Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. április 18. Corpus delicti A ligha véletlen, hogy a világsajtó az utóbbi napokban a szokottnál is nagyabb figyelmet szentel Közép- Am erikának, elsősorban Nicaraguának. A műit hét végén minden korábbinál több elilenforradalmár támadt egyidejűleg Hondu- rasból és Costa Ricából az országra. Nyilvánvaló, hogy összehangolt akciót hajtanak végre, mégpedig azzal a céllal, hogy megvessék a lábukat néhány fontosabb településen, majd ott ideiglenes kormányt alakítsanak. Néhány hónapja már indult hasonló nagyszabású támadás a sandinista rendszer ellen. Akkor nem sikerült végrehajtani a tervet: a hadsereg és a népi milícia kiűzte a támadókat. Most kedvezőbb térséget választottak az ellen- forradalmárok. Az ország délkeleti része, az álltaluk elfoglalt San J uan del Norte kikötő közvetlenül a Costa Rica-i határ közelében fekszik, s Managuától, az ország belső felétől lá- pos, mocsaras, erdős vidék választja el. Ennek következtében a hadsereg ellen- támadása rendkívül nehezen bontakozhat ki. A helyzet kétségkívül rendkívül komoly. Ha az eLLenforradalmárok tartósan hídfőállást képesek kialakítani, előbb vagy utóbb összetákolhatnak egy ellenforradalmi kormányt. Nem vitás, hogy az első dolguk az lesz: Washingtonhoz fordulnak, katonai és politikai támogatásért. Bár ma az Egyesült Államok törvényhozása rendkívül megosztott a nieara- guai eUenforradalmárok- nak nyújtott rendkívüli segélyek ügyében, egy Amerikának feltétlen hűséget fogadó ellenikormány kérése bizonyára meghallgatásra talál majd a szenátusban és a képviselőházban. Reagan elnök tehát aiz ellenforradalmároknak nyújtott katonai támogatással — amiről maguk a washingtoni lapok számolnak be az offenzíváról írt tudósításaikban — egy csapásra törvényesítheti a managuai haladó rendszer eltiprásához folyósítandó anyagi eszközöket, sőt, a hadsereg beavatkozását is. Persze, a harcok kimenetele rendkívül kétséges. Ha a váratlan támadás kezdeti sikereket is hozott a behatoló bandák számára, az ellencsapás bizonyára nem késik sokáig. Ez már majdnem nyílt háború. Egy független, szuverén állam területi integritása ellen indított akció még csak nem is túlzottan titkolt amerikai támogatása sok egyéb kérdést is felvet. Nevezetesen: az USA közvetlen környezetében, úgynevezett hátsó udvarában, sőt szövetségesei körében is. A jövő hét keddjén összeül a 15 tagú hágai nemzetközi bíróság, amelyhez Nicaragua panaszt nyújtott be, a nemzetközi jog megsértésével vádolva az Egyesült Államokat. Aligha kell látványosabb corpus delicti, vagyis nyilvánvalóbb bizonyíték, mint az országba betört ellenforradalmároknak nyújtott katonai segítség. Nicaraguában az évek óta tartó titkos háború új szakaszához érkezett. Gy. D. Budapesten tárgyal Andrej Gromiko (Folytatás az 1. oldalról) barátságának erősítéséhez, a sokoldalú és gyümölcsöző magyar—szovjet együttműködés további elmélyítéséhez. — Népünk őszintén örül azoknak a világszerte megbecsült, kimagasló eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió népei lenini pártjuk vezetésével értek el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke. — Kívánjuk, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán és az azt követő központi bizottsági üléseken kidolgozott és elfogadott határozatok végrehajtásával újabb sikereket érjenek el a szovjet haza felvirágoztatásában. Lázár György pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a szocializmus pozíciói megingathatat- lanok. Hozzátette: sok nehézséggel kell megbirkóznunk, mégis bizakodva nézünk a jövőbe, hiszen népünk alkotó tenniakarása, a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal folytatott gyümölcsöző együttműködésünk biztos alapul szolgál gondjaink leküzdéséhez, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatásához. Nemzetközi kérdésekről szólva rámutatott: a világban tapasztalható feszültség legfőbb oka, hogy az USA és a NATO szélsőséges militarista körei meg akarják bontani a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt. E körülmények között mind fontosabb számunkra — mondotta —, hogy tovább szilárdítsuk védelmi szövetségünket, a Varsói Szerződést, s hatékonyabban munkálkodjunk együtt a KGST- ben. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi helyzet rosz- szaibbodásának folyamata megállítható; támogatjuk az SZKP és a szovjet kormány elvi alapokon álló külpolitikáját, a béke megőrzésére tett javaslatait és erőfeszítéseit. Készek vagyunk részt vállalni a kedvezőbb nemzetközi légkör megteremtéséért, a bizalom helyreállításáért folytatott erőfeszítésekből — hangsúlyozta Lázár György. Végezetül kitért arra, hogy a zavartalan, széles körű magyar—szovjet baráti kapcsolatokat ezúttal is az jellemezte, hogy a megbeszélések során teljes volt a nézetazonosság. Kölcsönösen kinyilvánítottuk szándékunkat: tovább kívánunk haladni a magyar—szovjet együttműködés bővítésének, a barátság erősítésének útján. Andrej Gromiko válaszában megköszönte Lázár György meleg szavait, amelyek az SZKP-ról, a szovjet államról és népről hangzottak el. Leszögezte: — Pártunk köaponti bizottsága, politikai bizottsága és személyesen Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság erősítésének, és együttműködésünk sokoldalú fejlesztésének. Tudjuk, hogy ilyen irányú politikát folytat a Magyar Szocialista Munkáspárt is, élén a magyar nép kipróbált vezetőjével, Kádár János elvtárssal. Az országaink és népeink közötti együttműködés érdemben és szilárdan fejlődik, mind mélyebb tartalommal telítődik és átfogja az élet valamennyi fontos területét. Elvi fontosságú tény, hogy jó ütemben fejlődnek, bővülnek kapcsolataink a szovjet és a magyar nép javára, segítve a szocialista és a kommunista építőmunka feladatainak megoldását — tette hozzlá. — Egyetértünk abban, hogy tovább szükséges erősíteni a szocialista országok közötti összeforrottságot, valamint a hatékony együttműködést a kollektív szervezetekben, mindenekelőtt a Varsói Szerződésben. E szerződés megbízhatóan védelmezi népeink vívmányait, különösen érvényes ez a mai, bonyolult nemzetközi helyzetben — mondotta, majd így folytatta: — Az agresszív imperialista körök — elsősorban az Egyesült Államok — vezető szerepre törnek a világban. Az erőre, a fegyverekre számítanak, katonai fölényre próbálnak szert tenni. Egymásután dolgozzák ki a fegyverkezési verseny programjait. Az amerikai atomfegyverek európai telepítéséről szólva hangsúlyozta: — Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt, hogy Genfben komolyan és becsületesen tárgyal a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetről a megállapodás elérése érdekében. Valójában az, ahogyan tárgyaltak, nélkülözte a komolyságot, a becsületességet ; a rakétatélepí- tés politikájával elmélyítették a szakadékot a megállapodáshoz vezető úton. Végül megtorpedózták a tárgyalásokat, értelmetlenné tették azokat — A testvéri szocialista országok vezetői moszkvai tanácskozásukon egyértelműen megállapították, hogy a szocialista közösség semmiesetre sem engedi meg katonai fölény elérését vele szemben. Válaszként az amerikai nukleáris rakéták telepítésére — más szocialista országokkal együtt — megtettük a szükséges lépéseket a megbontott egyensúly visszaállítására. S ehhez az elvhez teljes mértékben ragaszkodunk. — Mi változatlanul azon vagyunk, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján a nukleáris fegyverzetek nagymértékű, maximálisan lehetséges csökkentését érjük el. Ez vonatkozik a közép-hatótávolságú és a hadászati eszközökre egyaránt. Az európai nukleáris fegyverzetekről folytatott tárgyalások akkor újíthatok fel, ha az USA és NATO-szövetségesei készségüket fejezik ki, hogy visszatérnek az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez. Annak kell tehát elhárítani az akadályokat, aki a tárgyalások elé gördítette azokat. — Ebben, s más kérdésekben továbbra is a fegyverkezési versenyre, az erőre alapozza politikáját az Egyesült Államok — állapította meg a továbbiakban a külügyminiszter. E politika fegyvertárának részévé vált a fegyverek alkalmazása — a háború meghirdetésével vagy anélkül; a terrorizmus, a felforgató tevékenység. E törekvéseket elítélve kitért arra, hogy az Egyesült Államok a világűr militarizá- lására készül; visszautasítja a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló háromoldalú — Anglia részvételével folytatandó — tárgyalások felújítását, pedig egy ilyen megállapodás gyakorlatilag megakadályozná a nukleáris fegyverek új fajtái létrehozásának lehetőségét. Szólt arról is, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel együtt határozottan ellenzi, hogy a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatban tisztességtelen játékot űzzenek. Ám a legújabb washingtoni nyilatkozatok ilyen méltatlan manőverekre utalnak. Ha lehánt- juk a szóvirágokat, kiderül, hogy továbbra is az ilyen fegyverek megtartásának és felhalmozásának kategóriáiban gondolkodnak. Andrej Gromiko a stock-1 holmi ^konferenciáról szólva megállápította: az USA és követői el akarják terelni e fórum figyelmét a legfontosabb kérdésről, arról, hogy jelentős intézkedésekkel segítsék elő a katonai szembenállás tényleges csökkentését az európai és a világhelyzet kedvezőbbé válását. — Az Egyesült Államok ma már szinte a föld csaknem minden térségében a saját rendjét szeretné megteremteni. Így cselekszik a Közel- Keleten, Közép-Amerika és a Karib-tenger térségében, Afrika déli részén; mindenütt kísérletet téve az államok függetlenségének, a népek önálló fejlődéshez való jogának aláásására. — Ha Washingtonnak és NATO-partnereinek a párbeszédre való felhívásait tényleges nemzetközi politikájukkal vetjük össze, minden arról tanúskodik, hogy jelenleg az Egyesült Államok és a NATO egészében nem kész a kérdések lényegét érintő konkrét megbeszélésekre, a fegyverkezési verseny megfékezésére. A Szovjetunió sohasem határolta el magát a párbeszédtől. Olyan párbeszéd mellett foglal állást azonban, amely nemcsak szavakban, hanem ténylegesen szolgálja a világon meglévő feszültség enyhítését, a nukleáris háború veszélyének elhárítását. Annak érdekében, hogy minden nép számára biztosítsuk a békés jövőt, a Szovjetunió a szocialista Magyarországgal és a többi testvéri országgal együtt továbbra is megsokszorozza erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi együttműködés politikájának megvalósításában — mondotta végezetül Andrej Gromiko. (------------------------------------------------N Európa Érdeke TELEX - TELEX BUSH GENFBEN George Bush amerikai al- elnök kedden Genfbe érkezett, hogy a leszerelési bizottságban előterjessze a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó amerikai tervezetet. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutat : Bush alelnök útjának az a célja, hogy elterelje a figyelmet az amerikai vegyifegy- ver-arzenál fejlesztését célzó programokról. A HÄGAI BlRÖSÁG ELŐTT NICARAGUA PANASZA A hágai nemzetközi bíróság kedden megtartotta első, zárt ülését Nicaragua Egyesült Államok ellen beadott panasza tárgyában. Az ülés három és fél órán át tartott. Az első ; nyilvános tárgyalást április ■ 24-re tűzték ki. A nemzetközi bíróság Nicaragua kérésének helyt adva, sürgősséggel kezeli az ügyet, s keddi ülésén eljárási kérdéseket tisztázott. REAGAN KÍNAI ÚTJA ELŐTT Három nappal Kínába indulása előtt kínai tudósítókat fogadott Reagan amerikai elnök. Ronald Reagan akklima- tizációs zónákon, Kalifornián, Hawaii-n, Guam-on keresztül április 26-án érkezik majd Pekingbe. Az interjúban Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Kína el nem kötelezett státusát és tiszteletben tartja azt. A mint azt már a hónap elején hivatalosan bejelentették, Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Feladata az lesz, hogy a testület múlt év októberi szófiai eszmecseréje után ismét áttekintse a nemzetközi helyzetet. Azóta, hogy a külügyminiszterek utoljára találkoztak, két, egymással szorosan összefüggő nyugtalanító esemény történt. Az egyik: Európában néhány NATO- tagállam területén megkezdték a kontinentális és a globális katonai erőviszonyok megbontását célzó új amerikai rakéta-nukleáris fegyverek telepítését. A másik: Az Egyesült Államok hibájából 1983 végién — és éppen az előbbi negatív lépés megtétele miatt — Genfben megszakadtak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai közepes hatótávolságú atomharceszközök korlátozásáról. Igaz közben — ez év január 17- én — összeült a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelés témakörét napirendre tűző stockholmi konferencia, ettől azonban a földrészünk lényegesen módosult politikai-katonai feltételei egyelőre nem lettek kedvezőbbek. A szocialista közösség külügyminisztereinek mindezt nyilván figyelembe kell venniük, és a jelenlegi helyzetet gondosan mérlegelve, vonják majd le a további cselekvést meghatározó következtetéseket. Ma is helytállónak fogadhatjuk el a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1983 januárjában megfogalmazott megállapítását: „ ... bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani... ”, ehhez a még mindig érvényes szocialista javaslatok jó kiindulási alapot szolgálhatnának. Csak hát a közös megegyezések kimunkálásához a másik, a nyugati tárgyaló fél politikai elhatározására is szükség van. Hadd emlékeztessünk a fontosabb békekezdeményezésekre. Nagy jelentősége lenne annak, ha a nukleáris hatalmak — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok — egyik első lépésként befagyasztanák nukleáris fegyverkészletüket. Aligha becsülhetnénk túl annak rendkívüli horderejét, ha a tömegpusztító eszközökkel rendelkező államok kötelezettséget vállalnának arra — amint ezt a Szovjetunió már megtette —, hogy sem egymás, sem mások ellen elsőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocialista országok azt a többször megismételt indítványukat is időszerűnek tartják, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erőszak bármilyen formájáról. Ez gyakorlatilag egyel jelentene egy meg nem támadási szerződés kötésével. Változatlanul érvényesek a következő javaslatok is: kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, majd csökkentéséről, létesítsenek Európában atomfegyvermentes övezeteket, szabadítsák meg kontinensünket a vegyi harceszközöktől, tiltsák meg a világűr mili- tarizálását, s az érdekelt országok együttesen kutassák fel a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének útjait, módjait. Csupán néhány szocialista kezdeményezést ragadtunk ki a sok közül. Sajnálatos, hogy a NATO-orszá- gok egyikre sem reagáltak pozitív módon, mindeddig többnyire az történt, hogy „vizsgálat tárgyává” tették, majd válaszként mindannyiszor elutasították azokat. ök viszont egyetlen ésszerű, építő jellegű javaslatot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tagállamainak azt a felhívását is elengedték a fülük mellett, hogy térjenek vissza a nyugat-európai rakétatelepítés előtti helyzethez és akkor szó lehet a tárgyalások folytatásáról. Pedig csak ez a fajta megközelítési mód lehet alkalmas a katonai enyhülés minimumának eléréséhez. A külügyminiszterek múlt év őszi szófiai üléséről kiadott közleményben olvasható: „...tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt, konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét.” Nyugatról mesterségesen is szított feszültség megszünteté- tésében, a nukleáris háború fenyegetésének felszámolásában az európaiak közös érdekeltségét aligha lehet vitatni. Mindenki tudja, a bét szemben álló szövetségi rendszer fegyveres összecsapásának katasztrofális következményeit kontinensünk nemigen élné túl. A Varsói Szerződés országai — következetes békepolitikájukhoz híven — minden erőfeszítésüket latba vetik azért, hogy földrészünk ne legyen, és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere. I Progressz—20 összekapcsolódott az ürkomplexummal Kedden moszkvai idő szerint 13 óra 22 perckor a Progressz—20 teherűrhajó automatikusan összekapcsolódott a Szaljut—7—Szojuz T—11 orbitális űrkomplexummal. A teherűrhajót vasárnap indították útnak a Szovjetunióból. A teherűrhajó és az orbitális űrállomás keresését, közelítését, rögzítését és összekapcsolását a fedélzeten elhelyezett önműködő berendezések segítségével hajtották végre. A műveleteket a földi irányítóközpontból, valamint az orbitális űrkomplexumról a három űrhajós — Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — ellenőrizték. A Progressz—20 üzemanyagot, műszereket, kísérleti berendezéseket, az űrhajósok létfenntartásához szükséges anyagokat és postai küldeményeket vitt a több, mint három hónapja az űrben tartózkodó három űrhajósnak. Éljen a marxizmus—leninizmus!
