Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

1984. április 19, Kelet-Magyarország 7 GYERMEKVILÁG Á szép magyar beszédért A mezei- pacsirta CSUKÁBA] Csupauszony Csuka Karcsi, csipcsuk csukák csacska bátyja Ügy lenyelt egy hármashorgot, hogy átfúródott a háta. Csiki-csuki kopoltyucskás öcsikéje kukucskált ott, S nézte őt, ki zsinórvégen, düiledt szemmel, kukán rángott. „Na, majd kapsz te otthon, Karcsi, nagyon kikapsz, majd meglátod, Amiért elszakítottad az ünneplő nagykabátod!” Sziivási Csaba A kisarl úttörőcsapatnál izgalmas program volt a tortakészítési verseny. A gyermekek közösen álmodják, s készítik el a süte- ménykölteményeket. A puding próbája, hogy megeszik — tartja a mondás. Itt is a kóstoló dönti eí, ki a legjobb kis cukrász. BSNYEI JÓZSEF: Pelenkák Szél játszik tarka tavasszal, fölkapja, s föUegre dobja. Darazsak táncába fuUad április orgonabokra. Hajnali havasesőben tél pörög: visszaüzenget. Délben már korai barkák babák arcára peregnek. Lépeget pöttömnyi idő, tipegve padba fogózik, s lengeti pelenka-tisztán április zöld lobogóit. Ezzel a címmel rendezték meg a Kazinczy kiejtési verseny nyíregyházi városi döntőjét a 2-es gya­korlóiskolában. Kötelező és szabadon választott szövegeket mondtak el a versenyzők. A húsz ver­senyző közül arany minősítést kapott Adamóczky Edina (5-ös iskola) és Sárosi Eleonóra (2-es gya­korló). Gaál Béla felvételén: versenyzőtársaik és nézők előtt szerepelnek a pajtások. Közvetlenül a folyóparton egy kis nyírfa nőtt. Egyes-egyedül állt ott. — Borzasztóan magányos va­gyok. Senki sem akar velem beszélgetni. Még a szél is elre­pült valahová — panaszkodott egyszer a folyónak. — Ne szomorkodj, nyírfácska! Csak nézz körül, és meglátod, mennyi barátod van! — felelte neki a folyó. — De hol vannak? É5n senkit sem látok — kesergett tovább a nyírfácska. — Es én? — szólalt meg ab­ban a pillanatban a nyírfa alatt ülő, és hosszú füleit vidáman hegyező nyulacska. — És én? — szólt le a nyír­fácska ágáról a fülemüle, s elénekelte legcsodálatosabb da­lát. — Én is itt szoktam minden reggel tornázná — szólalt meg a hangya, miközben épp felfutott a nyírfácska törzsén. — Z—zz! Én is iderepültem. Ideje munkához látni! A gyere­kek várva várják a mézet — hallatta szavát a méhecske, és néhány kört írt le a nyírfa fe­lett. , — Az első levelemmel téged üdvözöllek, nyírfácska! — szó­lalt meg a hóvirág, alighogy ikábújt a földből. — Milyen friss víz folyik ez alatt a nyírfácska alatt! — mondta a szarvas, s leszaladt a folyóvízhez. A folyó partján egy nagyapa sétálgatott az unokájával. — Nézd — szólalt meg a nagyapa —, beköszöntött a ta­vasz ! A nyírfán kihajtottak a levelek, kinyüt a hóvirág, éne­kel a csalogány, a nyúl rágcsál­ja a friss füvet, a szarvas iszik a tavaszi áradás vizéből. Még a hangya is előbújt a hangya- bolyból, és a méhecske is ide­repült. Tavasz van, tavasz van! Üljünk le Ide, a kis nyírfa alá, és pihenjünk egy kicsit! A nyírfácska pedig nem érez­te magát többé egyedül. Sok barátja volt. és vidáman csap­kodott kis zöld tenyerekhez ha­sonló leveleivel. Fordította: Kovács Mária Gyakran már február közepén visszaérkezik, telelőhelyeiről ez a verébtől valamelyest nagyobb, szerény külsejű, szép énekü ma­dárka. Egyes vidékeken, mint Chernél István, a IS. század nagy madártani kutatója leírta — ne­vezték szántókának, dalos pa­csirtának és szántó pityernek is. A mezei munkák megindulása­kor szépen csengő énekével vi­dította az eke szarvát tartó földművest. Napjaink gépesített mezőgazdasága nem kedvez ne­ki. Mind a vegyszerezések, mind a dübörgő gépek igen nagy ve­szélyt jelentenek számukra. Igen sokat kell a természetben járnia annak, aki közelebbről is meg akarja