Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 17. Vajai képek Kisvárdán A táj és az ember A Vay Ádám Múzeum­ban a neves történelmi ese­ményeket megélt várban, távol a képzőművészeti élet központjaitól, feltűnő jelen­ség, hogy a látogató képző- művészeti gyűjteménnyel és kiállítással találkozik. A festmények, szobrok, raj­zok, grafikák és érmék al­kotói nagyrészt szabolcsi származásúak. Más művé­szeket pedig az itteni táj és a szabolcsi emberek sze- retete ihletett meg. Az 1960-as évek közepén a várkastélyban alkotóott­hon létesült, és a gyűjtés is ekkor indult. A nyíregyhá­zi születésű Váci András hívta fel művésztársai fi­gyelmét, s egyben az ő mú- zeumszeretete jóvoltából ajándékozták a múzeum­nak az első alkotásokat. A Szabolcsban született mű­vészek lettek az alkotóott­hon első lakói, s az ő mű­veikből rendezték meg a kastély termében az első gyűjteményes kiállítást. A műveket először a múze­um igazgatója, Molnár Má­tyás méltatta és gondos szeretettel helyezte el a gyűjteményben. A kisvárdai múzeumban márciusban nyílt kiállítás a vajai gyűjtemény legja­vát tartalmazza. A kisvár­dai kiállításon a legfonto­sabb szerep a realista szem­lélet képviselőinek jutott. A művészek nagy része az 50-es évek során, a 60-as évek elején a magyar poszt- impresszionizmus és realiz­mus mestereinek: Szőnyi Istvánnak, Domanovszky Endrének, Bernáth Aurél­nak, Barcsay Jenőnek és Főnyi Gézának volt nö­vendéke a képzőművészeti főiskolán. Időben napja­inkhoz közeledve fel-fel- tűnnek a más művészeti tendenciák képviselői is. A mesterek munkáiból első­sorban Szőnyi István réz­karcát, Főnyi Géza csend­életét mutatjuk be. Boross Géza és Diószegi Balázs — a nyíregyházi festőiskola hajdani tanárai­nak — egy-egy munkája, s az ugyancsak művészet- pedagógiai munkásságot folytató Z. Szalay Pál mű­vei képviselik a helyi rea­lista szemléletet. Pál Gyu­la emberséggel és lélekkel ruházta fel a csendes kis­város szűk utcáit. A táj és az ember egymást alakító sorsszerű összetartozásáról vallanak a Rétköz! Múze­umban látható képei. Váci András művészete érzelmi kiindulás, Palicz József munkásságát férfi­portré, Raszler Károly mű­vészetét rézkarcai képvise­lik. A kiállításon szereplő szobrászati alkotások szin­tén a látványból indulnak ki és realista szemléletűek. Varga Béla múzeumigazgató Nemzetközi pantomimtalálkozó „A gesztus sosem hazudik...44 A nyíregyházi fesztivál plakátja. Brecht a színházforradal­már megújítója, ha valaki hosszasan magyarázni kezd­te : mit kellene csinálnia vala­melyik figurának, mihamar félbeszakította, és azt mond­ta: „jó, jó, de menj föl a szín­padra és mutasd meg, ahe­lyett hogy annyit beszélsz.” A pantomimesek nem be­szélnek, ám meg tudnak mu­tatni olyan érzést is, ami szavakban kifejezhetetlen. Fábián Gergellyel és Nagy Attilával beszélgetek, akik a nyíregyházi tanárképző főis­kola pantomim stúdiójának tagjai. Első kérdésem termé­szetesen az: hogy kezdték el, Simonyi óbester is itt vásárolna... H vevöfogás titkai Ámos Imre-érmes Kodály brigád Nagykállóban Ha Simonyi óbester uram élne, bizonyára ő is ide, a Kodály szocialista női bri­gád által vezetett ABC-be járna vásárolni Nagykálló- ban. No, nem csupán azért, mert az áruház csaknem a volt szülőház tőszomszédsá­gában épült. Elsősorban azért, mert itt mosollyal fogadják a vásár­lót, figyelmesek, a tanácsta­lanok mellé szegődnek, segí­tenek kiválasztani a keresett árut. Varga István, az egyik ve­vő meglepődik, de aztán fel­találja magát: — Én jónak tartom a vá­lasztékot. Még nem tudtam betérni úgy, hogy amit ke­resek, ne találtam volna meg. (Bepillantok a vásárló kosa­rába.) <— Tessék. Vettem ke­nyeret, jó, hogy van olcsóbb töltelékáru is, például a fok- hagymás felvágott, kolbász, és nincs zsúfoltság. Kovács íjászióné: — Bébiételeket vásárol­tam. Most mindent kaptam. Legalább 28 féle közül válo­gathattam. Igazán megfelel városi színvonalnak is. Záhonyi András, a ruházar- ti szövetkezet tmk-s műsze­része is „beugrott” vásárolni. — Nagyon kellett már Kallóba egy ilyen modem üzlet. S ha valami hiányzik is, udvariasan közlik, aztán ígérik, ha lesz, szólnak. Et­től szinte megenyhül még az ideges ember is. Papp Jánosné (Ilonka), a vezetőnő kissé túlzottnak tartja a vásárlók elismeré­sét. Hozzáfűzi: — Art szeretnénk, ha itt mindenki elégedett volna. Erre törekszünk, s arra, hogy minden dolgozónk mindig itisztán, ápoitan álljon a pult elét — Természetes, hogy az első nálunk is a jó áruvá­laszték — magyarázza Szép­laki Ferenc, a Nagykállód Áfész elnöke. — Tavaly augusztus 10-én nyitottuk meg az új ABC-áruházait. Forgalma egyértelműen iga­zolja: gyorsan népszerű lett. Délelőtt 10 óra. Papp Já­nosné kíséretében járjuk az áruházát: — Közepes forgalomra számítunk ma — méri fel a vásárlók látogatottságából. — Ez olyan 100 ezer forint kö­rüli bevételt jelent. Papp Jánosné 27 évvel ez­előtt került a szakmába. „Szatócsboltban” kezdte, ahol maga cipelte a zsákokat. Belme Jánosné a paplan- üzemben volt munkás. Kis üzletekből verbuválódott a Kodály brigád. Nem véletlenül Kodály Zoltán nevét viselik. Ilonka, a vezetőnő alapító tagja és egykor első táncosa volt a Kállai kettős tánccsoport­nak. Kodály tanár úr az ő szüleitől is gyűjtötte a világ­hírű mű alapdallamait. ABC- áruházuk kollektívája nyer­te el a szövetkezet kiváló brigádja címet is. — Mi lepődtünk meg a legjobban, amikor Nagykól- lóban elsőnek mi kaptuk meg a tanácstól az Ámos Imre-érmet. Ez igazán meg­ható volt. Nem is tudom, mi­vel érdemeltük ki — sze­rénykedik a vezetőnő. A vásárlók jól tudják ... Farkas Kálmán A tárgyalóteremből A látszat csal Sokan hiszik magukról, hogy ők azonnal megállapítják egy- egy ismerősről, milyen ember­rel állnak szemben. A nyíregy­házi R. L. esetében azonban er­ről nemigen lehet sző. Saját be­vallása szerint nem szokott ide­genekkel szóba elegyedni, ami­kor azonban október 31-én 17 óra tájt megszólította egy közép­korú férő a Hotel Szabolcs előtt, hogy menjenek, igyanak meg valamit, különösebb gondolko­dás nélkül igent mondott. Szim­patikusnak találta . . . A rokonszenvesnek tűnő férfi Pásztor András komorói lakos volt, aki éppen hat nappal előbb tért haza a fegyházból, ahová hivatalos személy elleni erőszak és lopás miatt került. Megtévedt- nek azonban már ekkor sem le­hetett nevezni, hiszen korábban hatszor állt bíróság előtt, s ösz- szesen tíz évet töltött rács mö­gött. Változatos bűnlajstromán lopás, emberölés kísérlete, tes­ti sértés, hivatalos személy el­leni erőszak, rongálás, közveszé­lyes munkakerülés, garázdaság szerepelt. A büntető törvény- könyvnek ismét eggyel keve­sebb passzusa maradt ismeret­len számára, mert ezúttal rab­lásért kellett felelősségre vonni. De ne szaladjunk a dolgok elé­be! Ott tartottunk, hogy italoz­ni hívott egy ismeretlen férfit, lévén még maradt valami összeg a rabkeresményétoől. Eltaxiztak a Márka presszóba, ahol fejenként megittak három üveg sört, s R. I*. adagját még három felessel is megfejelték. A taxit Pásztor fizette, a presszóbeli cehet pe­dig a sértett. Közben a vádlott megfigyelte, hogy elég tekinté­lyes summával rendelkezik új­donsült ismerőse, s nem kerül­te el a figyelmét az sem, hogy a kabát belső zsebébe tette vissza tárcáját. Egyórás iszogatás után ki­jöttek a Márkából, s Pásztor ajánlatára elindultak a Zöld Ele­fántba. Útközben a vádlott egy gyors, ügyes mozdulattal ki­kapta a felöltőből a levéltárcát. R. L. ösztönösen védekezni pró­bált, mire Pásztor állón ütötte. A kirabolt férfi sem állt túlsá­gosan biztosan a lábán, ezért aztán riposztütése csak a le­vegőt találta, ráadásul elveszí­tette az egyensúlyát, s elesett. A Ivádlott pedig elszaladt jó négyezret érő zsákmányával. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa a többszörös visszaeső Pásztor Andrást három év és hat hónap fegyházra ítélte, elrendelte a vádlott szigorított őrizetét, s kötelezte, hogy vesse magát alá az alkoholisták kényszergyógyí­tásának. Az ítélet jogerős, (pd) hogy jutott eszükbe országos fesztivált szervezni Nyíregy­házán, amely az idén már nemzetközivé terebélyese­dett? — Nem tudtak velünk mit kezdeni. Ha színjátszó feszti­válra küldték a Periszkóp pantomim stúdiót, ha tánc- fesztiválra mentünk, min­denütt probléma volt. Mert a pantomim se nem színjátszás, se nem tánc. Nagyon sok különdíjat nyertünk, ami mutatja: jól csináljuk a dol­gunkat. Ám fődíjat soha sem adtak: nem illettünk a műfajba. Ezért aztán kitalál­tuk, hogy csinálni kellene egy igazi pantomimfesztivált. A főiskola és a Színházművé­szeti - Szövetség pantomim-1 szekciója támogatott. így. említette meg Barlánghy Ist­ván, a szekció elnöke, a pan­tomim világszövetség tagja, hogy nem lehetne-e ezt az akkor már országosan is rangos nyíregyházi fesztivált nemzetközivé szélesíteni. Megörültünk, hiszen végül is a mi pantomim stúdiónk a vendéglátó együttes, összeku- nyeráltuk a pénzt Adott a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottság, az Állami Ifjúsági Bizottság és természetesen a megye és a város. — így tehát a Tett című pantomimtalálkozó, melynek szellemes plakátja már vá­rosszerte látható, most 1984- ben nemzetközi rangra emel­kedett ... — Igen — mondja Fábián Gergely, — a kilenc hazai együttes mellé Prágából és Kolozsvárról érkezik csoport, és jön Gardi Hutter panto­mim művésznő Milánóból, és Ralf Herzog Drezdából. — Létjogosultságot nyer tehát lassan ez a műfaj Ma­gyarországon az amatőrök között is? — Feltétlenül — mondják a fiúk. — A mozgás, s gesztus hamarabb utat falál a néző­höz, mint a szavak, mert a beszéd sokszor el is fedheti az igazságot, de a gesztus so­hasem hazudik. Azonkívül a pantomim nyelve nemzetközi, mint a zene. Megértik Észak- Magyarországon, az Északi­sarkon, és Hollandiában is. — Hétfőn elkezdődtek a programok a nyíregyházi művelődési központban. Ti is felléptetek... — Igen — mondják, — de nem versenyzőnk. Mi alapí­tottuk a díjakat, ezért „csak” házigazdák vagyunk. A TETT ’84 nemzetközi pantomimtalálkozó hivatalos megnyitója kedden délután 6 órakor lesz a főiskolán. Ez­után ismát a Periszkóp stú­dió vezeti be az eseményeket, amelyben fellép a budapesti Corpus Pantomim Stúdió, Kecskés András és Ralf Her­zog (NDK) pantomimművé­szek. A versenyprogramok szerdán 15 órakor folytatód­nak a tanárképző főiskolán. DONGO Ö römhírt hozott a postás a nyíregyházi Dongó együttesnek a napokban. Az év elején kiírt