A Cream együttes felvételeiből. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. — A tartalomból: Egészségünk. Dr. Baráz Sándor előadása a vérnyomás méréséről. — Kell-e a jó könyv? (Gönczi Mária) — Erdő, erdő, erdő (Szilágyi Má­ria) — Aruház önelszámolásban (Haskő József) — Hasznos hul­ladékok (Kolláth Adrienne). — 18,00—18,30: Égzak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter) MAGYAR TV . 8,00: Tévétoma. — 8,05: Isko­latévé. — 9,55: Ártatlan hazug­ságók. Olasz film (ism., sz.) — 11,25: Képújság. — 15,00: Isko­latévé. — 16.35: Hírek. — 16,40: Mai témák külföldi tévé- műhelyekfből. 2. rész. — 17,40: Kisfám. — 17,50: Képújság. — 17,55: Reklám. — 18,00: Színhá­zait játszunk. 5. rész — 18,55: Reklám. — 18,10: Tévétoma. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: A Laurent csa­lád. 7. rész. — 20,55: Stúdió ’84. — 21,55: Népzene zenekarra. — 22,00: Kockázat. — 22,35: Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 17,50: Csak gyerekeknek! — — 18,15: Képújság. — 18.20: A sün disznó. — 18,50: Nicaragua — választások előtt. — 19,20: Mozart: Esz-dúr divertimento. — 20,00: Képmagmósok, figye­lem ! — 20,30: Autó-motorsport — 20,50: Madeira az Attanti- óoaán kertje. — 21,00: Tv-hüv adó 2. — 21,20: Utazás Aloar- riába. — 22,10: Képújság. SZOVJET TV 17,00: Dalműsor. — 17,50: Gyorsulás. Tv-film II. — 19,00: Tv-hiradó. — 19,35: Népi dal­lamok. — 19,50: Nemzetközi jégkorongtorna: Svédország— Szovjetunió. — A szünetben: A világ eseményei. — 21,30: örök mementó. Tv-film IX. — 22,35: Hírek. — 22,45: A hét sport­eseményei. — 23,15: Hangver­seny. ROMAN TV 15,25: Diákfórum. — 16,10: Szünidei matiné. — 20,00: Tv- híbadó. — 20,20: Gazdasági fi­gyelő. — 20,35: Népzene. — 20,50: A híd. Tv-játék. —21,50: Nemzetközi tv-hírek. — 22,15: Tv-hlradó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy: BO­SZORKÁNYSZOMBAT (ma­gyar) Ea. kezd.: 16 órai. KINCS, AMI NINCS (olasz) Ea. kezd.: 18 és 20 óra. Nyíregyháza Béke: HAIR (14 év, amerikait) Ea. kezd.: 9 és 11 ára, ÉJSZAKA TÖRTÉNT (szovjet) Ea. kezd.: 16 órai Kortárs filmművészet repre­zentatív alkotásai: A KARMES­TER (14 év, lengyel) Ea. kezd.: 18 óra. BULI-BULI (magyar) Ea. kezd.: 20 óra. Nyíregyháza Móricz: BEN­HUR I—II (amerikai) Bai kezd.: 16 és 119 óra. Kisvárda Béke: KIS APÁK ÉS NAGYAPÁK (szovjet) Ea. kezd.: 18 és 20 óra. Mátészalka Béke: EGYÜTT­ÉLÉS '(14 év, magyar—NSZK) Ea. kezd.: 17,30 és 19,30 óra. Fehérgyarmat Kossuth: KÉ- N YELMETLEN TANÜ (NDK) Ea. kezd.: 18 óra. KIGYÓTO- JAS (18 év, NSZK—amerikai) Ea. kezd.: 20 órai. Nyírbátor Szabadság: A MAT­RÓZ, A KOZÁK ÉS A HAMIS­KÁRTYÁS (szovjet) Ea. kezd.: 18 és 20 óra. 15.30. MADAME LOUISE SZA­LONJA, Juhász-bérlet. ■ MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPON1 10-én 14,00 órakor hangver­senyteremben MESE A CSODA- FURULYAS JUHÁSZRÓL. Ze­nés meseműsor játékos kérdé­sekkel. 10-én 16 és 18 órakor hang- versenyterem : NOSZTALGIA­MOZI. AZ ÖTÖS SZÁMÚ OR- HAZ (1942). Útra kelő fák A helyben naggyá fejlődött fák kiemelése és átültetése kétféle­képpen Is elvégezhető. Az egy­szerűbb és kevesebb költséggel járó módszer, hogy a fagyok előtt kiássák a földlabdájukat, amely a fagyok beköszöntésekor keményre összeáll. így nem esik szét, amíg csőrlővel vagy darus- kocsival kiemelik, és átszállítják az ugyancsak előre előkészített új helyére. A módszer hátránya, hogy időjáráshoz és évszakhoz kötött. Lombos állapotban és lomb- hullás után, amikor nem lehet megvárni a fagyok beköszöntét, vagy ha tavaszi áttelepítésről van szó, földlabda-összetartó szerkezettel ültethetök át az idős nagy fák. Ez meggátolja a föld­labda fellazulását, szétesését, ami nélkülözhetetlen a fa élet­ben maradásához. Legnagyobb biztonsággal a hidraulikusan működő földlabda-összetartók használhatók. Ezek fő része egy szétnyitha­tó, majd a faitörzs körül össze­záródó keretre szerelt, négy vagy hat nagyméretű „ásóegy­ség”, amelyek hidraulika hatá­sára a földbe süllyednek. Ezáltal fordított kúp, vagy gömb alakú földlabdát alakítanak ki. Ezt a löldlabdát az ásóegység feszesen tartja mindaddig, amíg átkerül Újonnan kialakított helyére a fa. A legkorszerűbb változatuk ön­járó. Elvégzi a nemegyszer több tonna súlyú fa kiemelését úgy, hogy a virágsziromszerüen, két­felé nyitva álló és a fa körülfo- gására képes ásóegységeit hidra­ulikával jó mélyen besüllyeszti a földbe. Ezután a gép hidraulikus be­rendezése a kehelyformában zá­ródó ásótagokkal szorosan meg­markolt földlabdával együtt ki­emeli a helyéből a fát, és az új helyén kiásott ültetőgödörhöz viszi, ahol ismét a földbe enge­di. Képünkön: egy nyugatnémet gyártmányú, bármely hidrauli­kus csatlakoztatású erőgépre fel­szerelhető, különleges szerkeze­tet láthatunk, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbe­ni megtartására és újra elülteté­sére szolgál. E szerkezettel egy kb. 25 cm törzsátmérőjű fa fél óra alatt emelhető ki, a gyökér­zettel együtt. TUDOMÄNYjTECHHjKAjKÖZGAZMtöfi! 143 ezer szarvasmarha, 475 ezer sertés: Változó állatállomány KÖZISMERT, HOGY A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÉV ELEJÉN TELJES KÖRŰ ÁLLATSZAM­LÄLÄST HAJTOTT VÉGRE, MELYNEK FONTOSABB EREDMÉNYEIT AZ ALÁBBIAKBAN ISMERTETJÜK: Szabolcs-Szatmár megyé­ben az állattenyésztés része­sedése a mezőgazdaság brut­tó termelési értékéből jóval alacsonyabb az országos át­lagnál, ezen belül viszont lényegesen magasabb a kis­üzemek szerepe. Az állatte­nyésztés az elmúlt években a megyék átlagától mérsékel­tebb ütemben fejlődött. Szer­kezete sajátos, a hagyomá­nyokra épülő, az országosnál jóval nagyobb a kérődzők aránya. Itt tartják a legtöbb szarvasmarhát, a juhállo­mánynak több mint tizedét, a sertések 5 százalékát. Az állatsűrűség emelkedő, 100 hektár mezőgazdasági terü­letre (baromfival együtt) 46,6 számosállat; jut, de még így sem éri el a többi megye át­lagát. mérsékelt EMELKEDÉS A teljes körű állatszámlá­lás szerint a megye szarvas­marha-állománya megköze­lítette a 143 ezret. Az állo­mány 1977-től 1982-ig csök­kenő tendenciát mutatott, 1983-ban azonban az előző évhez képest az országostól eltérően már mérsékelten emelkedett. Az állomány 35,1 százaléka a kistermelők tu­lajdonát képezte. Az utóbbi­ak aránya a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben visszaesett. Az állami gazdaságok kö­zül hat, a termelőszövetkeze­tek közül 105 gazdaság "foglalkozott a szarvasmarha­tenyésztéssel. Folytatódott az állomány koncentrálódása, elsősorban a nagyobb szarvasmarha-tenyésztők fejlesztették ágazatukat, egy tartó termelőszövetkezet át­lagos állománya (754 db) 9 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A nagyüzemek ál­lománynövekedése általában nem pótolta a kisüzemekben bekövetkezett kiesést. A több mint 50 ezres saját állomány mellett csaknem 5 ezer, nagyüzemből kihelyezett szarvasmarhát is gondoztak. A kisüzemi szarvasmarha­tartás zöme — a nagyüzemi­vel összhangban — a szat- már-beregi síkságra összpon­tosul. A még mindig jelen­tős szarvasmarha-állomány- nyal rendelkező települések közül igen nagymértékű a visszaesés Szamosszegen, Tyúkodon, Nagyecseden, Balkányban, Bujon, Nyíregy­házán, Csarodán, ugyanak­kor Csengeren, Hodászon, Mi- lotán, Ojfehértón, Tisza- nagyfaluban, Encsencsen a kisüzemi tartást a megélén­külés jellemezte. KETTŐS HASZNOSÍTÁS A hústermelés ösztönzése kihatott a nagyüzemek te­hénállományának összetéte­lére is. Korábban a kettős hasznosítású irány volt a meghatározó, az utóbbi évek­ben növekvő a húshasznúak részesedése, a tsz-ekben ne­gyedét, az állami gazdasá­gokban csaknem háromtize­dét adják az összesnek. 1983 végén 475 ezer sertést tartottak a megyében, ne­gyedével többet, mint 1980- ban. A sertések 26,4 százalé­ka a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazda­ságai, 57,4 százaléka a kister­melők tulajdonában volt. Emellett még az állatforgial- mi és húsipari vállalat, va­lamint a sertéstenyésztő és -hizlaló közös vállalatok ál­lománya jelentős. A termelő- szövetkezetek közös gazdasá­gainak állománya dinamiku­san növekszik, amelyben je­lentős szerepet játszottak az elmúlt két-három évben ál­lami támogatással megvaló­sított férőhely-korszerűsíté­sek is. Az 1980. évinél 54 száza­lékkal tartottak többet. 1983 végén 35 közös gazdaság fog­lalkozott sertéstenyésztéssel. Az állomány koncentrálódása itt is megfigyelhető, amely­nek hatására az egy tartó gazdaságra jutó sertések szá­ma (3581) kétharmadával ha­ladta meg az 1980. évit. A nagyobb sertéstenyésztő kö­zös gazdaságok Mátészalka és Nyíregyháza körzetében találhatók. A megye sertéstartásában meghatározó a kisüzemek szerepe, részesedésük eleve behatárolja az állományvál­tozás tendenciáját. Több mint 65 ezer kisgazdaságban tartanak, hizlalnak sertést, állományuk a vizsgált idősza­kon belül 1983-ban volt a legmagasabb. Száz kisüzemi gazdaság átlagosan 417 ser­tést tartott. Két éve múlt, hogy lehető­vé vált gazdasági munkakö­zösségek, kisvállalatok és szövetkezetek átalánydíjas szolgáltatórészlegek létreho­zása. A kezdeti tapogatózás után a megyében is megin­dult a munka. Az új szerve­zeti formák helyzetét mérték fel Kiss Zoltán és Szabó Jó­zsef, á megyei tanács ipari osztályának munkatársai, a közgazdasági társaság pá­lyázatán. A szolgáltató kisszerveze­tek létrejötte 1983 után gyor­sult fel. A múlt év nyarán — a kereskedelem nélkül — már 531 új típusú gazdasági szervezet működött a me­gyében. Az itt dolgozók szá­ma