Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. április 19. Kádár János fogadta Andrej Gromikót idézőjelok Nemcsak a közvetlenül érdekeltek kedélyét borzolta fel az az Ankarából és Nicosiából keltezett hír, amely szerint a Török Köztársaság és — itt jön az első, a világsajtóban egyetemesen használt idézőjel — az „Északciprusi Török Köztársaság” kölcsönösen nagykövetet nevezett ki egymás székvárosába. Az előzmények közismertek. Az idézőjel egyszerűen elkerülhetetlen. Ezzel az úgynevezett állammal ugyanis az a baj, hogy nemzetközi jogi értelemben — nem létezik. Ebből aztán értelemszerűen más idézőjelek is következnek. Ilyen a legfrissebb fejlemény. Az, hogy a nagykövetek átadták megbízólevelüket a két államfőnek, ami elméletben diplomáciai kapcsolatok létesítését jelenti, de megint csak elméletben. A másik „állam” létrehozásának kísérlete veszélyes precedens. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy szuverén ENSZ-tagállam területéből kihasítottak egy nagy részt és azon — minden ciprusi és nemzetközi törvényt látványosan megszegve — államnak megfelelő hatalmi- politikai-gazdasági struktúra létrehozásán fáradoznak. Ezt az önkényes lépést még veszélyesebbé teszi a történés geopolitikai színhelye. A sajátos helyzetnek más elemei is vannak. A képlethez tartozik az a tény, hogy a Ciprusi Köztársaságban két népcsoport, a török és a görög, a közeli két, egymással hagyományosan rivalizáló NATO-ország politikai-etnikai vonzáskörében él — de úgy, hogy maga az egységes Ciprusi Köztársaság el nem kötelezett külpolitikát folytat. És itt érkeztünk el a lényeghez. Manapság sok szó esik nemzetközi egyensúlyról, mint a világbéke alapjáról. Ha tehát egy stratégiailag fontos helyen lévő el nem kötelezett ország területi integritása ellen támadás történik, ez egyben támadás az illető ország külpolitikai irányvonala ellen is. Ilyen értelemben viszont a történtek megingathatják egy érzékeny térség érzékeny egyensúlyát — és pontosan ez az oka az akcióval kapcsolatos nemzetközi felzúdulásnak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Andrej Gromikót, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és soron levő feladatairól, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a sokoldalú magyar—szovjet Kádár János fogadta Andrej Gromikót. együttműködés elmélyítésének fő irányairól. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Rajnai Sándor hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Andrej Gromiko a nap folyamán megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A szovjet diplomácia vezetője ugyancsak koszorút helyezett el a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. MÁJUS 1-1 ELŐKÉSZÜLETEK LENGYELORSZÁGBAN Varsóban megkezdték a május elsejei ünnepségek előkészületeit. Létrejött az ünnepséget szervező társadalmi bizottság, amely úgy határozott, hogy a dolgozók felvonulását a néhány éve kialakult formában tartják, vagyis a menet az ismeretlen katona sírjánál, majd a lengyel fővárosért elesett hősök emlékművénél elhelyezi a kegyelet virágait. A LEMP Politikai Bizottsága keddi ülésén felhívta a figyelmet, hogy a lengyelországi és a külföldi szocializmusellenes erők a dolgozók ünnepségének megzavarását tervezik. Ezekkel a próbálkozásokkal a hatóságok határozottan szembe fognak szállni. A BRIT KÜLÜGYMINISZTER BEFEJEZTE PEKINGI TÄRGYALÄSAIT Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter szerdán befejezte négynapos pekingi látogatását, melynek utolsó napján fogadta őt Teng Hsziao-ping. Átfogó véleménycserét folytattak a hongkongi kérdésről és fontos kérdésekben egyetértésre jutottak, közölte a találkozóról kiadott kínai jelentés. SANDINISTA SIKER A nicaraguai ellenforradalmárok fegyveres csoportjait a sandinista csapatok ellentámadása kiszorította San Juan del Norte kikötő térségéből. A managuai nemzetvédelmi minisztérium közleménye szerint Eden Pasto- ra zsoldos osztagai továbbra is a Costa Rica-i határövezetben tevékenykednek. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Pastora, aki 1981-ig a nicaraguai forradalmi mozgalom egyik vezetője volt, s annak hátat fordítva állt a zsoldoscsapatok élére, nem mondott le ellenkormányalakítási szándékáról. Korábbi fegyveres támadásai során 65 kilométer mélyen hatolt be Nicaragua területére. finn küldöttség Losonczi Pálnál Losonczi Pál fogadta a finn parlamenti küldöttséget, amely Erkki Pystynen elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. r Portugália tíz év után Külföldi adományokból az egyház nemrég ingyenkony- hákat állított fel Lisszabon munkásnegyedeiben. Olyan állami vállalatok munkásai és családtagjaik is étkeznek itt, amelyek már hónapok óta nem tudnak bért fizetni. Tavaly az 1973. évi szint alatt maradtak a reálbérek. Tíz évvel az áprilisi forradalom után Portugália még mindig