Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
1984. április 26. Kelet-Magyaromig 3 MERIK A PORSZENNYEZÖ DfiST. Hetente rendszeresen mérik Nyíregyháza szállópor-szennyeződését a SzabolCs- Szatmár megyei KÖJÁL levegőhigiénés laboratóriumának munkatársai. Képünkön: Csokonay József né vegyész automatikus képelemzővel értékeli a beérkezett munkákat. (GB) ŰJ, KORSZERŰ FRANCIA GYÁRXMÁNYÜ VETÖGÉPPEL GYARAPODOTT a közelmúltban a Balkányi Állami Gazdaság gépparkja. A Nődet- Gougis Pneumasem II. típusú univerzális vetőgépet az IKR útján 350 ezer forintért vásárolta a gazdaság. Képünkön: Magyar Mihály és Hudák László a kiegészítő berendezéseket szereli fel a vetőgépre. (Császár Csaba felvétele) . j j T H i 3 | H |J fi W f-f i Y • i { |*;i /Mozgó hivatal A ház akkora, hogy törpének érzem magam mellette. A földszinten táncteremnek beillő helyiség nyílik az udvarra.— itt garázs, műhely lesz, mellette kazánház, mosókonyha. Az emeleten négy szoba, meg a mellékhelyiségek. És még a tetőtér is beépíthető. Tiszaegzlár, Petőfi és Tulipán utcai sarok. Itt épül Sándor István új háza. — Tavaly ősszel kezdtük el, s most az a terv, hogy május végére kimeszeljük fehérrel ... — magyarázza a fiatal férfi, eközben odalép mellénk apósa, Petruska József. Rokonsággal, kalákában — Ebben a házban egy téglát nem rakott fel más, mint a vöm — mondja büszkén, a vő pedig nevetve hozzáfűzi: — No persze, nem teljesen magam dolgoztam, a két papa nyugdíjas, ők voltak legtöbbet segítségemre, meg persze a rokonság, kalákában. Egyébként a szakmám ács és kőműves... A KE- MÉV-nél dolgoztam, aztán kisiparos lettem: almásládákat készítünk a társammal ... Így volt lehetséges, hogy most tavasszal leálljak egy hónapra, hogy haladjunk a házzal. — Mennyiért vette a telket? Milyenek itt az árak Eszláron ? — Magasak! Igaz, én szerencsés vásárt csináltam, mert 130 ezerért vettem ezt, de ebben igen sok építőanyag is benne volt. Sokan építkeznek a faluban,. így hát az árak is a kereslethez igazodnak. — Ma már egy kétszáz öles telekért elkérnek hatvan-hetvenezret is — teszi hozzá bosszúsan az após. — S mire ez a. rettentő nagy ház? — Igaz, hogy nálunk még csak egy gyerek van, de .beígértük” a másikat is, emellett pedig úgy építünk, hogy idővel az idős szülők is ideköltöznek majd. — Én Bashalmán lakom — magyaráz Petruska József az ásónyelet tapogatva — de hát öregszik az ember, később majd ide húzódunk a gyerekekhez ... A tiszaeszlári tanácselnök, Jármi Ferenc ugyancsak megelégedéssel beszéli el, hogy immár tíz éve dolgoznak együtt a tiszalöki tanáccsal, az összes építésigaz-, gatási ügyet az ő emberük intézi Eszláron. Az utóbbi időben már nem is váltva, hanem állandó emberrel oldották meg, hogy amit csak lehet, helyben intézzenek az építkezőknek — és szinte mindent lehet... Katona Gábor nevét említi jó szóval, di- csérően. A két község között tehát már régóta megvan az a fajta együttműködés, mely január elsejétől, a járások megszűnésétől általánossá vált, és építésigazgatási társulás a neve. Szabolcsi Tibor, a megyei tanács építési csoportvezetője éppen ezek ügyével foglalkozott, amikor szót váltottunk. — A régebben alakult társulások jól működtek, ezt jelzi, hogy már hasonló formában oldjuk meg a megyében mindenhol a szakszerű ügyintézést. Örömmel mondhatom egyébként, hogy a műszaki ügyintézői ’ apparátusnak csaknem fele felsőfokú végzettségű! Annyi a gond, hogy régebben a tanácsok közösen fizették a közös ügyinÜgyintézés helyben — Sok volt a hivatalos utánajárás az engedélynek és a többinek? — Dehogyis. Nagyon jól oldották meg itt a dolgot, mert Tiszalökről már régen jár ki az ügyintéző, aki mindent elrendez, ami kell. Nem kell utazgatni, hacsak az OTP-be nem. Értekezlet. A vezető volt az előadó. — A dolgok kezdenek javulni, még ha nem is változik semmi — mondta a vezető. — így igazi — mondtuk egyetértőén. — Úgy megy minden, ahogy ment — jegyezte meg Zenia asszony. — Jobban megy — állította a vezető. — Igaz, igaz, bocsánat! — helyesbített Zenia asszony. A vezető egy kézmozdulattal csendre intett bennünket. — Nálunk az embereknek különböző véleményük van — mondta a vezető. — Vállalatunknál . nemcsak azoknak van helye, akik velem egyetértenek, hanem azoknak is, akiknek más az álláspontjuk. Most valaki megint teljesen feleslegesen szólalt meg. Egy bizonyos Podgro- mek. — Én ezt nem így látom — mondta. Ez meglepte a vezetőt. tézőt, ezen most változtatunk, mert most már a társulás székhelytanácsa fizeti. De persze, ez az ügyfelek szempontjából lényegtelen, a fontos, hogy gördülékenyen menjen az ügyintézés, ne kelljen fölös utakat tenni senkinek. Mindenhol kopoghatnak Katona Gábor, a tiszalöki tanács műszaki ügyintézője jól ismeri az eszlári építkezőket, építési és telekügyeket, hiszen tíz esztendeje jár át a közeli községbe. — Péntekenként ott vagyok, átveszem a közben bevitt iratokat, személyesen fogadom az ügyfeleket, helyszínre megyek, és így tovább. De ha mondjuk, az OTP-ügyek miatt az eszlári építkező itt jár bent Tiszalö- kön, ide is bekopoghat bátran — átveszem az iratot, felvilágosítást adok. Rugalmasan kell megoldani a dolgot — afféle mozgó hivatalt fenntartani... Így a legegyszerűbb mindenkinek, és persze, a leggyorsabb is. Kommentárt nem igényelnek a fentiek, mindössze any- nyit érdemes hozzátenni: ha mindenhol így megy a társuláson belül az ügyintézés, akkor megérte az átszervezés ... Tamavölgyi György — Mit nem lát így? — kérdezte. Podgromek zavaros fejtegetésekbe bocsátkozott. Valahogy nem volt érthető, amit mondott, és így a kérdés tisztázatlan maradt. Másnap Podgromeket azonnali hatállyal elbocsátották. Ezzel nem értettünk egyet, és bementünk a vezetőhöz, hogy megmondjuk a véleményünket. — Főnök, ez a dolog Podgromekkel valahogy rosszul veszi ki magát — mondta Solowiejczyk asz- szony. — Ugyan miért? — csodálkozik a vezető. — Úgy néz ki — folytatta Solowiejczyk asszony, — mint valami összefüggés lenne a tegnapiak és Podgromek elbocsátása között. — Már értem — szakítotSegítő kezek H etvenháromezer kisnyugdíjas él megyénkben — a nyugdíjuk 2300 forintnál kevesebb. Jó hír lehet számukra, hogy a nehezebb gazdasági körülmények ellenére a legfontosabb szociális kiadások mértéke nem csökken. Különböző országos és megyei határozatok írják elő, hogy „ellátatlan ember nem élhet” egyetlen településen sem. A gondoskodást nemcsak gazdasági, politikai ügyként is kezelik. A tanácsoknak például kiemelt feladatuk a segélyezési program. Megyénkben idén is több mint 120 millió forintot fordítanak a tanácsok segélyezésre. De központi elvárás, irányelv, hogy a rendelkezésre álló keretet differenciáltan kell elosztani. A legjobban rászorulók esetében sehol sem lehet elzárkózni a segítségnyújtástól. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a szociálpolitikai munka társadalmasítására van szükség. A tanácsok szociálpolitikával foglalkozó munkatársai nem birkózhatnak meg egyedül a szerteágazó feladatokkal. A legalapvetőbb területeken — segélyezés, étkeztetés — évek óta kialakult módszerek, összegek alapján dolgoznak. Sokat segítenek a munkahelyek, a tanácstagok, a vöröskeresztesek és a KISZ-esek. Kell is, hogy segítsenek. A vállalatok például azzal, hogy a munkásfelvételnél, a pluszmunkára történő beosztásnál előnyben részesítik a kedvezőtlen körülmények között élőket. A tsz-ek — elsősorban kisnyugdíjasaiknak — természetbeli juttatásokkal adhatnak értékes támogatást, segítő kezet. A fiatalok a ház körüli munkával tehetik könnyebbé a rászorulók életét. (n.) HHHHh ta öt félbe a vezető. — Szónál az emberek azt hihetik, Podgromeket azért bocsat tottuk el, mert nem értet} egyet velem? Solowiejczyk asszony igenlően bólintott. — De hiszen nem erről van szó! — mondta a vezető. — Továbbra is fenntartom, hogy itt mindenkinek van hely: annak is, aki engem támogat, és annak is, akinek más a véleménye. Csak olyan idiótáknak nincs helye itt, akik mindent szó szerint vesznek! — Meggyőzött bennünket. Ezzel az emberrel érdemes beszélgetni, mindig lehet tanulni tőle valamit. Most is okosabban jöttün\c ki az irodájából, mint ahogy bementünk. Lipcseyné Bánfalvi Júlia fordítása A kibontakozás programja □ z MSZMP Központi Bizottságának közleménye nem érte váratlanul közvéleményünket — a gazdaság helyzete alighanem a társadalom közérdeklődésének középpontjában áll. Okot adott, ad erre, hogy az utóbbi énekben ugyancsak kénytelen volt szembetalálkozni azzal, amivel a világon mindenütt szembenéznek az emberek: a 80-as évtized kihívásával. Magyarországot mindez az egyensúly, a fizetőképesség megőrzéséért folytatott kemény küzdelemmel, a magánemberig ható kényszerű takarékossággal, s az élet- színvonal stagnálásával érintette. Hogyan, milyen módon folytassuk a küzdelmet elkötelezett céljaink megvalósításáért? Miként érhetjük el, hogy az elmúlt negyedszázad vívmányait megvédjük, s — ha szerényen s óvatosan is, de megalapozzuk egy újabb nekilendülés lehetőségét? A válaszok megfogalmazása, a hozzájuk vezető út megkeresése létfontosságú. Ezért kezdeményezte az MSZMP azt a munkaprogramot 1983-ban, amely politikai felelősséggel, szakértelemmel, eddig felhalmozott tapasztalatokkal hivatott megkeresni a legcélravezetőbb megoldást. E tevékenységről tulajdonképpen azt is mondhatjuk — része a párt módszerének, az önmegújítás, a rendszeres korszerűsítés gyakorlata. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése is e mederben halad, mintegy bizonyítván a folyamatosság és a megújulás együttfutását: az MSZMP politikája folyamatos reformpolitika. Az előttünk álló közlemény mindennek a jegyét magán viseli, felfedezhető benne az 1956-os megrázkódtatás utáni kiindulás, 1957, a mai gazdaságpolitika startja, majd 1968, az új gazdasági mechanizmus gondolata, 1980—81, az új fejlődési pálya koncepciója, s most, 1984-ben a gazdaságirányítás továbbfejlesztése a 80-as évtized szorításából való kibontakozás akcióprogramja. Mi ennek lényege? A KB-közlemény ezt így fogalmazza meg: „... a szocialista építőmunkában növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket... A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozóst, az intézményi és szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakozását.” A változásról annyit — követjük a reform logikáját: a KB döntése a nemzeti teljesítmény, a hatékonyság növelésének szolgálatában áll. Az első kiemelendő: az új lehetőségek kapcsán az állami tulajdon sértetlen marad, ám a vele való gazdálkodás megváltozik. Mód nyílik a vállalati gazdálkodás keretében az új szervezeti formák működtetésére; a vállalati tanács, a választott vezetőséggel funkcionáló vállalat lényegében az önállóság olyan fokát jelenti, amelyre korábban nem volt lehetőség. Ez nem az állami szervek, a minisztériumok feladatát csökkenti — ezek a gazdaságpolitika kialakításában és megvalósításában továbbra is főszerepet játszanak. Am az irányitás eszközrendszere módosul — a közgazdaságiak javára. A Központi Bizottság közleménye ezért állapítja meg: „ ... Javítani kell a köztulajdonnal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát... A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek kimunkálása és működtetése.” □ komplex intézkedési program keretében fokozódik az árak, a piaci viszonyok, a versenyhelyzet, s nem utolsósorban a teljesítményhez igazodó ösztönzőbb bérezés szerepe. A változásoktól a minőség javítását, a valódi teljesítmények honorálását várhatjuk. A Központi Bizottság határozata hamarosan a végrehajtás szakaszába kerül: itt a KB felkérte a Minisztertanácsot, dolgozza ki az irányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat és terjessze az erre vonatkozó javaslatait az ország- gyűlés elé. Ám addig is alapvető érdekünk, hogy az új törekvések szellemében szervezzük munkánkat. M.1. MEGAN: Konszolidálódás
