Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-27 / 98. szám
Látogatás Tiszavasváriban, tájékoztató Nyíregyházán ARA: 1,40 FORINT 1984. április 87„ péntek XLI. évfolyam, 98. szám A kormány ülése Kádár János Angyalföldön Aczél György szabolcsi programja Csütörtökön — Szabolcs- Szatmár megyei látogatásának második napján — a reggeli órákban Tiszavasváriba várták Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a vele érkező Varga Gyula megyei első titkárt, Tisza László megyei tanácselnököt és Lakosi Kálmánt, a Központi Bizottság munkatársát. A termékeiről immár öt földrészen ismert Alkaloida bejáratánál a vendéget Csizmár Mária, a nagyközségi pártbizottság titkára, Sulyok József tanácselnök, Mándoki István igazgató és Kiss Sándor, az üzemi pártbizottság megbízott titkára fogadták. Ezt követően az igazgató adott áttekintést az 1927-ben alapított kis manufaktúra eddig megtett útjáról. A Központi Bizottság titkára a tiszavasvári Alkaloida gyógyszerkészítő üzemében. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Bettino Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány meghallgatta a külügyminiszter jelentését Andrej Gromikó- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról, valamint a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának -üléséről. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta a népgazdaság 1985— 1990. évi fejlesztésére kidolgozott gazdaságpolitikai elgondolásokat. Meghatározta a tervkoncepció kidolgozásában a népgazdasági tervező szervek feladatait, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére irányuló munkákkal összhangban kell megoldani. Felkérte a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy — az Országos Tervhivatallal kialakított közös munkaprogram szerint — működjenek közre a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásában. A Minisztertanács áttekintette a zöldség, a gyümölcs termelésének és forgalmazásának helyzetét. A termelési feltételek javításával együtt fontos feladatként jelölte meg a mezőgazdasági üzemek és társulások kereskedelmi tevékenységének bővítését, hogy ezzel lehetővé váljon a költségeket növelő fölösleges közvetítő láncszemek kiiktatásának meggyorsítása. A kormány felhívta az illetékes tanácsok figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot az idényjellegű, illetve a magántermelők által végezhető árusítás feltételeinek bővítésére, valamint az árak ellenérzésére. Kiváló Szövetkezet címmel tüntették ki a Fehérgyarmati Építő-, Szak- és Szolgáltató- ipari Szövetkezet kollektíváját A szövetkezet a városban és a városkörnyéki településeken épít, valamint végez felújításokat. Az elmúlt esztendőben a tervezett feladatokait határidőn és az előre számított költségeken belül valósították meg. Munkájukat minősíti, hogy a garanciális javítások költsége évről évre csökken, tavaly mindössze harminckétezer forint volt. Kádár János a munkásgyűlésen. Kádár János csütörtökön, a nemzetközi munkéstinnep előtt Angyalföldre látogatott. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kerület országgyűlési képviselője, aki május elseje alkalmából esztendőről esztendőre felkeresi a városrészt, délben érkezett a XIII. kerületi pártbizottság székházába. A vendéget Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Groszmann József, a XIII. kerületi párt- bizottság titkára és Bornemissza Sándor, a városrész tanácselnöke fogadta. A párt kerületi végrehajtó bizottsága tagjainak körében Kádár János tájékoztatót hallgatott meg Angyalföld elmúlt egy évéről, a kerület gyarapodásáról. Groszmann József mindenekelőtt arról az alkotó munkáról szólt, amellyel gazdasági terveink megvalósításához járultak, s járulnak hozzá a nagy múltú üzemek. A Központi Bizottság első titkára megköszönte a tájékoztatást, elismerését fejezte ki a kerület dolgozóinak munkájukért, majd az ország dolgairól szólva rámutatott, hogy az emberek a mindennapi feladatokkal birkózva előre is tekintenek, s értik: ma gazdasági építőmunkánk eredményeitől függ az összes többi magunk szabta feladat megvalósítása, legyen szó életszínvonalról, a szociális gondoskodás fejlesztéséről, vagy a kultúráról. A munkasikerekhez gratulálva kívánt Angyalföld dolgozóinak, lakosságának további eredményeket. A pártbizottság székházából Kádár János a tavaszi napsütésben az Árpád-híd pesti hídfőjénél épülő közlekedési csomóponthoz látogatott. A látogatás következő állomása a Váci út nagy hagyományú üzemei közül az egyik, az Akkumulátor és Szárazeíemgyár volt. A vállalat három éve lett önálló, (Folytatás a 4. oldalon) Elhangzott: a nyugtátokat és fájdalomcsillapítókat előállító gyár ma ebben a profilban a világ nagy exportőrei közé küzdötte fel magát. Az ötvenes évek végén indult fejlesztési program révén számos új létesítmény épült, a termelés megötszöröződött, a létszám megháromszorozódott. A gyógyszergyártás mellett az iparágban elsőként Tiszavasvári terjesztette ki tevékenységét a növényvédőszer-gyártásra, s azóta számos külföldi céggel létesítettek li- cencmegállapodást. Az Alkaloida kutatói is több önálló eljárást dolgoztak ki, amely- lyel hozzájárultak, hogy a vállalat ma az iparág termelésének tíz százalékát adja, s ez az arány érvényesül az exportnál is. A mintegy hárommilliárdos termelési értéket a vállalat 2200 fős kollektívája produkálja. Az 1800 fizikai dolgozó között kilenc- száz a képzett szakpiunkás, akiknek oktatását helyben sikerült megoldani. A gyár életében meghatározó a műszaki értelmiség: 150 felsőfokon képzett vegyészmérnök és vegyész dolgozik már itt. Hogy a korábban infrastruktúra nélküli településre is szívesen jöjjenek a műszakiak, a gyár számos társadalmi ösztöndíj szerződést kötött és nagy anyagi támogatást nyújtott az egyetemeken tanulóknak. A kutatási-fejlesztési tevékenységről Mándoki István elmondta, hogy 35—40 szakembert foglalkoztatnak e területen, a vállalat évente mintegy százmilliós műszaki fejlesztési alappal rendelkezik. Ennek ellenére kevés a Élni a lehetőségekkel ülésezett a szövetkezetek koordinációs bizottsága A három szövetkezeti ágazat — KISZÖV, TESZÖV, MÉSZÖV — megyei szövetségeinek vezetői csütörtökön délelőtt a TESZÖV székházában koordinációs bizottsági ülést tartottak. Az ülés munkájában részt vett Takács József, a megyei pártbizottság munkaitársa, Hagymássi József, a megyei tanács osztályvezetője. A tanácskozás napirendjén szerepelt a falusi lakosság élet- és munkakörülKiváló cím a fehérgyarmati építőknek ményeinek javításával kapcsolatos szövetkezeti feladatok. A megyénk szövetkezeti mozgalmát 123 mezőgazdasági, 41 ipari, 24 fogyasztási, 19 takarék- és 11 lakásszövetkezet képviseli. Alig van olyan falusi lakos, aki valamelyik szövetkezeti szektorhoz ne tartozna, de sok esetben kettős tagság is fennáll. A három szövetkezeti ágazat tagjainak, dolgozóinak száma több mint 200 ezerre tehető. Ez a szám jól példázza, milyen fontos szerepük van megyénkben a falusi életmód és életszínvonal alakulásában. A három ágazat külön-kü- lön is szinte történelmi szereA fehérgyarmati szövetkezet árbevétele és az építési, szerelési tevékenység az elmúlt években folyamatosan növekedett, így 1983-ban az előbbi 68,2 millió forint volt, míg az utóbbi 63 millió. A nyereség megközelítette a hatmillió forintot A jövedelmezőség növekedéséhez elsősorban a megszilárdult munkafegyelem, a követelmény- rendszer teljes körűvé tétele, a szigorú anyagelszámoltaitás és az anyagtakarékosság járult hozzá. S ami még örvendetes, Fehérgyarmaton évente 15— 20 kőművestanulót iskoláznak be. A csütörtökön délelőtt megtartott ünnepségen nyújtották át az oklevelet Kovács Gusztávnak, a szövetkezet elnökének. Jó munkája elismeréseként Gazsó Lászlót Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették, heten pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. pet tölt be a falusi élet megváltoztatáséban. Összefogással, intenzívebb helyi együttműködéssel a tagszövetkezetek az eddiginél is többet tehetnek a feladatok megoldásában. Különösen fontos a foglalkoztatás bővítése, az ellátás és szolgáltatás javítása, a közművelődési, az oktatási és a sporttevékenység fejlesztése. E főfeladatok segítése érdekében a koordinációs bizottság részletes feladaittervet dolgozott ki, amelyet megismertetnek az ágazatok tagiszövetkezeteivel. (cs) létszám és szűkösek a kutatási létesítmények. Igénybe veszik ezért a hazai legfontosabb kutatóintézetek segítségét, mintegy húsz tudományos műhellyel kötnek rendszeresen éves szerződést. A nyolcvanas évtizedben a vállalat négy és fél milliárdra kívánja fejleszteni termelését, amely évi tízszázalékos fejlődési ütem. Keresik a formákat a differenciált jövedelemjuttatásra, ezért is olvasták nagy érdeklődéssel a Központi Bizottság legutóbbi határozatát, amely növeli a vállalati önállóságot, érdekeltséget. Űj infrastrukturális létesítményeket is átadnak a jövőben, s megteremtik a kutatás, munkásművelődés, képzés korszerűbb tárgyi feltételeit Aczél elvtárs arról érdeklődött, milyen a gyár esélye a jelentősebb új termékek megjelentetésére. Erre a válasz az volt, hogy a szerényebb erőforrások miatt az esély kisebb, mint a nagy fővárosi gyáraknál, ennek ellenére néhány ígéretes készítmény van a tarsolyukban. Az elmúlt öt évben szinte ugrásszerűen nőtt az innen benyújtott szabadalom, amelyben különösen a fiatal szakemberek járnak az élen, s évente 150 körüli a gyári újítás. A Központi Bizottság titkára megjegyezte: a vidéki élet előnye is lehet a kutatásnak, hiszen arra ott több a szabad idő, nagyobb a nyugalom, mint a rohanó nagyvárosban. A vendéget a tájékoztatót követően a gyógyszerkészítő üzembe invitálták, ahol Tamás Géza üzemvezető mutatta be a munkafolyamatokat. A gyári látogatás emlékére a vállalati kollektíva nevében az alapító Kabay Jánosról készült emlékplakettet nyújtottak át Aczél Györgynek. A program következő állomása a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet műszaki bázistelepe volt. Itt bemutatták a közös gazdaság életéről készült színes tablókat, majd Moravszki György elnök szólt a 3600 hektáros gazdaság munkájáról. így kezdte a mondanivalóját: „Nemcsak a nevünk Munka, tagságunk keményen is dolgozik." Erről tanúskodik az (Folytatás a 4. oldalon) Áz SZMT elnökségének napirendjén Gyarapodó gazdasági munkaközösségek Április 26-án Nyíregyházán ülést tartott a szak- szervezetek megyei tanácsának elnöksége. Napirendre került a gazdasági munkaközösségek és a szerződéses üzletek helyzete, majd a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendég- látóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottságához tartozó munkaügyi döntőbizottságok működéséről tanácskoztak az elnökség tagjai. Ez év elején megyénkben — a szerződéses üzleteket nem számítva — 642 új típusú gazdasági szervezet működött. Főleg az elmúlt év második felében növekedett meg a gazdasági munkaközösségek száma. Tevékenységi körük nagyobbrészt a termeléshez és a termelő jellegű szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Csupán néhány gmk foglalkozik „egyéb” tevékenységgel. Az új típusú gazdasági szervezetek területi elhelyezkedését kedvezőtlennek ítéli meg az elnökség, mert többségük Nyíregyházán és városainkban van. A nagyközségekben, esetleg a kisebb településeken is lehetnének szolgáltató jellegű munkaközösségek. A legtöbb helyen a vállalati gazdasági munkaközösségek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek az egységek többnyire jól szervezettek, átlagon felüli nyereséget termelnek, az általuk felhasznált bértömeg nem érinti a vállalati bértömeget és az is előnyükként könyvelhető el, hogy működésük óta csökkent a túlórák száma. Néhány helyen hiányt pótolnak és többnyire alacsony önköltséggel • dolgoznak. A nyíregyházi papírgyárban például papíripari hiánycikkeket készítenek a vállalati gazdasági munkaközösségek. Az ISG mátészalkai gyárában alkatrészeket gyártanak, feltűnően kevés költséggel. A gmk-ra jellemző még, hogy rugalmasak, minden feladatot elvállalnak és versenyképesek. Hátrányuk is van: a munkaközösségi tagok jelentős része nem fordít kellő gondot a brigádmozgalomra és a szakszervezeti munkára. Idén januárban megyénkben 408 kereskedelmi és vendéglátóipari egység működött szerződéses formában. Általános tapasztalat, hogy ezek az üzletek a korábbinál alacsonyabb létszámmal magasabb forgalmat bonyolítanak le. Eredményességük főleg a rugalmasságukkal, a forgalmazási költségeik csökkentésével és a családtagok bevonásával magyarázható. Az is általános tapasztalat, hogy a szerződéses üzletek dolgozói továbbra is tagjai maradnak a szakszervezetnek, ám a mozgalomban betöltött szerepük csökken. Az elnökségi ülésen a témával kapcsolatos feladatokról is szó volt. Sok gmk-ban és szerződéses üzletben nem fordítanak kellő gondot a munkavédelemre. A változtatás a legfontosabb feladatok közé tartozik. , Az is fontos, hogy a szakszervezet segítse elő a többet dolgozók aktív pihenését.