ismerni. Leginkább csak messzehangzó, kedves énekét halljuk, s az égbolton egy pon­tocska mutatja az apró madár jelenlétét. A levegőbe emelkedve énekel, majd igen magasról hir­telen zuhanórepülésben ereszke­dik vissza a földre. Mivel közvet­len közelről ritkán figyelhető meg, ha mégis szem elé kerül, sokan összetévesztik a verébbel, vagy a rokon búbos pacsirtával. Tollazata barna, melyet söté- tebb sávok tarkítanak. Fején ap­ró bóbita Rejtőzködő madár. Fészkét a földön kis mélyedésbe építi, s növényi szálakkal béleli. Évente két alkalommal is költ 3—6 fiat. Fiókái bár fészeklakók, de mégis röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Való­jában így szétszóródva nagyobb az esélyük az életben maradás­ra. Számuk az utóbbi években rohamosan csökken. Hazánkban védelem alatt áll! Agárdy Sándor Édas hagyomány... Host láthatod a természetben I Tojásfestő tyúk Talán mesét kellene írni a tö­rekvő tyúkocskáról, amelyik igencsak meglepte a minap Nyíregyházán, a Serház utcában lakó gazdáját. A közelgő húsvéti ünnepekre gondolt bizonyára, amikor nagy igyekezetében egyenesen hímes tojást tojt so­kak ámulatára. Bársonybarna réteg fedi a locsolkodóknak szánt ajándékot, mintha plüssel vonták volna be. A leleményes tyúk tet­tével esetleg vihart kavarhat. Annyit máris elért, hogy a böl­csek okoskodó kérdését ezentúl így is feltehetjük: mi volt előbb, a tyúk vagy a hímes tojás? (JL. felv.) Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négy­zetben: AS). 6. Osztrák, spanyol gépjármű­jelzés. 7. Országos Rendező Iroda. 8. Rész­ben lohol! 9. Haza. 11. Számos. 12. Egyesü­lés, szövetség, idegen szóval. 14. .. . csend (halotti). 16. Budapesti tv-márka. 18. Valaki lányának a férje. 20. Verssorvégi összecsen- dülés. 21. Disz, de egyszerű gép is. 22. El­me. 24. Blakkdanab! 25. Nem egész szám. 27. Téli sportot űz. 28. Halpete. 29. Dal (—’). Függőleges: L Nemesgáz. 2. Olasz folyam. 3. összevissza sír! 4. Kettőzve gyermekek kedvelt édessége. 5. Maró gáz, a sósav alko­tóeleme. 6. Megfejtendő (folytatása a vízsz. i. sorban). 10. Nikkel, oxigén vegyjele. 11. Vaspálya. 13. Szaglószerv. 14. Fanyar erdei termés. 15. Tanintézet. 17. Római 3. 19. Ré­gen élt elődök. 21. Lét. 23. Záróra egynemű betűi. 24. .. .lógta (az élővilág tudománya). 26. Kettőzve dunántúli város. 27. Kén, nitro­gén vegyjete. , Megfejtendő: A népi hagyományok jelen­tős jelenségei ... (függ. 6., vízsz. 1.). •Múlt heti megfejtés: Hurrá, itt a tavaszi szünet! Könyvet nyertek: Szabó Róbert Kömörő, Pipás Róbert Nyíregyháza, Páll Csdlía Nyír- pazony, Szolnoki Mariann KáMJósemjén, Csepregi Mária Tiszadob, Czuth Margit Tl- szadada, Holló Bernadett Eperjeske, Németh Zoltán Gávavencsellő, Szász Andrea Nagykál- ló, Zsíros Anita Dombrád, Nagy Izabella Fábiánháza, Bán Tibor Nyírderzs, Tatai Emese Érpatak, Varga András Vásárosna- mény, Bodnár Miklós Nagyhalász. Csak le­velezőlapon beküldött megfejtéseket foga­dunk el! KOSZORÚZÁS AZ ISKOLAALAPfTÚ SÍRJÁNÁL Kardos István, a Nyíregyházi 2-es számú Általános Iskola alapító igazgatója születésének 100. évfordulója alkalmából május 3-án fél háromkor koszorúzás! ünnepséget tartanak az Északi temetőben. Az Iskola mai tanulói mellett, bizonyára ott lesznek az öregdiákok is. Kardos István-raj Nyíregyháza, 2-es Iskola ZELK ZOLTAN-SZAVALÓVERSENY Nyíregyházán a 2-es számú Gyakorlóiskolában április 11- én rendezték meg a Zelk Zoltán-szavalóversenyt a kisdobo­soknak. A versenyzők szavalatai nyomán életre keltek a Frakk utcai cicák, és Mörren Morcogi Micó. Nemes Nagy Ág­nes és Weöres Sándor verseivel 23 első és második osztályos pajtás birkózott meg. A győzelmet Garat Zsuzsa szerezte meg, a harmadik-negyedik osztályosok között pedig Vízi Hajnalka lett a győztes. Hradeczky Beáta, Nyíregyháza, 2-es gyakorló KIRÁNDULÁS KIJEVBE Iskolánk negyven diákja látogathatott el a tavaszi szün­időben Kijevbe. Megnéztük a Lenin Múzeumot, ahol végigkí­sérhettük Lenin életútját A népgazdasági kiállításon a bá­nyászat, a repülés és a népművészet remeket gyönyörködtet­tek el bennünket. Találkoztunk szovjet úttörőkkel is. Földes Szilvia, Nyíregyháza, 4-es sz. iskola IFJÜ MEZŐGAZDÁSZOK VERSENYE A napokban rendeztük meg úttörőcsapatunk legutolsó ter­mészetkutató versenyét. Ez alkalommal az ifjú mezőgazdászok vetélkedtek. Legnehezebbnek a műszaki rajz pontos elkészí­tése bizonyult. A győzelmet a 8. b. osztály csapata szerezte meg, s egyúttal a jogot, hogy a körzeti versenyen ők képvi­seljék iskolánkat. Szeles Eszter, Mándok VIZSGÁLATOK nagyító alatt Izgalmas vizsgálatot végezhettünk: a baglyok ugyanis az emészthetetlen állati maradványokat köpetek formájában dob­ják ki szervezetükből. Nagyító alatt megnézhettük ezeket a cickány-, egér-, pocok-, sőt verébcsontokat is. így a szakkö­ri foglalkozáson már következtethettünk a baglyoknak táplá­lékul szolgáló állatok számára és minőségére. Sima Tünde, Tornyospálca HELYESÍRÁSI VERSENY Ki az iskola legjobb helyesírója? — tettük fel a kérdést a napokban lezajlott Kazinczy-versenyen. A válogatott, nehéz szöveggel Szűcs Gabriella és Fekete Zsolt, valamint a Gánicz testvérpár birkózott meg a legjobban. Bacskó Nóra, Kántorjánosi KISVÁRDÁRÖL ZÁNKÁRA A tavaszi szünetben Zánkára utazó csapat tagja lehettem. Az úttörővárosban megismerkedtünk a DIVSZ-szel, a CIMEA- val, ismertetést hallgattunk meg hazánk gazdasági és föld­rajzi helyzetéről. Már hallottunk a jövő évi úttörőprogram fontosabb feladatairól is. Koleszár Anita, Kisvárda 4. sz. iskola CSAPATNÉVADÖNK NYOMÁBAN Ezzel a címmel állítottunk össze kis műsort március 15-e alkalmából. Ünnepségünkre vendégeket hívtunk Nyírkátáról, Rohodról és Uráról. Az ünnepség után különböző versenyeken mértük össze tudásunkat. Bartha Erika, Mátészalka, Hősök terei Ált. Isk. HÁROM TAVASZ ÜNNEPE Egész napos programmal köszöntöttük a három tavasz ün­nepét. Az akadályverseny után tábortüzet gyújtottunk, majd megemlékeztünk a magyar nép legnagyobb ünnepéről, hazánk felszabadulásáról. Siller Tünde, Kisvárda HAGYOMÁNYÁPOLÁS Úttörőcsapatunkat Vasvári Pálról neveztük el. Igaz, isko­lánk még nem tartozik az öreg intézmények közé, mégis tö­rekszünk hagyományaink felkutatására és ápolására. Nagy költőink, íróink, a történelmi hősök évfordulóinak tisztelete alkalmából versenyeket, vagy emlékműsorokat készítünk. Bartók Béla-raj 5. b. Nyíregyháza, 1-es gyakorló SZERETNÉNK KISDOBOSOK LENNI! Igaz, ml még előtte állunk a kisdobosavatásnak, de né­hány eseménnyel már igyekeztünk bizonyítani, hogy méltók vagyunk a kisdobosok kék nyakkendőjére. A napokban meg­koszorúztuk a temetőben a Budavár ostrománál 1849-ben el­esett harcos sírját. Az országos riadó alkalmából mi gránát- dobásban, és mocsárjárásban mutattuk meg ügyességünket. Katona Fruzsina és Kórik Sándor Tiszalök TÜRA A SÓSTÓI ERDŐBEN Izgatottan vártuk a napokban a díszparancs elhangzását. Az első és második osztályosok ezután koszorúztak, a harma­dik, negyedik osztályosok sport- és akadályversenyen vetél­kedtek. Az úttörők jól sikerült túrát szerveztek a Sóstói er­dőbe. A napot tábortűz zárta. Hoffer Beáta, Nyíregyháza, 17-es iskola AKADÁLYVERSENY KEMECSÉN Titkosírással szólt a napiparancs, amelyet az akadályver­seny előtt megoldottunk. Délután társadalmi munkán vettünk részt. Nagyon jól éreztük magunkat az esti tábortűz mellett, s végül is eredményesen fejezhettük be az úttörőriadót Blaner Hajnalka, Kemecse

Next

/
Oldalképek
Tartalom