Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XLI. évfolyam, 80. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1984. április 4., szerda Ünnepi nagygyűlés Nyíregyházán felszabadulásunk 39. évfordulóján ünnepi nagygyűlésen em­lékeztek meg hazánk felsza­badulásának 39. évforduló­járól április 3-án Nyíregyhá­zán. A Megyei és Városi Művelődési Központban meg­rendezett esemény a magyar és a szovjet himnusz hang­jaival vette kezdetét, majd Lengyel István színművész adta elő Somlyó György Csak a Béke című versét. Az ün­nepség résztvevőit — köztük a megye és Nyíregyháza párt-, állami, társadalmi szer­veinek vezetőit, a termelő­munka élemjáróit, a mun­kásmozgalom régi harcosait, a testvéri országok delegá­cióinak tagjait, a szovjet déli hadseregcsoport képviselőit — Szemerszki Miklós, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. — Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadulá­sunk 39. évfordulóján min­denekelőtt a szovjet hősök emléke előtt tisztelgünk, akik a fasizmus elleni harc­ban legtöbb áldozatot ho­zott szovjet nép fiaiként csaknem kétszáz napon át küzdöttek magyar földön a magyar nép szabadságáért. Hálás szívvel, mély tisztelet­tel gondolunk azokra az an­tifasiszta román, bolgár, ju­goszláv harcosokra és más népek fiaira, akik vérüket hullatták felszabadításun­kért. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját az egykori magyar ellenállók, a magyar partizá­nok és fegyveres önkéntesek előtt, akik részt vettek a fel- szabadulásért vívott küzdel­mekben — kezdte ünnepi be­szédét Hosszú László, majd a felszabadulás napjairól szól­va elmondta, hogy 1945 ta­vaszán népünk több száz ezer fiát gyászolta, romokban vol­tak a városok, a hidak. Le­bombázott gyárakat és isko­lákat, kifosztott üzleteket, nyomorgó falvakat, korsze­rűtlen mezőgazdaságot, rette­gést és éhezést hagyott örö­kül a fasizmus, az akkori uralkodó osztály. Üj ország kezdett épülni a romokon, a helyreállítás, az újjáépítés sodró lendületű évei köszöntöttek ránk. „L esz magyar újjászületés!” — hangzott a jelszó, amely program lett, mert kifejezte valamennyi igaz hazafi re­ményét, elszántságát. És a cselekvőknek lett igazuk. Munkások, parasztok, a ma­gyar szellemi élet legjobbjai emberfeletti feladatokat vé­geztek el. A felszabadulá­son, az azt követő időszak hősies erőfeszítésein, a ma­gyar kommunisták kidolgoz­ta és valamennyi dolgozó osztály, réteg érdekeit kife­jező politikán alapul mind­az, amit azóta elértünk. Ez akkor is igaz, ha az ötvenes évek elején a szektás-dogma­tikus hibák, a törvénysérté­sek, a politikai türelmetlen­ség és a gazdaságpolitikai voluntarizmus nagy káro­kat okoztak, s ezáltal árnyé­kot vetettek az emberek sze­mében a valódi szocialista vívmányokra is. Éppen a hibákkal való bá­tor szembenézés, a tanulsá­gok levonása, az anyagi és a morális károk helyreállítása, pártunk elvi politikája tette lehetővé, hogy az 1945-ben megkezdett országépítő mun­kát új, a korábbinál szilár­dabb alapokon folytathatta az ellenforradalom utáni konszolidációs politika. Megtanultuk: a szabadság csak feltétele, de nem bizto­sítéka a sikeres, eredményes munkának. És azt is tapasz­talataink közé kell sorol­nunk, hogy a megoldott te­endők helyére mindig újab­bak lépnek, amelyek ritkán könnyebbek az előzőeknél. A magyar kommunisták leg­jobbjai — akik 1956 novem­berében vállalkoztak a nehéz feladatra, a néphatalom helyreállítására, a párt irán­ti bizalom visszaszerzésére — a felszabadulás után szer­zett tapasztalatokat hasznosí­tották: csak a párt és a nép kölcsönös bizalma árán ha­ladhatunk a szocializmus építésének útján. — Ma elmondhatjuk, hogy a magyar nép bizakodó, kész a közösen teremtett értékek öntudatos védelmére, egysé­gesen ítéli meg a szocializ­mus és a béke, a nagy nem­zeti sorskérdéseket és felada­tokat. Rendkívüli jelentősége van ennek különösen ma­napság, amikor lényegesen nehezebbé vált viszonyok közt élünk, hiszen megnehe­zültek a termelés és a piac külső és belső feltételei, kö­rülményei. A változó való­sághoz való igazodás korsza­kunk ismételten elhangzó pa­rancsa. Hazánk sorsa tovább­ra is a dolgozó tömegek ke­zében van és ott is marad. Lemondást, nagyobb önfe­gyelmet követelhet a jövő, mégis optimisták lehetünk, mert jó úton járunk, mert a kedvezőtlen jelenségekkel van mit szembeállítanunk. Meg tudunk felelni a kihívásnak, ha mozgósítjuk mindazokat a tartalékokat, amelyek meglé­Testvérmegyei küldöttségek érkeztek kedden Nyíregyhá­zára, hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulója alkalmá­ból. A delegációk tagjai részt vesznek az április 4-i ünnep­ségeken, s a megyében folyó szocialista építőmunkával is­merkednek. A szovjet delegációt Alek- szandr Tyimofejevics Dolgop- jatov, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottságának titkára vezeti. A küldöttség tagja Vlagyimir Sztyepanovics Tabaka, a be­regszászi pártbizottság titká­ra és Lengyel Zoltán, a mun­kácsi műszergyár pártitkára. A román delegációt Nikolae Babies, a Román Kommunis­ta Párt Szatmár megyei Bi­zottságának titkára vezeti. A delegáció tagja Elizabeta Si­mone, Szaniszló község párt- bizottságának titkára és Ci- rila Germán, Tunc község pártbizottságának titkára és tanácselnöke. te felől éppúgy nincs kétsé­günk, mint afelől, hogy a rea­litásokon nyugvó, s erőinket okosan szervező politikánk mellé a nehezebb helyzetben is felzárkózik népünk. Ezért lehetséges, hogy az emberek fokozott aktivitását, kezde­ményezőkészségét ösztönöz­zük, szélesítsük a közösségért felelősséget vállalók körét. A nemzeti méretű gondolkodás gyakorlatát erősítve haladunk tovább évtizedek óta járt utunkon. — A gondok közepette is biztos támaszunk a szocialis­ta országok közössége — foly­tatta a nagygyűlés szónoka, majd hangsúlyozta: nagy je­lentőségűek a bennünket a (Folytatás a 4. oldalon) A lengyel delegációt Fran- tisek Karp, a LEMP Rzeszówi vajdasági Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagja Henryk Ficek vajdasá­gi tanácselnök és Cyprys Zé­nón, a vajdasági pártbizott­ság ideológiai titkára. A szovjet küldöttség déle­lőtt Kisvárdán a villamosszi­getelő és műanyaggyár, a ro­mán küldöttség a MOM má­tészalkai gyára, a lengyel kül­döttség a BEAG nyíregyházi gyára munkájával ismerke­dett, délután pedig részt vett a koszorúzási ünnepségen és az ünnepi nagygyűlésen. A testvérmegyék delegá­cióinak mai programjában többek között a tanárképző főiskola, a sóstói falumúzeum meglátogatása szerepel. Dél­után a szovjet küldöttség a tiszadadai, a román delegáció a dombrádi, a lengyel kül­döttség pedig a varsa nygyürei termelőszövetkezet munkájá­val ismerkedik. Testvérmegyei küldöttségek érkeztek Szaboles-Szatmárba Éljen április 4., hazánk fel­szabadulásának ünnepe! Az ünnepi nagygyűlés elnöksége — Hosszú íjászló beszédét mondja. Korunk ismételt parancsa: igazodni a változó valósághoz (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom