Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
A Kelet-Magyarország 1984. április 4. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából országszerte koszoriizási ünnepségeket rendeztek. Felső képünkön Kádár János és Németh Károly koszorúz Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Lenti képünk: a hála és a megemlékezés koszorúit helyezték el Nyíregyházán a Felszabadulás útján lévő emlékműnél a megyei és városi pártbizottság vezetői. (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunióval és a többi szocialista országgal összefűző szoros eszmei-politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, az erős baráti és testvéri szövetség. Ez a testvéri együttműködés fontos alapja annak, hogy népünk a feszültté vált nemzetközi helyzetben is békében él és dolgozik. Mi, magyarok büszkék lehetünk rá, hogy hazánkban nincs olyan társadalmi osztály, réteg, amely a békében ne volna érdekelt. Aki körülnéz az országban, saját otthonában, életében, látja hová, meddig jutottunk éi. Eredményeinkkel ma sem vagyunk elégedettek, de joggal elmondhatjuk : a Magyar Népköztársaság tiszteletet és elismerést vívott ki magának a világban nyugodt belső helyzetével, sok tekintetben fejlett gazdaságával, sokszínű, magas színvonalú kultúrájának értékeivel, a mai feszültségterhes világban képviselt határozott békepolitikájával. — Amikor korszakos vívmányainkat említjük, soroljuk azt is a legbecsésebbek közé, hogy a magyar társadalom — válaszul a mostani idők kihívásaira — tömegesen gyűrkőzik neki a keményebb munkának, nagy megértéssel és kezdeményezőkészséggel reagál a növekvő követelményekre. A tennivalók szűkebb hazánkban, Szabolcs-Szatmár megyében is nagyok. Sokat kell még dolgoznunk az intenzív fejlesztés, a gazdaságosság, az export növelése érdekében. Tudatosabb és hatékonyabb munkával kell törekednünk a mezőgazdaság adottságainak folyamatos javítására, s jórészt saját lehetőségeink jobb felhasználásával kell megteremteni a foglalkoztatás bővítésének feltételeit, ugyanakkor előbbre kell lépni a racionális munkaerő-gazdálkodás területén is. A lakosság élet- és munkafeltételeiben tovább kell közelíteni az országos szinthez, s több figyelmet kell fordítani a dolgozó emberek jogos igényeinek kielégítésére. Gondjaink sűrűjében, a megoldásra váró feladatok sokasága miatt különösen elismerésre méltóak azok az erőfeszítések, amelyek eredményeként megyénk lakossága alapvetően teljesíti a maga elé tűzött nem könnyű célokat. A fejlődés tényei igazolják, hogy az elmúlt esztendő szigorúbb feltételei közepette is előrehaladtunk. Azt is látjuk, hogy az eredmények a korábbinál több erőfeszítést, a feltételekhez jobban igazodó, reális tervezést, jól átgondolt döntéseket, fegyelmezett és lelkiismeretes munkát igényeltek és ez a jövőben sem lesz másként. — Az ünnepi visszaemlékezés azzal a jóleső érzéssel tölthet el bennünket, hogy élni tudtunk a szabadsággal. A Szovjetunió, a szocialista országok, a világ minden realista embere ma úgy tekinthet a Magyar Népköztársaságra, mint az emberi haladás egyik letéteményesére, amely hivalkodás nélkül teszi a dolgát önmagáért, s egyúttal az egész haladó emberiségért — fejezte be ünnepi beszédét Hosszú László. amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált vezetésével a magyar nép a szocialista társadalom építésében elért. Tudják, hogy e sikerek eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak Szabolcs-Szatmár lakói is. Szólt Szatmár megye dolgozóinak munkasikereiről, amelyeket augusztus 23., Románia felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben elértek, s amely a gazdasági élet minden ágazatának fejlesztésére irányul. Ez a folyamat együtt jár a tudományok, a kultúra és az oktatásügy fejlesztésével, a dolgozók anyagi és szellemi színvonalának növelésével. Befejezésül a jószomszédi és baráti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionalé hangjaival ért véget, majd Szabadság a zenében címmel színvonalas ünnepi műsor következett. A Szabolcsi szimfonikus zenekart és az egyesített vegyes kar hangversenyét Gebri József karnagy dirigálta. Külföldi delegációk A Szovjetunió Kárpátontúli területe lakói jókívánságait Alexandr Tyimofejevics Dol- gopjatov, a területi pártbizottság titkára tolmácsolta az ünnepség résztvevőinek. Elmondta: a magyar nép mai ünnepét a szovjet emberek, a szocialista közösség országai közös ünnepének, az együttes előrehaladás megnyilvánulásának tekintik. Kárpátontúl dolgozói őszinte barátként örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket Szabolcs-Szatmár dolgozó népe az elmúlt 39 évben elért. Szólt a szovjet delegáció vezetője a két nép közti barátság gyökereiről: a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a polgárháborúról, amelynek győzelméért magyar internacionalisták is életüket áldozták, majd az utóbbi közel négy évtizedes együtt- működés gyümölcsöző kapcsolatainak eredményeit — a Testvériség és a Szövetség gázvezetéket, a Barátság olajvezetéket, a Béke energia- rendszert. az Uregoj—Pomari —Ungvár gázvezetéket — említette, amelyek a szocialista országok népeinek hatékony munkáját dicsérik. Méltatta az elmúlt évtizedek során kialakult és egyre szorosabbra váló együttműködés fontosságát, amelyre a többi között jó példa a csapi és záhonyi vasutasok, a beregszászi és a mátészalkai bútorgyári dolgozók, a szabolcsi termelőszövetkezetek és a szovjet kolhozok, szovhozok, az Ungvári Állami Egyetem és a nyíregyházi tanárképző főiskola kapcsolata. Elmondta, hogy Kárpát-Ukrajna népe a XI. ötéves terv sikeres megvalósításán dolgozik. Munkájuknak lendületet ad a Lenin születésének 114. évfordulója és a Szovjetunió Kárpátontúli területe felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, de hozzájárult sikereikhez a két szomszédos terület dolgozóinak gyümölcsöző együttműködése. Karp Frantisek, a LEMP Rzeszówi vajdasági Bizottságának első titkára a terület dolgozói nevében köszöntötte Szabolcs-Szatmár megye lakosságát. Felidézte a történelemnek azokat az időszakait, amikor a magyar és a lengyel nép együtt harcolt szabadságáért. Régóta erős szálak kötik össze a Rzeszówi vajdaság és Szabolcs-Szatmár lakóit. A vajdasági pártbizottság első titkára elismeréssel szólt Szabolcs-Szatmár fejlődéséről, majd elmondta, hogy területük is nagy változásokon ment át az elmúlt négy évtized alatt: ma nyolcvanezer embernek tudnak munkát adni, a vajdaság a repülőgép- ipar egyik fellegvára és a mezőgazdasági gépek nagy része is az ő gyáraikban készül. Végezetül hangsúlyozta: a lengyel állam felszabadulásának 40. évfordulójára készülve munkájukban jól hasznosítják a hazánkban szerzett tapasztalatokat, s fontos törekvésük, hogy a két nép közötti jó kapcsolatokat továbbfejlesszék. A román delegáció nevében Nikolae Babica, a Szatmár megyei pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. s átadta Szatmár lakói üdvözletét. Elmondta: az egész román néphez hasonlóan ők is rendkívül nagyra értékelik azokat az eredményeket, Szovjet—indiai legénység a világűrben Április 3-án újabb taggal gyarapodott az űrhajós nemzetek tábora — moszkvai idő szerint 17 óra 08 perckor a Bajkonuri űr- repülőtérről a Szojuz—T—11 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe az első indiai kozmonauta, Rakes Sarma. A Szojuz—T—11 háromtagú személyzetének parancsnoka Jurij Malisev, a fedélzeti mérnök Gennagyij Sztrekalov. A képen elöl Rakcs Sarma indiai űrhajós-kutató, mögötte Jurij Malisev parancsnok és Gennagyij Sztrekalov fedélzeti mérnök. A keddi start a Szovjetunió és India két évtizedes űrkutatási együttműködésének újabb kiemelkedő állomása. A közös űrexpedíció indítására vonatkozó szovjet javaslatot 1980. decemberében, Leonyid Brezsnyev indiai látogatása idején tették meg. Az űrhajósjelöltek előzetes kiválogatása egy évvel később kezdődött meg az indiai légierő pilótái körében, Rakes Sarma pedig dublőrével, Ravis Malhotrával 1982 őszén érkezett Csillagvárosba, hogy megkezdje felkészülését az útra. A Szaljut—7 űrállomás három lakója, Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov rádión kísérte figyelemmel az indulás mozzanatait. Mint Kizim parancsnok beszámolt róla, felkészülitek a vendégek fogadására, rend- behozták a közös munkahelyeket. A szovjet—indiai űrexpedíció a szerda délutáni összekapcsolódást követően hét napon át, április 11-ig tart, s programja igen gazdag lesz. Szovjet vezető testületek távirata felszabadulásunk évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a következő táviratot küldte Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének: „Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait küldi önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek a szocialista Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából, az ország fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 39. évfordulóján. A szovjet hadsereg győzelme eredményeként 1945. áprilisában a magyar nép örökre megszabadult a fasiszta—hortysta elnyomástól. Magyarország történelmében gyökeres fordulat vette kezdetét, megnyíltak az új társadalom építésének széles körű távlatai. A szovjet emberek őszintén örülnek azoknak a jelentős eredményeknek, melyeket a magyar nép alkotó munkájával, a kommunisták pártjának irányításával ért el hazája szocialista átalakításában. Megvalósultak a magyar nép legjobb fiainak álmai, valóra váltak az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság forradalmi eszméi. A Szovjetuniót a testvéri Magyarországhoz a marxizmus—leninizmuson és a szocialista internacionalizmuson, az SZKP és az MSZMP mély kölcsönös bizalmán és nézetazonosságán alapuló barátság hagyományos és szilárd szálai kötik. Meggyőződésünk, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása során 1983. nyarán kimunkált megállapodásoknak megfelelően kapcsolataink eredményesen fejlődni fognak népeink javára, a szocialista országok közösségének erősítése és együttműködésük hatékonyságának növelése érdekében, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. Nemzeti ünnepükön újabb jelentős sikereket kívánunk önöknek, a Magyar Népköztársaság minden kommunistájának és dolgozójának a fejlett szocialista társadalom építésében, közös harcunkban a békéért és a szocializmusért.” Magyar vezetők távirata szovjet vezető testületekhez leiszabadulásunk évfordulójáD Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő választáviratban köszöntötte az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát: „Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk nevében szívből köszönjük a hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat. Nemzeti ünnepünkön, április 4-én arra a felejthetetlen napra emlékezünk, amelyiken a Szovjetunió sok áldozatot követelő, felszabadító harcának eredményeként visszanyertük függetlenségünket, és népünk történelmének új szakaszába lépett. Az eltelt csaknem négy évtized alatt a magyar nép leküzdötte az évszázados társadalmi-gazdasági elmaradottságot és új, szocialista hazát teremtett magának, amelyben a néphatalom szilárd, a szocializmus pozíciói megingathatatlanok, és az élet minden területén kibontakozik a dolgozók alkotóereje. Népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével nemzeti egységbe tömörülve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom építésén. Ebben bizton számíthatunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködésre. Felszabadulásunk 39. évfordulóján újból megerősítjük: a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya továbbra is azon munkálkodik, hogy bővüljenek és gazdagodjanak a közös eszméken, célokon és érdekeken, a kölcsönös előnyökön alapuló, az élet minden területét átfogó magyar—szovjet kapcsolatok, erősödjék a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátsága. A mostani bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának sarkköve volt és marad barátságunk és szövetségünk szüntelen erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival. Közösen lépünk fel az imperista köröknek az erőfölény megszerzésére irányuló törekvései ellen. Amellett vagyunk, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén maradjon fenn. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió politikáját, amely a béke megóvására és a nemzetközi biztonság erősítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésére irányul. A Magyar Népköztársaságban jól ismerik és őszinte nagyrabecsüléssel értékelik azokat a kimagasló, eredményeket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a szovjet nép elért a fejlett szocialista társadalom tökéletesítése feladatainak megoldásában.
