Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 2.-KTíjnttnAAns o®oo©o Tüzép: ajánlat — kínálat Aknay János: Kitörés. Március 2-án délután 3 óra­kor lesz a nyíregyházi művé­szeti hetek megnyitója a Nyír­egyházi Városi Tanács nagyter­mében. A megnyitón a Nyíregy­házi fúvósötös, az Ifjú zenebará­tok kórusa és Lengyel István színművész működnek közre. Délután 4 órakor Kiss György festő- és szobrászművész kiál­lítása nyílik a Lenin téri kiállí­tóteremben. Március 3-án: Gyermekfar­sang. A vidám farsangi műsor, melyen a Dongó együttes is fel­lép, délután 4-kor kezdődik a kamarateremben. Vasárnap, 4-én d^Jelőtt 10-kor kezdődik a Mesemozi, délután pedig ötórai tea lesz a klubká- véházban. Kemény Henrik bábművész egy­személyes bábszínháza látogat Nyíregyházára, március 5-én, hétfőn. Vitéz László és a többi­ek című, a televízióban is nagy sikert aratott műsorát délelőtt 10 és délután fél 3-tól mutatja be a hangversenyteremben. Március 6-án indul a Nosztal­giamozi. Elsőnek a Döntő pilla­nat című, 1938-ban készült ma­gyar filmmel. (Szereplők: Kabos Gyula, Tolnay Klári, Páger An­tal és Ajtay Andor.) A filmet két előadásban vetítik, délután 4 és 6 órától, a hangversenyte­remben. Március 7-én, szerdán lesz a Szabolcsi szimfonikus zenekar hangversenye. Műsoron: Dvor- zsák h-moll gordonkaversenye, és Mendelssohn: A-dúr szimfó­nia. Közreműködik Perényi Mik­lós gordonkaművész, vezényel Sándor János. A kiskertbarátok számára is van program ezen a napon. A Hazafias Népront Szabolcs-Szat- már megyei Kertbarátok és Kis- tenyésztők Társadalmi Szövetsé­ge, délután 1 5 órától Fórumot rendez a művelődési központtal közösen. Színháznaptár Két új bemutatóval kezdődik a heti színház­naptár. Március 3-án, szombaton este 7 órától a Madame Louise szalonja című zenés vígjáték be­mutatója lesz a Móricz Zsigmond Színházban. Vasárnap, szintén 7 óra­kor az Oszlopos Simeon című Sarkadi-drámát mu­tatják be, stúdióelőadás­ban, a művelődési köz­pont kamaratermében. Március 5-én, hétfőn dél­előtt 10 és délután 2 órá­tól a Kvantum Fantum csapdája című fantaszti­kus mesedarab kerül szín­re, a színház fiatal mű­vészeinek előadásában. A Madame Louise sza­lonjának első bérletes előadása (Váci-bérlet) 6- án, kedden 15,30-kor lesz. Ugyanezen a napon szín­re kerül az Oszlopos Si­meon is, este 7 órától a művelődési központban. A középiskolák kérésé­re két bérletszünetes elő­adást szerveznek A bátori adventbői, 7-én 14, és' 8- án 15 órai kezdettel. A Nem félünk a farkas­tól Bessenyei-bérletben március 8-án este fél 8 órától látható. A művészeti hetek ke­retében március 9-én Nyíregyházán szerepel a debreceni Csokonai Szín­ház társulata, az Arzén és levendula című nagy sike­rű vígjátékávaj. A nyír­egyházi színház, ugyan­ezen a napon Sátoraljaúj­helyen mutatja be a Nem félünk a farkastól című drámát. Kiállítások A hét végén Nyíregyházán, a művelődési központ Szabadság téri galériájában még látható Aknay János festőművész kiál­lítása. A Lenin téri bemutatóte­remben Kiss György műveivel ismerkedhet meg a közönség. Kisvárdán nagy sikerrel zárult a Rétköz népművészetét ismertető múzeumi kiállítás — képünk itt készült a szőttes textíliákról — Fehérgyarmaton pedig a hét vé­gi napokon, március 2—4 között rendeznek kiállítást a művelődé­si házban, a város alsófokú ok­tatási intézményeiben — az óvo­dákban, iskolákban, napközi ott­honodban dolgozók kézimunkái­ból. Bach-orgonaest Különleges csemegét kínál a zenekedvelőknek a követ­kező hangverseny a nyír­egyházi evangélikus temp­lomban. Március 5-én Ka­rasszon Dezső szólaltatja meg az orgonát, a műsor­ban közreműködik Balázs István hegedűművész. Az este hétkor kezdődő kon­certet teljes egészében Bach műveiből állították össze. Felcsendül többek között a h-moll preludium. az Esz- dúr preludium és fúga, a hegedűszólista pedig a g- moll szólószonátát mutatja be „eredeti”, barokk he­gedűn. „A magánerős lakásépítés­hez nem megfelelő az építő­anyag-ellátás” — szűrte le a következtetést az egyik TÜ- ZÉP-telep vezetője. S hogy ebben igaza van, bizonyítják a nyírbátori, a mátészalkai és a vásárosnaményi telepe­ken szerzett tapasztalatok is. Nyírbátorban Paál István telepvezető szerint: — Nagy a kereslet, lénye­gében azonos a múlt évivel. Azonban sok minden hiány­zik, még akkor is, ha figye­lembe vesszük, hogy Nyírbá­tor nem bázistelep, vagyis: elsősorban az alapvető anya­gokat kereshetik nálunk a vevők. Csakhogy, az alapvető cik­kekben is hiány tapasztalha­tó. Nincs elég B—30-as tég­la, szilikátblokk, tetőfedő cserép. Kötőanyag, faanyag, gerenda viszont kapható, ha­bár a fűrészáru hiánycikk­nek számít. — A hiány — mondta a telepvezető — azt eredmé­nyezi, hogy például a falazó­anyagból „spájzolnak” az építkezni szándékozók. B—30- as téglából idén két nap alatt százezer darabra volt elő­jegyzés, és ha megérkezik, órák alatt el is fogy. Van jó minőségű, de drágább im­port falazóanyagunk, ám ösz- szesen húsz lakáshoz elegen­dő mennyiség, pedig az el­látási körzetünkbe tartozó 16—17 községben mintegy 360 lakást szándékoznak épí­teni. Igaz, a későbbi hóna­pokban több anyagot várunk, de kétszáz lakásnál többre így sem futhatja. Mátészalkán dr. Hauser Tiborhé telepvezető-helyettes sem festhetett kedvezőbb ké­pet. — Hiánycikk az olcsóbb hazai tetőfedő cserép, im­port árunk van, de drága, még ha jobb is, mint a ha­zai. Említi az „E”-jelű geren­dát, ami nincs, csakúgy, mint a faanyag. Nyílászáró kapható, de itt a választék kicsi... Mátészalkán és kör­nyékén jelenleg 365 építési engedély van. Egy házhoz — kezd gyors számoláshoz — tízezer tégla kell átlagban, mi egy évre hatszázezret ka­punk. Ez, csak hatvan ház... Csempéből a mennyiség és a választék is kielégítő, ám egy égető gondról még szólni kell: — Hiányzik az üveg! Már az első negyedévben a ren­delt mennyiségnek csak a fe­lét küldi a salgótarjáni üveg­gyár ... Vásárosnaményban Matesz Károly telepvezető, és he­lyettese Szabó Barnabás va­lamivel kedvezőbb helyzetről számolt be, mint amit a má­sik két helyen mondtak. A körzetben épülő 220—230 la­káshoz lesz falazóanyag, igaz, a legkeresettebb B—30-as tégla itt is hiánycikk. — Kapható azonban im­port csehszlovák gázszilikát, ami nagyobb méretű mint a magyar falazóanyag, és így valamivel olcsóbb is. Idén négymillió eevséget kapunk, ez elég, de a választék — mondják — nálunk kicsi. Ke­vesebb ajtónk lesz a kelleté­nél. A cseréphelyzet illusztrá­lására két tetőfedő cserepet mutatnak. Az egyik a békés­csabai gyár terméke. Rossz minőségű, s hogy ez nem vé­letlen, bizonyítja: mind a két idei szállítmánnyal gon­dok voltak. A másik a drá­gább és sokkalta jobb oszt­rák cserép. — Az osztrákra harminc év garanciát adnak a gyártók, de mindent összevéve talán száz évig sem szabad, hogy baj legyen velük. A békés­csabaira három év a garan­cia ... Tehát: az osztrák cserepet kellene megvenni. Azonban, míg a magyar cserépből egy négyzetméterre való 180 fo­rint, az osztrák 250 forint. És ez, a többi — hazai illet­ve import — építőanyag kö­zötti minőségi és árkülönbö­zetet is mutatja. Mert, min­dent egybevéve: építőanyag van. Csakhogy az építtetők jelentős többsége — érthető okokból — elsősorban haza­it és olcsóbbat venne, ha lenne belőle elég. És — ez már más téma — elfogadha­tatlan, hogy a „hazai” jelző az esetek többségében egy­úttal „rosszabb minőségűt” is jelentsen. S. Z. A LÖVÖPETRIEK KÉRTÉK A VOLÁNTÓL A kórháznál is megáll Nemrég panaszolták Lövőpetriben, hogy a kisvárdai kórház előtt nem áll meg a busz, így csak átszállással mehet­nek beteget látogatni. Az észrevétel megjelent a Kelet-Magyarország február 16-i számában, és egy héttel később már meg is született a válasz. „Az új menetrend életbe lépésétől (1984. június 3-tól) Lövőpetri- ből 12 óra 50 perckor in­duló, valamint Vásáros- naményból ugyancsak 12 óra 50 perckor induló járatok Kisvárda, mű­anyaggyárig fognak köz­lekedni, illetve a kór­házlátogatás befejezése után onnan indulnak vissza. A járatok termé­szetesen a kórház előtti megállóban is megáll­nak.” A Volán 5. számú Vál­lalat gyorsan intézke­dett, köszönet érte a lö- vőpetriek nevében. Péksütemények új szabvány szerint A péksütemények — amelyek­ből 110 félét, s évente mintegy 3 milliárd darabot gyártanak — szigorú szabványelőírások alap­ján készülnek. A szabványok nagy részét azonban már csak­nem egy évtizede dolgozták ki, s azóta a termékválaszték jelen­tős mértékben bővült, ezért idő­szerűvé vált az előírások kor­szerűsítése. A módosított szabványokban már létjogosultságot kapnak az új alapanyagok, egyebek között a búzacsíra, búzakorpa, valamint az adalékanyagok, a mikrobioló­giai romlást gátló, és a péksüte­mények korai öregedését késlel­tető vegyi anyagok. A régi szab­ványok az uj alapanyagokból, új technológiákkal készült péksü­temények térfogatát, formáját sem tartalmazhatták. Az új előírásokban a korábbi­aknál nagyobb jelentőséget kap. hogy a péksüteménynek milyen a külseje, formája, héja, elég ropogós, friss-e. Az év eleje óta már az új szabvány szerint ké­szülnek a péksütemények. Egyes sütőipari üzemekben már asze­rint kapják a dolgozók a minő­ségi prémiumot, hogy megfelel-e az új előírásoknak az általuk készített péksütemény. A régebbi szabványok kidol­gozásakor még nem használtak konténereket a tárolásra és a szállításra, ezért az új szabvá­nyokba azt is be kellett építeni, miként használhatók a konténe­rek. Az új előírások szerint a kiflik, zsemlék és más péksüte­mények nem szólíthatok, illetve tárolhatók ömlesztve, csak szé­pen, kíméletesen sorba rakva a konténerekben. Oszlopos Simeon A Sarkadi-dráma nyíregyházi bemutatója eié Volt idő, mindjárt Sar- kadi Imre tragikus vélet­lennel végzett életét köve­tően, amikor az életmű egész utolsó szakasza, A gyávával és az Elveszett paradicsommal együtt, be­tegnek nyilváníttatott. Az Oszlopos Simeon pedig egyenesen förtelmesnek, minden eszessége mellett is esztelennek és ostobának. Volt idő, amikor úgy magyarázták a dráma fő­hősének, Kis János festő­művésznek a sorsát, hogy azért akar függetlenedni a világtól, azért hagyja ma­gát kirugatni az állásából, elszigetelni a külvilágtól, s azért fosztja meg magát az emberi, szerelmi és baráti kapcsolatoktól, mert 1956 után hitét vesztette. És volt idő, amikor Vin- ezéné zseniális gonoszsága is elsősorban politikai di­menziókat kapott, a „bo­szorkány” magatartásából és az akkor aktuálisnak tetsző mozzanatokat ra­gadták ki. S nem az örök gazemberieket. 'Pedig a drá­ma valóságos alapra épít: az ember gyarlóságaira. V ____________________ Arra, hogy a „rossz kí­vánása rettenetesen erős” mindenkiben. A gyarapodó bemutatók, Kaposvár és Kecskemét, majd Debrecen után most Nyíregyházán, azt ígérik: talán eljön majd az az idő, amikor a színpad művészei és a dráma olvasói első­sorban ebben az emberi­ördögi dimenzióban talál­ják meg az Oszlopos Sime­on helyét. Eljön az az idő, amikor végleg lekerül róla a jó barát, a kitűnő rendező, Horvai István emlegette politikai pecsét. De ha raj­ta maradna is, ne egy dá­tummal maradjon! Ha már az előbb említett évszám­nak mindenképpen rajta kell szerepelnie, mert a kortársi lelkiismeret elő­ször e dráma nyomán kényszerült szembesülni a szocializmus válságával és 1956-tal, akkor helye kel­lene hogy legyen a pecsé­ten egy másik, még vasta­gabban, még erősebben rajzolt számnak is: 1948- nak. Az Oszlopos Simeon „csupán” átdolgozása, újra­írása a vele szinte minden lényeges ponton egyező, azonos szemléletű és azo­nos című 1948-as regény­töredéknek. Vagyis — Hor­vai Istvánt idézve — „sok minden régen megvolt ben­ne már abból, ami őt az öt­venes év végén foglalkoz­tatta. Ezért szinte tragikus, hogy nem sikerült időben kivédeni, hogy a Simeont ne csak hatvanas műnek tartsák, és a Sarkadi-vitá- ban nem került kellő hang­súly arra, hogy ez már egy 48-ban megírt téma ... egy benne 48-ban már teljes erővel meglévő lelkiállapot továbbvetítése.” A másik barát, B. Nagy László osztozik ebben a véleményben: az 1948-as regénytöredéket naplónak, Oszlopos Simeont pedig az íróval teljesen azonosnak tudja. S valóban innen, a magyar történelembe a „fordulat éve”-ként be­vonult esztendőből kell rá­tekintenünk a dráma egy- egy motívumára, hogy jel­lemzőnek tartsuk, ami 1960 körül talán már nem volt az. ‘ 1948 „nehéz esztendejé”- nek számít. Felmondanak neki a rádióban; az Afi- nogenov-előadásról írt kri­tikája roppant felzúdulást kelt, visszakapja a megje­lenés előtt álló kéziratait; vége szakad a Válaszbeli színikritikusi tevékenysé­gének. S mind emögött ő az adminisztratív eszkö­zökkel gyakorlatozni kezdő dogmatikus politika fegy­vercsattogásait hallja. Okkal? Ok nélkül? Okkal inkább — hiszen a „fordu­lat évé”-nek eseményeit ma már látatja úgy a történe­lemtudomány és az ideoló­giatörténet is, mint a szer­ves fejlődés megszakadásá­nak és a szervetlen fejlő­dés útjára lépésnek az ide­jét, amikor a szocializmus utópiáját felülről erősza­kolták rá a helyzetre. Ezt a torzulást a saját bőrén érzékelő Sarkadinak nem kellett tehát intuíció­val dolgoznia, nem kellett, hogy különös érzékenység­gel áldja-verje meg a sors, amikor 1948-ban megjöven­dölte ... Mit is? Ami 1956 után a hitvesztésben bekö­vetkezett? Nem jövendölt ő semmit. „Egyszerűen” csak annyi történt, hogy 1956 után egy nemzedék mint saját közérzete kifejeződé­sével nézhetett szembe Sar- kadi 1948-as lelkiállapotá­nak tükrével. Márkus Béla A tárgyalóteremből Fáklyaként égett az autó Czvik László 28 éves nyíregyházi szobafestő tavaly július 3-án délután két óra tájt a Bercsényi utcán 1,9 ezrelékes (közepes fo­kú) alkoholos befolyásoltságban vezette személygépkocsiját, fel­hajtott a járdára és felborult. A rendőrség előállította, de aztán — nem lévén ok a fogva tartá­sára — elengedte. Czvik tovább ivott. Négy óra múlva ismét kocsiba ült — im­már jogosítvány nélkül — vezet­te, de a. rendőrök észrevették, vérvételre vitték, aztán újból el­engedték. Ismét ivott, és hat óra múltá­val Sóstó belterületén autózott, ezúttal már 2,53 ezrelékes (súlyos fokú) alkoholos befolyásoltság alatt. A rendőrség — mintha más dolga sem lenne — ismét előál­lította, majd értesitették az élet­társát, aki hazavitte a kocsit, s ezután Czviket ismét elengedték. Október 24-én Czvik nyugtáto­kat vett be, majd ivott rájuk egy liter bort. Ezután elment testvéréhez. Megvárta, míg haza­megy, s akkor kért tőle ötszáz forintot kölcsön. A testvér meg­tagadta a kölcsönt, sőt közölte vele, hogy ittas és menjen el a lakásból. Meg is fogta, nehogy tréfára vegye a dolgot, és sza­bályszerűen kitette. Ekkor Cvik az alábbi kijelentést tette: — Várjál, Jancsi, nem fogsz te egy darabig az autóddal járni. Arra gondolt, hogy megrongál­ja. A Halászcsárda környékén egy Ladából egy olajosflakon­ba benzint kért, s kapott is fél­liternyit. Visszament az Árok utcára, a testvére lakásához. A parkolóban 40—50 gépkocsi állott, s ott volt a testvérének Ladája is. A benzint a kocsi hátuljára locsolta, majd a rendszámtábla környékén egy gyufával lángra lobbantotta az egészet, égett is, mint egy fáklya. A benzin a csomagtérbe is befolyt, s az is lángolt pillanatokon belül, ugyan­akkor égett minden műanyag rész is. Többen — Czvik testvére is —, észrevették, hogy ég a Lada, ezért, a helyszínre siettek és ol­tani kezdték, mások pedig érte­sitették a tűzoltókat. Mikor a tűzoltók megérkeztek, már az utastér kárpitja is füstölt, és at­tól lehetett tartani, hogy az üzemanyagtartály is felrobban. A tűzoltók végül is ki merték nyitni a kocsi ajtaját, és meg­akadályozták mind a tűz továb­bi terjedését, mind-a .robbanást. A kocsiban — ez is kisebbfajta csoda — mindössze 8690 forint kár keletkezett. A tűz azonban veszélyeztette a parkolóban álló többi autót is, a közeli lakóhá­zakat — 5—6 méternyire állott tőlük az égő autó —, végül az ott járók testi épségét. A tárgyaláson Czvik bűnösnek érezte magát, de azzal érvelt, hogy nagy mennyiségű altatót és nyugtatót szedett be. Olyan nagy mennyiséget mondott, hogy ha azt mind beszedi, akkor meg sem tudott volna mozdulni. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Czviket — mint többszörös visz- szaesőt — közveszélyokozás és ittas járművezetés miatt három év és tíz hónap fegyházra bün­tette, négy évre eltiltotta a köz­ügyektől, öt évre pedig a köz­úti járművezetéstől. A bíróság Czvik alkoholizmusa miatt el­rendelte a vádlott kényszergyó­gyítását. Az ítélet jogerős, (ki) Minőség, ár, választék

Next

/
Oldalképek
Tartalom