Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
4 Kelet-Magyarorazág 1984. március 30, Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás as 1. oldalról) összességében az integrációs folyamatok pozitívan értékelhetők, általuk jelentősen emelkedett az intézmény- rendszer szervezettségi foka. Tovább tisztult az iskolák profilja, új képzési formák jelentek meg. Jelenleg iskoláinkban 2 ezer 200 fővel több pedagógus dolgozik, mint tíz évvel ezelőtt. Eközben számottevően csökkent a képesítés nélküli alkalmazás. Ennek ellenére változatlanul érezhető még ma is megyénkben a pedagógushiány, főleg a kisebb településeken. Gond, hogy lakásellátásban nem tudtunk lépést tartani a létszámnövekedéssel. Bár kétségtelen eredmények mutatkoznak az iskolák tartami, módszertani munkájának megújulásában, mégis tény, hogy az oktatás korszerűsítésének végrehajtásában több formai és szubjektív elem keveredett, nőtt az iskolák közötti követelményben különbség. A pedagógusok többsége tanévkezdésre megkapta a szükséges információt, de az idő rövidsége és egyes dokumentumok késői megjelenése jelentős nehézséget, fokozott terhelést okozott. Ennek ellenére az új dokumentumok bevezetése döntő részben megtörtént, ám néhány esetben a már megindult szükséges korrekciók megtételét is sürgetően vetették fel. Hangsúlyosan foglalkozott a testület a tankötelezettség teljesítésével, ami a gondok ellenére is az elmúlt tíz évben egyenletesen javult. Elemezték a hátrányos helyzetű gyermekek felkarolásának helyzetét, feladatait, a pályairányítás, a pályaválasztás javításának lehetőségeit, a felnőttoktatás további feladatait. Megállapították: a nevelőmunka az úttörő, a KISZ, a társadalmi' szervék, á szülői munkaközösségek aktívabb közreműködése révén nagyobb mértékben társadalma- sodott. Ugyanakkor a család és az iskola kapcsolatában torzulást jelent egyrészt a gyerek képességeit meghaladó követeimónytámaszitás, másrészt a közömbösség, az igénytelenség. A vitában elsőként Erdőhegyi Zsuzsanna azt hangsúlyozta: az iskolai munka értékelésénél valójában a társadalom is vizsgázik. Beszélt az új tantervek bevezetésének nehézségeiről, az új tankönyvek hiányáról, s arról: pedagógus társadalmunk azonosult az új dokumentumokkal. A tanévvesztés, a lemorzsolódás egyik okaként a differenciált beiskolázás hiányát említette, s felhívta a figyelmet a korrekciós osztályok jelentőségére, amelyből csupán 13 található megyénkben. Majoros Józsefné arról beszélt többek között: az iskolák körzetesítése felgyorsult, dicséret illeti a Volán Vállalatot, a közlekedési gondok enyhítésében. Szóvá tette a korszerű feltételek hiányát (ma sok helyütt a tornaterem és az uszoda még luxus), s hogy az eszközök pótlása rendkívül nehéz, erre nem elég a megye ereje. Nőtt az iskolák közötti különbség, túlságosan is gyakori a tankönyvesére, s nem ritka, hogy az új tankönyvekben lévő feladatokat az egész tantestület, vagy az egész család együtt igyekszik megoldani. A bérezésben a bevezetett progresszív adóztatási rendszer elveszi a pedagógus kedvét a helyettesítéstől. Berki József Nyírbátor város és környéke oktatási gondjait vázolta; hangsúlyozta, hogy ezen a részen több a hátrányos helyzetű gyermek, ezért is magas a bukások aránya. Felhívta a figyelmet, hogy a megyének ezen a részén van a legtöbb képesítés nélküli nevelő. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: a megyei tanács mostani értékelése jól összegzi az eredményeket, feltárja a problémákat, ezzel jelentősen hozzájárul a parlament közelgő ülésének munkájához, ahol a közoktatást tűzik napirendre. A megtett út eredményei önmagukért beszélnék Szatoolcs- Szatmárban, de nem tüntetik el jelenlévő gondjainkat sem — mondta, majd a továbbiakban arról szólt: az iskolákban lévő politikai, mozgalmi szervek munkája jelentősen hozzájárult a tíz év előtti határozat megvalósításához, a feladatok végrehajtásához. Az iskolában végbemenő változások ideológiai, politikai feltételeit is meg kellett teremteni, jórészt ezáltal vált társadalmi üggyé megyénkben az oktató-nevelő munka. Bár a nagyarányú pedagógus- létszám-növeléshez képest nem nőtt jelentősen a párttagok aránya, de a kommunista pedagógusok példamutatóan vállalták és vállalják a munka nehezét. Hangsúlyozta: a társadalom eszmei-politikai hatásai jelentkeznek az iskolákban, az oktatási intézmény nem különálló sziget. Segíteni kell, hogy ezek a hatások sehol se okozzanak zavart, perspektíva- és értékvesztést. Az igazi teljesíitményérté- keknek meg kell jelenniük az iskolák világában is. Felhívta a figyelmet: sokfelé a minimális szint elérésével is megelégednek. Indokolt végiggondolni, hogy ez milyen összefüggésben van a túlzó követelményekkel. Reális, teljesíthető követelményrendszerre van szükség iskoláinkban, arra, hogy a stabilitás és a változás egysége valósuljon meg. Oláh Gábor, a pedagógusi- szakszervezeti megyei bizottságának titkára hangsúlyozta: aíz iskolák munkáját támogató közszeüem van kialakulóban, ezt tovább szükséges erősíteni. A nevelési munkában előtérbe kell helyezni az életre történő felkészítést, sürgette a pedagógus-továbbképzés színvonalának emelését, beszélt a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításának fontosságáról. Két meghívott diák, Németh Valéria, a nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola és Borbás Anikó, a vásárosna- rnényi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-titkárai is szót kértek. Tapasztalataikból mondták él a túlterheltség, a kollégiumi gondok okozta nehézségeket, a tárgyi feltételek hiá nyát, a tanár-diák kapcsolat fontosságát. Felvetették: a diákok között jobban kellene tudatosítani, hogy milyen áldozatokat Mengisztu Moszkvába érkezett Baráti munkalátogatásra csütörtökön Moszkvába érkezett Mengisztu Mailé Mariam, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormányzótanács és az Etióp Dolgozók Pártját Szervező Bizottság (COP- WE) elnöke, az ország fegyveres erőinek főparancsnoka. Mengisztut az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány hívta meg. A magas rangú vendéget a repülőtéren Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének első helyettese fogadta. hoz államunk értük. Sürgették a pályaválasztási munka javítását. Losonczi Béla ezt követően a tornaterem-ellátási problémákról, s arról beszélt, hogy bérezésnél nagyobb figyelmet szükséges fordítani a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókra. Dr. Nagy László mátészalkai gimr náziumi igazgató az urbanizáció és az oktatás fejlesztésének összefüggéséről beszélt. Dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes bevezetőül hangsúlyozta: Szabolcs-Szatmár azok közié a megyék közé tartozik, ahol átgondolt fejlesztés nyomán jelentős eredmények születtek a KB-határozat végrehajtása során. Jól választották meg a megyében a stratégiát: helyesen kapott elsőbbséget az általános iskola, nem csak azért, mert ez a fundamentuma egész oktatásunknak, hanem azért is, mert máig sem sikerült olyan helyzetbe hozni e területet, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek. Ezért a jövőben is elsőbbséget élvez az általános iskola. Mindent meg kell tenni azért, hogy kedvezőbb körülmények teremtődjenek az oktató-nevelő munkában. Elmondta, ma még hiányos az általános iskolai felkészítés, ezért tapasztalható a tömeges méretű kudarc a középiskolákban. JeCsütörtökön délután Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes a megyei könyvtár előadótermében találkozott a megye közoktatásának képviselőivel. A tanácskozáson részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. A miniszterhelyettes tájékoztatójában elmondta: a minisztérium több fontos, az oktatás egészét érintő feladaton dolgozik, melyeket fokozatosan kívánnak megvalósítani. Az elkövetkező években nem kerül sor alapvető tantervi, szerkezeti változásokra. Kiemelt jelentőségű továbbra is a tartalmi korszerűsítés. Az eddigi törekvésekkel összhangban a legnagyobb figyelmet az általános iskolai oktatásra fordítják. A minisztérium a követkelenleg nálunk a munkavállalók egyharmadának csak általános iskolai végzettsége van! A minisztériumi elképzelésekről szólva elmondta: a közoktatás fejlesztésében alapvetőnek tekintik a tartalmi előbbre lépést. Fokozatosan szükséges feloldani a meglévő feszültségeket, egyebek között a meny- nyiségi túlterhelést, amivel, sajnos, nem jár együtt a teljesítményképes tudás. Javítani szükséges a pedagógus- munka feltételeit, módot kell italálni az eredményesebb továbbképzésre, a pedagógiai tréningre. Cél, hogy a minőség és a hatékonyság kerüljön előtérbe, az oktató-nevelő munkában is ennek kell alárendelni a mennyiséget. A problémákat jól ismeri a minisztérium, az elképzelések között szerepelnek a szükséges korrekciók. Társadalmunk kötelessége a felnövő nemzedék eredményes oktatásának minél jobb megoldása, s ehhez a lehetőségek szerint meg kell teremteni a pedagógus- pálya vonzerejét — mondta befejezésiül a miniszterhelyettes. A vitát Gyúró Imre foglalta össze, majd ezt követően a tanács úgy döntött: még az idén intézkedési tervet készítenek a feladatok végrehajtására, továbbá felülvizsgálják és változásokhoz igazítják aa oktatómunka hosszú távú megyei koncepcióját. zőkben nagyobb segítséget kíván adni az oktatás irányítóinak egyebek között azzal, hogy minden megyében megszervezik az iskolák szakmai munkáját segítő, elemző, az új, bevált módszerek terjesztésére hivatott pedagógiai intézeteket. Felhívta a figyelmet a helyi irányítás önállóságával járó felelősségre, az irányítás színvonalának erősítésére. Számos kérdésre válaszolt a miniszterhelyettes, melyet a résztvevők tettek fel, egyben informálva a minisztérium vezetőit az iskolai élet gyakorlati kérdéseiről, gondjairól. A tanácskozás jól segítette a kölcsönös tájékozódást — amelyre a minisztérium a különféle intézkedések meghozatala előtt nagy figyelmet fordít. Képtávírón érkezett Kétezer diák ülősztrájkja a brémai tanácsháza előtt. A nyugatnémet diákok a tanulási lehetőségek csökkenése és a tervezett iskolabezárások ellen tiltakoznak. (Kelet-Magyaror- szág telefoto) Hegyei közoktatási tanácskozás Gazsó Ferenc miniszterhelyettes tájékoztatója Bulgáriai beszélgetések Műszakiak a minőségért „Jó minőséget mindenütt és mindenben!” — e jelmondat jegyében tanácskozott a múlt hét végén a Bolgár Komunista Párt országos értekezlete, amely elszámolt eredményekkel és újabb feladatokat is meghatározott. A minőség javítása napjaink kulcskérdése hazánkban is, ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet minden, a minőség javításával összefüggő tapasztalat, legyen az hazai vagy éppen külföldi. A bulgáriai tapasztalatokból Szabolcs-Szatmár műszaki szakemberei is merítenek. Több éves ugyanis már az a kapcsolat, amelyet az MTESZ megyei szervezete és a bulgáriai testvérszervezet, az NTS mihaj lovgrádi tudományos egyesületeivel fenntart. Egyre gyakoribbak a delegációcserék, s már nemcsak az MTESZ és a tudományos egyesületek, hanem termelőüzemek között —, mint például a nyírbátori Csepel és a mi- hajlovgrádi Precíz között — is. Mivel a bolgár műszaki szakemberek — nagyrészt a korábbi pártprogramok alapján — sok jó eredményt értek el a minőség javítása terén, a szakemberek látogatása során érthetően ez az egyik leggyakoribb téma a megbeszélések során. Magam is az MTESZ delegációjával jártam Bulgáriában, s a BKP országos értekezlete után érdemes felidézni, milyen sokféle kezdeményezésről hozhattak híreket megyénk műszaki szakemberei. A mihajlovgrádi Precízben például Ivanka Vih- renova technológiai osztályvezető elmondta: éppen szabolcs-szatmári tapasztalat alapján rendeztek először műszaki heteket, amelyeket aztán fokozatosan a minőség javításának szolgálatába állítottak. A legfontosabb célok egyike a gépesítés volt, amellyel az egyenletes és pontos munka arányát növelték. A gyár vezetése rendszerint tematikus terveket készíttet az ésszerűsítésekre, s jelentős prémiumokkal ösztönzi a jobb minőségű áruk előállítását. Ugyancsak a Precízben dolgozó műszakiak beszéltek arról, hogy a gyári dokumentációs részleg nemcsak a hazai, hanem a külföldi szakirodalmat is gyűjti, s mindazokhoz eljuttatja ajánló jegyzékét, akik a műszaki fejlesztésben akár csak közvetve is érdekeltek. Az ilyen kérdésekre a pártértekezlet most azzal reagált, hogy kimondta: „A minőség javításához széles körben kell alkalmazni a korszerű technológiát és technikát; új szemléletre van szükség a beruházásokban (az erre a célra biztosított eszközök 70—75 százalékát a meglevő termelési kapacitások korszerűsítésére és felújítására kell fordítani); folytatni kell a termelési szerkezet átalakítását.” Lom városában Mileva Bankó mérnök-közgazdász arról beszélt, hogy a minőség javítása érdekében minden jelentősebb termelőüzemben és a városban is megrendezték a párt- konferenciát, amelyeken az esetleges minőségromlás „forró pontjaira”, tehát a hibalehetőségek feltárására fordították a legnagyobb figyelmet. A hazánkban is ismert Balkancar targoncák gyárában Hriszto Vladimirov mérnök annak rejtelmeibe vezette be szabolcsi kollegáit, hogy miként szerveznek egyes célfeladatok megoldására műszaki csoportokat a tudományos egyesület bevonásával. Sokféle szakirodalmat tanulmányoznak, a gyári műszakiak ezeket a gyakorlati .tapasztalatok birtokában elemzik, s javaslatokat dolgoznak ki a takarékosabb anyagfelhasználásra, a minőség javítására. Ha a munka során megakadnak, az NTS országos szervezetének keretében kutatóintézetekhez fordulhatnak, más, hasonló gyárak szakembereit kérhetik fel tanácsadásra. Bármilyen apró is legyen a jó ötlet, szerzőjét népszerűsítik, jutalmazzák. A berkovicai műanyaggyárban LubomírPetrov igazgató arról beszélt, hogy milyen előnyei vannak a gyári tudományos munkáknak. A kutatóintézetekben ugyanis a szakemberek szűk köre dolgozhat, a gyárban pedig a napi termelési feladatok megoldása mellett a mérnökök nagyobb része vonható be a fejlesztési, minőségjavítási munkákba. Náluk például a középirányításban dolgozó szakember adta a javaslatot, hogy a műanyaggyártás hulladékaiból készítsenek műmárványt. Ez aztán rövid idő alatt a legsikeresebb jó minőségű, külföldön is keresett termékeik közé küzdötte fel magát. Todor Todorov mérnök, az NTS megyei titkára egy olyan nagy vállalkozással ismertette meg magyar partnereit, amely egész évi munkát adott a társadalmi munkára vállalkozó műszaki értelmiségieknek. Szinte teljeskörűen megvizsgálták a megye üzemeiben a kézi, fizikai munkákat. Programokat alakítottak ki a gépesítésre teljes vagy részleges automatizálásra adtak konkrét javaslatokat, technológiai és konstrukciós ajánlásokkal. Mindezeket a termék minősége oldaláról közelítették meg. A bulgáriai beszélgetések jól illusztrálták a központi törekvést: „Minden dolgozónak, minden kollektívának anyagilag és erkölcsileg közvetlenül érdekeltnek kell lennie a korszerű termelési folyamat és technika alkalmazásában, a lehető legteljesebb kihasználásában, a jó minőségű termékek gyártásában.” Megyénk műszaki szakemberei — akik itthon hasonló feladatok megoldásán munkálkodnak — jó tapasztalatcsere-partnernak bizonyulnak, s egy-egy nagyobb értékelés, összegezés hívja fel a figyelmet: menynyi hasznosítható tapasztalat áramolhat a mindenütt fontos célok megvalósítása érdekében egy olyan részterületen, mint a tudományos egyesületek testvérmegyei együttműködése. Marik Sándor
