Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. április 17. Vajai képek Kisvárdán A táj és az ember A Vay Ádám Múzeumban a neves történelmi eseményeket megélt várban, távol a képzőművészeti élet központjaitól, feltűnő jelenség, hogy a látogató képző- művészeti gyűjteménnyel és kiállítással találkozik. A festmények, szobrok, rajzok, grafikák és érmék alkotói nagyrészt szabolcsi származásúak. Más művészeket pedig az itteni táj és a szabolcsi emberek sze- retete ihletett meg. Az 1960-as évek közepén a várkastélyban alkotóotthon létesült, és a gyűjtés is ekkor indult. A nyíregyházi születésű Váci András hívta fel művésztársai figyelmét, s egyben az ő mú- zeumszeretete jóvoltából ajándékozták a múzeumnak az első alkotásokat. A Szabolcsban született művészek lettek az alkotóotthon első lakói, s az ő műveikből rendezték meg a kastély termében az első gyűjteményes kiállítást. A műveket először a múzeum igazgatója, Molnár Mátyás méltatta és gondos szeretettel helyezte el a gyűjteményben. A kisvárdai múzeumban márciusban nyílt kiállítás a vajai gyűjtemény legjavát tartalmazza. A kisvárdai kiállításon a legfontosabb szerep a realista szemlélet képviselőinek jutott. A művészek nagy része az 50-es évek során, a 60-as évek elején a magyar poszt- impresszionizmus és realizmus mestereinek: Szőnyi Istvánnak, Domanovszky Endrének, Bernáth Aurélnak, Barcsay Jenőnek és Főnyi Gézának volt növendéke a képzőművészeti főiskolán. Időben napjainkhoz közeledve fel-fel- tűnnek a más művészeti tendenciák képviselői is. A mesterek munkáiból elsősorban Szőnyi István rézkarcát, Főnyi Géza csendéletét mutatjuk be. Boross Géza és Diószegi Balázs — a nyíregyházi festőiskola hajdani tanárainak — egy-egy munkája, s az ugyancsak művészet- pedagógiai munkásságot folytató Z. Szalay Pál művei képviselik a helyi realista szemléletet. Pál Gyula emberséggel és lélekkel ruházta fel a csendes kisváros szűk utcáit. A táj és az ember egymást alakító sorsszerű összetartozásáról vallanak a Rétköz! Múzeumban látható képei. Váci András művészete érzelmi kiindulás, Palicz József munkásságát férfiportré, Raszler Károly művészetét rézkarcai képviselik. A kiállításon szereplő szobrászati alkotások szintén a látványból indulnak ki és realista szemléletűek. Varga Béla múzeumigazgató Nemzetközi pantomimtalálkozó „A gesztus sosem hazudik...44 A nyíregyházi fesztivál plakátja. Brecht a színházforradalmár megújítója, ha valaki hosszasan magyarázni kezdte : mit kellene csinálnia valamelyik figurának, mihamar félbeszakította, és azt mondta: „jó, jó, de menj föl a színpadra és mutasd meg, ahelyett hogy annyit beszélsz.” A pantomimesek nem beszélnek, ám meg tudnak mutatni olyan érzést is, ami szavakban kifejezhetetlen. Fábián Gergellyel és Nagy Attilával beszélgetek, akik a nyíregyházi tanárképző főiskola pantomim stúdiójának tagjai. Első kérdésem természetesen az: hogy kezdték el, Simonyi óbester is itt vásárolna... H vevöfogás titkai Ámos Imre-érmes Kodály brigád Nagykállóban Ha Simonyi óbester uram élne, bizonyára ő is ide, a Kodály szocialista női brigád által vezetett ABC-be járna vásárolni Nagykálló- ban. No, nem csupán azért, mert az áruház csaknem a volt szülőház tőszomszédságában épült. Elsősorban azért, mert itt mosollyal fogadják a vásárlót, figyelmesek, a tanácstalanok mellé szegődnek, segítenek kiválasztani a keresett árut. Varga István, az egyik vevő meglepődik, de aztán feltalálja magát: — Én jónak tartom a választékot. Még nem tudtam betérni úgy, hogy amit keresek, ne találtam volna meg. (Bepillantok a vásárló kosarába.) <— Tessék. Vettem kenyeret, jó, hogy van olcsóbb töltelékáru is, például a fok- hagymás felvágott, kolbász, és nincs zsúfoltság. Kovács íjászióné: — Bébiételeket vásároltam. Most mindent kaptam. Legalább 28 féle közül válogathattam. Igazán megfelel városi színvonalnak is. Záhonyi András, a ruházar- ti szövetkezet tmk-s műszerésze is „beugrott” vásárolni. — Nagyon kellett már Kallóba egy ilyen modem üzlet. S ha valami hiányzik is, udvariasan közlik, aztán ígérik, ha lesz, szólnak. Ettől szinte megenyhül még az ideges ember is. Papp Jánosné (Ilonka), a vezetőnő kissé túlzottnak tartja a vásárlók elismerését. Hozzáfűzi: — Art szeretnénk, ha itt mindenki elégedett volna. Erre törekszünk, s arra, hogy minden dolgozónk mindig itisztán, ápoitan álljon a pult elét — Természetes, hogy az első nálunk is a jó áruválaszték — magyarázza Széplaki Ferenc, a Nagykállód Áfész elnöke. — Tavaly augusztus 10-én nyitottuk meg az új ABC-áruházait. Forgalma egyértelműen igazolja: gyorsan népszerű lett. Délelőtt 10 óra. Papp Jánosné kíséretében járjuk az áruházát: — Közepes forgalomra számítunk ma — méri fel a vásárlók látogatottságából. — Ez olyan 100 ezer forint körüli bevételt jelent. Papp Jánosné 27 évvel ezelőtt került a szakmába. „Szatócsboltban” kezdte, ahol maga cipelte a zsákokat. Belme Jánosné a paplan- üzemben volt munkás. Kis üzletekből verbuválódott a Kodály brigád. Nem véletlenül Kodály Zoltán nevét viselik. Ilonka, a vezetőnő alapító tagja és egykor első táncosa volt a Kállai kettős tánccsoportnak. Kodály tanár úr az ő szüleitől is gyűjtötte a világhírű mű alapdallamait. ABC- áruházuk kollektívája nyerte el a szövetkezet kiváló brigádja címet is. — Mi lepődtünk meg a legjobban, amikor Nagykól- lóban elsőnek mi kaptuk meg a tanácstól az Ámos Imre-érmet. Ez igazán megható volt. Nem is tudom, mivel érdemeltük ki — szerénykedik a vezetőnő. A vásárlók jól tudják ... Farkas Kálmán A tárgyalóteremből A látszat csal Sokan hiszik magukról, hogy ők azonnal megállapítják egy- egy ismerősről, milyen emberrel állnak szemben. A nyíregyházi R. L. esetében azonban erről nemigen lehet sző. Saját bevallása szerint nem szokott idegenekkel szóba elegyedni, amikor azonban október 31-én 17 óra tájt megszólította egy középkorú férő a Hotel Szabolcs előtt, hogy menjenek, igyanak meg valamit, különösebb gondolkodás nélkül igent mondott. Szimpatikusnak találta . . . A rokonszenvesnek tűnő férfi Pásztor András komorói lakos volt, aki éppen hat nappal előbb tért haza a fegyházból, ahová hivatalos személy elleni erőszak és lopás miatt került. Megtévedt- nek azonban már ekkor sem lehetett nevezni, hiszen korábban hatszor állt bíróság előtt, s ösz- szesen tíz évet töltött rács mögött. Változatos bűnlajstromán lopás, emberölés kísérlete, testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, közveszélyes munkakerülés, garázdaság szerepelt. A büntető törvény- könyvnek ismét eggyel kevesebb passzusa maradt ismeretlen számára, mert ezúttal rablásért kellett felelősségre vonni. De ne szaladjunk a dolgok elébe! Ott tartottunk, hogy italozni hívott egy ismeretlen férfit, lévén még maradt valami összeg a rabkeresményétoől. Eltaxiztak a Márka presszóba, ahol fejenként megittak három üveg sört, s R. I*. adagját még három felessel is megfejelték. A taxit Pásztor fizette, a presszóbeli cehet pedig a sértett. Közben a vádlott megfigyelte, hogy elég tekintélyes summával rendelkezik újdonsült ismerőse, s nem kerülte el a figyelmét az sem, hogy a kabát belső zsebébe tette vissza tárcáját. Egyórás iszogatás után kijöttek a Márkából, s Pásztor ajánlatára elindultak a Zöld Elefántba. Útközben a vádlott egy gyors, ügyes mozdulattal kikapta a felöltőből a levéltárcát. R. L. ösztönösen védekezni próbált, mire Pásztor állón ütötte. A kirabolt férfi sem állt túlságosan biztosan a lábán, ezért aztán riposztütése csak a levegőt találta, ráadásul elveszítette az egyensúlyát, s elesett. A Ivádlott pedig elszaladt jó négyezret érő zsákmányával. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa a többszörös visszaeső Pásztor Andrást három év és hat hónap fegyházra ítélte, elrendelte a vádlott szigorított őrizetét, s kötelezte, hogy vesse magát alá az alkoholisták kényszergyógyításának. Az ítélet jogerős, (pd) hogy jutott eszükbe országos fesztivált szervezni Nyíregyházán, amely az idén már nemzetközivé terebélyesedett? — Nem tudtak velünk mit kezdeni. Ha színjátszó fesztiválra küldték a Periszkóp pantomim stúdiót, ha tánc- fesztiválra mentünk, mindenütt probléma volt. Mert a pantomim se nem színjátszás, se nem tánc. Nagyon sok különdíjat nyertünk, ami mutatja: jól csináljuk a dolgunkat. Ám fődíjat soha sem adtak: nem illettünk a műfajba. Ezért aztán kitaláltuk, hogy csinálni kellene egy igazi pantomimfesztivált. A főiskola és a Színházművészeti - Szövetség pantomim-1 szekciója támogatott. így. említette meg Barlánghy István, a szekció elnöke, a pantomim világszövetség tagja, hogy nem lehetne-e ezt az akkor már országosan is rangos nyíregyházi fesztivált nemzetközivé szélesíteni. Megörültünk, hiszen végül is a mi pantomim stúdiónk a vendéglátó együttes, összeku- nyeráltuk a pénzt Adott a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottság, az Állami Ifjúsági Bizottság és természetesen a megye és a város. — így tehát a Tett című pantomimtalálkozó, melynek szellemes plakátja már városszerte látható, most 1984- ben nemzetközi rangra emelkedett ... — Igen — mondja Fábián Gergely, — a kilenc hazai együttes mellé Prágából és Kolozsvárról érkezik csoport, és jön Gardi Hutter pantomim művésznő Milánóból, és Ralf Herzog Drezdából. — Létjogosultságot nyer tehát lassan ez a műfaj Magyarországon az amatőrök között is? — Feltétlenül — mondják a fiúk. — A mozgás, s gesztus hamarabb utat falál a nézőhöz, mint a szavak, mert a beszéd sokszor el is fedheti az igazságot, de a gesztus sohasem hazudik. Azonkívül a pantomim nyelve nemzetközi, mint a zene. Megértik Észak- Magyarországon, az Északisarkon, és Hollandiában is. — Hétfőn elkezdődtek a programok a nyíregyházi művelődési központban. Ti is felléptetek... — Igen — mondják, — de nem versenyzőnk. Mi alapítottuk a díjakat, ezért „csak” házigazdák vagyunk. A TETT ’84 nemzetközi pantomimtalálkozó hivatalos megnyitója kedden délután 6 órakor lesz a főiskolán. Ezután ismát a Periszkóp stúdió vezeti be az eseményeket, amelyben fellép a budapesti Corpus Pantomim Stúdió, Kecskés András és Ralf Herzog (NDK) pantomimművészek. A versenyprogramok szerdán 15 órakor folytatódnak a tanárképző főiskolán. DONGO Ö römhírt hozott a postás a nyíregyházi Dongó együttesnek a napokban. Az év elején kiírt országos békedalpályázatra küldött daluk a sok száz pályamű között előkelő helyre került: az előzetes zsűrizés a legjobb húsz dal közé sorolta. A pályázatra a dalt kazettán kellett elküldeni, mellékelve a szövegkottát — és Van- nai László dala, melynek a címe: Békét!, „befutott”. Május 9-én a győzelem napján békedalfesztivál keretében mutatja be minden együttes a pályázatra komponált dalát, és itt dől el, hogy kié lesz a fődlj, és a többi elismerés is gazdára talál. Reméljük, a Dongó „bezümmög” az élbolyba... (tgy) a# •• I Köszönjük Ludas Úr! A Nagy Igazságosztóban most sem kellett csalódni. Nemrégiben. fordultam nyüt levéllel Lúdas Mátyáshoz, ne tűrje a gazságot. Nem tudni ki volt benne a ludas (én Döbrögi uramra gyanakodtam), de tény, hogy ötven forintért akartak bemutatkozni gyermekeinknek a népszerű mese szereplői Nyíregyházán. Hiúságom azt súgta: eme levélke nyomán (vagy netán nem keltek eléggé a jegyek?) Lúdas Matyi beküldte hozzánk a szerkesztőségbe megbízottját, a Magyar Színkör közönségszervezőjét. Elmondta, hogy módosították a belépők árát, s ez ezúttal csökkenést jelent. Április 20-án, a sportcsarnokban, délután négy órától 30 (azaz harminc) forintért nézhetik meg a kiesínyek az új' musicalt. Sőt, ezt az előadást a felnőttek is ennyiért tekinthetik meg. Köszönjük Lúdas Űr! (-PP) M. A. V Muskátli, dália, árvácska cineráriaszegéllyel Virágos állomások Hamarosan muskátlit, petúniát, dáliát, őszi ' rózsát, begóniát ültet a vasútállomásokra a MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökségének X. (nyíregyházi) kertészete. A kéthektárnyi területén lévő 3 üvegházban és 12 hollandágyban jelenleg 120 ezer egynyári, valamint hatvanezer kétnyári virágpalántát nevelnek. Ezenkívül nemsokára 15 ezer tulipánhagymát ültetnek ki. Szegélynövényként apró vörös, vagy kék virágú, kora tavasszal nyíló cineráriát alkalmaz. Ling Gyuláné dr. kertészeti egységvezető elmondta, hogy az ország 18 vasúti kertészete közül a nyíregyházi egyike a legkisebbeknek, ellenben jól felszerelt. Jellemzik ezt a hollandágyak is, melyek fűtött altalaj úak és légterűek. A legelején említett virágokon kívül az árvácska, nefelejcs, százszorszép, margaréta kölcsönözte sárga, kék, fehér, rózsaszín, piros színekkel a vasútállomások külső, belső tereit, parkjait szeretnék ékesíteni, az utazási körülményeket szebbé, kulturáltabbá tenni. A területükön rendezett ünnepségekre pedig cserepes virágot visznek, küldenek. A MÁV „kertészeti” szempontból az állomásokat három csoportra osztotta. Az elsőhöz tartozó (Nyíregyháza, Mátészalka, Záhony, Tokaj, Ágerdőmajor) állomások területére a virágot a vasút nyíregyházi kertészetének dolgozói ültetik ki, s ápolják; a második csoportba sorolt (például Üjfehértó, Kemecse, Tárcái, Vásárosnamény ...) állomásokra a MÁV-kerté- szet ülteti ki a virágokat, de a növényápolás már az állomáson szolgálatot teljesítők dolga, míg a harmadik csoportot képező állomásokra (például Napkor, Balsa, Ti- szalök ..., meg még vagy 120 szolgálati helyre) a MÁV- kertészet csak a virágot adja, de azok elültetése, rendben tartása az adott állomáson dolgozókra vár, persze ehhez kapnak szaktanácsot. (cs. gy.) Húsvétra készülnek a nyuszik. De azt is lehet mondani, hogy a tavaszt, s az ünnepet váró gyermekek türelmetlenek, sürgetnék a számukra piros tojást hozó húsvéti ünnepeket. (MTI fotó: Karáth Imre felv.)
