Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 2.-KTíjnttnAAns o®oo©o Tüzép: ajánlat — kínálat Aknay János: Kitörés. Március 2-án délután 3 órakor lesz a nyíregyházi művészeti hetek megnyitója a Nyíregyházi Városi Tanács nagytermében. A megnyitón a Nyíregyházi fúvósötös, az Ifjú zenebarátok kórusa és Lengyel István színművész működnek közre. Délután 4 órakor Kiss György festő- és szobrászművész kiállítása nyílik a Lenin téri kiállítóteremben. Március 3-án: Gyermekfarsang. A vidám farsangi műsor, melyen a Dongó együttes is fellép, délután 4-kor kezdődik a kamarateremben. Vasárnap, 4-én d^Jelőtt 10-kor kezdődik a Mesemozi, délután pedig ötórai tea lesz a klubká- véházban. Kemény Henrik bábművész egyszemélyes bábszínháza látogat Nyíregyházára, március 5-én, hétfőn. Vitéz László és a többiek című, a televízióban is nagy sikert aratott műsorát délelőtt 10 és délután fél 3-tól mutatja be a hangversenyteremben. Március 6-án indul a Nosztalgiamozi. Elsőnek a Döntő pillanat című, 1938-ban készült magyar filmmel. (Szereplők: Kabos Gyula, Tolnay Klári, Páger Antal és Ajtay Andor.) A filmet két előadásban vetítik, délután 4 és 6 órától, a hangversenyteremben. Március 7-én, szerdán lesz a Szabolcsi szimfonikus zenekar hangversenye. Műsoron: Dvor- zsák h-moll gordonkaversenye, és Mendelssohn: A-dúr szimfónia. Közreműködik Perényi Miklós gordonkaművész, vezényel Sándor János. A kiskertbarátok számára is van program ezen a napon. A Hazafias Népront Szabolcs-Szat- már megyei Kertbarátok és Kis- tenyésztők Társadalmi Szövetsége, délután 1 5 órától Fórumot rendez a művelődési központtal közösen. Színháznaptár Két új bemutatóval kezdődik a heti színháznaptár. Március 3-án, szombaton este 7 órától a Madame Louise szalonja című zenés vígjáték bemutatója lesz a Móricz Zsigmond Színházban. Vasárnap, szintén 7 órakor az Oszlopos Simeon című Sarkadi-drámát mutatják be, stúdióelőadásban, a művelődési központ kamaratermében. Március 5-én, hétfőn délelőtt 10 és délután 2 órától a Kvantum Fantum csapdája című fantasztikus mesedarab kerül színre, a színház fiatal művészeinek előadásában. A Madame Louise szalonjának első bérletes előadása (Váci-bérlet) 6- án, kedden 15,30-kor lesz. Ugyanezen a napon színre kerül az Oszlopos Simeon is, este 7 órától a művelődési központban. A középiskolák kérésére két bérletszünetes előadást szerveznek A bátori adventbői, 7-én 14, és' 8- án 15 órai kezdettel. A Nem félünk a farkastól Bessenyei-bérletben március 8-án este fél 8 órától látható. A művészeti hetek keretében március 9-én Nyíregyházán szerepel a debreceni Csokonai Színház társulata, az Arzén és levendula című nagy sikerű vígjátékávaj. A nyíregyházi színház, ugyanezen a napon Sátoraljaújhelyen mutatja be a Nem félünk a farkastól című drámát. Kiállítások A hét végén Nyíregyházán, a művelődési központ Szabadság téri galériájában még látható Aknay János festőművész kiállítása. A Lenin téri bemutatóteremben Kiss György műveivel ismerkedhet meg a közönség. Kisvárdán nagy sikerrel zárult a Rétköz népművészetét ismertető múzeumi kiállítás — képünk itt készült a szőttes textíliákról — Fehérgyarmaton pedig a hét végi napokon, március 2—4 között rendeznek kiállítást a művelődési házban, a város alsófokú oktatási intézményeiben — az óvodákban, iskolákban, napközi otthonodban dolgozók kézimunkáiból. Bach-orgonaest Különleges csemegét kínál a zenekedvelőknek a következő hangverseny a nyíregyházi evangélikus templomban. Március 5-én Karasszon Dezső szólaltatja meg az orgonát, a műsorban közreműködik Balázs István hegedűművész. Az este hétkor kezdődő koncertet teljes egészében Bach műveiből állították össze. Felcsendül többek között a h-moll preludium. az Esz- dúr preludium és fúga, a hegedűszólista pedig a g- moll szólószonátát mutatja be „eredeti”, barokk hegedűn. „A magánerős lakásépítéshez nem megfelelő az építőanyag-ellátás” — szűrte le a következtetést az egyik TÜ- ZÉP-telep vezetője. S hogy ebben igaza van, bizonyítják a nyírbátori, a mátészalkai és a vásárosnaményi telepeken szerzett tapasztalatok is. Nyírbátorban Paál István telepvezető szerint: — Nagy a kereslet, lényegében azonos a múlt évivel. Azonban sok minden hiányzik, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy Nyírbátor nem bázistelep, vagyis: elsősorban az alapvető anyagokat kereshetik nálunk a vevők. Csakhogy, az alapvető cikkekben is hiány tapasztalható. Nincs elég B—30-as tégla, szilikátblokk, tetőfedő cserép. Kötőanyag, faanyag, gerenda viszont kapható, habár a fűrészáru hiánycikknek számít. — A hiány — mondta a telepvezető — azt eredményezi, hogy például a falazóanyagból „spájzolnak” az építkezni szándékozók. B—30- as téglából idén két nap alatt százezer darabra volt előjegyzés, és ha megérkezik, órák alatt el is fogy. Van jó minőségű, de drágább import falazóanyagunk, ám ösz- szesen húsz lakáshoz elegendő mennyiség, pedig az ellátási körzetünkbe tartozó 16—17 községben mintegy 360 lakást szándékoznak építeni. Igaz, a későbbi hónapokban több anyagot várunk, de kétszáz lakásnál többre így sem futhatja. Mátészalkán dr. Hauser Tiborhé telepvezető-helyettes sem festhetett kedvezőbb képet. — Hiánycikk az olcsóbb hazai tetőfedő cserép, import árunk van, de drága, még ha jobb is, mint a hazai. Említi az „E”-jelű gerendát, ami nincs, csakúgy, mint a faanyag. Nyílászáró kapható, de itt a választék kicsi... Mátészalkán és környékén jelenleg 365 építési engedély van. Egy házhoz — kezd gyors számoláshoz — tízezer tégla kell átlagban, mi egy évre hatszázezret kapunk. Ez, csak hatvan ház... Csempéből a mennyiség és a választék is kielégítő, ám egy égető gondról még szólni kell: — Hiányzik az üveg! Már az első negyedévben a rendelt mennyiségnek csak a felét küldi a salgótarjáni üveggyár ... Vásárosnaményban Matesz Károly telepvezető, és helyettese Szabó Barnabás valamivel kedvezőbb helyzetről számolt be, mint amit a másik két helyen mondtak. A körzetben épülő 220—230 lakáshoz lesz falazóanyag, igaz, a legkeresettebb B—30-as tégla itt is hiánycikk. — Kapható azonban import csehszlovák gázszilikát, ami nagyobb méretű mint a magyar falazóanyag, és így valamivel olcsóbb is. Idén négymillió eevséget kapunk, ez elég, de a választék — mondják — nálunk kicsi. Kevesebb ajtónk lesz a kelleténél. A cseréphelyzet illusztrálására két tetőfedő cserepet mutatnak. Az egyik a békéscsabai gyár terméke. Rossz minőségű, s hogy ez nem véletlen, bizonyítja: mind a két idei szállítmánnyal gondok voltak. A másik a drágább és sokkalta jobb osztrák cserép. — Az osztrákra harminc év garanciát adnak a gyártók, de mindent összevéve talán száz évig sem szabad, hogy baj legyen velük. A békéscsabaira három év a garancia ... Tehát: az osztrák cserepet kellene megvenni. Azonban, míg a magyar cserépből egy négyzetméterre való 180 forint, az osztrák 250 forint. És ez, a többi — hazai illetve import — építőanyag közötti minőségi és árkülönbözetet is mutatja. Mert, mindent egybevéve: építőanyag van. Csakhogy az építtetők jelentős többsége — érthető okokból — elsősorban hazait és olcsóbbat venne, ha lenne belőle elég. És — ez már más téma — elfogadhatatlan, hogy a „hazai” jelző az esetek többségében egyúttal „rosszabb minőségűt” is jelentsen. S. Z. A LÖVÖPETRIEK KÉRTÉK A VOLÁNTÓL A kórháznál is megáll Nemrég panaszolták Lövőpetriben, hogy a kisvárdai kórház előtt nem áll meg a busz, így csak átszállással mehetnek beteget látogatni. Az észrevétel megjelent a Kelet-Magyarország február 16-i számában, és egy héttel később már meg is született a válasz. „Az új menetrend életbe lépésétől (1984. június 3-tól) Lövőpetri- ből 12 óra 50 perckor induló, valamint Vásáros- naményból ugyancsak 12 óra 50 perckor induló járatok Kisvárda, műanyaggyárig fognak közlekedni, illetve a kórházlátogatás befejezése után onnan indulnak vissza. A járatok természetesen a kórház előtti megállóban is megállnak.” A Volán 5. számú Vállalat gyorsan intézkedett, köszönet érte a lö- vőpetriek nevében. Péksütemények új szabvány szerint A péksütemények — amelyekből 110 félét, s évente mintegy 3 milliárd darabot gyártanak — szigorú szabványelőírások alapján készülnek. A szabványok nagy részét azonban már csaknem egy évtizede dolgozták ki, s azóta a termékválaszték jelentős mértékben bővült, ezért időszerűvé vált az előírások korszerűsítése. A módosított szabványokban már létjogosultságot kapnak az új alapanyagok, egyebek között a búzacsíra, búzakorpa, valamint az adalékanyagok, a mikrobiológiai romlást gátló, és a péksütemények korai öregedését késleltető vegyi anyagok. A régi szabványok az uj alapanyagokból, új technológiákkal készült péksütemények térfogatát, formáját sem tartalmazhatták. Az új előírásokban a korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap. hogy a péksüteménynek milyen a külseje, formája, héja, elég ropogós, friss-e. Az év eleje óta már az új szabvány szerint készülnek a péksütemények. Egyes sütőipari üzemekben már aszerint kapják a dolgozók a minőségi prémiumot, hogy megfelel-e az új előírásoknak az általuk készített péksütemény. A régebbi szabványok kidolgozásakor még nem használtak konténereket a tárolásra és a szállításra, ezért az új szabványokba azt is be kellett építeni, miként használhatók a konténerek. Az új előírások szerint a kiflik, zsemlék és más péksütemények nem szólíthatok, illetve tárolhatók ömlesztve, csak szépen, kíméletesen sorba rakva a konténerekben. Oszlopos Simeon A Sarkadi-dráma nyíregyházi bemutatója eié Volt idő, mindjárt Sar- kadi Imre tragikus véletlennel végzett életét követően, amikor az életmű egész utolsó szakasza, A gyávával és az Elveszett paradicsommal együtt, betegnek nyilváníttatott. Az Oszlopos Simeon pedig egyenesen förtelmesnek, minden eszessége mellett is esztelennek és ostobának. Volt idő, amikor úgy magyarázták a dráma főhősének, Kis János festőművésznek a sorsát, hogy azért akar függetlenedni a világtól, azért hagyja magát kirugatni az állásából, elszigetelni a külvilágtól, s azért fosztja meg magát az emberi, szerelmi és baráti kapcsolatoktól, mert 1956 után hitét vesztette. És volt idő, amikor Vin- ezéné zseniális gonoszsága is elsősorban politikai dimenziókat kapott, a „boszorkány” magatartásából és az akkor aktuálisnak tetsző mozzanatokat ragadták ki. S nem az örök gazemberieket. 'Pedig a dráma valóságos alapra épít: az ember gyarlóságaira. V ____________________ Arra, hogy a „rossz kívánása rettenetesen erős” mindenkiben. A gyarapodó bemutatók, Kaposvár és Kecskemét, majd Debrecen után most Nyíregyházán, azt ígérik: talán eljön majd az az idő, amikor a színpad művészei és a dráma olvasói elsősorban ebben az emberiördögi dimenzióban találják meg az Oszlopos Simeon helyét. Eljön az az idő, amikor végleg lekerül róla a jó barát, a kitűnő rendező, Horvai István emlegette politikai pecsét. De ha rajta maradna is, ne egy dátummal maradjon! Ha már az előbb említett évszámnak mindenképpen rajta kell szerepelnie, mert a kortársi lelkiismeret először e dráma nyomán kényszerült szembesülni a szocializmus válságával és 1956-tal, akkor helye kellene hogy legyen a pecséten egy másik, még vastagabban, még erősebben rajzolt számnak is: 1948- nak. Az Oszlopos Simeon „csupán” átdolgozása, újraírása a vele szinte minden lényeges ponton egyező, azonos szemléletű és azonos című 1948-as regénytöredéknek. Vagyis — Horvai Istvánt idézve — „sok minden régen megvolt benne már abból, ami őt az ötvenes év végén foglalkoztatta. Ezért szinte tragikus, hogy nem sikerült időben kivédeni, hogy a Simeont ne csak hatvanas műnek tartsák, és a Sarkadi-vitá- ban nem került kellő hangsúly arra, hogy ez már egy 48-ban megírt téma ... egy benne 48-ban már teljes erővel meglévő lelkiállapot továbbvetítése.” A másik barát, B. Nagy László osztozik ebben a véleményben: az 1948-as regénytöredéket naplónak, Oszlopos Simeont pedig az íróval teljesen azonosnak tudja. S valóban innen, a magyar történelembe a „fordulat éve”-ként bevonult esztendőből kell rátekintenünk a dráma egy- egy motívumára, hogy jellemzőnek tartsuk, ami 1960 körül talán már nem volt az. ‘ 1948 „nehéz esztendejé”- nek számít. Felmondanak neki a rádióban; az