Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

1984. április 3. Kelet-Magyarország 7 Új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hétfőn a Parlament vadásztermé­ben átadták az idei kiváló és érdemes mű­vész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent házár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte. Ünnepi beszédében el­mondta, hogy felszabadulásunk megünneplé­sének szép hagyományai közé tartozik, hogy az ország e napokban elismerését fejezi ki azoknak, akik munkájukkal, teljesítményeik­kel, kiemelkedő alkotásaikkal a legtöbbet tették azért, hogy a társadalom szellemiek­ben és anyagiakban is gyarapodjék. A kiváló és érdemes művész kitüntetések alkotó- és előadóművészeink elismerését je­lentik, akik életművükkel a társadalmi ha­ladás ügyét szolgálták. A miniszter szólt ar­ról, hogy a magyar nyelv szemléletesen fe­jezi ki elismerését a kiválóság iránt: azt mondja a legjobbakról, hogy tehetségesek. Azaz nem csupán talentuma, képessége van a művésznek, hanem tehetsége is: a rábízott értékkel tehet is valamit, s nemcsak saját képességeinek kifejtéséért, művészetéért, ha­nem a közösségért, a népért, a nemzetért is. A továbbiakban kiemelte, hogy napjaink egyre bonyolultabbnak tűnő problémáiban az eligazodás és az útmutatás nehézségei között fokozottabb felelősség hárul a művészekre. Közösségi világnézetünk — se világnézet alapján épülő társadalmunk — azt is igény­li, hogy a művészet jelen legyen a minden­napi életben. A címek köszönetét fejeznek ki, mert a ki­tüntetettek a tehetség igazi parancsa szerint sokaknak mondják el jól, messziről látható­an és hallhatóan a humanista és szocialista művészet vallomását világunkról és az em­berről. A társadalom köszöneté nemcsak a művészek megbecsülését jelenti, hanem ké­rést is tolmácsol: vegyenek részt a nehézsé­gek legyőzésében, az ellentmondások megol­dásában, a jövő építésében — mondotta végül Köpeczi Béla. A beszédet követően a művelődési minisz­ter átadta a kiváló és érdemes művész ki­tüntetéseket. Gerhadt Pál, a Magyar Te­levízió szinkronrendezője; Maár Gyula, a Magyar Filmgyártó Vállalat film­rendezője; Kármentő Andrásné, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat vá­gója; Monori Lili, a Magyar Filmgyártó Vállalat színmű­vésze; Sas István, a Magyar Film­gyártó Vállalat reklámfilm­rendezője; Asztalos József, a Pannó­nia Filmstúdió dramaturgja; Szoboszlay Péter, a Pannó­nia Filmsúdió rajzfilm-ren­dezője; Révész Tamás, a Lapkiadó Vállalat fotóriportere. MUNKÁCSY MIHÄLY- DlJAT KAPOTT: * A MAGYAR NÉPKÖZTÄRSASÄG KIVÄLÖ MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA Bartha László Munkácsy- díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze ; Bozó László, a Magyar Rá­dió Műsorszolgáltatási Igaz­gatósága igazgató-főrendező­je, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Csákányi László, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze; Hadics László, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari­díjas és SZOT-díjas szín­művésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze; Horváth József, a Katona József Színház Jászai Mari- díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze; Kurtág György, Kossuth- díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művészének; Öze Lajos, a Nemzeti Szín­ház Jászai Mari-díjas szín­művésze, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze; Perényi Miklós, Koesuth- díjas és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze; Raszler Károly, Kossuth- díjas és Munkácsy Mihály- díjas grafikusművész, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művésze; Sík Igor, a Magyar Tele­vízió Balázs Béla-díjas ope­ratőre, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze. A MAGYAR * NÉPKÖZTÁRSASÁG Érdemes művésze KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA Babarczy László, a kapos­vári Csíky Gergely Színház Jászai Mari-díjas igazgatója; Berki Viola, Munkácsy Mi- hály-díjas festőművész; Bitskey Tibor, a Thália Színház Jászai Mari-díjas Színművésze; Bozay Attila, Erkel Fe­renc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola egyetemi adjunktusa; Csengery Adrienne, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Csőke József, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas fii mrendező je; Felföldi Anikó, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari­díjas színművésze; • Féner Tamás fotóművész, a Film Színház Muzsika szerkesztősége művészeti szerkesztője; Fischer Iván karmester; Fóth Ernő, Munkácsy Mi­hály-díjas festőművész; ★ ★ Fülöp Zsigmond, a Nemze­ti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Györgyfalvay Katalin, a Népszínház Erkel Ferenc-dí­jas és SZOT-díjas művészeti vezetője; Jankovics Marcell, a Pan­nónia Filmstúdió Kossuth- díjas és Balázs Béla-díjas Ta j zf ilmrendező je; Kalló Viktor, Munkácsy Mihály-díjas szobrászmű­vész; Kende János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Király József, Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész; Kocsis Zoltán, Kossuth-dí- jas és Liszt Ferenc-díjas zon­goraművész; Kovács Gyula, az Állami Bábszínház Jászai Mari-dí­jas színész-rendezője; Kováts Kolos, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe­renc-díjas magánénekese; Makrisz Zizi, Munkácsy Mihály-díjas grafikusmű­vész; Marton László, a Vígszín­ház Jászai Mari-díjas főren­dezője; Moór Marianna, a Nemze­ti Színház Jászai Mari-díjas és SZOT-díjas színművésze; Patassy Tibor, a győri Kis­faludy Színház Jászai Mari­díjas színművésze; Patkós Irma nyugalma­zott színművész; Préda Tibor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas filmrendezlője; Radó Vilmos, a kecskemé­ti Katona József Színház nyugalmazott igazgatója; Ránki Dezső, Kossuth-dí- jas és Liszt Ferenc-díjas zon­goraművész ; Révész Mária (dr. Róth Miklósné). a Pannónia Film­stúdió Balázs Béla-díjas szinkron-dramaturgja; Sárközy Zoltán, a debre­ceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Schéner Mihály, Munká- csy-díjas festőművész; Schubert Éva, a Vidám Színpad színművésze; Spányik Éva, a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari- díjas színművésze; Székely László, a Katona József Színház Jászai Mari­díjas díszlettervezője, a Ma­gyar Képzőművészeti Főis­kola egyetemi tanára; Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Végvári Tamás, a Katona József Színház Jászai Mari- díjas színművésze. JÖZSEF ATTILA-DÍJAT KAPOTT: Marshall László költő; Tóth Bálint költő; Kiss Ferenc kritikus, iroda­lomtörténész ; Alföldy Jenő kritikus; Székely Magda költő, mű­fordító; Tamás Menyhért író, költő; Bereményi Géza író; Vámos Miklós író; Kertész Ákos író; Kovács István költő, iroda­lomtörténész; Örsi Ferenc író; Bori Károly költő. JÁSZAI MARI-DIJAT KAPOTT: Gálfi László, a békéscsabai Jókai Színház színművésze; Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze; Császár Angéla, a Nemzeti Színház színművésze; Balkay Géza, a Katona Jó­zsef Színház színművésze; Götz Béla, a Madách Szín­ház díszlettervezője; Gálffi László, a Vígszín­ház színművésze; Máté Gábor, a kaposvári Csiky Gergely Színház szín­művésze; Gombár Judit, a győri Kis­faludy Színház díszlet- és j elmeztervező j e; Kránitz Lajos, a József At­tila Színház színművésze; Turián György, a Magyar Rádió rendezője; Axt László, a Magyar Cir­kusz és Varieté artistaművé­sze; Juhász Jácint, a Madách Színház színművésze; Velenczey István, a Nép­színház színművésze; Bárány Frigyes, a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház színművésze; Dánffy Sándor, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház szín­művésze; Levente Péter, a Mikrosz­kóp Színpad színművésze; Úri István, a győri Kisfa­ludy Színház színművésze; Szokolay Ottó, a Nemzeti Színház színművésze. LISZT FEREC-DÍJAT KAPOTT: Molnár András, a Magyar Operaház magánénekese; Friedrich Ádám, kürtmű­vész a Magyar Állami Hang­versenyzenekar I. kürtöse; Szabó László, a debreceni Csokonai Színház zeneigaz­gatója; Sólymos Pál, a Pécsi Nem­zeti Színház magántáncosa; Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház magántán­cosa; Benkó Sándor előadómű­vész. ERKEL FERENC-DÍJAT KAPOTT: Dobszay László, zenekuta­tó, karnagy, az MTA Zenetu­dományi Intézet tudományos munkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nára; Foltin Jolán, koreográfus, a Népművelési Intézet tudo­mányos munkatársa; Sáry László, zeneszerző; Antal Imre, a Magyar Te­levízió főmunkatársa. BALÁZS BÉLA-DÍJAT KAPOTT: Macskássy Katalin, a Pan­nónia Filmstúdió rajzfilm­rendezője; Heinzelmann Emma alkal­mazott grafikus; Váró Márton szobrászmű­vész ; Polgár Ildikó keramikus­művész; Kátai Mihály festőművész; Bohus Zoltán üvegtervező, a Magyar Iparművészeti Fő­iskola egyetemi tanára; Lissák György, a Kohászati Gyárépítő Vállalat ipari for­matervezője; Szilágyi Júlia textiltervező; Keserű Ilona festőművész; Vadas József művészeti író, a Corvina Kiadó főszer­kesztője; Bráda Tibor festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi adjunk­tusa; Szabolcs Péter szobrászmű­vész; D. Fehér Zsuzsa művészet- történész, a Magyar Televízó képzőművészeti szerkesztő­sége vezetője. RÓZSA FERENC-DÍJ Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki hét­főn a Parlament vadászter­mében. Kimagasló újságírói mun­kája elismeréseként Rózsa Fe- renc-díjat kapott dr. Bényei József, a Hajdú-Bihari Nap­ló főszerkesztője, Fekete Sán­dor, az Űj Tükör főszerkesz­tő-helyettese, Korompai Erik, a Volán Hírlap felelős szer­kesztője, Kovalik Károly, a Magyar Televízió főmunka­társa, Peterdi Pál, a Ludas Matyi főmunkatársa, Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főszerkesz­tőségének főszerkesztő-he­lyettese, Szécsi Éva, a Ma­gyar Rádió főmunkatársa, Tóth Benedek, a Népszabad­ság szerkesztő bizottságának tagja. Ugyancsak a sajtóban vég­zett eredményes tevékenysé­gükért harmincán a Munka Érdemrend arany, ezüst, il­letve bronz fokozatát, hu­szonötén pedig a „Kiváló Munkáért” kitüntetést vettek át. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titká­ra, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, va­lamint Lakatos Ernő, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je. ★ Az Elnöki Tanács Lévai Bélának, a Rádió- és Televí­zióújság nyugalmazott fő- szerkesztőjének több évtize­des, kiemelkedő újságírói munkája és közéleti tevé­kenysége elismeréseként — 70. születésnapja alkalmából — a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke adta át. r------------------------------------------------------------------------------------\ Űrstaféta ŰRUTAZÁS ELÓTT. A három kozmonauta: (balról jobb­ra) Sztrekalov, az indiai Sarma és Malisev a bajkonuri űrrepülőtéren. (Kelet-Magyarország telcfotó) A Szaljut—7—Szojuz—T—10 űrállomás utasai — Leo- nyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov űrhajó­sok, akik 54. napja tartózkodnak a világűrben — a vasár­napi pihenőnapjuk után hétfőn folytatják megfeszített munkájukat, s készülnek a szovjet—indiai űrrepülésben részt vevő kollégáik fogadására — erről számolt be hétfőn a szovjet hírügynökség tudósítója a földi repülésirányítá­si központból. Az űrállomás lakói felkészültek a látogatók fogadására: berendezték a munka- és pihenőhelyeket, s ellenőrizték azoknak a tudományos berendezéseknek a működését, amelyeken a közös kísérleteket végzik majd. Mint arról a szovjet hírközlő szervek korábban beszámoltak, a szov­jet—indiai közös űrutazás résztvevői kedden, április 3-án, moszkvai idő szerint 17 óra 08 perckor indulnak útnak a Szojuz—T—11 fedélzetén, amelyet már vasárnap az in­dítóállásra helyeztek. D z Interkozmosz prog­ram keretében 1978 márciusában indult útnak az első nemzetközi űrexpedíció szovjet és csehszlovák kozmonauta részvételével. Ezt követően három éven át egymás után startoltak nemzetközi le­génységek, amelyeknek a szovjet űrhajósok mellett tagjai voltak Lengyelor­szág, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Bulgária, Magyarország, Vietnam, Kuba, Mongólia, Románia képviselői. A nemzetközi legénységek együttvéve mintegy 150 tudományos kísérletet hajtottak végre. A kozmikus technológia lehetőséget nyújt az űrt jel­lemző feltételek — a súly­talanság, a vákuum — fel- használására rendkívül tisz­ta anyagok előállítására, értékes félvezető kristályok növesztésére, olyan anya­gok egyesítésére, amelyek a földön összeférhetetlenek. Minden nemzetközi repü­lés során végeztek orvosi és biológiai kutatásokat, így az Interferon elnevezé­sű szovjet—magyar kísér­let a vírusos megbetegedé­sek megelőzéséhez és gyó­gyításához kapcsolódott. A Kariolider elnevezésű kis méretű műszert, amelyet lengyel szakemberek fej­lesztettek ki űrkutatás cél­jából, ma tnár a klinikai gyakorlatban a szív- és ér­betegségeken átesett bete­gek gyógyítására haszno­sítják. Vizsgálták a külön­féle geofizikai és asztrofi­zikai folyamaitokat és je­lenségeket. NDK-beli és magyar űr­hajós részvételével a Polja- rizacija-kísérletekben mér­ték a légkörön áthatoló és a föld által visszavert nap­fény polarizációját. A Bul­gáriában készült Duga elekt- rofotométer segítségével ta­nulmányozták a felső lég­körben lezajló helyi optikai folyamatokat, valamint a magnetoszíéra és az iono­szféra kölcsönhatásával ösz- szefüggő jelenségeket. S vé­gül a nemzetközi legénysé­gek kutatásai között szere­pelt a föld távszondázása a k______________________ kozmoszból, amit a termé­szeti kincsek tanulmányozá­sa céljából végeztek. E ku­tatások során széleskörűen felhasználták a szovjet szakemberek által kifejlesz­tett fényképező berendezést, valamint a különféle termé­szeti képződmények szin- képmérósére szovjet és NDK-beli tudósok által kö­zösen kidolgozott készülé­ket. Használták továbbá a bolgár gyártmányú kézi spektrofotométert. Természetesen nagyon ér­tékes az a tapasztalat is, amelyet a nemzetközi űrre­pülések során a testvéri szo­cialista országok tudósai felhalmoztak. Ezt a tapasz­talatot széleskörűen felhasz­nálták az 1982 júniusában végrehajtott szovjet—fran­cia űrrepülés előkészítése, majd pedig a szovjet—in­diai legénység kiképzése so­rán. Ami az új, szovjet—indiai nemzetközi expedíció tudo­mányos programját illeti, az fő irányaiban hagyományos. Beletartoznak a kozmikus fizika és geofizika területén végzendő kutatások, a ter­mészeti kincsek és a világ­óceán tanulmányozása, a technológiai kísérletek, az orvosi-biológiai kutatások. A program kialakítása és elő­készítése során figyelembe vették India nemzeti űr­programjának érdekeit. □ Szovjetunió követke­zetesen száll síkra azért, hogy a külön­böző országok széleskörűen együttműködjenek a koz­moszban, egyesítsék erőfe­szítéseiket a kozmikus tér tanulmányozásában és az egész emberiség érdekeit szolgáló békés célú birtok­bavételében. Az ember ve­zette szovjet űrhajók ajtaja nyitva áll bármely ország űrhajósai előtt. A fedélze­tükön megfordult külföldi kozmonauták személyesen győződhettek meg a Szalju- tok és Szojuzok kimondot­tan békés rendeltetéséről, hozzájárulásáról az általá­nos emberi haladáshoz, a békés tudományhoz és technikához. Jurij Zajcev

Next

/
Oldalképek
Tartalom