Európa „szegényháza'’. A vörös szegfűk forradalma akkor döntötte meg a csaknem ötvenéves fasiszta rendszert, amikor a világgazdaságban a hanyatlás időszaka következett be. A fiatal tisztek által vezetett forradalom mélyreható változásokat indított el. Kisajátította az óriási nagybirtokokat az ország déli részén, államosította a gazdaság legfontosabb ágazatait, a bankrendszert, a biztosító társaságokat, az acélipart, a hajógyártást, a petrolkémiát, a cementipari Az 1976- os alkotmány Nyugat-Európa legdemokratikusabb alaptörvénye. A kezdeti lendület azonban hamar megtorpant az örökölt és a felgyülemlő gazdasági nehézségek és a belső politikai bizonytalanság okozta bénultság következV______________________ lében. Portugáliának tíz év alatt 15 kormánya volt. A leghosszabb életűek — Marió Soares korábbi kabinetje (1976—78) és Francisco Pinto Bailsemao kormánya (1981—83) sem tartottak ki tovább két évnél. Az alkot- mányozó nemzetgyűlést (1975—76) is számítva az eddigi négy parlament egyike sem töltötte ki hivatali idejét, valamennyit elnöki rendelettel oszlatták fel. A politikai stabilitás egyetlen letéteményesének a köztársasági elnök látszik. Antonio Ramätho Eanes 1976 óta tölti be ezt a posztot, amelyre 1980-ban választották meg újra. A jobboldali erők térnyerését a kisajátított földbirtokok egy részének visszaadásai, a tisztek beleszólását biztosító forradalmi katonai tanács1 feloszlatása, az elnök hatáskörit megnyirbáló alkotmánymódosítás jelzi. A jobboldali irányzatú kormányok a gazdaság tüneti kezelésére szorítkoztak. A bajokat súlyosbította a második olajválság, egyre élesebben jelentkeztek a gazdaság szerkezeti hiányosságai. Portugália külső adóssága 14 milliárd dollárra szökött fel — ez a bruttó nemzeti össztermék 55 százaléka. A fizetési mérleg hiánya tavaly 3,5 milliárd dollár volt. Az állami vállalatok együttes adóssága 1977-ben 143 milliárd escudo, 1983- ban már 732 milliárd. A munkanélküliség hivatalosan 12 százalékos, valójában meghaladja a 20 százalékot is. Az infláció üteme tavaly elérte a 33 százalékot. A behozatal alig korlátozható, hiszen Portugália a mezőgazdasági termékek 60 százalékát importálja. Az export növelését akadályozza, hogy jelentős részét olyan lemaradó ágazatok adják, mint a textil-, fa- és cipőipar. A szocialista pár* és a jobboldali szociáldemokrata párt részvételével tavaly megalakult kormány a Nemzetközi Valuta Alap és rajta keresztül a magánbankok hiteleivel kíván úrrá lenni ezen a helyzeten. Ennek érdekében szigorú gazdasági szükségprogramot hajt végre. Leértékelte az escudót, megszüntette a legfontosabb élelmiszerek szubvencióját, megszigorította a hitelfelvételt. A reálbérek csökkentése, a szociális kiadások lefaragása, az állami nagyberuházások visz- szafogása mellett a magán- szektor erősítésétől és kiterjesztésétől várja a helyzet javulását. Az állami vállalatok magánkézbe adására a várható kemény ellenállás miatt, egyelőre nem vállalkozik. A magántőke bátorításával, párhuzamos vállai- latalapításokkal kívánja átrajzolni a szektorok közötti határokat. A külföldi pénzintézetek így például lehetőséget kaptak arra, hogy fiókokat létesítsenek a bank- és biztosítási ágazatban. A Soares-kormány intézkedéseit több oldalról is bírálják. A Portugál Kommunista Párt a kormány szemére veti, hogy a dolgozókra hárítja át a válság terheit, támadja a forradalmi vívmányokat E támadások megszüntetése érdekében az PKP kívánatosnak tart egy olyan demokratikus a Item a- natívát kínáló nemzetmentő kormány megalakítását, amelyben a baloldali erők, köztük a kommunisták vennének részt. Nem csak a kommunisták vádolják a kormányt az áprilisi eszmék eláruláséval. A vörös szegfűs forradalomban vezető szerepet játszó katonák — köztük Antonio Ra- malho Eanes tábornok, köztársasági elnök — bojkottál- ni fogják a kormány hivatalos ünnepségeit és külön emlékeznek meg a 10. évfordulóról. Mert az áprilisi katonák mozgalma szerint a Soares-kormány ki karja sajátítani április örökségét, miközben vívmányainak felszámolására törekszik. Közlemény Andrej Gromiko magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter 1984. április 17—18. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szívélyes légkörű találkozón fogadta Andrej Gromikót és megbeszélést folytatott vele. Lázár György, a Minisztertanács elnöke találkozott és tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikóval a magyar— szovjet kapcsolatokról. Várkonyi Péter és Andrej Gromiko a külügyminiszteri tárgyaláson véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozók és a megbeszélések a két ország kapcsolataira jellemző testvéri barátság, a nézetazonosság, a kölcsönös bizalom légkörében folytak. A felek a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1983. júliusi szovjetunióbeli látogatása idején kötött megállapodások szellemében áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatainak alakulását. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország együttműködésének elmélyítésére irányuló széles körű program minden területen eredményesen valósul meg. Fejlődtek az MSZMP és az SZKP, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyümölcsöző kapcsolatai, tökéletesedik a nemzetközi együttműködés, dinamikusan növekszik az árucsere-forgalom, bővül a termelési kooperáció és a szakosítás, elmélyülnek a tudományos és a kulturális kapcsolatok. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szövetségének további erősítése az 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, megfelel a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, hozzájárul a két ország szocialista és kommunista épitőmunkája feladatainak eredményes megoldásához. Magyarország és a Szovjetunió politikájában kiemelkedő helyet foglal el a szocialista országok barátságának, együttműködésének, a szocialista közösség egységének és összeforrottságának sokoldalú elmélyítése. A felek hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét, azt, hogy e szervezet megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát, hatékony eszközül szolgál békeszerető külpolitikai irányvonaluk megvalósításához, aktív tényezője a béke megőrzésének Európában és az egész világon. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is kész erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében tökéletesedjen a szocialista országok gazdasági együttműködése, mélyüljön a gazdasági integráció minden egyes tagország és a szocialista közösség érdekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere tükrözte a felek nézetazonosságát az agresszív imperialista erők tevékenységének következtében kiéleződött világhelyzet értékelésében. A magyar fél nagyra értékelte azokat az új szovjet békekezdeményezéseket, amelyeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió kész a többi nukleáris hatalommal bármikor olyan megállapodás megkötésére, amely kötelező normatívák formájában szabályozza viszonyukat. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítése megkezdésének rendkívüli veszélyeire. Az Egyesült Államoknak és a NATO-beli szövetségeseinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló politikája aláássa az államok közötti bizalmat, akadályozza a normális együttműködést, a helyzet veszélyes megromlásához vezet Európában és az egész világon. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a kialakult katonai erőegyensúly megbontásának megakadályozása érdekében védelmi jellegű válaszintézkedéseket kénytelen tenni. Ezekre nem lenne szükség, ha az USA és a NATO más országai visszatérnének az új rakéták európai telepítése előtti helyzethez. Ez megnyitná az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló igazságos tárgyalásokhoz vezető utat. Magyarország és a Szovjetunió úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontáció politikájáról az enyhülés és az együttműködés politikájára. Ezt elősegítené az államok közötti komoly és becsületes párbeszéd a béke megőrzésének és megszilárdításának kérdéseiről; a fegyverkezési verseny beszüntetésének gyakorlati útjairól; az egyoldalú előnyök megszerzésére irányuló próbálkozásokról való lemondásról, a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, az érvényes szerződéseknek és megállapodásoknak szigorú betartásáról. Az érdemi tárgyalásokhoz és a megállapodásokhoz reális alapot nyújt a Varsói Szerződés számos kezdeményezése, amelyeket a tagországok prágai politikai nyilatkozata és a moszkvai közös nyilatkozat tartalmaz. A felek leszögezték, hogy a többi szocialista országgal együtt a jövőben is aktív és következetes erőfeszítéseket tesznek e program valóra váltására, amely a nukleáris háború elhárítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti egyetértés és együttműködés fejlesztésére irányul. A felek kifejezték határozott szándékukat: továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián olyan megállapodások szülessenek, amelyek csökkentenék a katonai szembenállást, erősítenék a kölcsönös bizalmat és ezzel elősegítenék a nemzetközi helyzet kedvező irányú változását. Magyarország és a Szovjetunió ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozta a szocialista országok javaslatainak nagy jelentőségét; a stockholmi konferencián részt vevő nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert és kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a békés kapcsolatok fenntartásáról. A felek eredményesnek értékelték a megbeszéléseket és kifejezték meggyőződésüket, hogy azok hozzájárulnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködésének elmélyítéséhez, a két ország népei barátságának erősítéséhez.