Afi- nogenov-előadásról írt kritikája roppant felzúdulást kelt, visszakapja a megjelenés előtt álló kéziratait; vége szakad a Válaszbeli színikritikusi tevékenységének. S mind emögött ő az adminisztratív eszközökkel gyakorlatozni kezdő dogmatikus politika fegyvercsattogásait hallja. Okkal? Ok nélkül? Okkal inkább — hiszen a „fordulat évé”-nek eseményeit ma már látatja úgy a történelemtudomány és az ideológiatörténet is, mint a szerves fejlődés megszakadásának és a szervetlen fejlődés útjára lépésnek az idejét, amikor a szocializmus utópiáját felülről erőszakolták rá a helyzetre. Ezt a torzulást a saját bőrén érzékelő Sarkadinak nem kellett tehát intuícióval dolgoznia, nem kellett, hogy különös érzékenységgel áldja-verje meg a sors, amikor 1948-ban megjövendölte ... Mit is? Ami 1956 után a hitvesztésben bekövetkezett? Nem jövendölt ő semmit. „Egyszerűen” csak annyi történt, hogy 1956 után egy nemzedék mint saját közérzete kifejeződésével nézhetett szembe Sar- kadi 1948-as lelkiállapotának tükrével. Márkus Béla A tárgyalóteremből Fáklyaként égett az autó Czvik László 28 éves nyíregyházi szobafestő tavaly július 3-án délután két óra tájt a Bercsényi utcán 1,9 ezrelékes (közepes fokú) alkoholos befolyásoltságban vezette személygépkocsiját, felhajtott a járdára és felborult. A rendőrség előállította, de aztán — nem lévén ok a fogva tartására — elengedte. Czvik tovább ivott. Négy óra múlva ismét kocsiba ült — immár jogosítvány nélkül — vezette, de a. rendőrök észrevették, vérvételre vitték, aztán újból elengedték. Ismét ivott, és hat óra múltával Sóstó belterületén autózott, ezúttal már 2,53 ezrelékes (súlyos fokú) alkoholos befolyásoltság alatt. A rendőrség — mintha más dolga sem lenne — ismét előállította, majd értesitették az élettársát, aki hazavitte a kocsit, s ezután Czviket ismét elengedték. Október 24-én Czvik nyugtátokat vett be, majd ivott rájuk egy liter bort. Ezután elment testvéréhez. Megvárta, míg hazamegy, s akkor kért tőle ötszáz forintot kölcsön. A testvér megtagadta a kölcsönt, sőt közölte vele, hogy ittas és menjen el a lakásból. Meg is fogta, nehogy tréfára vegye a dolgot, és szabályszerűen kitette. Ekkor Cvik az alábbi kijelentést tette: — Várjál, Jancsi, nem fogsz te egy darabig az autóddal járni. Arra gondolt, hogy megrongálja. A Halászcsárda környékén egy Ladából egy olajosflakonba benzint kért, s kapott is félliternyit. Visszament az Árok utcára, a testvére lakásához. A parkolóban 40—50 gépkocsi állott, s ott volt a testvérének Ladája is. A benzint a kocsi hátuljára locsolta, majd a rendszámtábla környékén egy gyufával lángra lobbantotta az egészet, égett is, mint egy fáklya. A benzin a csomagtérbe is befolyt, s az is lángolt pillanatokon belül, ugyanakkor égett minden műanyag rész is. Többen — Czvik testvére is —, észrevették, hogy ég a Lada, ezért, a helyszínre siettek és oltani kezdték, mások pedig értesitették a tűzoltókat. Mikor a tűzoltók megérkeztek, már az utastér kárpitja is füstölt, és attól lehetett tartani, hogy az üzemanyagtartály is felrobban. A tűzoltók végül is ki merték nyitni a kocsi ajtaját, és megakadályozták mind a tűz további terjedését, mind-a .robbanást. A kocsiban — ez is kisebbfajta csoda — mindössze 8690 forint kár keletkezett. A tűz azonban veszélyeztette a parkolóban álló többi autót is, a közeli lakóházakat — 5—6 méternyire állott tőlük az égő autó —, végül az ott járók testi épségét. A tárgyaláson Czvik bűnösnek érezte magát, de azzal érvelt, hogy nagy mennyiségű altatót és nyugtatót szedett be. Olyan nagy mennyiséget mondott, hogy ha azt mind beszedi, akkor meg sem tudott volna mozdulni. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Czviket — mint többszörös visz- szaesőt — közveszélyokozás és ittas járművezetés miatt három év és tíz hónap fegyházra büntette, négy évre eltiltotta a közügyektől, öt évre pedig a közúti járművezetéstől. A bíróság Czvik alkoholizmusa miatt elrendelte a vádlott kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős, (ki) Minőség, ár, választék
