Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
ARA: 1,40 FORINT 1984. március 30. XLI. évfolyam, 76. szám péntek Az oktatás társadalmunk kulcskérdése Ülést tartott a megyei tanács Ülésezik a megyei tanács. Képünkön: dr. Lékai László beszél. (Kelet-Magyarország te- lefotó) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1- től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A Hírmagyarázónk központi támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdek- képviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogy a posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a kiváló és érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. írja: A kormány megállapította: az utóbbi években javult a posta munkája, bővítette szolgáltatásainak körét, több területen azonban — köztük a távközlés fejlesztésében — az elért eredmények még elmaradnak az igényektől. Külön hangsúllyal esett szó a telefonszolgáltatásról, melyről megállapították, hogy a fejlesztési célok várhatóan teljesülnek ebben az ötéves tervidőszakban, sőt a tervezett 108 ezer állomás helyett 123 ezret kapcsolnak be 1985 végéig. Ezzel együtt sem sikerül azonban pótolni az évtizedek alatt felhalmozódott elmaradásokat: amíg ugyanis a bekapcsolt beszélőhelyek száma évente átlagosan 3— 3,2 százalékkal nő, addig az igények 5—6 százalékkal fokozódnak. Nem csökken tehát a feszültség a távbeszélő-szolgáltatásban, s a várakozók száma az idén már meghaladja a 380 ezret. A gyorsabb fejlődéshez évente legalább öt százalékkal kellene növelni a távbeszélő-állomások számát, emellett elvégezni az elöregedett telefonközpontok rekonstrukciós munkáit. A kormány egyetértett azzal, hogy a feszültségek enyhítése, az elmaradás felszámolása csak fokozatosan lehetséges. Megállapította, hogy a kívánatos fejlesztés finanszírozásához nem elegendőek az állami költségvetésből rendelkezésre álló pénzeszközök, illetve a posta saját fejlesztési forrásai. A telefonszolgáltatás fejlesztése össztársadalmi ügy, népgazdasági érdek; a távközlés és az információs technológia terén meglévő elmaradottság gátolja a termelés növekedését, a gazdaságszervező munka hatékonyabbá tételét. Éppen ezért a kormány kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a VII. ötéves terv kidolgozása során a különböző állami szerveknek el kell végezniük' a távközlő hálózat fejlesztése érdekében. Szükségesnek tartotta, hogy a távközlés gyorsabb ütemű fejlesztésének anyagi, műszaki és gazdasági feltételeit ágazatközi munkaprogramban hangolják össze. Iáit felelősség és a közös cselekvés eredménye lehet. Kérjük híveinket és gyülekezeteinket, hogy törekedjenek megismerni Isten békeakaratát és aszerint cselekedni; teljes szívvel vegyenek részt társadalmunk és kormányzatunk békére irányuló fáradozásaiban. Lépjünk föl közvéleményt formáló módon minden hidegháborús törekvés ellen és még nagyobb erővel vegyünk részt a népek közötti megértés és bizalom építésében; hívjuk föl kormányainkat a fenti célok munkálására és segítsük őket azok elérésében.” Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke mondott zárszót. A magyarországi egyházak és vallási felekezetek országos találkozót tartottak csütörtökön Budapesten, a Parlament kongresszusi termében. Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottságának és az OBT Katolikus Bizottságának közös rendezvényén a hazai egyházak, vallásfelekezetek képviseletében mintegy ötszázan vettek részt, s vitatták meg az egyházak és a felekezetek felelősségét a hazáért és az emberiségért, hitelveik alapján kifejezve egyetértésüket abban, hogy elkötelezettséggel tartoznak a népért, az egész emberiségért, a világ békéjéért. Lékai László bíboros, prímás érsek mondott megnyitót, majd Tóth Károly református püspök, a prágai székhelyű nemzetközi egyházi szervezet, a keresztény békekonferencia elnöke, Cserháti József püspök, a római katolikus püspöki kar titkára, Káldy Zoltán evangélikus püspök mondott beszédet. A tanácskozáson felszólalt Pozsgay Imre is, majd a tanácskozás résztvevői ezt követően egyhangúlag elfogadták a felhívástervezetet, amelyet Nagy Gyula evangélikus püspök, a szervező bizottság elnöke ismertetett. Az országos találkozón elfogadott felhívás egyebek között hangsúlyozza: felhívjuk hittestvéreinket: szilárd elkötelezettséggel, fokozott mértékben segítsék népünk erőfeszítéseit elért eredményeink megőrzéséért és békés fejlődésünkért, tudva azt, tjogy ez csak a közösen válCsütörtökön ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács. A testület többek között megtárgyalta az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata végrehajtásának megyei tapasztalatait. Ezt követően a megyei bíróság elnöke terjesztett elő tájékoztatót a bíróság működéséről, a népi ülnökök tevékenységéről. Jóváhagyta a testület a járások megszüntetésével összefüggő állami feladatok végrehajtását, sa megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét. A továbbiakban a tanács rendeletet alkotott kitüntető díjak alapításáról, adományozásáról; döntött a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Alkotói Díja kitüntetések idei adományozásáról. Végül a testület — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — korengedélyes nyugdíjazására való tekintettel Agócs Józsefet felmentette a megyei tanács vb pénzügyi osztálya vezetői tisztéből, s Kenéz Sándort nevezte ki osztályvezetőnek, aki ezt a feladatkört 1984. július elsejétől látja el. A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata végrehajtásáról készített írásos jelentéshez Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Mindkét beszámoló abból indult: a KB tíz év előtti dokumentuma kiemelt hangsúlyt helyezett az általános iskolák és a szakmunkásképzők fejlesztésére. Azóta a megyei pártbizottság és a megyei tanács részletesen elemezte e terület tapasztalatait, feladatait és a teendőket intézkedési tervbe rögzítette. A közös munkálkodás eredményeként Szabolcs- Szatmárban a közoktatás mind jobban a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az erőfeszítések tisztes eredményekkel jártak: a párthatározat megjelenése óta csaknem 3 milliárd forint felújítási pénzt használtak fel ebben az ágazatban, számottevően növekedtek az óvodai helyek, az általános, a középfokú intézményi tantermek, másfél ezerrel több kollégiumi és csaknem eny- nyivel több szakmunkástanuló-otthoni helyet sikerült kialakítani. Javultak az ellátottsági mutatók, a két műszakos oktatásra használt tantermek aránya 48,8-ról 14,4 százalékra csökkent. Ám — mint a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta — az eredményekkel együtt ellentétes folyamatok is lezajlottak megyénkben. Sem időben, sem területileg nem sikerült megfelelően oldani azokat a feszültségeket, melyeket a népesség belső mozgásából, a demográfiai hullám erőteljes jelentkezéséből, az oktatás megújítására tett lépésekből adódtak. Fiatal városainkban, gyorsan fejlődő településeinken tartósan magas a zsúfoltság az iskolákban, más területen pedig az elnéptelenedés következtében az intézmények kihasználtságának szintje alacsony. Az új tanterv bevezetése után mindjárt az ötnapos tanítási hét gyarapította a nehézségeket. Közismert gazdasági gondjaink nyomán a Küldöttközgyűlésen értékelték csütörtökön délelőtt a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek múlt évi mozgalmi és gazdasági fejlődését, valamint az idei feladatokat. Elsődleges szempont 1983-ban a nagyobb hatékonyság és a jobb minőség elérése volt. Tavaly a célokat nem tudták a szövetkezetek minden területen maradéktalanul megvalósítani, mert lelassult a gazdasági fejlődésük, visszaesés tapasztalható a termelésben és a nyereség mennyiségében. Az elmúlt esztendőben termeltek először hárommilliárd forint feletti értéket a szövetkezetek, de három százalékkal elmaradtak a tervezettől. Nem hozta a várt eredményt a gépipari ágazatban a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet, ugyancsak nagymértékű a fafeldolgozó-ipari szövetkezetek, valamint a textilruházati szövetkezetek közül a kisvárdai lemaradása. közoktatás több helyütt kikerült a látókörből. Visszaesett néhány szellemi réteg társadalmi presztízse és ez befolyásolja a fiatalokat a pályaválasztásban. Az elvárás szintje alatt maradt a nyelvoktatás, a matematikaképzés, nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma. Sajátos megyei gond: a nevelők itt dolgoznak a legnehezebb körülmények között, és országos szinten is a legalacsonyabb a bérük. A demográfiai hullám hatása, hogy a nagy gyermeklétszám már átvonult az óvodán, jelenleg az általános iskolákban okoz zsúfoltságot, az évtized végén ez a gond középfokon jelentkezik majd. A gondok ellenére az elmúlt bő évtizedben olyan 84 korszerű objektumot sikerült megépíteni, ami már a jövő igényeit is képes kielégíteni. A testület megállapította: (Folytatás a 4. oldalon) Az építőipari szövetkezetek közül a kisvárdai termelése mutat jelentős visszaesést. Ezeknek a szövetkezeteknek semmi sem indokolja lemaradásukat, viszont az alacsony hatékonyság figyelmeztető jel, amire oda kell figyelni a gazdasági vezetésnek, s a helyzet javítása érdekében komoly intézkedéseket kell hozniuk. Kétségtelen, nőtt az alacsony hatékonysággal gazdálkodó szövetkezetek száma, sőt kettő — a kisvárdai építő és szerelő, valamint a fehér- gyarmati ruházati — veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt. Viszont négy szövetkezet — a nagykállói cipőipari, a Nyírség ruházati, a fehér- gyarmati asztalos- és az építőipari — húsz százalékkal, vagy azon felül növelte termelési értékét. Érdekes képet mutat az értékesítés. A gépgyártó és fa- feldolgozó szövetkezetek itt is elmaradtak, míg a többi ágazat kis mértékben túlteljesítette a rubelelszámolású exBefejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának ülése Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön, a Gellért-szálló- ban befejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. A tanácskozáson Nyikolaj Bajba- kovnak, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesének, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága elnökének elnökletével részt vettek a KGST-tagországok központi tervezőszerveinek elnökei: Sztanis Bonev bolgár miniszterelnök-helyettes, Svatopluk Potác, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, Humberto Pérez González, a kubai minisztertanács elnökhelyettese, Manfres Gorywoda lengyel miniszterelnök-helyettes, Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes, Dúmágin Szodnom mongol miniszterelnök-helyettes, Gerhard Schürer, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, Stefan Birlea, a Román Állami Tervbizottság elnöke és Vo Van Kiét, a vietnami minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezménynek megfelelően, a bizottság munkájában részt vett Milos Szindics, a Jugoszláv Szövetségi Társadalmi Tervező Intézet főigazgatója, és megfigyelőként Abdalla Szaid Abadan, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság tervezési miniszterhelyettese. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtök este, a Parlament vadásztermében fogadást adott az ülés résztvevőinek tiszteletére. portját. Ugyanez már nem mondható el a tőkés exportról, mert ez a vártnál kevesebb volt. Ebben az esztendőben a tervek szerint tovább emelkedik a termelés, a szocialista és a tőkés országokba irányuló export (az utóbbi nagyobb mértékben, 10—12 százalékkal). A teljesítés érdekében növelni kell a termelés műszaki színvonalát, hiszen a célokat csak korszerű gépekkel érhetik el. Mindemellett lényeges a minden piacon jól értékesíthető termékek gyártásának bővítése és az importkiváltó termelés fokozása. Még mindig problémát okoz a lakossági szolgáltatások ellátása. Az igények kielégítésében nagyszerepe lesz e téren a kisszövetkezeteknek. (sb.) Napirenden: a posta gazdasági helyzete H Minisztertanács ülése Egyházak képviselőinek találkozója Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlésé Piacképes termékeket, gazdaságosabban
