Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. április 20. ©©©©©© pantomimgála Gálaműsorral zárul a TETT ’84 nemzetközi pantomim- és mozgásművészeti találkozó. A hétfőn kezdődött ötnapos fesztivál vándordíjának és közönségdíjának nyertesein, kívül a B. B. Dúc prágai együttes és Gar- di Hutter, milánói pántom imművésznó mutatkozik be a nyíregyházi közönségnek délután 4 órakor, a Móricz Zsigmond Színházban. Képünkön a nyíregyházi vendéglátó együttes, a tanárképző főiskola Periszkóp Pontamim Stúdiójának tagjai: Fábián Gergely és Nagy Attila. (Gaál Béla felvétele) Zsámbóki szombatok A bátori advent a romtemplomban Jelentős szakmai és közönségsikerrel rendezték meg az elmúlt évben a zsámbéki szombatok elnevezésű kulturális rendezvénysorozatot. Az idei programról, amely a tavalyinál gazdagabb és szervezői alkalmazkodtak az idegenforgalom igényeihez is, az elmúlt napokban kaptunk tájékoztatót. Május közepétől július végéig több, mint negyven .rendezvény várja a vendégeket többek között múzeumi sétára, lovasbemutatóra, ételkülönlegességek kóstolójára, színházi előadásokra, képzőművészeti kiállításokra. Szabolcs-Szatmár megye viszonylag gazdag programmal vesz részt a zsámbéki napokon. Június 19—24. között a helyi moziban megyénk műemlékeiről szóló kisfilmeket vetítenek, szerepel továbbá a tervekben Balázs József egyik filmre vitt művének a bemutatása, a Koportos, a Magyarok, vagy a Fábián Bálint találkozása Istennel közül váA Megyei és Városi Művelődési Központ programijából: Péntek: este 7 órától nosztalgiadiszkó a klubkávóház- ban. Szombat: délután 3-tól 5- ig gyermekfoglalkozás lesz a kamarateremben. Húsvéti tojásfestés, nyuszi- és csibe- figurák készítése textilből és pingponglabdából. Az óvodás és iskolás korú gyerekek kiét darab pingponglabdát vigyenek magukkal. Délután 4 órától bemutatóval egybekötött „E” osztályos táncversenyt rendeznek a hangversenyteremben. Vasárnap: délelőtt 10 órától mesefilmeket vetítenek a gyerekeknek. Délután ötórai Hétfő: szünnap. Kedd: az Élnek a búzamezőkről című 1947-ben készült magyar filmet vetíti a nosztalgiamozi, délután 6 és 8 órai kezdettel. Csütörtök: A kis Mukk története című mesedarabot 10 és 14,30-tól játsszák a hangversenyteremben. Délután 6 órától Szabó László, a Népszabadság rovatvezetője, a Kék fény műsorszerkesztője tart előadást, és beszélget az érdeklődőkkel a kamarateremben. lasztanak. A megyénkben született író történelmi színművét, A bátori adventét néhány hónapja mutatta be a Móricz Zsigmond Színház és jelenleg is szerepel a műsorban. Ezt a darabot hívták meg Zsámbékra június 22-re és 23-ra. A nyíregyházi társulat művészei a romtemplom festői környezetében játsszák Balázs József művét. Az íróval és a művészekkel közönségtalálkozót is terveznek. Készül a rendezvényre a Szabolcs-Volán táncegyüttes és a nyírbátori képzőművészeti stúdió tűzzománc műhelye is. A táncosok önálló műsort adnak, a stúdió tagjainak munkáiból pedig egy hónapon át látható kiállítás nyílik. Nyírségi ételkülönlegességeket kínálnak a Törökkút csárdában, június 22—24. között a szabolcsi üzemek árubemutatóján választhatnak vásárfiát a zsámbéki napok vendégei. A „Nyírség11 aranya A közelmúltban rendezett sárospataki szövetkezeti fesztiválon a Nyírség táncegyüttes „Arany II.” minősítést ért el, s ezzel jelenleg megyénk legmagasabban minősített néptáncegyüttese. A „Nyírség” a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a KISZÖV közös fenntartású táncegyüttesének két „jogelődje” is volt. Az egyik a KISZÖV együttes, mely 1972-ben alakult, a másik a főiskola tánccsoportja. A két tánccsoport tavaly egyesült. Dede Zoltán és Balázs Gusztáv közösen alapozták meg a jelenlegi szakmai színvonalat. A mostani siker főszereplője egyértelműen a lelkesedés, a kiváló felkészülés. A fesztiválon bemutatott műsorukból különösen Balázs Gusztáv virtuóz cigánytáncát, valamint tardonai karikázót (Tímár Sándor koreográfiáját) dicsérték. A méhkeréki táncokból összeállított koreográfiájuk is kivívta a közönség méltán megérdemelt vastapsát. Az arany minősítés nagyon szép, de a felkészülés valódi és maradandó eredménye: a kollektív baráti légkör, amit sikerült kialakítaniuk. Ez még a szakmai elismerésnél is többet ér. Színháznaptár Április 21-én, szombaton este 7 órától a Madame Louise szalonját játsszák Vörösmarty—Bajor-bérletben. A jövő héten kedden és szerdán folytatódnak az új komédia, a Lyuk az életrajzon bérletes előadásai. 24-én délután fél 4-től Juhász Gyula-, este 7-től Bessenyei-, 25-én este 7-től pedig József Attila—Szigligeti-bérletben adják. Szerdán, a 14 órakor kezdődő délutáni elődáson A bátori advent látható bérletszünetben. Csütörtökön este 7-kor a Nem félünk a farkastól című dráma kerül színre Moliere- bérletben. 17 Kóródi dalosok A tiszakóródi férfi népdalkor neve megyeszerte ismert. Először az 1980 májusában Nyírbél- teken rendezett népzenei bemutatón szereztek országos minősítést. Megyénk szinte minden városában szerepeltek már, s több alkalommal mutatkoztak be a műsoros napok rendezvényen, a szatmári községekben. Tavaly filmfelvétel is készült a csoportról. Az elmúlt napokban Fehérgyarmaton, K. Papp Tibor vezetésével még csak férfiak szerepeltek, de az a tervük, hogy vegyes karrá szervezik -a csoportot; helyet adva az énekelni szerető lányoknak, asszonyoknak. A kulturális szervek és a helyi tsz hozzájárulásával talán ez évben gondjaik is megoldódnak, s mód nyílik egyeruhák, népi hangszerek vásárlására, hogy színesebb legyen a tisza- kóródiak produkciója. Meghívó tóncversenyre Nagy közönségsikert arattak a közelmúltban a versenytáncosok a nyíregyházi Koronában, a művészeti hetek keretében rendezett bemutatón. Parkettre léptek a két évvel ezelőtt alakult nyíregyházi formációs és versenytáncklub E- és D-kategó- riás versenyzői is. A klub a megyei művelődési házban működik, ifjúsági és úttörőcsoportjaiban jelenleg száznegyvenen tanulják meg a hagyományos és a modem táncokat, ügyelve természetesen a mozgáskultúra fejlesztésére és a társastánccal ösz- szefüggő társaságbeli illemszabályok elsajátítására. Évente több vérsenyen, találkozón vesznek részt, szívesen vállalnak bemutatókat üzemek, iskolák kérésére. Várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd a klub legközelebbi rendezvényét, az E-ka- tegóriások versenyét, amely április 21-én, szombaton délután négykor kezdődik a művelődési ház hangverseny- termében. Táncversenyen. (Jávor László felvétele) FORMATERVEZETT TERMÉKEK KIÁLLÍTÁSA. Formatervezési pályázatra benevezett termékekből rendeztek kiállítást az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat bemutatótermében. Az 5. alkalom mai meghirdetett pályázatra 94 pályázó, 160 munkáját küldte el a ruházati ipar, a bútoripar, a blradástecbnika és műszeripar Icülön- böző területeiről. Képünkön: a minta azonos. A gumimatrac, a párna, a terítő a Budaprint terméke. (MTI fotó) Fonott kosárban hozták — A tontázia virága/ Hímesüzenet Tarpárái Ági néni kezében szalad az ecset. A pirosra varázsolt hí- mes, mint engedelmes vászon a festőnek, megmozgatja az asszony fantáziáját. Maga elé képzeli a tulipánt, a hóvirágot, a gyöngyvirágot, az árvácskát, a tarpai hegyekben honos tőzikét, a mező vadvirágait és néhány ecsetvonással megelevenednek a sokszor észre sem vett kis virágok. Piros, kék, zöld, sárga, fehér és rózsaszín szirmot bontogatnak a virágkelyhek. Ági néni, Kelemen Béláné nagy szakértelemmel formázza a húsvéti hímeseket. — Mindig is szerettem rajzolni, festeni. Érdekelt a földrajz, az élővilág, csakhogy nem volt alkalmam felsőbb iskolába kerülni — emlékezik az iskoláskor nagy kérdésére Kelemen Béláné. — Nekem itt Tarpán ugyanolyan sors kínálkozott, mint a többi magamfajta lányoknak, asszonyoknak. Szakmát tanulni negyven esztendeje nem úgy ment, mint manapság. Amikor a téeszt megszervezték, beálltam én is. Odakerült az uram is, húsz évig volt a fogatosok brigádvezetője. Három gyermeket neveltek fel, taníttattak. A lánya könyvelő Vácott, a nagyobbik fia villanyszerelő Pesten, de a kisebbik fia hűséges maradt a szülőfalujához, a téeszben traktoros. Ági néni nővére kisiparosként festi a hímeseket, s egyszer úgy hozta a helyzet, hogy segítségre szorul. Ki más segítene neki, mint a testvére? És akkor történt a csoda. Ági néni rég elfelejtett vágyai keltek szárnyra. Maga előtt látta ismét, mi mindent szeretett volna megfesteni gyermekkorában. Az alkotás izgalma vett erőt rajta. Mivel is kezdje? Eszébe sem jutott, hogy mintát tegyen maga elé és másoljon. Amikor elgondolkozott, már képzeletében nyiltak is előtte a szebbnél szebb virágok. Húsvét előtt egymásnak adják a kilincset a megrendelők. Fonott kosárban hozzák a tojást, hogy Ági néni igazi húsvéti hímeseket varázsoljon belőle. Küldött a lányának már Vácra, gyönyörködnek a tarpai híme- sekben Pesten. Valamelyik nap pedig Vásárosnamény- ból keresték meg: ugyan mutassa már meg a fiatalabbaknak, hogy kell tojást festeni. Még kocsit is küldtek érte. — Nem is gondoltam volna, hogy arra valaki kíváncsi, miként kell a hímeseket elkészíteni. Olyan zavarban voltam, még a kezem is remegett. Itthon egyedül festek én, hosszú órákon, meg néha éjszakákon át, ott meg az a sok ember és mind engem néz. De örültem is, hátha valaki kedvet kap ehhez a csodálatos mintázáshoz. Már a negyedik ezer hímest kezdi festeni. Egy nap lélekszakadva jöttek hozzá a hírrel: annyira szeretnének Na- ményban még legalább száz igazi, mintás hímest húsvé- tig! Reggelre már vinnék is... — Ne várjanak rám hiába! — gondoltam. — Talán reggelig elkészülök vele. Egy éjszakát megér, hogy a városban is virágos hímest adjanak a lányok a locsolkodók- nak... Ági néni a húsvét elmúltával tányérokat, csempéket, üvegeket, lopót fest. Virágmintákat álmodik hétköznapjaink tárgyaira. Viszik a hírt, a tarpai táj üzenetét messzi földre. Tóth Kornélia N Tv-jogyzot Tarpai találkozások I gen rokonszenvesen konferálta a műsorközlő a Mi tian itt születőben? című dokumentumfilmet, melyet szerdán a kora esti órákban láthattunk — az ország egyik legszebb tájára hívta „vendégségbe” a tévénézőket. Félórás kis- filmet sugároztak a beregi síkság egyik nagy lendülettel fejlődő községéről, Tarpáról. Mi tagadás, többet ígért a cím, a rövid tartalom a rádióújságban, mint amit valójában kaptunk. Ti- szahát — ez volt a műsor alcíme, s mi, itt élőit, joggal vártunk átfogóbb keresztmetszetet. Persze az életmód- és életforma-változásokat — mint csepp a tengerben — egyetlen község bemutatásával is jól lehet érzékeltetni, s erre Tarpa különösen alkalmas. Az igazán meleg hangú, emelkedett stílusú bevezető után Szűcs Lászlótól, a tarpai tsz elnökétől kapott a néző tájékoztatást arról, hogy a közös gazdaság immár húsz éve eredményesen dolgozik, a gépesítés miatt felszabadult élő munkaerőt a ruha-, a faiparban, ládagyártásban, keltetőállomáson foglalkoztatják, s ingyen taníttatják aki magasabb végzettséget szeretne. Jó volt hallani azt is, hogy a gulácsi iskolában jóval az országos átlag fölötti a tankötelezettséget teljesítők aránya, a tanácstól ötven százalék jut a kulturális ágazatra, s a tarpai közös tsz évente mintegy 60 ezer forint értékben támogatja az iskolásokat. Emlékezetes percei a műsornak azok a pillanatok, amikor a megszó- laltatottak a ragaszkodásról, a táj megtartó erejéről beszéltek. Dicsérete a beregi embernek, amit a filmben többször is elhangzott: szeretik a munkát. Erdőközi Imrére, a természet, a hóféhér sza- kállú szerelmesére is sokáig emlékezünk még. A film minden erénye mellett is hagyott maga után kérdőjeleket — szerencsésebb lett volna talán csak Tarpán forgatni, így a félórás műsoridő lehetőségét jobban kihasználhatták volna, vagy valóban a címben ígért Ti- szahátot megmutatni. E megjegyzések ellenére is örülünk, hogy Tarpát, a kurucok utódait, élet- szemléletüket az országnak megmutatta a tv stábja. Esze Tamás, Bajcsy- Zsilinszky faluja bizonyára jó emléket hagy a tv-nézők táborában. B. E. V ______________y Ennek hatására Kiscék is elszaladtak. Tavaly márciusban Kiss Dezső a barátaival szórakozott, mégpedig úgy, hogy a ruházati áruház kirakatát ököllel beütötte, áprilisban pedig Kiss Sándor csapta be olyan lendülettel a Tisza étterem ajtaját, hogy annak kitört az üvege. Ezután Kissék hazafelé tartva meglátták a szülőotthon előtt beszélgetni három embert. Kiss Sándor egyiküket minden előzetes szóváltás nélkül ököllel úgy arcul ütötte, hogy átesett a kerékpárján. Ott aztán Dezsővel és a fiatalkorú V. Zoltánnal együtt rúgdosni kezdték. A megtámadott megpróbált elmenekülni előlük, de Kissék utána mentek, le is ütötték, s a földön addig rúgdos- ták, míg föl nem hagyott a védekezéssel. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa Kiss Dezsőt másfél év, V. Zoltánt pedig egy év fiatalkorúak fogházára, Kiss Tibort nyolc hónap, a büntetett előéletű Kiss Sándort pedig — mint visszaesőt — egy év és két hónap börtönre büntette. Kiss Dezsőt két, Kiss Tibort egy, Kiss Sándort pedig két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság V. Zoltánt kötelezte a Balogh Istvánnak okozott kár megtérítésére. A Nyíregyházi Megyei Bíróság az ítéletet helyben hagyta, így az jogerős. (ki) A Kiss család nagy ügyei A tiszalöki Kiss család nem éppen ismeretlen a bűnüldöző hatóságok előtt. Az anya és apa többször volt büntetve, s a fiúk sem akartak kevesebbnek látszani. Az első eset két éve, 1982. Január 22-én este történt. A helybéli étteremben zártkörű rendezvényt tartattak, ezért a diszkóból távozó fiatalok a cukrászda előtt csoportosultak. Háromnegyed tizenegy tájban arra haladt szolgálati gépkocsijával Ko- leszár János rendőr őrmester önkéntes társával, de a csoportosulás miatt nem tudott tovább haladni. Észrevette, hogy a tömegben dulakodnak, lökdösik egymást, ezért távozásra szólította fel a jelenlévőket. A csoportosulás eloszlott és a gépkocsi indult volna, de valaki hátul belerúgott, rá is ütött, ezért Köles zár ismét kiszállt, s kérdezte az éppen ott álló Kiss Tibortól és Dezső öccsétől, hogy ki ütött és rúgott a kocsiba. Ok azt válaszolták, hogy nem látták. Koleszár mondta nekik, hogy menjenek haza, de ők méltatlankodtak, hogy jogúk van a presz- szó előtt tartózkodni, hiszen nekik „állandó munkahelyük van”. Ekkor Kiss Dezső a vállára terített kabátját a fején keresztül a rendőre akarta dobni, de a rendőr a repülő kabátot a gumibottal félrelökte és Kiss Dezsővel szemben gázsprayt használt. O odébbszaladt, Kiss Tibor azonban hátulról a rendőrre ugrott, s le akarta fogni. Bankus József önkéntes rendőr ezt úgy védte ki, hogy Kiss Tibor kezére ütött a gumibottal. Közben Kiss Dezső visszatért és Koleszár János kezébe rúgott. Koleszár ezután gumibottal kényszerítette Kisséket, hogy tá- vozannak a helyszínről, s ebben segítségére sietett Kulcsár Imre munkásőr is. Kiss Dezső az esettől mintegy tíz méterre lévő ledöntött ház törmelékéből téglákat szedett föl, s azokkal dobált a rendőr és a munkásőr felé. Koleszár — hogy a további dobálást és az esetleges súlyos sérülést a tömegben megakadályozza —, riasztólövést adott le.
