Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. március 6. Keleí-Magyarország 7 HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG EJ KOSSUTH RADIO 8,27: Társalgó. — 10.05: MR 10—14. — 10,35: A hét zenemű­ve. — 11,05: A Népzenei Han­gos Üjság melléklete. — 11,41: Az eltűnt miniatűr . . . XX,'17. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Hangverseny délidőben. — Kb. 13,S0: JoAnne Brackeen dzsessztriója játszik. — 14,10: Népi zene. — 14,40: Elő világ- irodalom. — 15,05: Régi híres énekesek műsorából. — 15.28: Nyitnikék. — 16,00: Vizizene — szvit. — 16,29: Zengjen a mu­zsika! — 17,05: A szemérmes asszony. Mikszáth Kálmán no­vellája. — 17.27: A Living Strings zenekar filmzenét ját­szik. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: „Nyílik a rózsa”. 4. elődöntő. — 20.00: Olomporos bakancs... — 20,30: Népszerű zenekari művek. — 21,04: Von­zódások. — 22,20: Tíz pere kül­politika. — 22,30: Kovács Ló­ránt fuvolázik, Freymann Mag­da zongorázik. — 22,50: Hét­köznapok kutatói. — 23,00: Le­mezmúzeum. — 23,49: A végzet hatalma — Csata, Alvaro és Carlos kettőse a III. felvonás­ból. — 0,10: Rézfúvósegyütte­sek játszanak. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Slágermúzeum. — Köz­ben. 8,20: Tiz perc külpolitika. — 8,35: A Slágermúzeum foly­tatása. — 9,00—13,00: Zenedél­előtt. — 13,00: Tánczenei kok­tél. — 14.00: Zenedélután. — 14,35: Melódiakoktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Népzene Ghánából. — 15,42: Sanzonok. — 16,35: Csúcsfor­galom. — 18,00: Tini-tonik. — 18,35: Beszélni nehéz. — 18,47: Népdalok. — 19,10: Csintamánok és madarak. Karel Capek no­vellája. — 19,35: Csak fiatalok­nak! — 20,35: Pannónia Kupa nemzetközi . súlyemelőver­seny. — 20,45: Az anyag- és energiaracionalizálási pályázat eredményeiről. — 20,55: A fruska. Operett két részben. — 22.40: Népi zene. — 23,20: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9,00—9,30: Iskólarádió. — 9.30: Mahler—Cooke: X. szimfónia. — 11,05: Operarészletek. — 11,40: Kocsis Zoltán zongorá­zik. — 12,47 Fúvószene. — 13,07: Dr. Ribary Ottó profesz- szorral beszélget Tarnay Márta. — 13.37: Zenekari muzsika. — 14,05: Menyecske rossz sorsa. — 14,30: Cherubin: d-moll vo­nósnégyes. — 15.00—15,30: Is­kolarádió. — 15,30: Mi újság a magyarországi operaszínpado­kon? — 16,30: Oj lemezeinkből. — 17,28: A Poptarisznya dalai­ból. 7- 18,30: Na maternjem je- ziku. — 19,05: In der Mutter­sprache. — 19,35: Tarasz Sev- csenko versei. — 19,40: A Ma­gyar Rádió Mozart-ciklusa. — Közben, kb. 20,25: Vallomás a műfordításról. — Kb. 20,45: A hangverseny-közvetítés fóly- tatása. — Kb. 21,30: Népdalok, néptáncok. — 22,02: Az MRT énekkara énekel. — 22,42: Ze­nei panoráma. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. — 17.05: A Hot Chocolate együttes mu­zsikál. — 17,20: Tiszántúli ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása az epebetegek dié­tájáról — Tanítás és alkotás! (Antal István) — Kevesebből többet (Kolláth Adrienne) — Élelmiszer bizományba (Has- kó József) — A Biogal Nyírte­leken (Rózsavölgyi Erzsébet). — 18,00—18.30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 8,00: Tévétorna. — 8.05: Vi­lágnézet. — 10,00: Találkozás a tél végén. Film. — 11.25: Kép­újság. — 15,00: Iskolatévé. — 15,45: Deltácska. — 16,10: Adni. kapni jó. — 16,30: Hírek. — 16.35: Történetek a vonaton. — 16,50: Hannibál tanár úr. Film. — 18,20: Képújság. — 18,25: Dél­alföldi krónika. — 18.55: Rek­lám. — 19.10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv* híradó. — 20,00: A Laurent csa­lád. Tévéfilmsorozat. 10 2. rész: Udvari üzletek. — 20,55: Stúdió ’84. — 21,55: Kockázat. — 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,45: Képújság. — 18.50: Per­petuum mobile. — 19,25: 6. nem­zetközi J. S. Bach-orgonaver- seny. — 20,00: Ami boldoggá tesz. Dokumentumfilm. — 20,50: Sárkánygyíkok. Rövidfilm. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21,20: Pannónia Kupa. — 22.10: Kép­újság. ROMAN TV 15,15: Család és iskola. — 15,35: Kalino. Befejező rész. — 16,00: Ghana. Dokumentum­film. — 16,15: Állattenyésztés mindenkinek. — 20.00: Tv-hír- adó. — 20.20: Gazdasági figye­lő. — 20,30: Tények és távla­tok. — 20,55: Ez volt az ifjú­ság. Színmű. — 21,55: Nemzet­közi tv-hírek. — 22,20: Tv­híradót SZOVJET TV 8,00: Híradó. — 8.35: Szólja­tok harsonák! — 9.05: A tűz megfékezése. Film. — 11.45: Hí­rek. — 14,30: Hírek. — 14,50: Tv-dokumentumfitmek. 15,40: Ritinitisz népi táncegyüttes elő­adása. — 16,00: A tudás hata­lom. — 16.45: Hírek. — 16,55: Tudósítóink jelentik. — 17,25: Minden rajzon a nap. — 17,40: Filmkarcolat Görögországról. — 17,55: Liszt: Fantázia ma­gyar témákra. — 18,15: A mi kertünk. — 18,45: Ma a világ­ban. — 19.00: A Szovjetunió jégkorongbajnoksága: Spar­tak—CSZKA. — 21.00: Híradó. — 21.35: Színházi találkozások. — 23.00: Ma a világban. SZLOVÁK TV 8,43: Ez történt 24 óra alatt. — 9.00: Iskolatévé. 9,30: Autó- sok-motorosok magazinja. — 9.50: A haldokló idő orvosa. — 11.00: A rendőrség nyomoz. — 11,05: URH-k ocsival. — 11.45: Iskolatévé. — 12,15: Hírek, — 13.00: Szünidei műsor gyere­keknek. — 15,55: Hírek. — 16.00: Iskolatévé. — 16,20: Tu­domány és technika. — 17.10: Beszélgetés az irodalomról. — 17,50: Orvosi tanácsok. — 18.00: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18,30: Esti mese. — 18.40: Me­zőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-íhíradó. — 20,00: Vassal és arannyal. — 21,15: Pár perc könnyűzene. — 21,30: Labora­torium, — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Kamara­hangverseny. — 23.00: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: TIN-TIN ÉS A CÁPÁK TAVA (belga— fr.) Ea. k.: 16 óra! AMIT TUD­NI AKARSZ A SZEXRŐL . . . (18 év!, am.) Ea. k.: 18 és 20 óra! Nyíregyházi Béke:' HURRI­KÁN (14 év!, am.) Ea. k.: 9 és 11 óra! TŰZ SZEKEREK (angol) Ea. k.: 16 és 18 óra! MAOTÓL MOZARTIG (am.) Ea. k.: 20 óra! Nyíregyházi Móricz: A KÉT­ÉLTŰ EMBER (szovjet)' Kisvárda: SZERELEM RE­CEPTRE (szovjet) Mátészalka: PIEDONE EGYIP­TOMBAN (ol.) Fehérgyarmat: HANYATT­HOMLOK (14 év!, magyar) Ea. k.: csak 18 óra! MARIA BRA­UN HÁZASSÁGA (16 év!. NSZK) Ea. k.: csak 20 óra! Nyírbátor: TE RONGYOS ÉLET... (14 év!, magyar) Vásárosnamény: Zártkörű ar­chív filmklub. Ea. k.: 18.13 óra! 6., kedd, 15,30: MADAME LOUISE SZALONJA. Váci-h. 19,00: Megyei művelődési köz­pont kamaraterein: OSZLOPOS SIMEON. Könnyű szemüveg A mainzi üveggyárban olyan Járd. és vegyileg állandó. Az ú.i üvegeket kísérleteztek ki, amely üveggel a súlyos látási hibák erősen töri a fényt, ugyanakkor esetén használt erős domborula- csekély a súlya. E tuiajdonságo- tű és kis látómezejű vastag kát kiválóan fénytörő, könnyű szemüveglencséket könnyebbek- fémoxidokat tartalmazó üveggel kel és laposabbakkal lehet maid érték el. Az üveg nagyon szi- felcserélni. A nitrogén- műtrágyáról Nukleáris diagnosztika a gyógyászatban Adagolás mértékkel Az utóbbi évtizedekben roha­mosan növekedtek a mezőgazda­ság termelési eredményei. Külö­nösen a mennyiségi növekedés jellemző. Ez több okra vezethe­tő vissza. Ilyenek: az új fajták nagyobb biológiai potenciálja, a modern termesztéstechnológia és nem utolsósorban a jobb, bősé­gesebb tápanyagellátás. Különö­sen szembetűnő a nitrogén mű­trágyák alkalmazásának ered­ménye. Rövid idő alatt mutatko­zik a lendületesebb növekedés, a növény színének előnyös meg­változása. majd a termésmennyi­ség növekedése. A sikerek elfeledtetik velünk, hogy veszélyes anyaggal dolgo­zunk, hogy a kár, amit olykor okozunk használatával' össze­mérhetetlenül nagyobb a haszon­nál. Az alkalmazott nitrogén mű­trágya ható vegyülete legtöbb­ször az ammónium-nitrát. Ezt a talajban lévő nedvesség igen gyorsan föloldja, ammonium (ka­tion) és nitrát- (anion) ionokra esik szét (disszociál). A nitrát sorsa lehet: a talajoldatban ma­rad, vagy a növény táplálékként fölveszi. Az első esetben a moz­gékony nitrát-ion vízszintes irányban elfolyik, a talajoldattal a csatornákba, folyókba, víztá­rozókba, tavakba. Ezt a nagy mennyiségű tápanyagot az algák fogyasztják és nem kívánt mér­tékben elszaporodnak. Az ettől megzöldült víz lassan bűzössé vá­lik, mert az oldott oxigént ezek a lebegő apró növények elfo­gyasztják, maguk is elpusztul­nak, bomlásnak indulnak. Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a nitrát (NO.t) a mélyebb talajréte­gekbe kerül, a talajvíz függőleges mozgásával nagyobb mennyiségű csapadék, öntözővíz lemosó hatá­sával. A kutak vizébe kerülve az emberek elfogyasztják. Nitrátos vizet iszik a tisztított folyóvizet fogyasztó városi lakosság is (pl. Budapest). A másik esetben fölveszi az ol­dott nitrogén műtrágyákat a nö­vény. Ez nem okoz gondot, ha nem túl nagy mennyiséget tar­talmaz belőle az ember vagy az állat által elfogyasztott ^növényi rész. Ha aránytalanul sok hal­mozódik föl, ami könnyen elő­fordulhat. nemcsak az íze. el­tarthatósága romlik, a jellegze­tes kellemes illata csökken, ha­nem az emésztés során néhány más faktor találkozásával nit- rózamin képződik, ami igen sú­lyos betegséget idézhet elő. Ez különösen a rövid tenyészidejű levélzöldségek túlzott nitrogén műtrágyázásakor okoz veszélyt. Fontos szabály tehát, hogy a nitrogén műtrágyát olyan mér­tékben adagoljuk. amilyen mér­tékben a talaj élőlényeinek és kultúrnövényeinknek erre szük­ségük van. Ügyelni kell arra, hogy az NPK aránya a növény igényének megfelelő legyen. Tud­nunk kell, ha az arányból a nit­rogén kiemelkedik, bajt okoz. Ajánlatos talajainkat időnként — 3 évenként — megvizsgáltatni, a tápanyag-adagolást ehhez igazíta­ni. A friss fogyasztásra használt levélzöldségeket (saláta, spenót, sóska, rebarbara . . .) legjobb műtrágya nélkül termeszteni. A termesztés során gondoljunk te­hát arra is, hogy a túltrágyázás nemcsak pazarlás, hanem kör­nyezetszennyezés, az emberek mérgezése is. Gyöngyösi Mátyás mezőgazdasági szakközépiskola Nyíregyháza A Gamma Mű­vekben soro­zatban készül­nek szocialista piacra a nuk­leáris diagnosz­tikai adatfel­dolgozó és meg­jelenítő beren­dezések, ame­lyeket a gyó­gyászatban hasznosítanak. (MTI fotó: Ba­laton József fel­vétele — KS) Díjnyertes pályamunka A háttéripar helyzete és lehetőségei A Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete a múlt év­ben is meghirdette pályázatát, amelyben olyan, a megye előtt álló kérdésekre keresett választ, amelyek segítik a gazdasági fej­lődést. A következőkben egy-egy pályamunkából idézünk. A hát­téripar helyzetéről és lehetősé­geiről Szabó József és Kovács Oszkár, a megyei tanács ipari osztályának munkatársai készí­tettek tanulmányt. A megye gazdasági egységei alkalmasak háttéripari jellegű feladatok végzésére — szóit a feltételezés — amit indokol, hogy az ipar döntően kis- és közép­üzemekből, nem megyei szék­helyű vállalatok gyáregységei­ből áll, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben csak az el­múlt években indult meg az ipa­ri melléküzemágak létesítésé­nek folyamata. összességében a gazdálkodó egységek 41 száza­léka, 115 üzem végez valamilyen háttéripari (részegységgyártó, tartozékot, szerelvényt előállító, kooperáló) tevékenységet. En­nek 1981-ben a termelési értéke megközelítette a 4 milliárd forin­tot. A megoszlás szerint a leg­több a gumi és műanyagipari termék, amit a kohászati, fém- szerkezeti. illetve fémtömegcikk gyártás követ, míg a legtöbb — ám értékét tekintve nem olyan (jelentős — üzem a fa- és egyéb ipari tevékenységben jeleskedik. A kooperációs munkáknál a megye gazdasági egységeit sok­kal inkább jellemzi annak vál­lalása, mint igénybevétele. A számok szerint az egységek 22 százaléka végez kooperációt, míg csak 10 százaléka kap vala­milyen. a gyártáshoz szükséges terméket máshonnan. A kapcso­latokra jellemző, hogy ezeknél két­harmada megyén kívüli partne­rekkel történik. Üjabb, s pozitív irány, hogy alakulóban van megyén belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az ipa­ri üzemek közötti kapcsolat, a bedolgozói jelleg. Az adatok összegezése azt mu­tatja, hogy a háttéripari kapcsola­tok a gépiparban a legintenziveb­bek. A termelés nagyobb részét a nagyobb gazdasági egységek adják. A kisüzemek ugyan nagy számban végeznek ilyen jellegű tevékenységet, de össztermelé­sükhöz viszonyítva ez csak ki­vételes esetben képvisel jelen­tős nagyságrendet. A megyén kí­vüli háttéripari kooperációs kap­csolatokra jellemző a stabilitás, a hosszú távú kapcsolat. A me­gyei egységek között viszont sok­szor esetleges a kapcsolatfelvé­tel, ennek megszüntetéséhez megfeleLő információkkal nem rendelkeznek az üzemek. Repülőgépek jég alatt Váratlan felfedezést tettek egy glaciológiai expedíció tagjai Grönländern. A 30 mé­teres jégréteg alatt 8 ameri­kai repülőgépet fedeztek fel, melt’ek — mint kiderült — 1942 júliusában üzemanyag- hiány miatt kényszerleszál­lást hajtottak végre egy gleccseren, nem messze An­gamagsel településtől. A le­génység, a repülőgépeket el­hagyva, szerencsésen eljutott a településig, a repülőgépek pedig a gleccseren maradtak és ... elvesztek. Modern ké­szülékek segítségével jutot­tak a nyomukra — mint ar­ról most a Tyehnyika Molo- gyozsi című lap beszámolt. Számítógépes öntözés A közép-ázsiai kirgiz köztársa­ságban kipróbálták az első köz­ponti ellenőrzésü és vezérlésű öntözőrendszert, mely különösen nagy területek öntézésére alkal­mas. A számítógépek a rendszer egész területéről összegyűjtik és elemzik a vízkészlet adatait. s ..parancsot*’ adnak az automata zsiliptábláknak, melyek a me­zőkre szétterítik az éltető ned­vességet. Atomenergetikai óriás Elérte a tervezett teljesítményét a dél-ukrajnai atomerőmű első. egymillió kilowatt teljesítményű energiablokkja. Ezzel egy időben folytatódik a második gépegység szerelése, amelyet a tervek sze­■Fin f, •; Az atomerőmű a deli Búg part­ján épül. Az atomerőmüvek épí­tésének gyakorlatában a világon első ízben készül víz- és víztá- rolós erőművei egy komplexum­ban. Ez növeli a nagy területű körzet energiaellátásának biz­tonságát. Ukrajnában a jelen­legi ötéves tervben (1981—1985) a villamosenergia-termeles alapve­tő növekedése újabb atomreak­torok üzembe helyezésével va­lósul meg. Á csontvelő- gyulladás ellen Ukrán orvosok új módszereket dolgoztak ki a csontszövetek ve­szélyes megbetegedése, a fcsont- velögyulladás ellen. A speciális berendezések és készítmények segítségével olyan operációt haj­tanak végre, mely nemrégiben fantasztikusnak tűnt. Az osteomy- letitises csontot új csonttal he­lyettesítik. Ilyen módon egyetlen sebészi beavatkozás elég a gyó­gyuláshoz. ami korábban csak tíz-tizenöt műtét után volt vár­ható. A bstegek többsége tö­kéletesen visszanyeri egészsé­gét és munkába állhat. tletgyáros. Ha munka ■ ■ közben valamilyen aka- dályt lát, azonnal ..megindul” az agya, s mindaddig nem nyugszik, amíg megoldást nem talál. Bárkányi Tamást, a fiatal faipari mérnököt töprengések közben találom az erdőgazda­ság nyíregyházi központjá­nak egyik szobájában. Vala­mi új megoldáson töri a fejét. — Mennyi idő szükséges az ötlettől az új megoldás meg­valósításáig? — A legjobb ötleteket, újí­tásokat a szükség szüli. A megvalósítás? Az attól függ., hogyan fogadják. Megtörté­nik, hogy még az újítás ad­minisztrálását sem várjuk meg, mert annyira szükséges a termék minősége, a haté­konyság javítása érdekében — magyarázza. A szellemi tőke semmivel sem pótolható. Hasznosításá­hoz bizalomra van szükség. Arra. hogy szárnyalhasson az alkotó képzelete. — Dilemmában vagyok — töpreng tovább. — Tegnap „pattant” ki az a bizonyos szikra . . . Óriási a kereslet a lakásokhoz szükséges akácfa parkettából. Nem győzzük gyártani. Csakhogy a géppar­kunk elavult, már több mint tizenkét éves. Az új. amelyet- megrendeltünk, csak év vé­gére várható. Kettős gond vetíti előre az árnyékát. Az egyik, hogy a régi géphez már nem gyár­tanak pótalkatrészt, a leendő újhoz meg még nem. csak 1985-ben. Mi lesz addig? Elő­Az ötletgyáros állt egy patthelyzet. Valójá­ban a parkettagyártáson mú­lik a gazdaság nyírbátori üze­mének „léte”, hatékony ter­melése, hiszen ott ez a fő termék. Az idén, a terv sze­rint mintegy 1600 lakáshoz szükséges parkettát kell gyár- taniok a nyírbátoriaknak. Ezt a mennyiséget teljesen le­szerződték a TÜZEP-pel. Se­gítséget ígértek a fővárosból, hogy a géphez szükséges spe­ciális lánc gyártását megold­ják. Nem sikerült. Szerte­foszlott az utolsónak tűnt re­ménysugár is. Vagy mégsem? — Az éjszaka készítettem el a szükséges lánc rajzát. Most délelőtt adtam a műhelybe — lélegzik fel megkönnyebbül­ten. Bárkányi Tamásnak ez az egyetlen újítása 1200 kislakás­hoz szükséges parkettát hoz. Olyan friss ez az ötlete, hogy még be sem adta papíron az újítást, s már a megvalósulás útját járja. — S ebben éppen ez a jó. ez a hasznos- Gyorsan segíte­ni. Ezt „látta” át a vezetés is. Így döntött gyorsan. A papír­munkával ráérek később is foglalkozni — summázza nyu­godtan. — így van ez mindig? Ilyen gyorsan valósul meg egy-egy új ítása ? — Azt nem mondhatnám. De az tény, hogy amennyi­ben kivitelezési tervdokumen­tációt is adok az ötlet mellé, úgy azonnal gyártani tudják és alkalmazzák a gyakorlat­ban. Ez nemegyszer előfor­dult. Ö tudja a módját, hogyan is kell. Nemcsak azért, mert volt újítási előadó is. Talán még inkább azért, mert iga­zán sikeres újító. Legalább félszáznyi újítást nyújtott be elbírálásra. S ő is boldog volt. amikor az ötlet létjogosultsá­gát előbb igazolta a gyakor­lat. mint maga a papíros. A félszáznyi újításból legalább harmincat hasznosítanak or­szágszerte. — Elsősorban természetesen itt a FEFAG-nál. Tavaly a feltalálók és újí­tók sóstói megyei kiállításán mutatták be egyik legsikere­sebb alkotását: az SZFHA—3- as típusú hidraulikus előtoló asztalt, amelyet a szalagfű­részhez használnak. Hosszú lenne felsorolni előnyeit. Fel­fedezték ezt országszerte gyá­rak, gazdaságok, tsz-ek. Pon­tos statisztikát vezet arról, eddig tizenkilenc ilyen gépet adott el a FEFAG, melye; a debreceni műszaki erdészet gyárt sorozatban. Fellelhetők a megye termelőszövetkezetei­ben, Bácsban, Békésben. Du­nántúlon. Sikerrel mutatko­zott be az Agromasexpón is. Egy éve szolgálati szabada­lom. — Mennyit „keresett" ed­dig ezzel a géppel a gazda­ság? — Egy gépet 240 ezer fo­rintért adunk el. Ebből 17 százalék a vállalati nyereség. — S mennyi az alkotó díja? — Egy gép után 4 ezer fo­rint. Nem csupán pénzzel és pénzben mérhető az alkotó megbecsülése. Bárkányi Ta­más két ízben kapta meg a gazdaságtól a kiváló dolgozo kitüntetést, s a kiváló újító bronz és ezüst fokozatát is elnyerte. A 34 éves energikus fiatalember a gazdaságban fa­feldolgozási főelőadóként dol­gozik. Faipari gépészmérnöki diplomáját Lengyelországban, a gdanski műegyetemen sze­rezte 1974-ben. Ott is nősült meg. — Szerintem a szellemi tö­két lehet a legjobban kama­toztatni — vallja. — Mi jó­részt az újításaim dijaiból rendeztük be a lakásunkat. — Sikeres embernek tartja magát ? — rgen. — Mit gondol, vannak-e iri­gy ei? — Szerintem csak azok, akik még . nem próbáltak meg va- lamityjat alkotni. Farkas Kálmán rrn hallgassunk^ Lilli NÉZZÜNK MEG M 1984. március 6., kedd I TUDOMÁNY I TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom