Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

1984. március 27. Kelet-Magyarország 3 Törvény és aprópénz t évvel ezelőtt kezdő­dött meg az üzemek­ben a tanácstörvény által előírt törvényességi felügyeleti vizsgálatok ré­szeként annak fölmérése; miként hajtották végre az adott munkahelyen a köz­művelődésről szóló tör­vényt? Nyíregyházán éven­te általában tíz-egynéhány üzembe jutnak el a vizsgá­lattal megbízott szakembe­rek. Ezekből a vizsgálatokból is kitűnik: a legkevésbé kulturális kérdésekről sze­retnek beszélni a vállalati vezetők — talán mert itt vannak a legnagyobb lema­radások, ez a téma rend­szerint a vizsgálatok végén kullog, mint szükséges rossz. Amit nem is lehet különösebben csodálni, ha végigolvassuk azt a kér­dőívet, melyet a munkahe­lyi vezetőnek, vagy helyet­tesítőjének ki kell tölte­nie. Ezt a városi tanács elnök- helyettesétől a vizsgálat előtt 2—3 héttel megkapják az üzemi vezetők, s a hely­színre érkező népművelők­nek már mindenről pontos választ adhatnak. Íme né­hány a kérdések közül: Mi­lyen ösztönző rendszert al­kalmaz a vállalat az álla­mi és politikai oktatás és képzés népszerűsítéséért? Ki törődik a bejáró dolgo­zók helyzetével, kulturális ellátásával? Milyen a kör­nyezet kultúrája az üzem területén? Néhány kérdés­től még a legtájékozottabb vezető is zavarba jöhet, hogy is állunk ezzel a mi házunk táján? Még el sem kezdődik a tulajdonképpeni vizsgálat, az éles szem máris jegyzi az első benyomásokat. Mint például a tejipari vállalat­nál, ahol valóságos felüdü­lés a virágos udvaron vé­gigmenni, vagy a papír­gyárban, ahol a mellékhe­lyiségek, a törött tükrök látványa erősen lehangoló. A környezetesztétika ma még nem tartozik az üzemi közművelődés körébe. Föl­sorolják a brigádnapló be­jegyzéseit, meg a többi el­könyvelhető tettet, de azzal nagyon kevés helyen törőd­nek; milyen a törülköző, a mosdó, egyáltalán milyen környezetben kezdik meg az emberek nap mint nap a munkát? A tavalyi vizsgálatokból is szükséges — mint tanul­ságosat — kiemelni, hogy az oktatással -kapcsolatban több helyen találkoztak szélsőséges megoldásokkal. A kisebb munkahelyek, például a szövetkezetek me­reven elzárkóznak a to­vábbtanulók támogatásától. Általában csökkent a to­vábbtanulási kedv, ezért is szögezték le a törvényessé­gi vizsgálat összegzésében: fordítsanak nagyobb gon­dot az alapműveltség fej­lesztésének serkentésére. Az üzemi kulturális éle­tet csaknem mindenütt a művelődési bizottság titká­ra irányítja, aki függetle­nített népművelő, tisztelet- díjas, vagy társadalmi munkában vállalkozik. Ál­talános tapasztalat, ami­lyen az ő munkája, olyan a kultúra rangja, becsülete az adott munkahelyen. A nagyobb üzemekben sike­resen rátaláltak a jó köz- művelődési formákra — író -olvasó találkozók, helyi képzőművészeti kiállítá­sok, a könyvtár jobb ki­használása, értelmes egyé­ni felajánlások a brigád- vállalásokon belül —, hogy csak néhányat említsünk. Vannak aztán extrém esetek. Például amikor „va­lakit” el kell küldeni a nagyvállalati művelődési bizottság ülésére Nyíregy­háza színeit képviselni, s azt küldik, aki éppen ráér — mert a művelődéssel egyébként sem foglalkozik senki. Tavaly a Füszértnél és a Vasvillnál találtak er­re példát. O lőfordult, hogy csak egy apró intézke­désre volt szükség: például az alföldi vendég­látónál a vizsgálati anyag­ban javasoltak szerint ké­szített intézkedési tervet és lehetővé tették a munka- verseny-felelős szabadabb mozgását az egyes területek között. Több helyen meg­állapították és természete­sen rögzítették a vállalatról készült jelentésben, hogy javítani szükséges az üze­mek és a megyeszékhelyen lévő közművelődési intéz­mények kapcsolatát. Szá­mos helyen léptek előre — példázzák ezt az utóvizsgá­latok tapasztalatai, vala­mint az, hogy igen jól si­került tavaly ősszel a mun­kásművelődési hetek prog­ramja; több, mint negyven ütöm résztvételével. Baraksó Erzsébet L óhere és pillangók, fénylő kéklő égbolt! Mennyi boldogság, mennyi öröm ... — nem gon­dolják, hogy a dolgok kez­denek egyfajta sanzondalocs­kához hasonlítani? A hely­zet azonban komolyra for­dult. Seregnyi gondterhelt ember sürgött-forgott a lóhe­rék között, tekintetüket a földre szegezték, kezüket ki­nyújtották, ujjaikkal a rétet turkálták, de nem találtak, nem és nem találtak. Nem találtak négylevelü lóherét. A kiábrándulás általános volt. És ekkor, éppúgy, mint a mesékben, nem tudni hon­nan, de megjelent egy tudo­mányos munkatárs. „Mit ke­restek emberek?” — kérdez­te, és amikor megértette, hogy a szerencséjüket, mély gondolatokba merült. Ha egy tudományos mun­katárs mély gondolatokba merül, mindig történik va­lami. Most is így volt: a tu­dományos munkatárs elha­tározta, hogy egy új fajtát, négylevelű lóherét fog ki­termeszteni. Nem ecseteljük azokat a nehézségeket, melyeket le kellett küzdenie. Nem ecse­teljük azokat a nélkülözése­ket, melyeket el kellett szen­vednie. Álmatlan éjszakáké percnyi pihenés és szép asz­Jászén Antov: Lóherék szonyok nélkül. Leszokott a fürdésről, nadrágja állandó­an piszkos volt. Elszalasztott egy nagy-britanniai kikülde­tést. Általában véve mindent elszalasztott ezen a világon, de sikerült. Sikerült! Egy napon csöndes tava­szi eső permetezte szét áldá­sát a négylevelű lóherével teli mező felett. Egy egész mező! A tudományos munkatárs, ekkor a fáradtságtól roskad­(----------------------------------\ Pártépítés Akik méltóak SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG ahhoz, hogy az arra legérdeme­sebbek kerüljenek a párt soraiba. Ezt látszik igazol­ni a MÁV záhonyi üzemi pártbizottsága, s a hozzá­tartozó 28 alapszervezet pártépítő munkája. Kétség­telen, hogy itt, ahol hétezer munkás dolgozik, s ennek legalább harmada 30 éven aluli fiatal, jó alapokkal rendelkeznek ehhez. Van kikből válogatni. Az idén, márciusig ti­zenhárom dolgozót vettek fel a pártba az alapszerve­zetek. Elsősorban azt vizs­gálták meg, kik felelnek meg legjobban a követel­ményeknek, kik teljesítet­ték a megbízatásokat. A pártszervezetek gondos ne­velőmunkával készítik elő a jelölteket a felvételre. Az idősebb, tapasztaltabb párt­tagok közül választanak részükre patronálókat. GONDOSKODNAK A PARTSZERVEZETEK ve­zetőségei arról is, hogy el­sősorban azok a fiatalok, nők, munkások végezzék el a marxizmus-leninizmus esti középiskoláját, akik le­endő párttagokként jöhet­nek számításba. Ilyeneket iskoláznak be a pártokta­tás különböző tanfolyamai­ra, vagy kapnak megbíza­tást a munkásőrségben, a szocialista brigádokban, a tömegszervezetekben. Megszívlelik a szocialis­ta brigádvezetők, a KISZ- szervezetek mellett a szak- szervezet és a többi tömeg­szervezet vezetőségének a véleményét is. Stiegelmájer László esztergályos a von­tatási főnökség dolgozója így lett korábban tagja a munkásőrségnek feleségé­vel együtt. Ott tűnt ki, ott bizonyított. Szakaszpa­rancsnoka ifjú Mohán Jó­zsef foglalkozott vele, pat­ronálta. ö ajánlotta a párt­ba. Tóth Ferenc műszerész, KISZ-titkár a honvédség­nél fejtett ki olyan mun­kát, amelyet a munkahelyén is figyelembe vettek a párt­ba való ajánlásnál. Galambos Zoltán vízve­zeték-szerelőt egyik barát­ja, az egyéves pártiskolát végzett Barabás Zoltán in­dította el az úton a pártba. Kovács Mária felvételénél azt a munkát értékelte^ el­sősorban a taggyűlés, ame­lyet a tuzséri állomás KISZ-szervezetének újjá­születéséért végzett. Amióta titkárként ő vezeti az ifjú­sági szervezetet, azóta van fellendülőben a szervezeti élet. TERMÉSZETES, hogy Záhonyban a pártba felvett új tagok zöme munkás és fiatal. S ez mindenképpen jó, mert így őrzik legfon­tosabb tulajdonságaikat és megújulási lehetőségeiket az alapszervezetek. F. K. V _______________ A NYÍREGYHÁZI VASVÁRI PÁL UTCÁN kertes családi házak között öt­szintes lakóházak sora épült. (Jávor László felvétele) Három-négy évvel ezelőtt adtuk hírül, hogy a megyé­ben több mikrokörzet alakult. Egyik ilyen a volt nyírbáto­ri járás északi részét foglalja magában: hat mezőgazdasági szövetkezet, 27 000 hektáron, mintegy 3500 fős állományi lét­számmal fogott össze. A körzet elnöki tisztjét Mészáros Já­nos, a kállósemjéni Üj Élet Tsz elnöke tölti be. Tőle kér­deztük, hogyan működik a mikrokörzeti összefogás, van-e kézzelfogható előnye? Nincs függetlenített apparátus — Először a szervezeti fel­építésről néhány szót Nincs függetlenített apparátus, nincs fizetett állás, nincs jo­gunk egymás belügyeibe be­leszólnunk. Mi különböző bi­zottságokat hoztunk létre. Egy bizottságba a szövetke­zetek elnökei, párttitkárai tartoznak, akik évente egy­szer üléseznek, ahol megbe­szélik az együttműködés ál­talános irányát, lehetőségeit. Ezt a meghatározást konkré- tizálják a termelési, a köz- gazdasági és a műszaki bi­zottságok, amelyek a szakte­rület első számú vezetőiből állnak. Ezek a főmezőgaz­dász, a főkönyvelő és a gé­pészmérnök. Ök szükség sze­rint tanácskoznak a területük sajátos feladatairól, gondjai­ról. A tájegységnek megfelelő­en az együttműködést az alaptevékenységben további főbb területekre bontották. így például kertészet, nö­vényvédelem, szántóföldi nö­vénytermesztés, állatte­tan, de boldogan leült a föld­re, felsóhajtott, rágyújtott egy cigarettára, és ezt sut­togta: „Gyertek ide, jó em­berek!” 'Kialvatlanságtól vörös sze meiben könnyek jelentek meg. És a rét megtelt emberek­kel. Lökdösték egymást, jobbra-balra szimatoltak és káromkodtak, görnyedten csúsztak-másztak a lóherék között, ujjaikkal a földet váj- kálták, és ezt mormogták: „Nincs, azt a jó édesanyját, nincs!” — Mit kerestek, emberek? — kérdezte őket a tudomá­nyos munkatárs. — Hiszen most már mindannyiotoknak jut négylevelű lóhere! — Háromlevelűt keresünk — válaszolta valaki. — Most annak lesz szerencséje, aki háromlevelűt talál. A négy­levelűt a vénasszonyok is is­merik, nézd csak, mennyien vannak! És a rét felé mutatott, ahol valóban: öregebbnél öre­gebb vénaszonyok is tüleked­tek — végeredményben min­denkinek szüksége van a sze­rencsére. nyésztés, dohánytermesztés és erdőgazdálkodás. Ezeknek az ágazatoknak a specialistái rendszeresen tartják a kap­csolatot. — Az előnyök. Az első idő­ben az egymás megismerése, a személyi kapcsolatok kiala­kítása volt a jellemző. Ez a kölcsönös ismerkedés, felmé­rés vezetett oda, hogy az egy­más erényeit, hiányait, anya­gi, műszaki és szellemi téren naprakészen tudjuk és a konkrét tevékenységet egy­szerűbben, bürokráciamente­sen végezzük. Korszerűbb technológia — Az utóbbi két évben már jelentős anyagi előnyök­höz jutottunk. A talaj műve­lésben több mint ezer hektá­ron segítették egymást a szö­vetkezetek. Vetést mintegy 600 hektáron, vegyszerezést 800 hektáron végzünk egy­másnak évente. Ez jó néhány gép megtakarítását teszi le­hetővé, illetve időben elvég­zik a munkát a gyengébb szö­vetkezetek is. Arról nem is beszélve, hogy az erősebb szövetkezetek a náluk meg­honosodott korszerűbb tech­nológiát viszik át. Például a fejlett technológiával végzett kukorica alá történő talaj- előkészítés és vetés akár 5— 6 mázsával is több termést jelenthet hektáronként. Különböző az ellátottság kombájnokból is. Termény- szárítója a körzetben csak Máriapócsnak és Nyírbátor­nak van. A betakarítás koor­dinálásával a gépeket folya­matosan használjuk és min­den szövetkezet terményét időben megszárítjuk. Silózó­gépet Kállósemjén és Mária- pócs tud kölcsönadni. Az er­dészetben Nyírbogát a legelő- rehaladottabb. A bogáti szö­vetkezetben végzik a fűrész­gépek javítását, ők vállalták az erdészeti dolgozók tanfo­lyamát. Említhetném a kézi munkaerő folyamatosabb fog­lalkoztatását is. Például ne­künk nincs almásunk, de je­lentős szamócaterületünk van, ahol a szedés május, június hónapra ad nagy munkát. Ilyenkor jönnek hozzánk az almás tsz-ekből, mi pedig ősszel megyünk almát szedni és télen metszeni. — Az alkatrészellátás, -be­szerzés mindig nagy gond volt, ma sem egyszerű. Több módon próbálunk segíteni magunkon. A hat termelőszö­vetkezetnek egy közös, főál­lású anyagbeszerzője van Bu­dapesten. Amikor összejön egy-egy szállítmányra való alkatrész, akkor nem hat, ha­nem egy gépkocsi indul va­lamelyik szövetkezetből Bu­dapestre. A már a szövetke­zeti raktárakban lévő alkat­részből is kisegítjük egymást. Korábban volt olyan szövet­kezet, amelyik 18—20 száza­lék kezelési költséget is fel­számított, most egységesen 8 százalékban egyeztünk meg. Használt alkatrészt is adunk egymásnak, ennek is egysé­gesítettük az árát. — A közgazdasági csoport dolgozta ki a gépek, eszkö­zök, a kézi munkaerő köl­csönadásának egységes elszá­molási díját. Sokat nyerünk a közgazdászok, pénzügyi szakemberek együttműkö­déséből. Ennek nyomán az egész mikrokörzetben javult az önköltségszámítás, a bi­zonylati fegyelem, az árkép­zés és a leltárszámítás. De sorolhatnám az energetiku­sok, a biztonságtechnikusok, a munkavédelmiek tapasz­talatcseréjének előnyeit. Van benne fantázia Ha a beruházás terén más idők járnának, már építettek volna közös anyag- és alkat­részraktárt, de ez egyelőre csak terv. összegezve mégis azt mondhatják: óriási fan­tázia van a mikrokörzetek- ben, a befektetett plusz szer­vezési, szellemi energia több­szörösen megtérül anyagiak­ban is. Csikós Balázs Naponta tíz-tizenkét Szamos ülőgarnitúrát készítenek a má­tészalkai Szatmár Bútorgyárban. Képünkön: Jakab János és Beda Zoltán rekamiét állít össze. (Elek Emil felvétele) Termelőszövetkezetek összefogásából ünvagi és szellemi többlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom