Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

Z'"’

1

c

Szakkönyv

és önképzés

szervezett tanulási formák mellett a legnagyobb szerepe az önképzésnek van, a korábban megszerzett tudás szinten tartásának, sőt az új ismeretek elsajátításának, amihez elengedhetetlenek a szakkönyvek. Az egy hónapja megtartott hagyományos mezőgazdasági könyvhónapon, új könyvek tucatjait kínálták a szakembereknek. De az esztendő többi hónapján is kell és szükséges forgatni a könyveket. A jól szerkesztett, új információkat tar- •; talmazó szakkönyvek ma | már nélkülözhetetlenek valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben.

Eddig csak arról volt szó, milyen szerepe van a szakkönyveknek a termelésben. Hiszen egyetemi diplomával a zsebükben — fel- I tételezhető — valamennyi gazdaság vezetője megtanulta a termesztés alfáját és ómegáját, tudják hogyan kell öt tonna búzát és nyolc tonna kukoricát termelni egy hektáron. Most leginkább a mennyiért a kérdés, a gazdaságosság kerül előtérbe.

Nem véletlen, hogy éppen az ilyen témájú, köz- gazdasági ismereteket adó könyvek forognak közkézen. S ha már itt tartunk, a főmezőgazdászok inkább a konkrét példákat mutató könyveket szeretik, forgatják a leggyakrabban, mert azt átültethetik a saját gyakorlatukba.

Nem véletlen ez, mert a köztermesztésben ritkán van arra idő, s főként pénz, hogy kísérletezzenek. Eredményt kell felmutatni, szükség van a termésre, s nyereséget kell előállítani, hogy a következő esztendőben is nyugodtan gazdálkodhassanak.

Abban már megoszlik a szakemberek véleménye, hogy mennyi időt fordíthatnak olvasásra. Olvasni pedig leginkább munkaidő után lehet, de sokszor* csak gyűlik a könyv, a folyóirat, halmozódnak a hetilapok.

■tekezleteken, tanácskozásokon gyak- ran találkoznak egymással a nagyüzemek szakemberei. Az itteni beszélgetések is az információ- cseréhez tartoznak, amikor óhatatlanul szóba kerülnek a termelés árny- és napos oldalai. Esetenként többet | profitálnak ezekből, mint egy-egy gyengébben sikerült tanácskozás anyagából. Mert kézzelfoghatóan a gyakorlatról, a mindennapokról ' szólnak. Vagyis tanulnak egymástól.

Napirenden: az élelmiszerprngram

Kiemelkedő feladat a mezőgazdaság fejlesztése

Konsztantyin Csernyenko beszéde a moszkvai tanácskozáson

A szovjet agrár-ipari egyesülések kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában, a Nagy Kreml Palotában. Az SZKP KB Politikai Bizottsága által összehívott tanácskozás résztvevői összegezik a Szovjetunió 1990-ig szóló, az SZKP KB 1982 májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram eddigi végrehajtásában eddig elért eredményeket és megvitatják a mező- gazdaság további feladatait. Az értekezleten Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával az élen részt vesznek a KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai.

A tanácskozást Konsztantyin Csernyenko nyitotta meg. Hangsúlyozta, e fórumon konkrétan meg kell határozni a párt-, tanácsi és gazdasági szervek időszerű feladatait a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó területek munkájának hatékonyabbá tételében.

Az SZKP KB főtitkára rámutatott arra, hogy a párt nemcsak gazdasági, hanem kiemelkedő jelentőségű társadalmi és politikai feladatnak is tekinti a mezőgazdaság fejlesztését. Abból indul ki, hogy a magasan fejlett, hatékonyan működő agráripari egyesülések nélkül nem valósítható meg az életszínvonal emelése és nem fokozható az egész népgazdaság hatékonysága.

Az SZKP és a szovjet kormány állandóan figyelemmel kíséri a mezőgazdaság és a vele kapcsolatban álló ágazatok fejlődésének kérdéseit. Ezekben az ágazatokban az állam jelentős beruházásokat eszközöl és nagy anyagi tartalékokat biztosít. Megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy erőteljesebben fejlődjenek a kolhozok és szovhozok, javuljon a falu szociális helyzete, a mezőgazdasági dolgozók munkájának szervezése és anyagi ösztönzése.

Ennek a munkának máris megvannak az eredményei: növekszik a mezőgazdasági termelés és az állami felvásárlás, javul és kiegyensúlyozottabbá válik az élelmiszer-ellátás. A szovjet nép tanúja lehet annak, hogy a párt által kidolgozott élelmiszerprogram fokozatosan megvalósul. Ez azonban csak a kezdet. Sok fontos teendő vár még ránk.

Napjainkban az a legfontosabb — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko —, hogy emelkedjen a gabonafélék és ipari növények terméshozama, biztosítsuk a lakosság élelmiszer — ezen belül elsősorban hús, tej, zöldség és gyümölcs — ellátását. Ezért meg kell gyorsítani a mező- gazdaság belterjessé tételét, növelni kell a mezőgazdasági üzemek meglevő kapacitásainak kihasználását.

(Folytatás a 4. oldalon)

Vetés

Seregben

A tiszakerecsenyi Dózsa Termelőszövetkezetben 15 hektáron füvet vetnek. Hatrák Mihály és ifjú Bartha Páiné éppen a vetőgépet töltik fel maggal.

A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet I. kerületében 30 hektáron került földbe a múlt hét végén a csillagfürtmag.

(Elek Emil felvételei)

Nyolcmillióé társadalmi munka Vás árosnamónyban

Városszépítés

összefogással

A múlt évi társadalmi munkaterv végrehajtását értékelte hétfőn együttes ülésen a Vásárosnaményi Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A két testület elismeréssel állapíthatta meg, hogy a város lakossága a tervezett hatmillió helyett nyolcmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. A pénzbeli befizetésekkel és a lakosság társulati érdekeltségi hozzájárulásával együtt pedig tíz és fél millióra emelkedett a társadalmi munka értéke, s ez egy lakosra vetítve 1190 forintot ér.

Sokat dolgoztak a város lakói, az üzemek és intézmények kollektívái a köztéri parkok gondozásán, újabb parkokat létesítettek, közterületeket díszítettek, de ott voltak a földutak karbantartásánál, járdát építettek a

Nyáriak exportja Szabolcsból

H

Hűtőkamionban utazik a meggy

S. B.

Az egressel kezdődik az idén a gyümölcsexport. Az első szállítmányt — az időjárástól függően — május végén, június elején indítják útba az NSZK-ba. A Hunga- rofruetnak 260 tonnás szerződése van, ami a korábbi esztendőkhöz viszonyítva visszaesést jelent. Elsősorban azért, mert az orosi, a napkori termelőszövetkezetek már nem termelnek köszmétét, pedig keresett gyümölcs, s a szovjet partner is szívesen vásárolja. Meggyből a tervek szerint 460 tonna kerül az NSZK-ba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Cseresznyét csak a Nyírlugosi Állami Gazdaság ajánlott exportra, tizenöt tonnát. Ettől sokkal többet lehetne eladni.

Piros ribiszkéből hatvan tonnára van szerződés, s ezt szinte kizárólag az újfehértói Lenin Termelőszövetkezetben termelik. Fekete ribiszkéből már több, összesen 124 tonna kerül Szabolcs-Szat- már megyéből az ország határain túlra. Csak a demecse- ri téesz nyolcvan tonnát szállít, s a nagy termelők közé tartozik a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezet és a Nyírtassi Állami Gazdaság is. A fekete ribiszkéből ennek a többszörösét is megvenné az NSZK és Hollandia.

Néhány évvel ezelőtt a Hungarofruct támogatásával ültettek őszi barackfát a vajai, a hodászi, a nagy cserkészi termelőszövetkezetekben. Ezek az úgynevezett gumibarackok konzervipari feldolgozásra alkalmasak és a Szovjetunió vásárolja. Ezenkívül friss fogyasztásra is szállít a külkereskedelmi vállalat őszibarackot Tiszadobról a Szovjetunióba, összesen 180 tonnát Kajsziból 160 tonnára

van szerződés, s ezt a raka- mazi termelőszövetkezetben termesztik, az NSZK-ba szállítják. Keresett a szilva is, ebből 490 tonnára van szerződés. Legnagyobb mennyiséget a nyári cikkek közül a görögdinnyéből exportálják. Csak Szabolcs-Szatmár megyéből 3300 tonna kerül külföldre, elsősorban az NDK-ba és Csehszlovákiába.

Zöldpaprikából négyszáz tonnát szállít a nyár folyamán a Szovjetunióba a Hungarofruct. A kereslet ettől lényegesen nagyobb, ezért az ország más részeiből is szállítanak szovjet exportra.. Ugyancsak a Szovjetunióba kerül száz tonna paradicsom- paprika. A gyümölcsöt és a zöldséget szállításig hűtőházakban tárolják, ott készítik elő, csomagolják és rakják kamionokba, vasúti kocsikba

(sípos)

Korvin, a Szamuely, a Kun Béla, a Viola, az Arany János, a Kis Ernő, a Török Ignác, a Sport utcákban és a Hősök terén

Végeztek lakásbontást, útalapot építettek a Kölcsey, a Veres Péter, és az Aulich utcában, a Damjanich utcában elkészült a csapadékvíz-elvezető csatorna, a sporttelepeken kerítést építettek, fásítottak, tereprendezést végeztek a fürdő környékén, és elkészült egy autóparkoló is. A ládagyár, az ipari szövetkezet és az ÉRDÉRT dolgozói erdei tornapályát létesítettek. Gergelyiugornyán autóbuszváró épült, elkészült a temető kerítése és a városi köztemetőben is új vízvezeték-hálózat létesült.

Az iskolák karbantartásán együtt dolgoztak a tanulók és a szülők, részt vettek a város lakói a népfront által szervezett hulladékgyűjtési versenyben, a kommunista műszakokból pedig 225 ezer forintot fizettek be a gazdálkodó szervezetek a város kasszájába.

Szóltak a két testület tagjai gondjaikról is. Még mindig tapasztaltak kampányszerűséget, nem volt kielégítő a társadalmi munkák irányítása és a tömegszervezetek szervező munkájának ösz- szehangolásában is van még mit javítani. Csak így válhat valóra az az elképzelés, hogy az idén nyolcmilliós értékű társadalmi munkát végezhessenek a város lakói, amelyben rutinpálya, KRESZ- park és lőtér kialakítása, a Petőfi-tanyán egy klubszoba építése, Vitkán a sportpályán egy öltöző építése szerepel, de számítanak a lakosság munkájára a parkok ápolásánál, a Gulácsi és Damjanich utca járdaépítésénél, a strand és a Tisza- part környékének rendezésénél, az autójavító bázis építésénél, a Béke és Munkásőr utcai gázvezeték építésénél és természetesen arra is, hogy az idén tervezett kommunista műszakok bevételéből is ajánlanak fel bizonyos összeget, amellyel a város fejlesztését segítik.

Újítószolgálat

Az idén már központilag is nyilvántartják a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti újításokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágazatokban az újítások száma évente meghaladja a tízezret. Közöttük jelentős számban vannak olyan megoldások, amelyek szinte minden mezőgazdasági üzemben alkalmazhatók lennének, elterjesztésük azonban a kívántnál lassabban halad, mivel nehezen hozzáférhetőek, s gyakran csak a legszűkebb szakmai körben válnak ismertté.

Az újítások „forgalmazásának” könnyítésére a MÉM információs központja, az Agroinform egységes tájékoztatási rendszert hoz létre. Korszerű elektronikai eszközök felhasználásával gyorsan és könnyen kezelhető nyilvántartó és visszakereső szolgáltató rendszert dolgoztak ki. Az Agroinform újítási szolgálata — ezen a néven működik majd a szervezet —, egyben az újítások jogvédelmét is garantálja.

Az újítási szolgálat rendszerébe való felvétel — az újítások nyilvántartása — önkéntes és költségmentes. A rendszerbe azokat az újításokat veszik fel, amelyek egyfelől hasznos eredmény alapján — kalkuláció szerint — díjazottak, másfelől eszmei alapon fizettek értük kétezer forintnál nagyobb összeget. Nyilvántartanak továbbá minden olyan újítást, amely a balesetveszély vagy az egészségre káros körülmények csökkentését, a munkakörülmények javítását, illetőleg a környezetvédelmi feladatok megoldását teszik lehetővé. A nyilvántartásba vett adatok csekély összegű térítés ellenében, szolgáltatásként ki- kérhetők, igénybe vehetők.

Az adattárban való keresést — tulajdonképpen a megrendelést — a rendszeresen közreadott szakmai jegyzékek segítik majd elő. Az újítási szolgálat megbízás alapján vállalja a teljes újítási dokumentáció értékesítését is.

XLI. évfolyam, 73. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. március 27., kedd