Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. április 7 Olaj a tűzre M iután Salvadorban a választási komédia nem hozott eredményt, ezúttal az országról szavaztak — Washingtonban. Mégpedig heves viták után, amelyek jelzik: az amerikai szenátus korántsem egységes Közép-Amerika megítélésében, különösen az ottani feszültség csillapításának módszerei ügyében. A szenátorok csütörtökön több mint 60 millió dolláros ■katonai gyorssegélyt hagytak jóvá El Salvador számára. „Csak” ennyit, az eredeti terv ugyanis 93 millió dollárt irányzott élő, csakhogy a köztársaságpárti többséggel rendelkező szenátus demokrata tagjai valóságos össztüzet zúdítottak erre az elképzelésre. Washington nemcsak a salvadori junta számára juttat soron kívül újabb fegyverzetet, hanem jóváhagyták a szenátusban a nicanaguai ellenforradalmárok támogatósára szolgáló 21 millió dollárt is. Így már teljes a kép. Sajnos az Egyesült Államok „hátsóudvarában” kialakult helyzet ma már csakugyan robbanásig feszült. S az USA, ahelyett, hogy tekintélyét latba vetve, igyekezne politikai eszközökkel, a Con- tad ora-csoport javaslataival összhangban csökkenteni a konfliktus veszélyét, olajat önt a tűzre. Mert/ni másnak lehet felfogni a salvadori rezsimnek szánt gyorssegélyt és a somozista bandák újabb jelentős anyagi támogatását?! Salvadorban közben súlyos ütközetek közepette folytatódik a vita arról, mikor ismételjék meg a lényegében döntetlennel végződött választásokat. Az ellenzék csalást emleget, a voksok egy részét jellemző módon még mindig nem számlálták ösz- sze. Az is kiderült, hogy a salvadori közvélemény még mindig a kisebbik rosszat tekinti elfogadhatóbbnak. Jósé Napoleon Duarte keresztény- demokrata politikus nem szerzett ugyan abszolút többséget — persze, ha hinni lehet a részeredményeknek —, mégis „lekörözte” a halálbri- gádök vezérét, Roberto d’Aubuisson őrnagyot. B ármiként alakuljanak is a választási komédia vélt vagy valós eredményei, Washington számára rendkívül kínos helyzet teremtődött. D’Aubuisson őrnagy személye már nemcsak a demokrata párti amerikai politikusok szemében szálka, hanem a republikánusok közül is egyre többen belátják, hogy a legszélsőségesebb jobboldali terror szervezőjével lehetetlen együttműködni. Ugyanakkor Duarte El Salvadorban a tisztikar és a nagytőke képviselői számára elfogadhatatlan, mert a nyolcvanas évek elején végrehajtott részleges államosításokkal és földreformmal azonosítják. Meglehet, az újabb választási forduló után — ha a szerencse Duar- ténak kedvezne — a szélsőjobboldal erőszakhoz folyamodik. Ha már a szavazás nem megy, kezdődjék újra a gyilkolás... ___________ Gy. D. I) kínai külügyminiszter Mitterrand-nál Mitterrand elnök pénteken fogadta Vu Hszüe-csien kínai külügymintisztert, aki párizsi hivatalos látogatása során csütörtökön Cheysson külügyminiszterrel tárgyalt. A kínai külügyminiszter az elnökkel folytatott egyórás megbeszélés után kijelentette, hogy a megbeszélés nagyon jó légkörben folyt le, s tükrözte a két ország között fennálló jó kapcsolatokat. Azt mondotta, hogy elsősorban Csao Ce-jang miniszterelnök közeli párizsi látogatásának előkészítéséről volt szó. Losonczi Pál válasza a Szocialista lnternacioná/6 felhívására Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt arra a felhívásra, amelyet a Szocialista Internacionálé vezetői intéztek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett országok államfőihez. A felhívásban Willy Brandt, az Internacionálé elnöke, valamint 30 szociáldemokrata pártvezető — köztük 6 kormányfő — a nukleáris fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalások folytatását sürgeti, a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának megállítására hív fel és hangsúlyozza a stockholmi konferencia jelentőségét. Válaszlevelében az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte azt a konstruktív szándékot, amely a felhívás aláíróit lépésük megtételekor vezette. Rámutatott a nemzetközi feszültség növekedésének okaira, az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésében testet öltött veszélyekre, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság véleménye szerint a jelenlegi helyzet nem visszafordíthatatlan. Ha valamennyi érintett fél részéről megvan a politikai készség, akkor lehetséges pozitív változást elérni a nemzetközi viszonyokban. Ezzel összefüggésben Losonczi Pál kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai által tett és ma is érvényes javaslatok fontosságát. A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány véleménye szerint nincs olyan vitás nemzetközi kérdés — beleértve a nukleáris fegyverzetek problematikáját is —, amelyet ne lehetne tárgyalással rendezni. Emlékeztetett a Szovjetunió felhívásaira és erőfeszítéseire az érdemi tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtését hátráltató akadályok elhárítása érdekében. Végezetül Losonczi Pál arról biztosította a Szocialista Internacionálé felhívásának aláíróit, hogy a Magyar Nép- köztársaság is nagy fontosságot tulajdonít a stockholmi konferenciának, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a tanácskozás mielőbb konstruktív eredményekre vezessen. A BASZK PART LEGALITÁSBAN A madridi legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a belügyminiszternek azt a rendeletét, amellyel felfüggesztette a Baszk Herri Batasuna (HB) Párt legális politikai működését. A HB képviselői bojkottól ják mind a törvényhozás, mind a baszk autonóm parlament munkáját. A herri batasuna párt a februári baszk tartományi választáson 157 ezer szavazatot kapott, s ezzel az országrész harmadik pártja lett. PÉNZHAMISÍTÓK LISSZABONBAN A portugál rendőrség nyomára bukkant egy pénzhamisító bandának, s 19 személyt letartóztatott. A banda tagjai az utóbbi hónapokban — ötezres címletekben — 750 millió escudo (mintegy hatmillió dollár) hamis pénzt készítettek. Az elkészült bankjegyek legnagyobb részét a letartóztatás előtti órákban sikerült elégetniük. ANDRÉ WURMSER MEGHALT Pénteken 84 éves korában elhunyt André Wurmser, a neves francia író és publicista. Wurmser, aki a háború előtt a francia értelmiségiek antifasiszta bizottságának egyik titkára volt, a háború alatt tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után Aragon hetilapjának a Lettres Francaises- nek irodalmi kritikusa volt, majd a L’Humaniténak fő- munkatársa. Magyarországra többször ellátogatott s szoros kapcsolatban állt a magyar irodalmi körökkel, özvegye, Louise Mamiac a Francia-Magyar Baráti Társaság elnöke. Összehívták a Varsái Szerződés külügyminiszteri bizottságát A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága az előzetes megállapodásnak megfelelően 1984. április második felében Budapesten tartja soron következő ülését. A helyi végrehajtók több száz főnyi rendőr segítségével kiürítették a Greenham Common-i katonai támaszpontnál hónapok óta tüntető brit asszonyok táborát. Képünkön: a tiltakozó akció néhány résztvevője rendőrsorfal között távozik a helyszínről. A békeharcosok bejelentették: a közelben ismét tiltakozó tábort fognak létrehozni. Országos gabonatermesztési tanácskozás Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) őszi kalászos gabonák állománya gyengébb mint a korábbi években volt. Becslések ■szerint a vetés 38 százaléka jó, 39 százaléka közepes, 17 százaléka pedig gyenge. A száraz időjárás miatt a vetések egy része csak a tél folyamán, iliejtve a kora tavasz - szál kelt ki. A legsürgősebb feladat most az, hogy az üzemek táblánként még egyszer végezzék el az állománybecslést, és azután döntsenek a kiritkuilt, gyenge fejlettségű vetések sorsáról. Azokon a helyeken, ahol a búza a közepes termésátlag elérését nem teszi lehetővé, búza helyett vessenek kukoricát. Fontos népgazdasági cél, ■hogy kukoricából minimálisan annyit vessünk, mint az dlmúlt esztendőben, ez országosan 1 millió 160 ezer hektárt jelent. Az üzemi tervekből arra lehet következtetni, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok ennél mintegy 30 ezer hektárral kevesebb területen kívánnak kukoricát vetni,. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a kettős termesztés növelésének fontosságára. Különösen ott kell élni ezzel a lehetőséggel, ahol öntözhetnek, vagy ahol csapa- dékosaibbak aiz éghajlati viszonyok. Ebben az évben 150— 160 ezer hektárra célszerű növelni a kpttós termesztéssel hasznosított területet. Ebből a szuperkorai kukoricák vetés- tetrüítete elérheti a 90—100 000 hektárt. Mindez körülbelül másfél millió tonna tömegtakarmány termelését tenné lehetővé. Magyar Gábor szólt az öntözés fontosságáról is. A mezőgazdasági üzemek országosan mintegy 300 ezer hektár öntözhető területtel rendelkeznek, s a mostam helyzetben feltétlenül szükség van arra, hpgy az öntözési lehetőségeket maximálisan kihasználják. A miniszterhelyettes végül nyomatékosan aláhúzta: a gabonaprogram végrehajtása alapos munkát követel. Elengedhetetlen, hogy az üzemek olyan ösztönző rendszert alakítsanak ki, amely növeli a munkában részt vevők anyagi érdekeltségét és arra késztet, (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozáson a Minisztertanács és a SZOT vezetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együttműködésének javításával összefüggő tennivalókat, valamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fejlesztésével kapcsolatos közös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői njegállapítot- ták, hogy az ipar, az építőipar és az államigazgatás tehogy a munka minőségét tovább javítsák. Az előadást követő vitában számos szakember fejtette ki véleményét. Egyöntetű volt a megállapítás: a gabonaprogram 1984—85. évi célkitűzései teljesíthetők, de csak az eddiginél hatékonyabb, jobb munkával. Hangsúlyozták, hogy az aszály kártétele jó tápanyag - ellátássail, talaj műveléssel mérsékelhető. A termelési színvonal emelési érdekében szükség van a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának további erősítésére, a tudomány legújabb vívmányainak mie- előbbi gyakorlati alkalmazására. Kiemelték, hogy a gabonatermesztésben még sok a tartalék. A tanácskozás Váncsa Jenő zárszavával ért véget. rületén a negyvenórás munkahétre való áttérés rendben folytatódik. Szükségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával továbbra is fordítsanak gondot azoknak a munka- és termelésszervezési intézkedéseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső munkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési feladatok maradéktalan teljesítését. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása Magyar—olasz kormányfai találkozó Alap a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez l smét magas rangú külföldi vendéget várunk hazánkba: Bettino Craxi olasz miniszterelnök érkezik a közeli napokban Budapestre. A látogatás, amely újabb jele a magyar diplomácia aktivitásának, a szocialista Magyarország stabilitását, eredményeit övező nemzetközi elismerésnek lendületet adhat a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének. E várakozás annál is inkább indokolt, mivel az évtizedek óta rendezett magyar—olasz viszonyra épülő kontaktusaink az enyhülés éveiben erőteljesen kibővültek, ám e fejlődés üteme a legutóbbi esztendőkben csökkent. A mostani megbeszélések tehát arra adnak alkalmat, hogy — a magyar politika szándéka szerint — közös erőfeszítéssel, jóakarattal a bonyolultabb feltételek közepette is sikerüljön megőrizni az eddig elért eredményeket, alapot teremteni a kapcsolatok további elmélyítéséhez. Olyan eredményekre támaszkodhatnak majd a tárgyaló félek, amelyeket a ' korábbi, legfelső szintű találkozók alapoztak, illetve erősítettek meg: Lázár György 1975-ben járt Rómában, s ekkor írta alá partnerével a kontaktusaink bővítését segítő közös nyilatkozatot; Kádár Janos pedig 1977- ben tett hivatalos látogatást Olaszországban, Olasz kormányfőt ezúttal először üdvözölhetünk hazánkban. Indokolt néhány olyan tényt felsorakoztatni, amelyek várhatóan összefüggnek majd a kormányfői tárgyalások napirendjével. Mindenekelőtt ami a gazdaságot illeti: az 1970-es években bekövetkezett fellendülés eredményeként Olaszország a tőkés államok közül a második legnagyobb kereskedelmi partnerünkké vált. A Közös Piac korlátozó intézkedései és a világgazdasági visszaesés hatására azonban a forgalom az utóbbi három esztendőben csökkent; tavaly 483 millió dollár volt a kétoldalú közvetlen árucsere-forgalom értéke. így ma már csak harmadik-negyedik helyen áll Olaszország tőkés partnereink sorában. Hazánk egyébként legnagyobbrészt mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeket szállít olasz partner vállalatainak, a déleurópai országból pedig főként nyersanyagok, félkészáruk és gépek, berendezések érkeznek. Üj lehetőségeket kellett és kél! ezért találni a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös formáinak megteremtésére. S az előrelépéshez szükséges volna oldani bizonyos adminisztratív kötöttségeket is: az itthoni vállalatokat hátrányosan érintik azok a mennyiségi korlátozások, megkülönböztetések, amelyek akadályozzák az Olaszországba irányuló exportot. Magyar részről egyébként megvan a készség, az aktivitás az új utak, lehetőségek felkutatására. Ezt bizonyította a tavaly novemberben Olaszországban megrendezett magyar hét eseménysorozata is. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese az'olasz politikai és gazdasági élet számos vezetőjével — köztük Craxival és Pertini köztársasági elnökkel — folytatott megbeszéléseket ez alkalommal Rómában. Számos, a" rendezvényeken részt vett ipari és külkereskedelmi vállalatunk tért haza együttműködési ajánlatokkal, konkrét üzleti tervekkel. S az eltelt hónapok azt mutatják, hogy nemcsak a magyar hét során volt élénk a partnerek érdeklődése; nemrégiben például egy olasz nagyvállalat a kohászati kooperációt elősegítendő, képviseleti •irodát nyitott Budapesten, s ugyancsak a fővárosban tartották néhány hete annak a vállalatközi vegyesbizottságnak az ülését, amely a Fiat-konszern és magyar üzemek együttműködését hivatott fejleszteni. A jelek szerint tehát közös az igény a gazdasági kapcsolatok, s különösen a termelési együttműködés fejlettebb formáinak bővítésére. Jelenleg egyébként mintegy ötven kétoldalú kooperációs szerződés van érvényben, s a szakemberek a többi között az energetika, az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás, a hulladékfeldolgozás, a hűtőipar. és a vegyipar területén látnak módot gyártási kooperációk megvalósítósóra. Ugyancsak számos, még kiaknázatlan lehetőséget rejtenek a harmadik országok piacaira irányuló közös szállítások. Évszázadokra visszatekintő hagyománya, s biztatóan fejlődő jelene van a ■magyar—olasz kulturális,' tudományos kapcsolatoknak. A két állam 1965-ben kötött az e területeken folyó közös munkát szabályozó egyezményt, s azóta háromévenként konkrét munkaterveket dolgoznak ki. Kialakultak a tudományos intézmények közötti közvetlen kapcsolatok is, s számos ösztöndíjasunk folytatja kutatásait olasz intézményiekben, egyetemeken. Ennek kapcsán említésre érdemes, hogy kilenc olasz egyetemen tanítják nyelvünket és irodalmunk kát — több helyen magyar vendégtanárok irányításával — s a római tudományegyetem most tervezi egy hungarológiád központ létrehozását. Jelentős aránytalanságokat mutatnak azonban e kapcsolatok. Jellemző, hogy az olasz könyvesboltokban alig-alig jelennek meg magyar művek, sok más országba eljutó televíziós műsoraink iránt sem tapasztalható megfelelő érdeklődés, ugyanakkor az olasz irodalom, film- és tévéművészet hazai kulturális életünkben folyamatosan jelen van. A magas szintű magyar—olasz megbeszéléseken várhatóan szó esik a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről is. A magyar kormány álláspontja ismert: az amerikai közép-hatótávolságú rakéták Nyugat- Európában megkezdett telepítése súlyosan veszélyezteti a világbékét, különösen kontinensünk biztonságát. E lépésért, illetve ennek ■nyomán a feszültség további növekedéséért nemcsak a telepítést kezdeményező Egyesült Államokat, hanem a fegyvereket befogadó országokat — így Olaszországot is, — felelősség terheli. Az USA és a NATO álláspontját magáénak valló olasz kormánytól eltérően mi, szövetségeseinkkel együtt más utat tartunk célravezetőnek a biztonság erősítésére: olyan tárgyalásokat, amelyek nem megbontani, hanem a fegyverzet alacsonyabb szintjén újjáteremteni képesek az erőegyensúlyt. Ehhez azonban a nemzetközi kapcsolatok fenntartására, szüntelen párbeszédre van szükség; olyan eszmecserékre is tehát, amelyekre most Budapesten magyar és olasz vezetők között kerül sor.