országos békedalpályázatra küldött da­luk a sok száz pályamű kö­zött előkelő helyre került: az előzetes zsűrizés a legjobb húsz dal közé sorolta. A pályázatra a dalt kazettán kellett elküldeni, mellékel­ve a szövegkottát — és Van- nai László dala, melynek a címe: Békét!, „befutott”. Má­jus 9-én a győzelem napján békedalfesztivál keretében mutatja be minden együttes a pályázatra komponált da­lát, és itt dől el, hogy kié lesz a fődlj, és a többi elis­merés is gazdára talál. Re­méljük, a Dongó „bezümmög” az élbolyba... (tgy) a# •• I Köszönjük Ludas Úr! A Nagy Igazságosztóban most sem kellett csalód­ni. Nemrégiben. for­dultam nyüt levéllel Lúdas Mátyáshoz, ne tűrje a gaz­ságot. Nem tudni ki volt ben­ne a ludas (én Döbrögi uramra gyanakodtam), de tény, hogy ötven forintért akartak be­mutatkozni gyermekeinknek a népszerű mese szereplői Nyíregyházán. Hiúságom azt súgta: eme levélke nyomán (vagy netán nem keltek elég­gé a jegyek?) Lúdas Matyi beküldte hozzánk a szerkesz­tőségbe megbízottját, a Ma­gyar Színkör közönségszer­vezőjét. Elmondta, hogy mó­dosították a belépők árát, s ez ezúttal csökkenést jelent. Április 20-án, a sportcsar­nokban, délután négy órától 30 (azaz harminc) forintért nézhetik meg a kiesínyek az új' musicalt. Sőt, ezt az elő­adást a felnőttek is ennyi­ért tekinthetik meg. Kö­szönjük Lúdas Űr! (-PP) M. A. V Muskátli, dália, árvácska cineráriaszegéllyel Virágos állomások Hamarosan muskátlit, pe­túniát, dáliát, őszi ' rózsát, begóniát ültet a vasútállomá­sokra a MÁV Épület- és Híd­fenntartó Főnökségének X. (nyíregyházi) kertészete. A kéthektárnyi területén lévő 3 üvegházban és 12 holland­ágyban jelenleg 120 ezer egynyári, valamint hatvan­ezer kétnyári virágpalántát nevelnek. Ezenkívül nemso­kára 15 ezer tulipánhagymát ültetnek ki. Szegélynövény­ként apró vörös, vagy kék virágú, kora tavasszal nyíló cineráriát alkalmaz. Ling Gyuláné dr. kertésze­ti egységvezető elmondta, hogy az ország 18 vasúti ker­tészete közül a nyíregyházi egyike a legkisebbeknek, el­lenben jól felszerelt. Jellem­zik ezt a hollandágyak is, melyek fűtött altalaj úak és légterűek. A legelején emlí­tett virágokon kívül az ár­vácska, nefelejcs, százszor­szép, margaréta kölcsönözte sárga, kék, fehér, rózsaszín, piros színekkel a vasútállo­mások külső, belső tereit, parkjait szeretnék ékesíteni, az utazási körülményeket szebbé, kulturáltabbá tenni. A területükön rendezett ün­nepségekre pedig cserepes virágot visznek, küldenek. A MÁV „kertészeti” szem­pontból az állomásokat há­rom csoportra osztotta. Az elsőhöz tartozó (Nyíregyháza, Mátészalka, Záhony, Tokaj, Ágerdőmajor) állomások te­rületére a virágot a vasút nyíregyházi kertészetének dolgozói ültetik ki, s ápolják; a második csoportba sorolt (például Üjfehértó, Kemecse, Tárcái, Vásárosnamény ...) állomásokra a MÁV-kerté- szet ülteti ki a virágokat, de a növényápolás már az állo­máson szolgálatot teljesítők dolga, míg a harmadik cso­portot képező állomásokra (például Napkor, Balsa, Ti- szalök ..., meg még vagy 120 szolgálati helyre) a MÁV- kertészet csak a virágot adja, de azok elültetése, rendben tartása az adott állomáson dolgozókra vár, persze eh­hez kapnak szaktanácsot. (cs. gy.) Húsvétra készülnek a nyuszik. De azt is lehet mondani, hogy a tavaszt, s az ünnepet váró gyermekek türelmetle­nek, sürgetnék a számukra piros tojást hozó húsvéti ünne­peket. (MTI fotó: Karáth Imre felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom