Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-06 / 81. szám
1984. április 6. Kelet-Magyarország 3 Korszerűbb közoktatás Nyíregyházi beszélgetés Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettessel Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes a közelmúltban Szabolcs-Szatmár- ban járt. Megbeszéléseit követően a Kelet-Magyarország számára elsőként arra kértünk választ: milyen tapasztalatokat szerzett ittléte alatt a szabolcsi iskolai helyzetről, mi ragadta meg a figyelmét, hogyan értékeli a változásokat, mire hívná fel a figyelmet? — Számomra, aki nem először találkozom a megyével, imponáló, hogy ilyen nagy gondot fordítanak a kultúrára, annak minden területén tudatosan törekednek a korábbi elmaradás behozására — mondta a bevezetőben. — Az elmúlt tíz év nagyon jelentős fejlődést hozott a szabolcsi közoktatásban, a személyi és tárgyi feltételekben. Egy sor mutatóban a megye elérte, vagy megközelítette az országos átlagot. Ez nem csak központi támogatással valósult meg, a megyei vezetés nagyon jól választotta meg a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásának sorrendjét. Bár vannak ellentmondások, így a tankötelezettségben: 5 százalékkal kevesebben végzik el a megyében az általános iskola nyolc osztályát, mint az országos átlag — összességében a megye közoktatása egészségesen fejlődött. A gondok megoldásán dolgoznak, amelyek jó része a megye korábbi fejlettségével függ össze, amikor sok volt a megyében az üres pedagógushely, a kis fizetésű és képesítés nélküli nevelő. A bérgazdálkodásban olyan szintről indulta megye, amelyet máig sem tudott — és országos segítség nélkül nemigen tud bepótolni. Mindezt — például — a pedagógusok fizetésének elmaradását, az országos átlagtól — nem lehel tartós állapotnak tekinteni, nem a pálya vonzerejét erősíti, hanem ellentétesen hat. Megyénkben is sok nehézséget okoz a pálya elnőiesedése. Mit tervez a minisztérium ennek mérséklésére vagy megállítására? — Nem csupán a pedagógus, hanem általában az értelmiségi pályák elnőiesedésének folyamata erősödött fel, ami nem kedvező. A pedagógusoknál maradva, többféle eszközzel próbálkozunk, hogy növeljük a pálya vonzerejét a fiúknál. Igyekszünk kidolgozni a legkülönbözőbb ösztönzőket, kedvezményeket, ami a fiúk érdekeltségét növelné. Van egy elképzelésünk, amitől különösen sokat várunk, de az egy másik minisztériummal való egyeztetés, tárgyalás stádiumában van, ezért erről közelebbit nem lenne célszerű mondani. Sok nevelő panaszkodik a túlszabályozásra, rengeteg a nevelőket érintő szabály. Készül-e korszerűbb jogi szabályozás? — Az iskolai életet, a pedagógusok tevékenységét valóban sok jogszabály szövi be. Egyszer megnéztük, nem kevesebb, mint 380 különféle szabályozás érinti a pedagógus tevékenységet Az egységes szabályozásnál természetesen arra törekszünk, hogy a legfontosabbakat fogalmazzuk meg, mert a túlszabályozás nem segíti, hanem gátolja a munkát Milyen a megyénket is érintő változások bevezetésén dolgozik jelenleg a minisztérium? — A következő években nem tervezünk a magyar oktatásügyben alapvétő szervezeti, tantervi változásokat. A minisztérium kidolgozta a közoktatás fejlesztésének távlati koncepcióját, ebben kiemelt jelentőséget kapott a fokozatos, tartalmi korszerűsítés. A közoktatás korszerűsítése tehát tovább folytatódik de nem vezetünk be alapvető reformokat, az iskolai élet, oktatásstabilitást kivánjuk erősíteni, ami nem zárja ki a fokozatos tartalmi korrekció- kait* — Az a törekvésünk, hogy az egyértelmű követelmények kidolgozása a legfontosabb, a hozzá vezető utat, a nevelők módszereit nem szabad fent- ről meghatározni. Azzal is foglalkozunk, hogy párhuzamos tankönyveket is kézbe adunk, bővítjük a kézi- és segédkönyvek eszköztárát, nagyobb teret adunk a pedagógusoknak, az iskoláknak a módszerek, eljárások kiválasztásában. Megyénkben is bebizonyosodott, hogy az iskolák eredményes munkájának kulcskérdése a korszerű vezetés. Mi a véleménye az igazgatók megbízásánál a rotációról, vagy a mostani öt év helyett a rövidebb, mondjuk hároméves megbízásról. Hogyan lehetne növelni a testület beleszólási jogát az igazgatók kiválasztásánál? — Valóban kulcskérdés^ hogy a legmegfelelőbbek kerüljenek az igazgatói posztokra. Ennek jó segítője a pályázati rendszer, a határozott időre szóló igazgatói megbízás rendje. A három évet túl rövidnek tartom ahhoz, hogy egy pedagógiai folyamatot, koncepciót mérni lehessen. Az öt év látszik olyan időszaknak, ami már alkalmas a folyamat eredményességének elbírálására. — A pályázati rendszer a tapasztalatok szerint jól segíti a kiválasztást. Az is kedvező, hogy a nevelőtestület jelöltet állíthat, a titkos szavazás pedig abszolút szabaddá teszi a véleménynyilvánítást. A nevelőtestületek jogkörének ki- szélesítése, a belső demokratizmus továbbfejlesztése napjaink feladata, s összefügg az igazgatói munka értékelésévek amelyet új alapokra kívánunk helyezni, a szakmai, a vezetői munkát szélesen érintő analízissel, amely világossá teszi a vezetői munka minőségi mutatóit. Páll Géza Iker és sióló Telefonfülkék A Közúti Gépellátó Vállalat nyíregyházi telepén idén közel 900 szóló és 225 iker acélvázas utcai telefonfülkét készítenek. Képünkön: Széles Imre és Hráb András átadás előtt a fényezési hibákat javítja (Gaál Béla felvétele) Ki szereti a földet? Elvesztett talajok „Némelyek füle süketebb volt a földtörvény meghallá- sára, mint maga az anyaföld” — jellemezte a mezőgazdasági művelésből kivont területek ingyenessége idején fennállt helyzetet egy hozzáértő. A 70-es évek vége óta azonban az „elveszejtett” talajoknak egyre nagyobb értéke, ára van. „Eltűnik" két-három tsz Hazánknak, mint jelentős mezőgazdasággal rendelkező országnak, különösen nagy érdeke fűződik a termőföld mennyiségének és minőségének megőrzéséhez. Ennek ellenére „élő” talajaink meny- nyisége évente két-három átlagos nagyságú tsz területével — 8—10 ezer hektárral — csökken. A földek túlnyomó hányadát építési célokra — belterületi építkezésekhez, utakhoz, külterületi létesítményekhez — vesszük igénybe. Hogyan gazdálkodunk a termőterületekkel Nyíregyházán, eleget teszünk-e itt a művelési kötelezettségnek — erre kerestük a választ. Aki sokat markolt Csak az utóbbi két évre összegezve a város mezőgazdasági művelés alól kivett területeit, — köztük a külterületek, s a belterületek 1500 négyzetmétert meghaladó darabjait is — több mint 30 hektár jön ki. E kiszakított területek további sorsát a földhivatal ügyeli. Szabály van rá, hogy az új gazda (vállalat, tanács) mindaddig köteles szerzeményén mezőgazdasági termelést folytatni, míg az eredetileg céljául tűzött beruházást meg nem kezdi ott. Ha viszont hagyják, hogy a birtokukat felvesse a gaz, szeméttelep legyen rajta, a földhivatal szigorúan bírságolja őket. A Tünde utca illetve a Kállói út környékén mégis látunk ilyen elhanyagolt vállalati portákat — igaz, ezek leginkább szanálások után alakultak ki, de alkalmasak lennének a művelésre. Nincs tolongás A gazdálkodó egységek gondja a múltban gyökerezik. Az ingyenes állami földek idején ugyanis a kelleténél több területet igényeltek, többet markoltak, mint amennyire belátható időn belül szükségük lett volna. De még ha kisajátítottak is, az általában jobb anyagi helyzetük miatt, a többől köny- nyebben adhattak pénzt a volt tulajdonosoknak. És épp most, a beruházások, beépítések általános lassúlása- kor kénytelenek súlyos forintokat (a fejlesztési forrásokból) kifizetni parlagon hagyás címén. A 70-es évek vége előtt ilyen bírság nem volt. Kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a vállalatok kiadják haszonbérbe tsz-nek, magánszemélynek, saját dolgozónak a földet, mindaddig, míg nekik maguknak nincs rá szükségük. Ám ezek többnyire gyenge termőképességű helyek, tele törmelékkel, dücskővel. Ahogy a tapasztalatok mutatják, többszöri meghirdetés után sem tolonganak a jelentkezők. Talán segítene, ha a művelésre vállalkozóktól legalább egy-két évig nem kérnének bérleti díjat, így a vállalat is megszabadulna a földhivatal kirótta bírságtól. Híre jó az állampolgár? Arra például, hogy észrevegye azokat a belterületen lévő 1500 négyzetméter alatti földdarabkákat, melyeken lehetne termelni. E méreten aluli területekkel ugyanis a földhivatal már nem foglalkozik, de meglepő, hogy a városi tanács sem „gyűjti ki” ezeket a telkeket. Az állampolgár — ha a városépítés érdekeit nem sérti — persze megkapja a parcellát. De az emberek elé senki sem megy, — azaz senki sem menedzseli, ez apró földek művelésbe fogását. Bár a tanács illetékesei szerint: nem lehet sok az egész. Kételkedni nincs okunk, de azt hisszük, egy szimpla saccolásnál mégis nagyobb erőfeszítést, odafigyelést érdemel az ügy.------------------------------\ Buszváró A ki ácsorgóit már szakadó esőben autóbuszra várva az út szélén, annak nem kell ecsetelni, hogy mit jelent egy fedett váróhelyiség. Aki pedig részt vett falugyűléseken, az jól tudja, hogy hány, de hány helyen elhangzott a sürgető kérés: ide vagy oda kellene egy buszváró a faluban. A válasz többnyire az volt: jó, jó, kellene.de hát nem könnyű megoldani, mert sokba kerül, nincs rá pénz. Csak szép sarjában keríthetnek rá lehetőséget... A minap a SZÁÉV Tünde utcai telepén jártam, s legnagyobb meglepetésemre a kellős közepén megpillantottam egy kis autóbuszvárót. Legalábbis nagyon úgy festett, csak éppen közel-távol sehol egy megálló. Igaz Dezső, a SZÁÉV leány- vállalatának igazgatója elnevette magát, amikor megkérdeztem, hogy mi a csudát keres itt egy buszváró. „Mi gyártjuk!” — hangzott a válasza. Mint kiderült, a januárban alakult leányvállalatnál sorra születtek az ötletek arra, hogy mit is készítsenek vasbetonból, amire kereslet van. Így vetődött föl: kis alap- területű, összerakható buszváró épületkét is gyárhatnának. Szót, tett követett, s már kész is van egy példány. Njem nagy, mindössze hét négyzetméter körüli alapiterületű, de hát kisebb helyekre tervezték, ahol tíz-tizenkét embernél több nemigen vár egyszerre buszra. S már el is árultuk ezzel, hogy hová szánták: falvakba, kis településekre. A lényege: a vékony vasbetonból öntött falakat, meg a tetőt a helyszínen össze lehet állítani egykettőre, csak a megfelelő alapot kell elkészíteni előre. Márpedig ez bizonyára megoldható akár lakossági összefogással is. A tanácsoknak sem jelentene nagy érvágást: 15-20 ezer forintba kerülne mindössze. H a most azt mondja valaki, hogy reklámot akarok csinálni e terméknek, akkor nem sokat téved. Mert dicséretre méltó maga az ötlet is a vállalatnál. Még inkább az lenne a helyi tanácsok buzgalma, hogy kihasználva a lehetőséget rendeljenek belőle. S ezt a dicséretet nem e hasábokon írnánk le elsősorban — a helyszínen, a faluban hangzana el nap mint nap, amikor a várakozók, a munkába indulók szárazon szállnának föl az autóbuszra. (tgy) S ___J Sztancs János H euréka, feltaláltam! Mit? Az automatikus szín- és szövegváltót. Ez a Kaméleon újság. Kinek-kinek igénye szerint. Ha valaki netán rózsaszínben akarja látni a világot, csak megnyom egy gombot és az újság rózsaszínre vált. Lehet a szín hupikék, vertveres, meg minden. A szöveg is tetszés szerinti. Úgynevezett nyolccsatornás szöveg és sorváltó. Ha netántán valaki már unja, hogy „dinamikusan”, akkor megnyom egy gombot és beugrik, hogy „folyamatosan”, esetleg „szakadatlanul”, mi több, az is jöhet, hogy: „ne kábítsuk már egymást, hap- sikám!” Ez aztán az újság — örvendezett az illetékes és kezet rázott. Azt is mondta, hogy fantasztikus. Ellenben akkor lenne tökéletes, ha kis humort is vinnénk a dologba. Humor? Nem egy rossz ötlet. Egy év bütykölés és elkészült az újabb mintapéldány. Az újság címlapján ott volt egy virágvasárnapi fotó, amint a virágokat virágos jókedvében Virág Veronika öntözgette. — Sok a lányon a ruha — mondta az illetékes. — Pillanat — szóltam. — Megnyomtam egy gombot, váltott a kép. Veronikán már nem volt csak kombiné, de a csábos mosoly pompásan öltöztette. — Ez is sok — mondta az illetékes. — Pillanat — szóltam ismét, újabb gombnyomás és Virág Veronikán már csak melltartó volt és bugyi. — Nagyszerű — örvendezett az újítás elfogadására felhatalmazott illetékes. Most már magától kezdte nyomogatni a gombot. Virág Veronikán már nem volt melltartó. Az anyját! Izzadt az illetékes és újra megnyomta a gombot. Ekkor viszont eltűnt a virág, meg Veronika és beugrott a szöveg: — Na, na! Kis mohó! Ha többet akarsz látni, vegyél tévét, vagy menj el moziba! Sajnos az illetékes nem nevetett. Savanyú képpel adta vissza a találmányt és kijelentette: — Fárasztó ez a sok gombnyomogatás. Tökéletesítse. E gy frászt — gondoltam. Elmentem inkább moziba. Na és ki ült mellettem? A felelős. Csak úgy gúvadt a szeme, amikor az új magyar filmben látta az eszmei mondanivalót, a meztelen igazságot, fekete bimbókkal. Seres Ernő Kaméleon újság
