Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. március 8. Kádár János Belgrádban (Folytatás az 1. oldalról) dalú kapcsolatban — hozzájárul a mai világ égető problémáinak rendezését célzó építő jellegű megoldások feltárásához. Átfogó nemzetközi tevékenységével, a haladó pártokkal és mozgalmakkal együttműködve e tevékenységhez teljes mértékben hozzájárul a JKSZ és társadalmi-politikai szervezeteink. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy nincs más választás azonkívül, hogy el kell érni a nemzetközi feszültség általános enyhülését, a békés egymás mellett élés elvei alapján konstruktív nemzetközi együttműködést kell megvalósítani. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozatai valóra váltásának. Bízunk abban, hogy az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről és leszerelésről Stocholmban folyó konferencia hozzájárul az európai együttműködési és biztonsági értekezlet folyamatának fenntartásához és erősítéséhez. Úgy véljük, hogy az európai béke és biztonság elválaszthatatlan a földközi-tengeri békétől és biztonságtól. A Földközi-tenger béke- és biztonsági övezetté való átalakításáért szállunk síkra. Ennek érdekében élénk kétoldalú és több oldalú tevékenységet fejtünk ki. Tevékenyen munkálkodunk a balkáni országok közötti kétoldalú és több oldalú együttműködés előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy a Balkán a béke és együttműködés övezetévé váljon. A bókéért folyó harcban és a nemzetközi problémák megoldásában pótolhatatlan az el nem kötelezett mozgalom, mint önálló, befolyásos tényező hozzájárulása, amely a jelenlegi kiélezett nemzetközi feltételek között is bizonyítja életképességét számos olyan nehézség ellenére, amelyekkel egyes el nem kötelezett országok szembekerülnek. A világbékéért és együttműködésért folyó harcban jelentős szerepük van a kommunista, munkás- és más haladó pártoknak és mozgalmaknak. Ez természetes, mert a haladó társadalmi átalakulások és a szocializmus fejlődésének előfeltétele a világbéke és az együttműködés. Ilyen feltételek között külön jelentősége van az önállóság, a függetlenség, a be nem avatkozás elvei közös alkalmazásának, minden párt saját népe és munkásosztálya előtti felelősségének és ennek alapján a kommunista, munkás- és más haladó pártok és mozgalmak közötti önkéntes nemzetközi együttműködés fejlődésének. A szocializmus fejlődésének jelentős vívmánya az a tény, hogy a haladó társadalmi erők a progresszív társadalmi átalakulásokért folyó harcban felmerülő problémák megoldását országaik történelmi, társadalmi-gazdasági és nemzeti fejlődéséből és sajátosságaiból, illetve országaik munkásosztálya és népei tényleges érdekeiből kiindulva keresik és találják meg. Kádár elvtárs! Engedje meg, hogy még egyszer kellemes jugoszláviai tartózkodást kívánjak. Úgyszintén engedje meg, hogy emeljem poharam: — a JSZSZK és a Magyar Népköztársaság, valamint a JKSZ és az MSZMP közötti baráti kapcsolatok és együttműködés további sokoldalú előmozdítására; — Magyarország baráti népeinek további felvirágzására és új sikerekre országuk szocialista építőmunkájában; — az ön egészségére Kádár elvtárs és a jelenlévő elvtársak egészségére. fjeink támogatásával, közös akarattal erősítjük az országainkat összekötő szálakat. Most, amikor a magyar— jugoszláv kapcsolatok fejlődését, jószomszédi viszonyunk folyamatosan gyarapodó eredményeit tekintjük át, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk elvi alapjai, amelyek kialakításában Joszip Broz Tito elvtársnak elévülhetetlen érdemei vannak, szilárdnak és tartósnak bizonyultak. A bennünket vezérelő szocialista eszmékből, népeink érdekeiből kiindulva együttműködésünket arra alapoztuk, hogy tudomásul vettük és tiszteletben tartjuk a szocialista építésnek azokat a sajátos vonásait, amelyek országainkban kialakultak, éppen úgy. mint azt, hogy Magyarország a Varsói Szerződés szervezetének tagja, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Ezen az úton járva eddig is nagy eredményeket értünk el. Meggyőződésem, hogy ezekre az alapokra építve barátságunk erős és együttműködésünk növekvő, és gyümölcsöző lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt es a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének tartalmas együttműködése a közös érdekeket és célokat szem előtt tartva fejlődik. Ugyanez mondható el a két ország vezető állami testületéinek, kormányzati szerveinek munkájáról is. örvendetes, hogy közvetlen kapcsolataink Jugoszlávia köztársaságaival és tartományaival immár hagyományossá váltak és gyümölcsözőek. az új amerikai rakéták njju- gat-eürópai telepítésének elkezdése növelte a politikai és katonai feszültséget kontinensünkön, és a világpolitikai helyzet további éleződéséhez vezetett. Meggyőződésünk, hogy minden haladó és békeszerető erő összefogásával a békét fenyegető veszélyeket el lehet hárítani, az erőegyensúlyt a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is meg lehet valósítani, s el lehet érni az összes érdekelt fél biztonságát kölcsönösen szavatoló megállapodásokat. Mindehhez jó kiindulópontot ad a Varsói Szerződés szervezetének a NATO-hoz intézett javaslata, hogy a két szövetségi rendszer kölcsönösen mondjon le az erő alkalmazásáról. Reális alapot kínál az érdemi tárgyalásokhoz és az elkerülhetetlenül szükséges megállapodásokhoz a Szovjetunió számos kezdeményezése, köztük az, amely szerint lemond az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, kijelenti, hogy kész az atomfegyverkezés befagyasztására és ehhez csatlakozásra szólítja fel az Amerikai Egyesült Államokat, s az atomfegyverrel rendelkező többi országot. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok megfelelnek az összes európai nép, az egész emberiség érdekeinek. Változatlanul azt az álláspontot képviseljük, hogy a vitás nemzetközi kérdésekre tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a belgrádi, s újabban a madridi konferencia dokumentumaiban foglalt ajánlások szellemében kész minden lehetségest megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Ezt szem előtt tartva az együttműködés fenntartására és fejlesztésére, a párbeszéd folytatására törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal. A szocialista Jugoszlávia nemzetközi tevékenységét jól ismerjük, értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az el nem kötelezett országok mozgalmában a béke és a biztonság érdekében, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok megteremtéséért kifejt. Meggyőződésünk, hogy Jugoszlávia népeinek szocialista építőmunkája, küzdelme a társadalmi haladásért jelentősen hozzájárul az emberiség előtt álló nagy feladatok megoldásához, a világbéke megszilárdításához. Kedves elvtársak, jugoszláv barátaink! Még egyszer megköszönve a baráti fogadtatást, úgy vélem, hogy mostani találkozónk, a tartalmas, nyílt légkörű, elvtársi szellemű megbeszélések kölcsönösen gyarapítják tapasztalatainkat, tovább erősítik együttműködésünket, népeink szilárd alapokon nyugvó barátságát. Eredményes munkát, sok sikert kívánok a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének, Jugoszlávia népeinek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felvirágoztatásához. ★ Ezután Kádár János a szocialista Jugoszlávia további előrehaladására, a két nép barátságára, Dragoszlav Mar- kovics és minden kedves vendéglátó egészségére emelte poharát. Kádár János pohárköszöntője Kedves elvtársak, jugoszláv barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, jelenlevő elvtársaim és a magam nevében őszintén köszönöm a meghívást, amely alkalmat adott arra, hogy újból a baráti Jugoszláviába látogassak. Hálásak vagyunk a vendégszerető fogadtatásért, köszönöm Dragoszlav Marko- cics elvtárs üdvözlő szavait. Felhasználom az alkalmat, hogy átadjam önöknek, a jugoszláv kommunistáknak, Jugoszlávia szocializmust építő népeinek pártunk Központi Bizottsága, a magyar dolgozók baráti üdvözletét és jókívánságait. Azzal a megbízatással és szándékkal érkeztünk vendég- szerető országuk fővárosába, Belgrádba, hogy tovább erősítsük a szilárd elvi alapokon nyugvó magyar—jugoszláv barátságot, újabb lendületet adjunk az immár negyedszázada töretlenül fejlődő sokoldalú együttműködésünknek, bővítsük kapcsolatainkat az élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy ez a legteljesebb mértékben megfelel országaink, népeink érdekeinek és óhajának. Már a ma megkezdett elvtársi, jó légkörben folyó tárgyalásunkból is azt a fontos következtetést vonhattuk le, hogy a magyar—jugoszláv viszony továbbfejlesztésére kölcsönös a készség. Elvtársak! Elveinkből és baráti érzéseinkből egyaránt következik az a régi álláspontunk, amit ma itt szeretnénk hangsúlyozottan megismételni; a Magyar Népköztársaság abban érdekelt, hogy szomszédságában erősödjék és virágozzék a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Dragoszlav Markovics elvtárs a mai tárgyaláson tájékoztatást adott országuk helyzetéről, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének tevékenységéről, a szocialista építőmunkában előtérben álló feladatokról. Nagyra értékeljük azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a kommunisták vezetésével Jugoszlávia dolgozói a népi hatalom négy évtizedes történelmi útján az ország felemelkedésében, anyagi és szellemi javainak gyarapításában elértek. » Tudjuk, hogy a szocialista építés jelenlegi szakasza önöknél is — akárcsak nálunk — nehéz és nagy feladatok megoldását követeli. Mi magyarok szívből kívánjuk jugoszláv elvtársainknak, a baráti Jugoszlávia népeinek, hogy saját boldogulásukra, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyének javára érjék el a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusán kitűzött célokat. A Magyar Népköztársaságról elmondhatom, hogy népünk nemzeti egységbe tömörülve következetesen folytatja a szocialista építőmunkát. Pártunk egységes, van világos programunk, kipróbált és az élet által igazolt politikai irányvonalunk, amelyet népünk cselekvőén támogat. Munkánkban pártunk XII. kongresszusának határozatait tekintjük iránymutatónak. Feladataink megoldásában építünk a szocialista rendszer szilárd alapjaira, dolgozó népünk egységére, kezdeményező készségére és alkotó erejére. Kedves elvtársak! Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai kiegyensúlyozottak, együttműködésünk a kölcsönös érdekek alapján fejlődik az élet minden területén. NéGazdasági együttműködésünk egyaránt kiemelkedően fontos országaink számára. Elismeréssel szólhatok arról, hogy közös erőfeszítésekkel a mostani nehezebb világgazdasági feltételek közepette is sikerül bővítenünk az áruforgalmat országaink között. Egyetérthetünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez még rendelkezünk ki nem használt lehetőségekkel. A magunk részéről is készek vagyunk erősíteni a termelési kooperációk és az együttműködés más korszerű formáinak alkalmazását. Kedvezően ítéljük meg tervszerűen fejlődő, élénk kulturális és sportkapcsolatainkat. A kulturális értékek széles körű cseréje hatékonyan szolgálja egymás jobb megismerését és a népeink közötti kölcsönös megértést. Az országaink szomszédságából adódó lehetőségek között tartjuk számon és támogatjuk a kölcsönösen előnyös határ menti együttműködést, a széles körű lakossági érintkezéseket, a turizmus fejlesztését. Barátságunk ápolásában jelentős a szerepük a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségeknek. Szocialista eszméink és gyakorlati politikai lépéseink egyaránt elősegítik, hogy nemzetiségeink összekötő tényezők legyenek, s a barátság hídját erősítsék országaink és népeink javára. Kedves elvtársak! Találkozónkra feszült és bonyolult nemzetközi helyzetben került sor. Sajnálattal kell ^ megállapítanunk, hogy az agresszív imperialista körök törekvései következtében megnövekedtek a békét f enyegető veszélyek. Véleményünk szerint x 75 éve született Rajk László Rajk László nevének említésére a ma embere azonnal az 1949 derekán lezajlott perre asszociál. Személye azonosult a törvénysértő perrel, amelynek fő vádlottja és áldozata volt. Ez a sajátos metamorfózis akarva-akaratlan elhomályosítja eseményekben gazdag életútját, elkötelezett kommunistaságát, azt a politikai pályafutást, amely mintegy húsz esztendőn át jellemezte őt. Az erdélyi havasok tövében meghúzódó Székelyudvarhelyen 1909. március 8-án született egy csizmadiamester népes családja legfiatalabb gyermekeként. Rajta kívül még 12 testvéréről kellett a szülőknek gondoskodniuk. Továbbtanulásában a fivérek segítettek. így 1924- től Magyarországon, Budapesten és Nyíregyházán folytatta tanulmányait, majd 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és tanárképző intézetébe a magyar—francia szakra. Pedagógusnak készült. A szociális és társadalmi problémák iránt érzékeny Rajk — nem utolsósorban a gazdasági válság miatt kiéleződött nyomor, elégedetlenség hatására — az egyetemen közel került a baloldali, sőt hamarosan az illegális kommunista mozgalomhoz. Ezekben az években Rajk László életre szólóan elkötelezte magát a forradalmi elmélettel, s később sem tagadta meg azt az eszmét, amelyben megtalálta a válaszokat a magyar társadalom ellentmondásaira is. 1931 elején a KIMSZ, az év végén a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett. Személyére hamarosan felfigyelt a rendőrség. Először 1932 júniusában, majd 1933 februárjában és 1935 februárjában letartóztatták, egyszer háromhavi börtönbüntetésre ítélték. Közben legkülönbözőbb párt- és KIMSZ-megbí- zatásokat látott el, egyik fő szervezője volt 1934 nyarán az úgynevezett tandíjreformmozgalomnak. Ez kísérlet volt a legális és illegális munka összekapcsolására. 1935 közepén pedig — szintén a pártvezetés megbízása alapján — bekapcsolódott az építőmunkások tömegsztrájkjának szervezésébe. A mozgalomban a rendőrség előtt „lefeketedett”, s az egyetemről kitiltott Rajk László 1936 közepén, engedéllyel elhagyta az országot, hogy Csehszlovákián, Franciaországon keresztül eljuthasson spanyol földre, harcolni a köztársaságra támadó fasiszták ellen. Ott 1937 októberétől Firtos László néven az egyik magyar önkéntes zászlóalj kötelékében több ütközetben vett részt, meg is sebesült, majd 1939 februárjában az ország elhagyására kényszerített nemzetközi brigádokkal együtt ő is átlépte a spanyol—francia határt. Több társával 1941 nyarán kalandos úton került haza. Itthon rövid illegális élet után októberben a rendőrség a nyomára bukkant, s tiltott határátlépés vétsége miatt a kistarcsai táborba szállították, innen a Margit körúti fegyházba vitték, hogy féléves börtönbüntetését letölt- se. A kommunista kollektíva segítségével sikerült 1944 szeptemberében kiszabadulnia, s a kommunista párt KB titkáraként bekapcsolódnia az illegális pártmunkába. 1944 december elején ismét letartóztatták, Sopronkőhidára, majd Dachau felé hurcolták, s innen 1945 márciusában eresztették el, a mintegy félszáz fogva tartottal együtt. Életének új szakasza 1945. május 13-án kezdődött, amikor a fővárosba érkezett és a legkisebb zökkenő nélkül kapcsolódott be a pártmunkába, a közéletbe. A Magyar Kommunista Párt (MKP) májusi konferenciáján beválasztották a központi vezetőségbe, majd a Politikai Bizottságba, tagja lett az öttagú titkárságnak. Hamarosan a budapesti területi bizottság titkára lett. 1945 novemberében az MKP KV az egyik főtitkárhelyettessé választotta, majd 1946. március 20-án a Belügyminisztérium élére került. E fontos és az osztályharc szempontjából döntő hatalmi poszton igyekezett a párt politikájának szellemében és érdekében tevékenykedni. Politikusi és miniszteri tevékenysége az MKP kongresszusain elfogadott programok, a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség ülésein kidolgozott konkrét elképzelések alapján bontakozott ki. Mégsem volt gépies végrehajtója a terveknek, munkáját mindig saját belátása szerint, habitusának, vezetési elveinek és stílusának megfelelően látta el. Munkabírása legendássá vált. 1948. augusztus elején átkerült a Külügyminisztérium élére, ami már jelezte a vele szembeni bizalmatlanságot is. A Politikai Bizottság tagjaként azonban továbbra is részt vett azokban a munkákban, amelyekre a proletárdiktatúra rendszerének kiépítésekor került sor. így például a Nemzeti Függetlenségi Front átszervezésében, a külpolitika alapelveinek kidolgozásában, a közigazgatás megreformálásában. A bizalmatlanság légköre azonban egyre szembetűnőbbé vált számára is. Ez összefüggött azzal, hogy — amint azt az utóbbi években Nyugaton megjelent munkák bizonyítják — a CIA titkos csatornákon, ügynökökön keresztül bizalmat^ lanságot igyekezett kelteni, felforgató híreket terjesztett azzal a céllal, hogy a népi demokratikus államok, illetve kommunista pártjaik és vezetőik között ellentétet szítsanak. Ez el is érte a tervezett célt. Sikerült Rajk körül ellenséges légkört teremteniük. Az új helyzetbe került pártok a hidegháborús légkörben hitelt adtak ezeknek a híreszteléseknek — amit saját politikájuk torzulása is elősegített —, s 1949. május 30-án letartóztatták Rajk Lászlót. Angol—amerikai kémnek nyilvánították és halálra ítélték, majd október 15-én kivégezték több társával együtt. Az ötvenes évek közepén derült fény ártatlanságára. A történelem utólag igazságot szolgáltatott neki: megtisztította múltját, személyét a reá szórt rágalmaktól. Embersége, harcos, őszinte,-bátor helytállása az osztályharc különböző frontján, a marxizmus—leninizmus és a munkásosztály ügye iránti elkötelezettsége, a szocializmus iránti hite példa lehet és kell hogy legyen a mai és az elkövetkező nemzedékeknek is. S. E.