megközelítette a három­ezret, az árbevételük elérte a 200 millió forintot. Jellem­ző az érdeklődésre, hogy az új formák túlnyomó többsé­ge a városokban jött létre, kétharmaduk Nyíregyházán található. A foglalkoztatottak közel fele mellékfoglalkozás­ban vett részt a munkakö­zösségekben. Az új szervezeti formák többségükben bekapcsolód­tak a vállalati célok megva­lósításába. Így például az UNIVERSIL-nél a szűk gyár­tókapacitás feloldására, az export fokozására jött létre gmk, A kisvárdai fékbetét­gyárban a korábbi kooperá­ciót szüntették meg azzal, hogy a rézforgácsot helyben állítják elő. A tapasztalatok szerint ott volt sikeres a munkaközös­ségek szervezése, ahol a vál­lalati vezetés is pártolta azt. Így jöhetett létre rövid idő alatt tucatnyi vgmk a ME- ZÖGÉP-aél, a papírgyárban, a VAGÉP vállalatnál. Ugrásszerű állománynöve­kedés volt Tiszavasvári kör­nyékén, amelynek hatására itt egy gazdaság átlagosan 6 sertést tartott. A megye tele­püléseinek többségét is erő­teljes fejlesztés jellemezte. Ezen belül Nyíregyháza, Kis­várda, Fehérgyarmat, Vásá- rosnamény körzetében a te­lepülések nagy részében 40 százalékot is meghaladó mér­tékben állítottak sertéseket hízóba (Baktalórántháza, De- mecser, Nyírtass, Dombrád, Jánkmajtis, Varsánygyüre). GYÖNGYÖS, LIBA, PULYKA A megye juhállománya (304 ezer) a korábbi erőtel­jes fejlődés után az utóbbi három évben ingadozott és jelenleg nem éri el az 1980. évit sem. Az állománycsök­kenés a nagyüzemekben kö­vetkezett be, a kistermelők körében viszont élénkül a tartási kedv. A lóállomány az elmúlt 2—3 évben nem vál­tozott lényegesen, 10 ezer körül alakult. 1983 végén 4,5 millió ba­romfit tartottak a megyében, 11 százalékkal többet, mint 1980 decemberében. Ezen belül a gyöngyös és liba ki­sebb mértékben, a pulyka, a tyúkfélék és a kacsaállomány nagyobb ütemben nőtt. A baromfi-állomány közel há­romnegyedét a kistermelők tartották. Virga Miklós KSH megyei igazgatósága A kisszervezetek egyik formája volt, amikor az or­szágos szolgáltató cégeket bontották fel. Így történt ez a GELKA és az AFIT eseté­ben. Bár a lakosság kevéssé érezte meg az átszervezést. A decentralizálás végrehaj­tása nem ment könnyen, sok­szor visszamenőlegesen álla­pítottak meg bizonyos felté­teleket. Ugyancsak a kezdeteket jellemzi — s ez nincs telje­sen összhangban az előzetes kívánalmakkal — hogy a kis­szervezetek szívesebben ré­szesítik előnyben a közületi munkákat, az árutermelő te­vékenységet, s kevesebb fi­gyelmet fordítanak a lakos­sági szolgáltatás bővítésére. Sajátos gondjuk ezeknek a szervezeteknek, hogy sok­szor nem rendelkeznek meg­felelő eszközökkel, anyagi forrásokkal a folyamatos munkához. (Ahol a vállalat adja ezeket, ott nincs gond a munka megszervezésével.) A tanulmány szerzői több javaslatot is tettek a fejlő­dés kibontakozására. Ezek egy részét már megoldották, illetve az akadályt jelentő té­nyezők feloldásán dolgoz­nak, más részüknél fokozot­tabb figyelem szükséges a megnyugtató működéshez. Különösen fontos, hogy a kisszervezetek rugalmassá­gát ne gátolják túlzott ren­deleti kötöttségek, megfelelő támogatási alap álljon ren­delkezésre működésükhöz. Hasonló felaaat, hogy az anyagbeszerzés, a termelő­eszköz-kereskedelem olyan szintre kerüljön, ami képes az új formák kiszolgálására. KI NEM HASZNÁLT 1 LEHETŐSÉGEK ; 4 ] i Fontos feladai az öntözés AZ ELŐZŐ ÉVBEN Sza- . bolcs-Szatmár megyében 6739 hektár területet öntözni ? tek a megye nagyüzemei. Ez — bár a megyét is erő­sen sújtotta az aszály — á víz jogilag engedélyezett te­rületnek csak a fele. A me­gyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomás felmérései alapján az összes mezőgaz­dasági terület 2,5 százalé­kán van öntözésre lehető­ség. Egy évvel korábban még 1570 hektárral több volt a vízjogilag engedélyezett te­rület, de a csökkenés még az 1983-as aszályos év után sem szűnt meg, annak el­lenére, hogy jelenleg tete­mes a talajnedvesség hiá­nya és az első negyedév is csapadékban igen szegény volt. A vízhiány országosan 120—200 milliméter, a me­gyénkben a 8 mérőállomás adatai szerint 133 millimé­ter. A talajok jelenlegi ned­vességtartalma nem elegen­dő az 1984. évre tervezett növénytermesztési hozamok eléréséhez! Ezért a vízellá­tottsági hiány csökkentésé­ben nagy szerepet kap a minimális talaj művelési el­járás és sekély művelés azonnali talajlezárással. A hiány megszüntetésére pe­dig az egyedüli út az öntö­zés és annak korai meg­kezdése. Az Országos Víz­ügyi Hivatal rendelete alapján a mezőgazdasági vízhasznosítási előidény áp­rilis 15-ig tartott Ebben az időszakban a felhasznált vízmennyiség fele után nem kellett változó vízdíjat fi­zetni ! A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság felkészült az üzemek korai öntözővíz­igényének kielégítésére, to­vábbá szivattyúkat is tud bérbe adni. Erre különösén nagy szükség van, mert az üzemek többségében el­avult, kis teljesítményű szivattyúk vannak. A víz- szétosztó berendezések ál­lapota még ettől is rosszabb, ugyanis 87 százalékban er­kölcsileg elavultak, főleg kézi áttelepítésűek. A me­gyében nagyon kevés — mindössze 25 — a viszony­lag korszerű gépi áttelepí- tésű vízszétosztó szárnyve- izeték. Eddig a megyében kevés gazdaság kezdte meg az öntözést. Ez semmiképpen nem indokolható azzal, hogy az öntözés drága és gazdaságtalan. Kevés olyan termelőszövetkezet és álla­mi gazdaság van, ahol ne lennének öntözést meghá­láló növények (pl. cukorré­pa, burgonya) még a jelen­legi ökonómiai viszonyok között is. Az öntözött nö­vények száma évről évre csökken. AZ ÖNTÖZÉSNÉL 60— 90 százalék az állandó költ­ség, amely akkor is esedé­kes, ha nincs öntözés. Az öntözés gazdaságosságát a változó díj, az üzemeltetési költség és a többlethozamok alapján kell elemezni. Az így alapul vett „változó költség”-ből termelt több­letjövedelem még gazda­ságtalan öntözésnél is csök­kentheti az „állandó költ­ség” hányadát. Á teljesen leírt, de üzemképes öntöző- berendezéseknél az állan­dó költségből csak az alap­díj és az amortizálódásból adódó többletjavítási költ­ség lehet a megítélés alap­ja. Szénégető László növényvédelmi és agrokémiai állomás Új szervezeti formák I f I L J HALLGASSUNK CT LUÜJInézzüimk meg m 1984. április 10., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom