Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

XLI. évfolyam, 81. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. április 6., péntek MA Életre kelt dalok (2. oldal) Korszerűbb közoktatás (3. oldal) Műszakonként 7—800 pár — szovjet exportra kerülő — férfi félcipőhöz készítenek felsőrészeket a Szabolcs Cipőgyár nyír- bogdányi üzemének ABC tüzödei szalagján. (Gaál Béla felvétele) Vörös Vándorzászló a MÁV Debreceni Igazgatóságául! Jelentős részt vállaltak a szabolcs-szatmári vasutasok is abból, hogy a MÁV Deb­receni Igazgatósága ismét el­nyerte a munkaversenyben a Vörös Vándorzászlót. Ebből az alkalomból csütörtökön dél­után tartottak ünnepséget Debrecenben, ahol képvisel­tették magukat a Szabolcs- Szatmár megyei párt- és tár­sadalmi szervek is. Ebben az ötéves tervben harmadszor lett a legjobb az igazgatóságok versenyében a debreceni. Több szolgálati fő­nökség pedig kiérdemelte a kiváló címet. Tavaly a terve­zett 9 millió tonnától vala­mivel több árut szállítottak el. A rendező pályaudvaro­kon úgy szervezték a mun­kát, hogy a tehervonatok gyorsabban induljanak, javí­tottak a menetrend szerinti közlekedésen. A személyszállításban a csökkenő utazási igények mel­lett teljesítették a tervet. Az utasok számához igazították a szerelvények nagyságát, javí­tották a közlekedés kultu­ráltságát. A szállítási feladatok telje­sítéséhez hozzájárult a beru­házási, fenntartási munkák időbeni elvégzése is. Több, mint egymilliárd forintot for­dítottak erre a célra, köztük a szabolcsi fővonalak meg­újítására. A feladatok teljesítéséhez szükséges volt a jó kapcsolat a szállíttató partnerekkel. Évszakonként ütemesen ala­kult az árufeladás, javult a rakodási készség. Az előszál­lításban sikeresen dolgozott a Kelet-TÜZÉP Vállalat, eredményes volt a közúti építő vállalat munkája. A nyíregyházi papírgyár és az erdőgazdaság baktalóránthá- zi telepe a ki- és berakásban jeleskedett, de a jók közé tar­tozik az ÉRDÉRT mátészal­kai telepe is. Az ünnepségen Volosi- novszki János, a területi szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte a vasutaso­kat és a szállíttató partnere­ket. Kulcsár József vasút- igazgató ünnepi beszédében elemezte a megismételt siker összetevőit. Az igazgatóság munkáját Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója méltat­ta, majd Koszorús Ferenc­nek, a Vasutasok Szakszerve­zete főtitkárának társaságá­ban átadta az újra elnyert Vörös Vándorzászlót. Végül a munkában élenjárt dolgozók­nak kitüntetéseket adtak át. Ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen Ünnépségek külföldön Felszabadulásunk 39. év­fordulójára emlékezett az el­múlt napokban az ország la­kossága. Felvonták az álla­mi zászlót a budapesti Kos­suth Lajos téren. Koszorúzási ünnepségeket tartottak a szov­jet hősi emlékműveknél. A felszabadulás ünnepének elő­estéjén Maróthy László, a bu­dapesti pártbizottság első titkára köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Eredményes munkájuk el­ismeréseképpen az állami, gazdasági munka különböző területein dolgozók közül többen magas kitüntetést kap­tak az évforduló alkalmából. A megyei ünnepségekről, ko­szorúzásokról — amelyeket kedden tartottak — lapunk­ban már beszámoltunk. Bu­dapesten szerdán tartották a hagyományos ifjúsági nagy­gyűlést. Ünnepi gyűléseken, politikai és kulturális ren­dezvényeken emlékeztek meg a világ számos országában Magyarország nemzeti ünne­péről. Szerdán délelőtt a Gellért­hegyen — a hagyományokhoz híven — koszorúzási ünnep­ségen, majd ifjúsági nagy­gyűlésen emlékeztek meg a fiatalok Magyarország 39 év­vel ezelőtti felszabadulásáról. A felszabadulási emlékmű ta­lapzatán a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, vala­mint a kerületek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegyelettel és tisztelettel em­lékezve azokra a hősökre, akik életüket áldozták ha­zánk felszabadításáért. A nagygyűlésen Nyitrai Ist­ván, a KISZ KB titkára mon­dott beszédet. — Akik átélték a második világháború borzalmait, köz­vetlen tapasztalatokat sze­reztek a háborús pusztítás emberkínzó gyötrelmeiről. Nekünk fiataloknak mindez történelem. De pontosan tud­juk, és becsülni is megtanul­tuk: mit jelentett népünknek, országunknak a felszabadu­lás, a Vörös Hadsereg és más népek fiainak — köztük ha­zánk legjobbjainak — élete árán kivívott szabadság. So­ha nem feledjük azt az áldo­zatot, azt a támogatást, ame­lyet a szovjet néptől kaptunk a felszabadító harcok és az újjáépítés során. Népünk több évtizedes épí­tőmunkájának eredményei igazolják, hogy kis nemzetek .is alkothatnak nagyot, s a világ élvonalába tartozhat­nak. Talán sosem szolgál­tattunk erre ennyi bizonyíté­kot, mint ma, amikor a szo­cialista Magyarország vívmá­nyai elismerést váltanak ki barátainkból és ellenfeleink­ből egyaránt. Ez nekünk, ma­gyar fiataloknak természete­sen nemcsak tartást és hitet ad, hanem igazi, embert pró­báló feladatokat és lehetősé­geket is. A mai fiataloknak a szocializmus változásokkal teli időszakában kell helyt­állniuk, olyan körülmények között, amikor mind nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Közös feladatunk, hogy job­ban kiaknázzuk a fiatal nem­zedékek alkotóerejét, hogy a haladás szolgálatába állítsuk a változás, a megújúlás igé­nyét és képességét. MOSZKVA. Magyar napot tartottak szerdán a fémmeg­munkáló és fémfeldolgozó be­rendezések nemzetközi kiállí­tásán Moszkvában. A nem­zetközi bemutatón hét magyar vállalat állította ki terméke­it. A magyar kiállítási részle­get több magas rangú szov­jet vezető tekintette meg, köztük Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Bő terjedelemben emléke­zett meg a szovjet sajtó áp­rilis 4-ről, hazánk nemzeti ünnepéről. A Pravda budapesti tudó­sítója, Vlagyimir Geraszi- mov cikkében a magyar gaz­daság fejlődéséről számolt be, megállapítva többek kö­zött, hogy az utóbbi években Magyarországnak meg kel­lett oldania a népgazdasági egyensúly biztosításának, a drága import csökkentésének nehéz feladatait. Moszkovszkaja Pravda a csepedi üzemek munkájáról közöl beszámolót. Az Ekono- micseszkaja Gazeta Rajnai Sándornak, hazánk moszkvai nagykövetének a magyar- szovjet együttműködésről írt cikkét közli, a Krasznaja Zvezdában, a szovjet hadse­reg lapjában pedig a Ma­(Folytatás a 4. oldalon) Április 5-én és 6-án Nyír­egyházán tartja kihelyezett ülését a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya. Csütörtökön dél­előtt a huszonhat vendég, a neveléstörténeti szakosztály tagjai tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának munkájáról. A szabolcsi ta­gozat az országban a megyék között elsőként alakult meg 1968-ban, s jelenleg 68 tagja van. A neveléstörténészek nyír­egyházi tanácskozásának első napján — a kereskedelmi szakközépiskolában — két fel­olvasás hangzott el. Dr. Kri- veczky Béla „A XVIII. szá­zadi szabolcsi iskolák” és dr. Koós Ferenc: „A debrece­ni kollégium partikuláris is­koláinak tananyaga” című előadások kerültek sorra. Délután megyejáráson vettek részt a szakosztály és a me­gyei tagozat tagjai, többek között megnézték a vásáros- naményi múzeum iskolatörté­neti gyűjteményét. Hazautazlak megyénkből a testvérmegyei delegációk Hazautazott csütörtökön az a szovjet, román és len­gyel testvérmegyei delegáció, amely Nyíregyházán részt vett a hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken és a megye ipari, mezőgazdasá­gi üzemeinek, intézményeinek életével, munkájával ismer­kedett. A szovjet delegáció itt-tar- tózkodása során ellátogatott a kisvárdai villamosszigetelő és műanyaggyárba és a tisza- dadai termelőszövetkezetbe, a román küldöttség a MOM mátészalkai gyárában és a dombrádi Petőfi Tsz-ben járt, a lengyel delegáció a BEAG Universal gyár és a varsány- gyürei termelőszövetkezet munkájával ismerkedett. A három testvérmegyei de­legáció szerdán ellátogatott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, ahol Cservenyák László főigazga­tó tájékoztatta őket az intéz­ményben folyó oktató-nevelő munkáról, megtekintették a főiskola könyvtárát és egy Nyíregyházáról készült fil­met, voltak a sóstói arboré­tumban és a falumúzeumban. Az Alekszandr Tyimofeje- vics Dolgopjatov vezette szov­jet, a Nikolae Babies vezette román és a Frantisek Karp vezette lengyel delegációt csütörtökön — elutazásuk előtt fogadta Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára. /-------------------------------------------­Felszabadulásunkra emlékezett az ország népe Nyíregyháza: Neveléstörténeti tanácskozás A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet IV-es számú, Vajda-bokori üzemegységében ta­vaszi mélyszántással készíti elő a talajt kukoricavetéshez Frecska István. (Jávor László felvétele) A képek nyelvén E bben az éviben Nyí­regyháza kapta meg | az országos amatőr­film-fesztivál megrendezé­sének jogát. Azért döntöt­tek így a szakemberek, mert úgy látják: városunk­ban ma már minden felté­tel adott, a technika meg­felelő, a szervezés meg­nyugtató, s a „házigazdák” a nyíregyházi filmesek olyan eredményeket értek el a legutóbbi sátoraljaúj­helyi tájegységi szemlén, hogy méltó „aranyfedeze­tet” tudnak biztosítani eh­hez az országos fesztivál­hoz. Harmincegyedik al­kalommal rendezi meg a Népművelési Intézet és a Magyar Amatőrfilm- és Video Szövetség a képek nyelvén fogalmazó alkotók országos seregszemléjét. A legutóbbi Dombóváron volt, tavaly áprilisban. A fesztiválon olyan amatőr- film klubok, videósak és egyéni alkotók vesznek részt, akik valamelyik táj­egységi szemlén díjat nyer­tek, vagy akiknek alkotá­sait az előzsüri elfogadta. A nyíregyháziak három filmmel és két videoprog- rammal jutottak be a ver­senybe, készítőik: Kurecs- kó István, a konzervgyár filmklubjának tagja, Nagy Tibor és Szitha Miklós, a Nyíri AÍFK tagjai, és Lász­ló Gyula, egyéni alkotó. A XXXI. Országos Ama­tőrfilm Szemle április 6-án reggel kezdődik, és három napon át tart a megyei mű­velődési központban. A résztvevők 15 városból, il­letve községből érkeznek, több mint 200 résztvevőre Számítanak a rendezők. A két napig tartó előzsürizés 30 beküldött filmből válo­gatott, ehhez hozzájöttek a különböző tájegységi ver­senyeken dijat kapott fil­mek, így a három nap alatt 37 film és 4 video- program kerül vetítésre. Ezek fölött „ítélkezik” majd a neves szakembe­rekből álló zsűri, melynek a nyíregyázi születésű Kó- sa Ferenc filmrendező az elnöke. A résztvevők oklevelet kapnak, a díjazottakat Se­bestyén Sándor bronzpla- kettjével ismerik el, a leg- i jobb program pedig elnye­ri a Népművelési Intézet 1961-ben alapított vándor­serlegét. M. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom